Hetek óta ismeretlen eredetű katonai drónok garázdálkodnak a belga légtérben és bénítják meg az ország repülőtereit, miközben Oroszország már nyíltan fenyeget: azt mondják, súlyos következmények jönnek, ha Belgium úgy dönt, hogy jogtalanul elveszi a nála biztonságba helyezett orosz jegybanki vagyont. A belgák komolyan veszik a fenyegetést, már a nemzetbiztonsági tanácsuk is tárgyalta a sorozatos drónészlelések ügyét. Az unió vezető politikusai nagy erővel azon munkálkodnak, hogy rávegyék a belga kormányt az országban található befagyasztott orosz vagyon végleges elkobzására, hogy abból lehessen tovább finanszírozni Ukrajna háborús részvételét, mielőtt az csődbe jutna. Belgium ellenáll a nyomásgyakorlásnak, az országban el akarják kerülni, hogy a biztonságukat és anyagi helyzetüket kockára téve velük fizettessék meg a háború árát.
Komoly háttere van a fenyegetésnek
A belga közvélemény az elmúlt hetekben szokatlan fenyegetésről olvashatott: idegen drónok ólálkodnak az égen a legfontosabb katonai támaszpontjaik körül, köztük a Kleine-Brogel támaszpont körül is, ahol amerikai taktikai nukleáris fegyvereket is tárolnak. Az esetek miatt Brüsszelben és Liége-ben is lezártak a repülőterek kifutópályáit, járatok százait törölték vagy irányították át, éjszakára pedig sok utas rekedt a reptéri terminálokban.
A belga védelmi miniszter szerint a katonai bázis fölött megjelent pilóta nélküli eszközök célzott, professzionális felderítő művelet benyomását keltették, nem hobbidrónozásét.
A hirado.hu-nak névtelenül nyilatkozó belga repülőtéri biztonsági forrás szerint a belga repülőtereken olyan biztonsági protokollok működnek, amelyek az arra tévedő polgári drónok fölött fél perc elteltével átveszik az irányítást, ha azok nem reagálnak a figyelmeztetésekre, majd a földre kényszerítik azokat.
A tény, hogy a legutóbbi behatolások során mindez nem sikerült, azt valószínűsíti, hogy elektronikai zavarástól védett, katonai felhasználásra is alkalmas drónok követhették el a behatolásokat – mondta forrásunk.
A belga Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli tanácskozást hívott össze, a hadsereg pedig elkezdte sürgősen megerősíteni a drónellenes képességeit és kulcsfontosságú létesítményeit: a támaszpontok, energiaközpontok és a repülőterek védelmét.
A Brussels Times az orosz TASZSZ hírügynökségre hivatkozva néhány napja arról számolt be, hogy az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) nyílt üzenetben figyelmeztette Belgiumot, hogy felelősségre fogják vonni és komoly következményei lesznek, ha az ott tartott orosz állami vagyoneszközöket elkobozzák.
Nem akarja elkobozni az orosz vagyont a belga Euroclear
A történet kulcsszereplője egy belga pénzintézet, az Euroclear. A francia Le Monde a napokban készített cikket megszólaltatva a világszerte 42 ezer milliárd eurónyi értékpapírt kezelő intézet vezetőjét. Az Euroclear 193 milliárd eurónyi orosz vagyont tart ellenőrzése alatt, melyek legnagyobb része orosz jegybanki vagyon.
A 2022-es ukrajnai invázió után az EU csak befagyasztotta a területén található orosz tartalékokhoz való hozzáférést, de az végleges elkobzásra eddig nem tett lépéseket. Ukrajna anyagi nehézségei miatt azonban megváltozott a brüsszeli politika.
Az egyik legutóbbi terv – amelyet a Le Monde szerint Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is támogat – egy kb. 140 milliárd eurós hitel biztosítása Ukrajna számára, amelyet papíron nem az uniós adófizetők, hanem az orosz vagyon hozama és jövőbeli jóvátételi pénzek fedeznének.
