Az Ukrinform az ukrán pénzügyminisztérium közleménye alapján arról számolt be, hogy október 11-én Szerhij Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere, 400 millió kanadai dolláros (közel 300 millió USA dollár) kölcsönről állapodott meg a kanadai kormánnyal.
A megállapodás szerinti finanszírozást Ukrajna állami költségvetése kiemelt kiadásainak fedezésére fogják felhasználni.
„Kanada az egyik vezető szerepet tölti be Ukrajna támogatásában, és stratégiai partner, aki a teljes körű invázió első napjai óta jelentős segítséget nyújt. A közvetlen költségvetési támogatás 2022 februárja óta több mint 5 milliárd dollárt tett ki. Hálás vagyok Kanada kormányának és polgárainak az Ukrajnával való szolidaritásukért és az ukrán pénzügyi rendszer stabilitásához való döntő hozzájárulásukért” – mondta Marcsenko.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A kölcsönt kedvezményes feltételekkel nyújtják: futamideje 20 év, kamata évi 1,0%. A türelmi idő a hitelszerződés aláírásától számított 5 év.
Október 2-án Ukrajna és a Koreai Export-Import Bank 100 millió dollár összegű hitelszerződést írt alá, amely a Koreai Köztársaság első pénzügyi támogatása lesz. Erről a Pénzügyminisztérium számolt be.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a koreai féllel folytatott kétoldalú együttműködés keretében megvalósuló további projektek Ukrajna gazdasági fejlődésének támogatására irányulnak, és hozzájárulnak az országok további, kölcsönösen előnyös együttműködéséhez.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Egyelőre óriási a szakadék az ukránok és a hitelezők javaslata között. Tovább bonyolítja a helyzetet a Nemzetközi Valutaalap által folyósított mentőcsomag és az ahhoz kapcsolódó, adósságszinttel kapcsolatos elvárás.
Ukrajna arra kéri államkötvényei tulajdonosait, hogy fogadjanak el jelentős értékcsökkenést a kezükben lévő több mint 20 milliárd dolláros adósságon, segítve ezzel az ország háborús erőfeszítéseit is, miután az adósság átrendezését célzó tárgyalások kezdeti fordulója kudarcot vallott.
Az ukrán pénzügyminiszter hétfői közlése szerint a kötvénytulajdonosok elutasították az adósságot 60 százalékra csökkentő javaslatot. Azonban a Volodimir Zelenszkij vezette ország kifuthat az adósság átstrukturálása során az időből, márpedig arra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított mentőcsomag további részleteinek a lehívásához szükség van, ahogy az újjáépítéshez szükséges magánfinanszírozás helyreállításához is – írja a Financial Times.
A befektetők 22 százalékot írnának le, Ukrajna 40-et szeretne
Az Ukrajna elleni 2022-es orosz inváziót követő hónapokban az ország államkötvényeinek birtokosai beleegyeztek egy kétéves moratóriumba az azokhoz kapcsolódó kifizetések terén, de ennek augusztusban vége, így Kijevnek addig kellene dűlőre jutnia a hitelezőivel.
A háború kimenetelét és az ukrán gazdaság adósságfinanszírozó képességét övező bizonytalanság azonban nehezíti a megállapodást.
Mindenesetre egy, a kötvények 20 százalékát képviselő befektetői bizottság csak épphogy több mint 22 százalékos leírást javasolt, ami azonban az IMF mentőcsomaghoz kapcsolódó célok bukását jelentené a pénzügyminisztérium szerint.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint az erős hadseregek mögött erős gazdaságnak kell állnia a háborúk megnyeréséhez, ezért arra kérte a befektetőket, hogy legyenek hajlandók nagyobb engedményekre, amelyekkel az IMF-megállapodás is folytatható.
A kötvénytulajdonosok bizottsága ugyancsak hétfőn jelezte, hogy készek együttműködni Ukrajnával a tranzakciók strukturálásában, ami a szükséges támogatáshoz vezethet a piaci szereplők részéről, ám a javasolt leírás jelentősen meghaladja a piaci várakozásokat. Ezzel pedig Ukrajna jövőbeli hitelezői bázisát áshatja alá.
