Közvetlen légi járatot indít a Nordwind Airlines Moszkva és Phenjan között – közölte vasárnap az orosz légitársaság.
Legutóbb mintegy 30 éve, az 1990-es közepén volt rendszeres légi összeköttetés az orosz és az észak-koreai főváros között.
Az első repülőgép a moszkvai Seremetyjevo repülőtérről július 29-én este 7 órakor száll fel.
A nyolcórás útvonalon 440 utas szállítására képes Boeing 777-200ER típusú repülőgépek teljesítenek szolgálatot. Az átszámítva mintegy 190 ezer forintba kerülő repülőjegyeket szinte azonnal elkapkodták: az első járatra a Ria Novosztyi szerint szerint többségében észak-koreai állampolgárok váltottak jegyet.
A Roszaviacija (az orosz polgári légi közlekedési felügyelet) július elején engedélyezte a Nordwindnek, hogy hetente két járatot üzemeltessen Moszkva és Phenjan között, bár kezdetben még havi egy járattal fognak üzemelni ezen az útvonalon.
Az egyik megkérdezett észak-koreai állampolgár azt mondta, hogy hazautazik és ez most sokkalta egyszerűbbé vált. Az egyik orosz utas pedig közölte, hogy szolgálati útra indult Phenjanba, újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a városi tömegközlekedés fejlesztésével foglalkozik és ilyen jellegű közös projektek megvitatását tervezi Phenjanban.
A két ország júniusban indította újra a vasúti személyszállítást Moszkva és Phenjan között.
Mindeddig az egyetlen közvetlen légi összeköttetés a két ország között az Air Koryo járatai voltak, amelyek hetente háromszor közlekednek Phenjan és Vlagyivosztok között.
A Ryanair olyan terveket dolgoz ki, amelyek az ukrajnai járatok újraindítását célozzák, és ezek szerint a légitársaság négy-öt héten belül elindíthatja a járatokat a háború befejezése után.
Ezt Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója osztotta meg a Telegraph-nak adott interjújában.
Figyelembe véve Donald Trump amerikai elnök ígéreteit, miszerint gyorsan befejezik a háborút, O’Leary reméli, hogy a légitársaság már idén képes lesz visszatérni Ukrajnába.
A Ryanair tervei között szerepel körülbelül 24 útvonal megnyitása, amelyek Kijevet és Lemberget szolgálják majd ki. Az Odesszába való visszatérés azonban több időt vehet igénybe a károk mértéke miatt.
Szombaton több légitársaság ideiglenesen felfüggesztette Oroszországba tartó járatait az azeri utasszállító repülőgép katasztrófáját követően, mivel felmerült a gyanú, hogy a gépet egy ukrán dróntámadás elhárítására indított orosz légvédelmi rakéta találta el – számolt be az MTI.
A türkmén Turkmenistan Airlines közlése szerint a Moszkvából Asgabatba és Asgabatból Moszkvába tartó járatát december 30-tól január 31-ig nem üzemelteti, a döntéshez nem fűztek indokot.
Hasonlóan döntött a Flydubai légitársaság is, amely december 27-e és január 3-a között nem üzemelteti a Dubaj és egyes dél-oroszországi városok – például Szocsi – között közlekedő járatait.
A Qazaq Air kazah légitársaság szintén azt közölte, hogy január végéig felfüggeszti jekatyerinburgi járatait.
Az izraeli El Al légitársaság már csütörtökön azt közölte, hogy „az orosz légtérben kialakult helyzetre való tekintettel” egy hétre felfüggeszti Oroszországba tartó járatait.
Az Azerbaijan Airlines (AZAL) légitársaság gépe a kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le szerdán. A gépen 62 utas és ötfős legénység volt, a balesetet 29 ember élte túl, részben súlyos sérülésekkel, a halálos áldozatok száma pedig 38. A gép Bakuból a csecsenföldi Groznijba tartott.
Az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) pénteki közlése szerint a gép az ukrán drónok jelentette biztonsági kockázatok, illetve az erős köd miatt nem tudott Groznijban landolni.
Pénteken John Kirby, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági kommunikációs szóvivője azt mondta, „bizonyos előzetes jelek arra utalnak, hogy a gépet orosz légvédelmi rendszer találta el”.
Az orosz kormány nem kommentálta az esetet, csupán annyit közölt, megvárják az azeri és kazah hatóságok vizsgálatának eredményeit.
Szombaton Vlagyimir Putyin bocsánatot kért a géppel történt „tragikus incidensért”, de közvetlenül nem vállalta a felelősséget a katasztrófáért.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az ukrán repülőterek egyikén – Lembergben vagy Boriszpilben – 2025 január végéig újraindulhatnak a járatok.