Azonban hiába az ambiciózus tervek, a pénzről – jogilag és technikailag is – a belga Euroclear rendelkezik. Az intézmény vezetője, Valérie Urbain pedig minden interjúban ugyanarra figyelmeztet: Az orosz jegybanki vagyon szuverén állami eszköz, amely elkobzása ellentétes a nemzetközi joggal.
Urbain a Le Monde cikkében kifejtette elképzelhető, hogy az EU olyan megoldást akar áterőltetni, amely felrúgja az Euroclear törvényi és letétkezelői kötelezettségeit, ebben az esetben pedig elképzelhetőnek tartja, hogy pert indítsanak az uniós intézményekkel szemben.
Az előkészületeket már részben megtették, jogi csapatukat az elmúlt években eredetileg tízfős stábjukról kétszáz főre bővítették. A belga miniszterelnök, Bart De Wever is ellenzi a terveket.
„Legális ez? Nem egyértelmű. Nincs rá precedens” – mondta a kormányfő, rámutatva, hogy még a második világháború alatt sem kobozták el a központi bankok eszközeit, így ha az ügy bíróságra kerülne Belgiumnak kellene fizetnie.
„Nem vagyunk képesek, és nem is akarunk 140 milliárd eurót kifizetni” – figyelmeztetett De Wever aki azt követeli, hogy inkább a 27 tagállam garantálja az összeget gazdasági súlyukkal arányosan. „Megkérdeztem kollégáimat, hogy ki hajlandó ezt vállalni, de nem találkoztam túl nagy lelkesedéssel” – mondta a belga miniszterelnök.
Ukrajna már csődben van, ezért kell a pénz
A negyedik éve háborút vívó Ukrajna az Egyesült Államok támogatásának eltűnésével az eddigiektől is kiszolgáltatottabb anyagi helyzetbe került. A Fitch Ratings hitelminősítő friss döntésével gyakorlatilag fizetésképtelenné nyilvánította az országot, amikor az adósságosztályozási skáláján minősítésre alkalmatlan besorolást adott Ukrajnának.
Indoklásában a Fitch kiemelte, hogy Ukrajna már idén júniusban sem teljesítette egy 2,6 milliárd dollár értékű kötvény 665 millió dolláros esedékes részletfizetését.
A háború negyedik évében a védelmi kiadások már közel 71 milliárd dollárra rúgnak, miközben a gazdaságot a lerombolt infrastruktúra, a katonai helyzet romlása és a tömeges elvándorlás is terheli.
A kijevi kormány az új korrupciós botrányok közepén most épp egy olyan időszakban akar újabb százmilliárdos európai segítséget, amikor a korrupciós ügyek miatt a bizalom megrendült.
A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis azzal érvelt a miniszterek előtt, hogy Ukrajna legkésőbb áprilisig bírhatja anyagilag, ha nem érkezik további nyugati pénzügyi segítség.
Ha áprilisig nincs új forrás, akkor az önkormányzati és újjáépítési források visszavágása következik, majd azok után Ukrajna az állami dolgozók, a nyugdíjak és a katonai bérek kifizetését sem tudná teljesíteni.
Ugyan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hajlandó lenne egy nagyjából 8 milliárd dolláros újabb hitelcsomagot biztosítani, de a Politico szerint annak feltétele, hogy az EU ténylegesen elkötelezze magát a nagyobb, orosz vagyonra épülő hitel mellett – ez adná a garanciát arra, hogy Ukrajna képes lesz törleszteni.
Visszaüthet a lépés
Kijev és az uniós vezetők hiába sürgetik a pénzt, a döntés a belgák kezében van, akik pontosan látják, hogy az orosz vagyon elkobzására súlyos válaszok érkezhetnek. A katonai fenyegetés mellett reális forgatókönyv az is, hogy Oroszország több tízmilliárd euró értékben foglalja le a határain belül lévő európai vagyont.