Lengyelország 300 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Beruházási Banktól (EBB) az európai „vaskupola”, főként annak műholdelemének megépítésére – írja a kurier.plus
Az Európai Beruházási Bank vezetőjével folytatott megbeszélés után Donald Tusk bejelentette, hogy Lengyelország megállapodást írt alá egy lengyel–francia műholdas rendszer finanszírozásáról, amelyre 300 millió eurót szánnak. Ez azonban a teljes költségvetés apró töredéke.
Néhány napon belül több más európai miniszterelnökkel együtt bemutatjuk az Európa feletti vaskupola megépítésére vonatkozó projektet – jelentette be Donald Tusk miniszterelnök. Hozzátette: az elképzelés az, hogy „a páneurópai légvédelem gondolata” ne álom maradjon, hanem reális tervvé váljon.
A kormányfő szerint az erre vonatkozó európai kölcsön Európa és Lengyelország tágan értelmezett biztonsága és stabilitása érdekében áll. „Ki fogjuk használni ezeket az európai lehetőségeket, mert Európa biztonsága nagymértékben függ Lengyelország biztonságától”. Tusk úgy értékelte, a Lengyelország és Európa fölé tervezett vasdóm megépítésének terve egy lépéssel előbbre lépett.
Az ellenzék természetesen nem osztozott az örömben. A döntés ugyanis gyökeres változást jelent Lengyelország égboltjának védelmére vonatkozó stratégiájában, amely a korábbi kormány idején saját védelmi rendszer kiépítésén alapult, az Egyesült Államokkal együttműködve. A PiS politikusai, akik e programok társalkotói voltak, ma aggodalommal tekintenek Donald Tusk bejelentéseire. A Dziennik Gazeta Prawna Bartosz Kownacki volt nemzetvédelmi miniszterhelyettest kérdezte, aki szerint: „Természetesen lehetséges a három és a négy kupola is, de mindez költségvetési kérdés, hiszen egy középhatótávolságú rakétarendszer tényleges kiépítése Lengyelország számára mintegy 100 milliárd zloty költséget jelent. És ez csak erről a 8 ütegről szól, ami véleményem szerint még mindig túl kevés, legalább 16-nak kellene lennie. Egy lengyel számára jól hangzik, hogy 300 millió eurót kapunk, de ez csak Lengyelországban fél százaléka egy ilyen pajzs kiépítésének valós költségének”. Véleménye szerint az európai Vasdóm megépítéséről szóló ilyen döntés tisztán politikai megközelítésnek tűnik, különösen, hogy ezt Donald Tusk kormányának első 100 napja alatt kellett volna meghozni.
Boguslaw Pacek tábornok szerint ugyanakkor az ország biztonságát évek óta biztosító izraeli rendszer mintájára egy vasdóm létrehozásának ötlete nagyon is indokolt döntés. „Véleményem szerint több okból is szükség van egy közös vasdómra. Az első ok pénzügyi. Megpróbáltam kiszámolni, hogy mennyibe kerül egy rakéta, egy akkumulátor és egy felderítő rendszer, és mennyit kellene Lengyelországban vásárolni ahhoz, hogy a vasdóm mintájára biztonságot lehessen biztosítani. Hatalmas összegekről van szó, amelyeket sem Lengyelország, sem Németország, sem más országok nem tudnak előteremteni” – értékelte a tábornok.
A szárazföldi erők korábbi parancsnoka, Waldemar Skrzypczak tábornok szintén nem kételkedik abban, hogy indokolt a lengyel műholdas rendszerekbe és egy közös európai Vasdómba való beruházás megkezdése: „a műholdak egy olyan út kezdetét jelentik, amelyet helyesnek tartok. Kollektív védelemre van szükségünk, nem pedig arra, hogy egyedül cselekedjünk, és csak a saját igényeinket nézzük”.
Hitelezői bizottság alapításáról tárgyalnak az ukrán államadósság egyes birtokosai, ami az adósság átrendezését jelezheti előre. Az urán államkötvényekből nagy mennyiséget birtoklók a Nemzetközi Valutalap (IMF) április 17-én kezdődő tavaszi gyűlése után gyorsíthatják fel a csoport létrehozását célzó tárgyalásokat.
