Régóta fennálló tabu eltörlésére számít a piac, ugyanis azt árazzák, hogy a választásokat követően Berlinben feloldhatják az adósságféket, és masszív állami költekezéssel ránthatják ki a gazdaságot a bajból. Becslések szerint akár több száz milliárd eurónyi pluszforrás is felszabadulhatna a lépéssel.
Németország számára elég rosszul sült el minden az elmúlt időszakban. A gazdaság stagnál és az ország feldolgozóipara várhatóan újabb ütést kaphat, ha a Donald Trumptól várt extra vámok valóban bevezetésre kerülnének. Eközben a politikai vezetés is bajba került, miután az amerikai választásokat követően összeomlott a kormánykoalíció.
A kötvénypiac azonban nagy változást vár, erre utal, hogy a 10 éves német államkötvények hozama hosszú idő óta először olyan magas szintre emelkedett, mint a hasonló lejáratú euró kamatcsereügyleteké (ez utóbbi gyakorlatilag egy idealizált 10 éves Európai Uniós államkötvény hozamaként is felfogható). Ez arra utal a Bloomberg és a Financial Times elemzése szerint is, hogy a piac szerint a német kötvénypiac elveszítheti eddigi sajátos jellegét, amellyel az eurózónán belül rendelkezett. Ezek szerint a német gazdaság a jövőben egyre inkább hasonlít majd a többi európai országéra, ahol egyre inkább extra hitelfelvételből próbálják meg beindítani a gazdaság növekedését és egyre kisebb hangsúlyt fektetnek majd arra, hogy az ország adósságállományát alacsony szinten tartsák.
Ehhez a németek jó pozícióból indulnának, hiszen mint mindig, a költségvetés szilárd, az elmúlt évtizedek kemény döntéseinek eredményeként. Német politikai körökben is egyre népszerűbb az a nézet, hogy eljött az ideje egy kis költekezésnek és sokan úgy látják: a februári választások után felálló kormánynak egy több százmilliárd eurós extra kötvénykibocsátást kellene végrehajtania, hogy finanszírozni tudja a gazdaság megújítását szolgáló, új beruházási programot.
Lenne vevő az extra kötvényekre
A német kötvények megbízhatóságát kihasználva a befektetők valószínűleg habozás nélkül megveszik majd ezeket a plusz kötvényeket a megkérdezett szakértők szerint.
– Nem kell, hogy mindez egyszerre történjen. Ha a befektetők azt látják, egy értelmes beruházási program finanszírozására lesz elköltve az összeg, valószínűleg minden további nélkül megveszik az extra kötvényeket. Egy az államadósság 5 százalékának megfelelő, mintegy 220 milliárd eurós extra hitelfelvételt minden további nélkül megemésztene a piac – vélte Guy Miller, a Zurich Insurance Co. vezető piaci stratégája. Ales Koutny, a Vanguard nemzetközi kamatlábakért felelős vezetője szerint Berlin a következő évtizedben 400 milliárd euróval több hitelt bocsáthatna ki.
Ehhez azonban meg kellene változtatni a német alkotmányba rögzített szabályt, amely biztosította a német államadósság alacsony szinten tartását.
Ennek köszönhető az, hogy a német államadósság jelenleg nem haladja meg az ország GDP-jének 60 százalékát, míg például Franciaország esetében ez ennek duplája és az Egyesült Államokban is jóval 100 százalék felett jár.
Már a konzervatívabbak is belemennének
A gond csak az, hogy a februári választásokon most esélyesnek tartott CDU az adósságfék egyik legelszántabb védelmezőjének számított. Azonban az ő álláspontjuk is enyhült a kérdésben. A múlt héten a CDU kancellárjelöltjének számító Friedrich Merz már azt mondta, ő is lehetségesnek látja a rendelkezés reformját.
A fő kérdés szerinte az, hogy mire költenék az extra hitelfelvételből származó összeget. Ha jóléti kiadásokra és a fogyasztás élénkítésére menne, akkor nem járul hozzá. Ha viszont fontos beruházásokra és fejlesztésekre lenne fordítva, akkor már más lenne a hozzáállása.
Persze sok mindenkinek van ötlete arra, hogy mire költhetne extra forrásokat a német állam. Sokan szorgalmazzák például, hogy az ország növelje a védelmi célokra fordított összegek nagyságát, ezzel persze Európában nincsenek egyedül, tekintettel az ukrajnai háborúra és az Oroszország jelentette fenyegetésre. Erről bővebben itt írtunk.