Közben kínai, arab és más távoli tőkeközpontok árgus szemmel figyelik, mi történik az orosz jegybanki vagyonnal. Ha Európa szuverén állami tartalékokhoz nyúl, az azt üzeni: politikai okokból bármely más állam befektetői is elveszíthetik vagyonukat.
A folyamat végén sokkal kevesebb tőke érkezhet az euróövezetbe, sokan pedig a már itt lévő tőkét kimenekítése mellett dönthetnek, ami tovább súlyosbítaná az így is nagy gondokkal küszködő európai gazdaság állapotát.
Emmanuel Macron francia elnök reagált azokra a médiában megjelent hírekre, amelyek szerint befagyasztott orosz vagyonból 140 milliárd eurós hitelt nyújthatnának Ukrajnának.
Az informális EU-csúcs egyik kérdése, hogy felhasználják-e az Európában befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna segítésére – Ursula von der Leyen ugyanis nemrég állt elő egy 140 milliárd eurós tervvel, miszerint azt felhasználva nyújtanának hitelt Ukrajnának.
Emmanuel Macron francia elnök azonban nem teljesen ért egyet az Európai Bizottság javaslatáról az orosz vagyonok kapcsán. Szerinte ez a javaslat több jogi kérdést is felvet, és úgy véli, nem olyan egyszerű csak úgy elvenni egy másik országhoz tartozó vagyont.
Macron azért hozzátette, hogy minden javaslatnak örülnek, de először szerinte abban kell biztosnak lenni, hogy az a gyakorlatban is működne-e.
A francia elnök szerint elriaszthatja a külföldi befektetőket Európából, ha elkoboznák az orosz vagyonokat. Ugyanakkor szerinte ő is úgy látja, Oroszország veszélyt jelent Európára.
Konfrontációban állunk Oroszországgal, amely évek óta nagyon agresszív az információs térben, többek között a választások alatt is, és fokozza kibertámadásait – mondta a francia elnök, aki a finn és a dán miniszterelnökhöz képest nem merészkedett odáig, hogy háborúról beszéljen, helyette a konfrontáció szót használta.
A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság Fellebbviteli Kamarája lefoglalta Olekszij Csernisov volt miniszterelnökhelyettes családjának pénzeszközeit, közölte a Glavkom a bírósági nyilvántartásra hivatkozva.
Olekszij Csernisov vagyonából 36 000 dollárt és 50 000 hrivnyát foglaltak le. A volt miniszterelnökhelyettes családja emellett elvesztette a hozzáférést Olekszij és Szvitlana Csernisov közös vagyonához, amely 13 600 eurót, 39 700 hrivnyát és 1000 fontot tett ki.
2025 július elején a NABU nyomozói megtalálták ezeket a pénzeszközöket, amikor a Kijev megyei kozini házba mentek, amelyet Csernisov családja bérel. A készpénz egy része a gardróbszoba széfjében volt. Például Olekszij Csernisov útlevelét is ott őrizték.
A volt magas rangú tisztviselő bérelt házában végzett házkutatások a büntetőeljárás keretein belül történtek, amelyben később maga Csernisov is gyanúsított lett.
Emellett június 25-én a korrupcióellenes bíróság lefoglalta a volt miniszterelnökhelyettes bankszámláin lévő pénzeszközöket. Ez több mint 50 millió hrivnya és több mint 100 ezer euró.
A lengyel vámhatóság lefoglalt öt tonna, Boeing polgári repülőgépekre szánt gumiabroncsot, amelyet Fehéroroszországon és Oroszországon keresztül kellett volna átszállítani – közölték hétfőn Varsóban. Azzal indokolták a lépést, hogy az ilyen árukra vonatkoznak az európai uniós orosz szankciók, amelyeket többször is szigorítottak a Krím félsziget elfoglalása és Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta.
A lengyel vámhatóság közleménye szerint a fehérorosz határ közelében fekvő Koroszczyn településen végeztek rutinellenőrzést a vámosok egy teherautón, amely a szállítólevél szerint autó- és buszabroncsokat szállított – jelentette a Reuters.