A hitelezők szerint ugyanis nő a nyomás, ahogy közeledik szeptember, amikor lejár az ukrán államkötvények kifizetéseire vonatkozó, a háború elején bevezetett moratórium. A mintegy 20 milliárd dolláros ukrán államadósság törlesztésének halasztását ugyanis a háború kitörésekor engedélyezték a kötvénytulajdonosok – idézi fel a Bloomberg.
Azonban az országot ért pusztítás és elvesztett területek árnyékában továbbra is gondot okoz Kijevnek a pénzügyei rendbetétele.
Számos támadás érte az ország infrastruktúráját, milliók kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonukat és sokan az országból is elmenekültek és több tízezren vesztették életüket a fronton.
Az ukrán kormánynak a nemzetközi segítség bizonytalanságával is meg kell küzdenie, különösen az amerikaiak által ígért mintegy 60 milliárd dollár sorsa kétséges. Márpedig a képviselőházban elakadt összegből 8 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás lenne.
Bírja-e a háborút az ukrán költségvetés?
Mindennek ellenére az ukrán kormány igyekszik megőrizni a jó viszonyt a hitelezőivel, akiktől később az ország újjáépítésének finanszírozását is reméli. Bár az ország gazdasága tavaly 5,3 százalékot bővült, ez a 2022-es hatalmas zuhanás miatti alacsony bázisnak volt az eredménye. Az IMF azonban az ukrán gazdaság figyelemre méltó rugalmasságaként értékelte a történteket, bár a növekedés 3-4 százalékos ütemre való lassulására számít idén.
Az ukrán GDP változásához kötött kötvények hétfőn névértékük 55,35 százalékán forogtak, míg a legnagyobb lejárati idővel rendelkező, 2041-ben lejáró dollárkötvények ára még az 55 százalékot sem érte el. A 2034-ben lejáró, amortizálódó kötvényekért azonban csak mintegy 28 százalékot adtak a piacon.
A Gavin Gray vezette IMF-misszió és az ukrán hatóságok megkezdték Varsóban az online tárgyalásokat Ukrajna kibővített finanszírozási programjának harmadik felülvizsgálatáról, hogy megvitassák a gazdasági és pénzügyi memorandum ukrajnai végrehajtását, számolt be a Pénzügyminisztérium.
„Február 17-én a Gavin Gray vezette IMF-misszió és az ukrán hatóságok képviselői megkezdték a tárgyalásokat kibővített alapprogram (EFF) harmadik felülvizsgálatát illetően” – áll a közleményben.
Ukrajnát a tárgyalásokon a Pénzügyminisztérium, az Ukrán Nemzeti Bank, valamint más, a gazdaság, az energia, a korrupció elleni küzdelem és a korrupció megelőzése, valamint a jogállamiság politikájáért felelős hatóságok képviselői képviselik.
„A misszió célja, hogy megvitassák a gazdasági és pénzügyi memorandumban foglalt feltételek Ukrajna általi teljesítését” – áll a közleményben.
Az INSPIRE projekt célja 29 fajta szociális kifizetés finanszírozása Ukrajna lakosságának legsebezhetőbb rétegei számára.
Ukrajna 1,2 milliárd dolláros kölcsönt kap a Világbanktól a szociális kifizetések finanszírozására, közölte a Szociálpolitikai Minisztérium. Az erre vonatkozó megállapodást Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter és Arup Banajeri, a Világbank fehérorosz, moldovai és ukrajnai igazgatója írta alá.
Az új Befektetés a szociális védelembe a lefedettség, a fenntarthatóság és a hatékonyság növelése érdekében (INSPIRE) projektről van szó. Célja 29 fajta szociális kifizetés finanszírozása a lakosság legsebezhetőbb rétegei számára, valamint a szociális védelem reformjainak támogatása Ukrajnában.