Ezt a Marsh McLennan biztosítótársaság vezető partnere, Crispin Ellison nyilatkozta a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumon – írja az Interfax-Ukrajna.
„Úgy gondolom, ha szerencsénk van, januárban öt-hat légitársaságunk lesz, amely Ukrajnából akar repülni” – mondta Ellison.
Szerinte könnyebb lesz biztosítási mechanizmusokat biztosítani a légi közlekedés számára, ha a lembergi repülőtér nyit meg, de Volodimir Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy előbb meg kell nyitni a Boriszpil nemzetközi repülőteret.
„Az elnök gyűlölni fog, amiért ezt mondom, mert ő Boriszpilre koncentrál, de kezdetben Lemberg a fő fókusz. Hét perc a repülőút Lengyelországból” – mondta a cég vezető partnere, Marsh McLennan.
Megjegyezte, hogy Airbus–320 és Boeing–737 utasszállítóhoz, valamint egy kis utasszállító repülőgéphez legalább háromnegyed milliárd dolláros biztosítást kell kötni.
Ellison szerint a járatokról a végső döntést az Elnöki Hivatalban hozzák meg. Ez a légvédelem munkájától, a biztonsági helyzettől függ majd.
„Folyton azt mondom, hogy Lemberg sokkal biztonságosabb, mint Tel Aviv. Az emberek nem szeretik, ha ezt mondom, de kimondom” – mondta.
Oroszország kikerülése a nyugati légitársaságoknak többletköltséggel jár. Bár a kínaiak és az indiaiak szabadon használhatják az orosz eget, ennek egyre nagyobb ára van.
A világ legnagyobb állama Oroszország szó szerint kapocs kelet és nyugat között: Kínával és Észak-Koreával épp úgy van közös határa, mint Finnországgal vagy Norvégiával.
Már csak emiatt is komoly csapás volt az ázsiai célpontokat érintő nemzetközi járatok jó részére, amikor kipattant az ukrán háború. Hisz emiatt a nyugat és Oroszország kölcsönösen lezárták egymás előtt a légterüket.
Az európai, kanadai és észak-amerikai légitársaságok sokszor hosszas kerülőutakat kell tegyenek, hogy ne érintsék az ország légterét. A hosszabb járatok több üzemanyagot égetnek el, ami persze magasabb költségekkel is jár.
Az Air France-KLM vezére Ben Smith amiatt panaszkodott korábban, hogy az orosz légtér kiesése miatt egy Párizsból Szöulba tartó gép repülési ideje a korábbiakhoz képest három órával nőtt meg.
Tavaly a Virgin Atlantic például épp az orosz légtér lezárását okolta, amiért be kellett zárja a hongkongi működését.
Bár az oroszok őket nem tiltották ki, néhány ázsiai légitársaság, például a Korean Air és a Japan Airlines is úgy döntött, hogy kerülni fogják az orosz területeket. A kitérők miatt azonban komoly problémákba ütköztek. Már csak azért is, mert ki van szabva, hogy a személyzet egy gépen maximum mennyit dolgozhat egyhuzamban.
Azért, hogy be tudják tartani az előírásokat volt, volt hogy egy New Yorkból Szöulba tartó járatnak Tokióban le kellett szállnia, csak hogy pihenőidőt tartsanak.
Ugyanis az Észak-Amerikába tartó ázsiai gépek jó része is az Északi-sarkvidék felé megy és onnan közelítik meg mondjuk az Egyesült Államokat. A hongkongi Cathay Pacific egy ideig próbálta kerülni ezt az útvonalat, de végül bedobták a törülközőt és újra elkezdték használni az orosz légteret.
Előnyt élveznek az indiai és a kínai légitársaságok, amelyek repülhetnek Oroszország felett. Bár ezzel a lehetőséggel közülük se él az összes.
A FlightAware adataiból kiderül, hogy a legújabb járatok, amelyeket Kína indított az USA-ba már a nyugati társaikhoz hasonlóan kerülőúton közlekednek, sejthetően amerikai nyomásra.
Most, hogy egyre nehezebben tudja finanszírozni Moszkva az ukrán inváziót, már a légtér használatnak is jobban megkéri az árát. Nemrég derült ki, hogy az átrepülés díja 20 százalékkal növekszik. Ezt a költséget az Oroszország szemszögéből a szövetséges vagy semleges országok légitársaságaira vetik ki.
Ez a lépés olyan cégeket is érint, mint az Emirates, a Qatar Airways, az Air India, a Turkish Airlines, vagy az Ethiopian Cargo.
A háború előtt egyébként évente nagyjából 1,7 milliárd dollár folyt be a Kremlhez, abból, hogy a társaságok használták az orosz légteret.