A gumik egy spanyolországi cégtől érkeztek, és a célállomásuk Azerbajdzsán volt. Az ország fontos szerepet játszik a szankciók megkerülésében: Ukrajna szerint azeri származásúnak álcázták a Nyugat-Európába exportált orosz gázt, és gyanúsan megugrott a brit autóimport is Azerbajdzsánba, ahonnan minden valószínűség szerint továbbexportálják Oroszországba.
A Boeing-abroncsok miatt adóügyi büntetőeljárást indult, mivel a hamis nyilatkozat vámcsalásnak minősül.
A szentpétervári 13. választottbírósági fellebbviteli bíróság 2024. április 24-én elutasította a Raiffeisen Bank fellebbezését egy korábbi ítélet ellen, így a bíróság jóváhagyta 1,87 milliárd euró kifizetését az orosz Rasperia nevű cég javára.
A The Moscow Times szerint az orosz központi bank április 30-án levonta ezt az összeget az osztrák Raiffeisen Bank oroszországi levelező számlájáról, végrehajtva a bírósági határozatot.
A Raiffeisen Bank International (RBI) megerősítette, hogy a pénzt „vagy levonták, vagy lefoglalták” a számláról. A fellebbezésük jogi úton kudarcot vallott, így a határozat jogerőre emelkedett.
A belga Euroclear pénzügyi cég mintegy 3 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyon lefoglalását és újraelosztását tervezi, miután Moszkva lefoglalta a befektetők pénzét Oroszországban, számolt be a Reuters az erre vonatkozva dokumentumokra és az ügyhöz közel álló személyekre hivatkozva.
A pénzt nyugati befektetők kártalanítására fogják felhasználni, miután Moszkva az elmúlt hónapokban lefoglalta az Oroszországban tartott készpénzt – közölte három, az ügyhöz közel álló forrás.
Az Euroclear 3 milliárd eurót fog újraelosztani egy 10 milliárd eurós készpénzalapból, amely orosz szervezete és magánszemélyek tulajdona, akikkel szemben az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját követően – közölte két személy.
Ez a lépés egy új szintű nyomást jelent Európa részéről.
A múltban a Nyugat kölcsönöket és kifizetéseket szervezett Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyon kamataiból, amit Vlagyimir Putyin orosz vezető lopásnak nevezett.
Belgium tervezett kifizetését az orosz kormány tavalyi, nyugati befektetőktől milliárdok elkobzására kiadott rendelete váltotta ki. Az Euroclearre nemzetközi befektetők gyakoroltak nyomást, hogy szabadítsa fel a pénzt. A Reuters nem tudta megállapítani, hogy pontosan kik profitáltak volna a kifizetésből.
Ügynökségi források szerint márciusban az Euroclear engedélyt kapott Belgiumtól a kifizetések teljesítésére.
Az Euroclear egy április 1-jei keltezésű, a Reuters által is áttekintett tájékoztató dokumentumban tájékoztatta ügyfeleit a közelgő kifizetésekről.
„Engedélyt kaptunk az illetékes hatóságunktól a kompenzációs összegek feloldására és a résztvevőinknek történő kifizetésére” – áll a dokumentumban.
A Reuters nem tudta azonosítani azokat az orosz tulajdonosokat, akiknek a vagyonát elkobozzák.
A nyugati befektetőknek folyósított kifizetések nem érintik az EU-ban befagyasztott több mint 200 milliárd eurós orosz jegybanki tartalékot – közölte két forrás.
Ez azonban csökkenteni fogja az orosz eszközök állományát, amely magában foglalja a készpénzt, a részvényeket és a kötvényeket, amelyeket szinte teljes egészében az Euroclear-ben tartanak, és amelyek a blokknak befolyást biztosítanak Moszkvával szemben. Egyesek abban reménykedtek, hogy a befagyasztott orosz vagyont felhasználhatják Ukrajna újjáépítésére.
A nyugati befektetőknek több tízmilliárd értékű vagyonuk van Oroszországban, az elkobzott gyáraktól a készpénzig.