„Az INSPIRE projektet a Világbank 1,2 milliárd dolláros kölcsönéből finanszírozzák az Ukrajnának szükséges hiteltámogatást biztosító vagyonkezelői alapból (ADVANCE Ukraine), amelyet a japán kormány támogat” – áll a közleményben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége befejezte az Ukrajnának nyújtott 15,6 milliárd dolláros hitelprogram első felülvizsgálatát. Az ország teljesítette az előírt feltételeket, ami megnyitotta az utat a mintegy 900 millió dollár kifizetése előtt – közölte az IMF kedden a Reuters beszámolója szerint.
Az IMF munkatársai emellett az ukrán gazdasági növekedésre vonatkozó idei előrejelzésüket teljes egészében pozitív tartományba emelték, a korábbi, -3% és +1% közötti tartományhoz képest – közölte az IMF a márciusban jóváhagyott négyéves kibővített hitelkeret (EFF) felülvizsgálatáról szóló közleményében.
Az IMF munkatársai és az ukrán hatóságok személyzeti szintű megállapodásra jutottak az EFF első felülvizsgálatáról. A megállapodást az IMF igazgatótanácsának jóvá kell hagynia, és az igazgatótanács várhatóan a következő hetekben tárgyalja meg. Az április végi mennyiségi teljesítménykritériumokat és a május végéig tartó strukturális referenciaértékeket teljesítették – áll az IMF közleményében. Az EFF egy 115 milliárd dolláros globális csomag része, amely Ukrajna gazdaságát hivatott támogatni. A további IMF-támogatás biztosítása érdekében Ukrajnának különböző feltételeket kell teljesítenie: többek között lépéseket kell tennie az adóbevételek növelésére, az árfolyam-stabilitás fenntartására, a központi bank függetlenségének megőrzésére és a korrupcióellenes erőfeszítések megerősítésére. Az EFF az első nagyobb hagyományos finanszírozási program, amelyet az IMF egy nagyszabású háborúban részt vevő ország számára hagyott jóvá.
Erősebb fellendülés várható, ahogy a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a háborús körülményekhez – közölte a Nemzetközi Valutaalap. Hozzátették: az IMF munkatársai ezért a reál-GDP (bruttó hazai termék) növekedését 2023-ra 1–3 százalékos tartományba emelték (az EFF jóváhagyásakor még -3 és +1 százalék közötti tartományról), bár a kilátások továbbra is nagyon bizonytalanok maradnak, mivel a háború folytatódik.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Ukrajna akár 8 milliárd dollárnyi hitelt vehet fel Koreától rendkívül alacsony, kedvezményes feltételek mellett. Az erről szóló kormánymegállapodást az Ázsiai vezetéskonferencia keretében írták alá.
Május 17-én előzetes megállapodást írt alá Ukrajna kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya a Koreai Export-Import Bank speciális részlegétől, a Gazdaságfejlesztési és Együttműködési Alaptól (EDCF) nyújtott kölcsönökről.
Julia Szviridenko tárcavezető szerint Ukrajna szerepel a Koreával folytatott kétoldalú együttműködés kiemelt országainak listáján a Hivatalos Fejlesztési Segélyprogram (ODA) keretében.
Az EDCF első részletének legfeljebb 300 millió dolláros átvételének lehetősége már 2023-ban lehetséges a megállapodás második szakaszának aláírásától számított 3-4 hónapon belül, amely júniusban várható.
Ukrajna csütörtökön 132 millió dollár összegű hitelt kapott a Világbanktól, a kölcsönt a pénzintézet az Ukrajna és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) közötti hitelszerződés részeként nyújtotta – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A tárca szerint a hitelösszeget Ukrajna állami költségvetésének általános alapjába utalták át a Mezőgazdasági magánberuházások felgyorsítása elnevezésű projekt keretében előírt intézkedések végrehajtási rendelkezésének megfelelően.
Amint azt Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter megjegyezte, az összegyűjtött források lehetővé teszik a kiemelt kiadások fedezését, különösen a mezőgazdasági ágazatban, az élelmiszeripar helyzetének javítása és Ukrajna élelmiszerbiztonságának szavatolása érdekében.
Ukrajna állami költségvetésének általános alapja 189,32 millió eurót kapott a Világbanktól. A pénzeszközöket az állami hivatalok alkalmazottai és az oktatók fizetésének biztosítására fordított állami költségvetési kiadások részleges fedezésére fordítják.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