Viszont az orosz helyzet ellenére is a légiközlekedés roppant élénk a világban. Az iparág globális szinten idén újra nyereséges.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség számai alapján a társaságok idén már 4,35 milliárd utast fognak szállítani. Ez az adat már megközelíti a koronavírus-járvány előtti 2019-es 4,54 milliárdos szintet.
A korábbi becsléseket az ágazat az előrejelzések szerint túl fogja szárnyalni. Decemberben még arra számítottak, hogy 4,7 milliárd dolláros nettó nyereségre fognak szert tenni a légitársaságok, a nyáron a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség viszont ennek már a dupláját jósolta az idei évre.
Az Air France francia légitársaság hétfőn bejelentette, felfüggeszti a mali és a Burkina Fasó-i fővárosba, Bamakóba, illetve Ouagadougouba tartó és onnan induló járatait. A döntést nem sokkal azt követően hozták, hogy a nigeri junta elrendelte a nigeri légtér lezárását.
A légitársaság döntése várhatóan további nehézségeket okoz az Afrika északi és nyugati térsége fölötti légiközlekedésben, miután a polgárháborúba süllyedt Líbia és a szintén harcok sújtotta Szudán légterét szintén elkerülik a repülőgépek.
A belga Brussels Airlines egyik szóvivője azt mondta, a repülési idő így másfél órától akár három és fél órával is nőhet, valamint elképzelhető, hogy a gépeknek meg kell állni útközben tankolni.
A Flightradar24 online járatkövető alkalmazást működtető cég figyelmeztetett, hogy a nigeri légtérzár miatt jelentősen megnőtt a kontinens légterének azon része, melyet nem vehetnek igénybe utasszállító repülőgépek.
Bár az Air France részéről elismerték, hogy a cég döntése nyomán hosszabb repülőútra lehet számítani, hozzátették, hogy a Párizs és a ghánai Accra között közlekedő járatokat állandóan üzemeltetni fogják.
[type] => post [excerpt] => Az Air France francia légitársaság hétfőn bejelentette, felfüggeszti a mali és a Burkina Fasó-i fővárosba, Bamakóba, illetve Ouagadougouba tartó és onnan induló járatait. A döntést nem sokkal azt követően hozták, hogy a nigeri junta elrendelte a n... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1691438520 [modified] => 1691425197 ) [title] => Több járatát felfüggeszti az Air France a nigeri légtérzár miatt [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=40731&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 40731 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 40732 [image] => Array ( [id] => 40732 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg [original_lng] => 114996 [original_w] => 1440 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-300x150.jpg [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-768x384.jpg [width] => 768 [height] => 384 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-1024x512.jpg [width] => 1024 [height] => 512 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg [width] => 1440 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg [width] => 1440 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg [width] => 1440 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1691414397:5 [_thumbnail_id] => 40732 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2547 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 831553048002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 176208 [1] => 188 [2] => 3482 [3] => 176209 ) [tags_name] => Array ( [0] => Air France [1] => Franciaország [2] => légiközlekedés [3] => Niger ) ) [6] => Array ( [id] => 40254 [content] =>
Az idei év végéig a Ryanair újraindíthatja a járatait Ukrajnában, az első irány Kijev és Lemberg lesz – jelentette be szombaton Michael O’Leary, a Ryanair ügyvezető igazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Ryanair ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a fapados légitársaság fontolgatja annak lehetőségét, hogy 2023 végére újraindítja a járatait Kijevbe és Lvivbe. Szerinte két lehetőség van a fejlemények alakulására: a háború befejezése után a légitársaság rövid időn belül újraindíthatja a járatait; néhány járatot a Ryanair már 2023 végéig tervezhet. O’Leary Izrael tapasztalataira hivatkozott, ahol a légi közlekedés továbbra is működik a rakétatámadások ellenére. Kijelentette: nem lát okot arra, hogy Ukrajnától ezt megtagadja.
„Minden nap leszállnak a repülőgépek Tel-Avivban, amely mindössze 10 percre van Ciszjordániától, ahonnan a rakétákat kilövik. Megállapították, hogy biztonságos a repülés, és meg tudják védeni a gépeket. Így nem látom okát, hogy miért ne állíthatnánk vissza a járatokat” – mondta el a Ryanair ügyvezető igazgatója. Azt is közölte, hogy az Újjáépítési Minisztérium jelenleg korlátozott számú kijevi és lembergi járat visszaállításán dolgozik. Ehhez Ukrajnának meg kell győznie az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget és a biztosítótársaságokat, hogy képes lesz a biztonságot garantálni – tette hozzá. Ha ez megléphető, akkor a Ryanair beindítja ezeket a járatokat – helyezte kilátásba Michael O’Leary.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajna teljesen lezárta a légterét a polgári repülőgépek előtt, miután 2022. február 24-én megkezdődött Oroszország teljes körű inváziója.