Vannak, akik bírálják Európa döntését, miszerint feloldja az orosz eszközök befagyasztását Európában a befektetők számára.
„Erkölcsileg elfogadhatatlan lenne lefoglalni az orosz vagyont és nyugati befektetőknek adni”, mondta Jacob Kirkegaard, a washingtoni Peterson Institute for International Economics szankciószakértője.
Az Európai Unió több százmilliárd dollárnyi orosz vagyont, köztük a jegybanki tartalékokat fagyasztott be, miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, ami példa nélküli lépés és a legnagyobb büntetés Oroszország számára.
Az Euroclear birtokolja a szankcionált orosz eszközök oroszlánrészét Európában – több mint 180 milliárd eurót.
Ennek a pénznek a visszajuttatása fontos Moszkvának, és körülbelül 100 pert eredményezett az Euroclear ellen – mondta az egyik forrás. A Reuters nem tudta megállapítani ezen bírósági ügyek állapotát.
Moszkva tavaly arra figyelmeztetett, hogy megtorló intézkedéseket fog hozni, ha befagyasztott vagyonát elkobozzák és Ukrajna javára fordítják, és idén módosította a törvényt, hogy ezt megtehesse.
🇧🇪🇷🇺 Belgium will not transfer frozen Russian assets to aid Ukraine. — Belgian Foreign Minister Maxim Prévot.
According to Prévot, confiscating Russian assets from Belgian banks would jeopardize Belgium's reputation as a financial services hub and also pose a danger to the… pic.twitter.com/WtDXELWSYC
Az Eventin tartályhajó és mintegy 100 000 tonna kőolaj 40 millió euró értékben Németország tulajdonába kerül.
Németország lefoglalta a panamai lobogó alatt közlekedő Eventin olajszállító tartályhajót, amely része annak az „árnyékflottának”, amelyet Oroszország a szankciók megkerülésére használ, számolt be a Spiegel pénteken, március 21-én.
Megjegyezték, hogy a hajó elkobzott rakományának értéke körülbelül 40 millió euró.
A Rügen-sziget partjainál január óta horgonyzó Eventin-t a német vámhatóság tartóztatta le, valamint kiadták a tartályhajó lefoglalásáról szóló parancsot. A hajó és rakománya, amely körülbelül 100 000 tonna kőolajat tartalmaz körülbelül 40 millió euró értékben, most Németország tulajdonába került. Az Eventin átnevezésére az erre vonatkozó rendelet kiadását követően kerül sor.
Az Eventin tartályhajó bekerült az Oroszország elleni februári uniós szankciócsomagba. Január közepén a hajó Rügentől északra sodródott, nem tudott manőverezni. Az olajszennyezés közvetlen veszélye miatt a tartályhajót elvontatták, a parti őrség és a rendőrség 24 órás megfigyelése alatt állt.
Csaknem félmilliárd euró értékű olasz vagyont foglaltak le egy pénteki választott bírósági döntés alapján Oroszországban. Ezúttal az Unicredit járt pórul, de a római kormány hétfőn akcióba lép.
Antonio Tajani külügyminiszter hétfőre összehívott rendkívüli ülésen vitatja meg kormányzati szakértőkkel, hogy mit lépjen az olasz kormány az utóbbi időszakban történt oroszországi vagyonelkobzásokra válaszul. Az ülésen szó lesz az Ariston fűtéstechnikai óriáscéget, valamint az Unicreditet ért orosz szankciókról.
Mint ismert, az Ariston oroszországi gyáregységét a múlt hónapban egy Vlagyimir Putyin orosz elnök által jegyzett ukázzal a Gazprom fennhatósága alá vették. Ideiglenesen.
Pénteken pedig a szentpétervári választott bíróság döntése húzta ki a gyufát Rómánál, a jogászok 463 millió euró értékben foglaltak le ugyanis Unicredit-eszközöket. Ebben a gyakorlatban értékpapírok, ingatlanok és számlákon elhelyezett összegek szerepelnek, de az UniCredit Leasing és az UniCredit Garant részvényeit is hozzájuk csapták – írja a Reuters.