A megkérdezett szakértők szerint ráadásul most jó pillanatban történhetne az extra államadósság kibocsátása. Az ezáltal okozott esetleges hozamemelkedést a piacon ellensúlyozhatná, hogy az Európai Központi Bank éppen egy kamatcsökkentési ciklus elején jár és jövő év végéig mintegy 150 bázisponttal mérsékelheti a kamatszintet az eurózónában.
Azt, hogy az amúgy államadósság kérdésében szigorú hitelminősítők is helyeselnének-e egy ilyen lépést, mutatja a Fitch elemzőinek értékelése is. Szerintük ugyanis a reformok felszabadíthatják a beruházásokat, ellensúlyozva a versenyképesség nagymértékű csökkenésének és a cég esetleges „negatív minősítési intézkedésének” veszélyét. Németország jelenleg mindhárom nagy cégnél tripla-A minősítéssel rendelkezik, ami a legjobbnak számít.
Nem tekinthetők fizetésképtelennek azon országok, amelyek államkötvényeit Oroszország vásárolta meg, ha a nyugati kormányok úgy döntenek, hogy elkobozzák a befagyasztott orosz tartalékokat 300 milliárd dollár értékben – közölte a Moody’s és az S&P Global hitelminősítő intézet. A Fitch nem adott ki kommentárt.
Az ügy előzménye, hogy 2022 júniusában az Egyesült Államok és a Moody’s úgy ítélte meg, hogy Oroszország nem teljesítette kötvénytartozásait, amikor a nemzetközi szankciók megakadályozták, hogy Moszkva kifizetéseket teljesítsen a kötvénytulajdonosoknak. Akkor ezt az értelmezést Moszkva elutasította, mondván, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és más szuverének szintén fizetésképtelenné válnának, ha az Oroszország által birtokolt kötvényeiket elkoboznák, s ezért Oroszország nem kapná meg az esedékes kifizetéseket.
Most amerikai és brit tisztviselők azért lobbiznak a G7-ben, hogy lefoglalják és Ukrajna támogatására használják az európai országokban zárolt orosz eszközöket, ezért újra felmerült, hogy milyen következményei lennének például a kötvények elkobzásának.
Minősítéseink jellemzően nem tükrözik a tulajdonosspecifikus megfontolásokat, ezért ezekben az országokban nem kezelnénk alapértelmezettként a forgatókönyvet – mondta Thorsten Nestmann, a Moody’s Investors Service alelnöke a Reutersnek. Frank Gill, az S&P Global EMEA Sovereign Ratings szektorvezetője úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy valószínűleg nem tekintik nemteljesítésnek, mivel a kamatfizetéseket fizetési ügynökön keresztül teljesítik, így továbbra is folyósítják azokat más hitelezőknek.
A Reuters emlékeztet, hogy Oroszország befagyasztott tartalékainak nagy része készpénz, valamint francia, német, brit, osztrák és kanadai államkötvény.
Egyes európai illetékesek attól is tartanak, hogy bármilyen vagyonelkobzás aggasztó precedenst teremthet, amelynek alapján más országok kártérítést követelhetnek a nyugati országok múltbeli katonai akcióiért.
Andrej Rjabinin, a Delcredere orosz ügyvédi iroda partnere azt mondta, szinte biztos abban, hogy a kötelezettségek elmulasztása ilyen körülmények között nem minősül mulasztásnak, mivel a tájékoztatók valószínűleg kivételeket tartalmaznak a szankciók életbe lépése esetén.
Mélyen legbelül már mindenki elbúcsúzott a tartalékoktól – mondta a Reutersnek az egyik orosz kormányzati forrás. Más orosz források szerint Moszkva valószínűleg nem lesz képes megakadályozni az elkobzást, de megtorlással fenyegethet, például elkobozhatja az Oroszországban rekedt nyugati vagyont, vagy megszakíthatja diplomáciai kapcsolatait a barátságtalannak ítélt külföldi hatalmakkal.
Az orosz külügyminisztérium 21. századi kalózkodásnak nevezte a vagyon elkobzására vonatkozó tervet. A Kreml szerint Európának elkerülhetetlen jogi következményekkel kell szembenéznie. Például az orosz központi bank ideiglenes intézkedéseket kérhet az EU bíróságától, hogy vagyonát a befagyasztott számlákon tartsa.