Clément Beaune francia közlekedési miniszter kijelentette, hogy Ukrajna „keményen dolgozik” azon, hogy megnyissa légterét a polgári repülőgépek számára.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte. Elmondása szerint közös gyakorlatot tartanak az ukrán pilóták számára.
„Ez valójában egy nagyon szükséges dolog. Remélem, a lehető leghamarabb eljön a pillanat, amikor újraindulnak a polgári repülőjáratok Ukrajna felett. És ha a pilótáknak nincs gyakorlatuk, akkor a biztonsági szabályok szerint nem lesz joguk azonnal folytatni a munkát” – mondta el.
„Ezért segítünk Ukrajnának felkészülni arra a pillanatra, amikor a légteret részben vagy egészben megnyitják” – tette hozzá.
Napi százezerben korlátozta keddtől ősz elejéig az induló utasok napi számát a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, a londoni Heathrow a munkaerőhiány és az ebből eredő, időnként súlyos fennakadások miatt. Az üzemeltető kérte a légitársaságokat, hogy a nyári szezonra ne értékesítsenek több férőhelyet Heathrow-ról induló járataikra.
John Holland-Kaye, a legnagyobb brit légikikötő vezérigazgatója az utasokhoz intézett, kedden ismertetett nyílt levelében azt írta: a globális polgári repülési ágazat már kezd magához térni a koronavírus-járványból, de a járvány utóhatásai még mindig nehézségeket okoznak az egész szektornak.
Holland-Kaye szerint az elmúlt négy hónapban olyan ütemben emelkedett az utasforgalom Heathrow-n, mint a korábbi negyven évben összesen.
A London nyugati határában működő repülőtér a vezérigazgató közleménye szerint már tavaly novemberben elkezdte a munkaerő-toborzást, számítva a forgalom nyári felfutására, és a biztonsági ellenőrzés területén július végén már ugyanannyian dolgoznak majd, mint a járvány előtt.
Vannak azonban a repülőtéren olyan kritikus fontosságú működési területek, amelyek továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, és ez komoly mértékben korlátozza a repülőtér egészének kapacitásait.
Különösen jellemző a munkaerőhiány a földi kiszolgálásra, amelynek munkavállalói a légitársaságokkal állnak szerződésben – áll a Heathrow vezérigazgatójának keddi nyilatkozatában.
John Holland-Kaye nyílt levele szerint az elmúlt hetekben, amikor a Heathrow-ról induló utasok száma rendszeresen meghaladta a napi százezret, voltak olyan időszakok, amikor a szolgáltatás színvonala elfogadhatatlan szintre süllyedt: hosszú sorok alakultak ki, a segítséget igénylő utasokat csak késedelmesen szolgálták ki, csomagok maradtak le járatokról vagy csak későbbi járatokkal érkeztek meg, alacsony szintű volt a menetrendi pontosság, valamint sok az utolsó pillanatban bejelentett járattörlés.
John Holland-Kaye szerint mindezt több ok idézi elő, köztük az, hogy az utasszám kezdi meghaladni a légitársaságok, a földi kiszolgálók és a repülőtér együttes kapacitásait.
A vezérigazgató szerint a Heathrow-t üzemeltető cég mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a légitársaságok, a földi kiszolgáló cégek és a repülőtér naponta legfeljebb százezer utas indulását tudja biztosítani az idei nyáron, ezért keddtől szeptember 11-ig ezen a szinten korlátozza kapacitásait.
A levél szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy a Heathrow-ról induló járatok napi férőhely-kapacitása 104 ezer lesz az idei nyáron, vagyis naponta négyezerrel több a megállapított felső kapacitáshatárnál.
Ezért a cég azt kéri a légitársaságoktól, hogy erre a nyárra több férőhelyet már ne értékesítsenek Heathrow-ról induló járataikra, ezzel is elősegítve a kapacitáshiányból az utasokra háruló következmények enyhítését.
Nagy-Britanniában a jövő hét végén kezdődik a főszezon a kiutazó turistaforgalomban, mivel akkor ér véget az általános és a középiskolákban a tanév.
Európa reptereinek dolgozói bér és létszámemelést, illetve munkakörülményeik javítását követelik. A sztrájkok miatti káosz szombaton is folytatódott a reptereken.
A repterek megfogyatkozott személyzete nem bír a nyáron szokásos utasdömpinggel, a biztonsági ellenőrzés extrém lassú, a járatok késnek, sőt gyakran törlik őket.
A párizsi Charles de Gaulle reptéren szombaton ennek ellenére nem volt annyira rossz a helyzet.
„Elvileg minden rendben, becsekkoltunk, gond nélkül be tudtunk csekkolni, irány London!” – mondta egy utas.
„E-mailt küldtek, hogy 2-3 órával korábban érjünk ki, itt vagyunk” – tette hozzá egy másik.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