Az indoklás szerint az oroszoknak ez egyfajta „fájdalomdíjként” jár egy meg egy gázipari beruházás meghiúsulása fejében, amelyben az olasz bank is résztvevő volt finanszírozási oldalról. A döntés Olaszországban nagy felháborodást váltott ki.
Az ominózus gázprojektben a Deutsche Bank is megpörkölődött, tőlük ugyanazon választott bíróság 238,6 millió euró értékben foglaltak le oroszországi eszközöket. A keresetet a projekt fővállalkozója, a Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő, szentpétervári székhelyű RusChemAlliance vegyes vállalat nyújtotta be.
A Deutsche Bank hitelgaranciát vállalt a német Lindével egy oroszországi gázfeldolgozó üzem építésére vonatkozó szerződésben, amelyet a nyugati szankciók miatt felmondtak.
Egy orosz bíróság elrendelte a Deutsche Bank eszközeinek, számláinak, ingatlanjainak és részvényeinek lefoglalását egy jogvita keretében – számolt be szombaton a Reuters hírügynökség a vonatkozó bírósági dokumentumokat ismertetve. Megszólalt a pénzintézet is.
A Deutsche Bank hitelgaranciát vállalt a német Lindével egy oroszországi gázfeldolgozó üzem építésére vonatkozó szerződésben, amelyet a nyugati szankciók miatt felmondtak. A keresetet a projekt fővállalkozója, a Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő, szentpétervári székhelyű RusChemAlliance vegyes vállalat nyújtotta be.
A szentpétervári bíróság megtiltotta a Deutsche Banknak, hogy éljen az orosz leányvállalata, valamint a Deutsche Bank Technology Center LLC jegyzett tőkéjében tartott tulajdonjogával.
A bíróság emellett elrendelte a Deutsche Bank, valamint az orosz leányvállalat és a Deutsche Bank Technology Center értékpapírjainak, ingatlanjainak és bankszámláinak lefoglalását 238,6 millió euró értékben.
Az orosz bíróság pénteken egy hasonló per keretében elrendelte az UniCredit bank eszközeinek, számláinak és ingatlanjainak, valamint két leányvállalatában tartott tulajdonrészének a lefoglalását.
A Deutsche Bank frankfurti központjában az értesülést kommentálva közölték, hogy még nem tudni, hogy az orosz bíróságok hogyan hajtják végre a döntést, és az milyen következményekkel jár majd a bank oroszországi tevékenységére nézve.
„A Deutsche Bank úgy véli, hogy az ügyféllel kötött kártérítési megállapodás teljes mértékben fedezi önmagát” – fogalmaz a közlemény. Eszerint a Deutsche Bank 260 millió eurós céltartalékot képzett és a kártérítési megállapodás alapján a visszatérítésekből elegendő aktívumot könyvelt el.
A moszkvai bíróság a JPMorgan és a Commerzbank ellenében döntött.
A moszkvai bíróság jóváhagyta a JPMorgan és a Commerzbank európai leányvállalata által Oroszországban tartott mintegy 12,4 millió euró vagyon lefoglalását az előzetes döntéshozatal szerint.
A bíróság április 26-án hozott ítéletet az orosz Transkapitalbank, a 2022-es orosz ukrajnai invázió nyomán nyugati szankciók alá tartozó hitelező által indított perben.
A Reuters emlékeztet, hogy a nyugati bankok és más vállalatok régóta aggódnak oroszországi pénzeszközeik és tulajdonaik miatt a háború kitörése és a nyugati szankciók bevezetését követő orosz megtorlás óta.
Oroszország a nyugati szankciókra válaszul új vezetőséget nevezett ki több nyugati vállalat leányvállalataiba, a távozó cégeket pedig hatalmas árengedményekre kényszerítette. Ennek hatására körülbelül 1000 cég távozott az országból.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
