A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint az őszi–téli időszakban 5,3 milliárd köbméterrel kell csökkenteni a földgázfogyasztást.
A fűtési szezon késleltetett megkezdése, a lakóterek hőmérsékletének csökkentése, valamint a zuhanyozás és a gépi mosás idejének szabályozása szerepel az októbertől tervezett olaszországi gázfogyasztási takarékossági programban, amelyet kedden tettek közzé. A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint az őszi–téli időszakban 5,3 milliárd köbméterrel kell csökkenteni a földgázfogyasztást, így lehet megfelelő mennyiséget tartalékolni arra az esetre, ha az Oroszországból érkező gázszolgáltatás megszakad.
A földgázfogyasztás csökkentésére irányuló nemzeti tervet az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium (Mite) bocsátotta ki. A dokumentum szerint a takarékossági programot minél korábban, már októberben el kell indítani, és be kell vonni a lakosságot, „érzékenyítve az olaszokat a probléma iránt”.
A minisztérium a tartományok éghajlata szerint térségenként induló fűtési szezont 15 nappal megrövidíti, a korábbinál nyolc nappal később lehet elindítani, és hét nappal korábban kell befejezni. A napi fűtési időt egy órával csökkentik. A középületek fűtési hőmérséklete legfeljebb 17 Celsius-fok lehet, kétfokos tűréshatárral. Kivételt képeznek ez alól a kórházak, idősotthonok és hasonló intézmények. A lakások fűtésének maximumát 19 fokban szabták meg.
A tárca a takarékosság érdekében követendő magatartás példájaként szorgalmazza a zuhanyozás idejének csökkentését, alacsonyabb hőfokú vízzel, a tűzhelyek, sütők, mosogatógépek, mosógépek takarékos használatát, valamint a különböző elektronikus eszközök teljes kikapcsolását, amikor azok használaton kívül vannak. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy tésztafőzéskor, miután a lábasba tett víz elérte a forráspontot, tekerjük alacsonyabbra a lángot. Ez az ajánlás azonnal ironikus reakciókat váltott ki a közösségi oldalakon, mivel a tésztát Olaszországban nem szokás alacsony lángon főzni.
A tervezet a nem földgázból nyert elektromos energia termelésének maximalizálását sürgeti, valamint a szén- és olajhasználatot.
Olaszország energiafogyasztásának 40 százaléka számít gázfüggőnek, ami Európában az egyik legmagasabb arány. A Draghi-kormány az ukrajnai háború kirobbanását követően beszerzési diverzifikációt indított el, mindenekelőtt az Észak-Afrikából érkező gázmennyiséget növelve, de számítások szerint az oroszországi földgáztól való függetlenedést csak 2024-re tudja teljesíteni az ország.
A most közölt takarékossági programot a szeptember 25-i parlamenti választások után a következő kormány módosíthatja. Az ügyvivő kormány bejelentése szerint a héten újabb költségvetési csomaggal támogatják az emelkedő energiaárak miatt nehéz helyzetbe került családokat és vállalkozásokat. Az év eleje óta már több mint 30 milliárd eurót különítettek el erre a célra.
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
Mario Draghi olasz miniszterelnök hivatalából való távozása előtti utolsó lépései között szerepel egy 14,3 milliárd euró értékű segélycsomag jóváhagyása, amellyel további támogatást nyújtana a megugró infláció által sújtott családoknak és vállalkozásoknak.
A Bloomberg forrásai szerint az ügyvezető Draghi kabinetnek csütörtökön kell jóváhagynia az intézkedéscsomagot. Az összeg természetesen nem volt betervezve az idei büdzsé kiadási oldalára, de fedezetet nyújt rá a vártnál magasabb gazdasági növekedés és a terven felül befolyó adóbevételek. A támogatási csomag több pontból áll, tartalmaz adócsökkentő tételeket a megugró energiaszámlák ellensúlyozására, valamint az alacsonyabb jövedelmű háztartások energiaszámláinak már létező támogatását kiterjesztik a negyedik negyedévre. Az üzemanyagok jövedéki adótartalma is csökkentett marad szeptember 20-ig.
Draghi a szeptemberi előrehozott választásokig ügyvezető kormányfő, miután a múlt hónapban felbomlott a koalíciója. Számára most az a legfontosabb kihívás, hogy megpróbálja megvédeni a háztartásokat az infláció hatásaival szemben (júliusban 8,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves alapon), támogassa a gazdasági növekedést, de ügyelnie kell arra, hogy kordában tartsa az államadósságot.
A gazdaság a második negyedévben 1 százalékkal nőtt az első negyedévi kibocsátáshoz képest, a költségvetés deficitje pedig a GDP 5,6 százalékára rúghat idén. Az olasz kormány már eddig is elkülönített forrásokat (33 milliárd eurót), hogy intézkedéseket hozzon, segítve a háztartásoknak megbirkózni a kiadásaik durva növekedésével. Ilyen intézkedés volt a 2 százalékos éven belüli nyugdíjemelés, vagy az alacsony jövedelműeknek adott egyszeri 200 eurós egyszeri kifizetés.
A hírek szerint napirendre került az adóék, vagyis a bruttó bér + a munkáltatói terhek és a nettó jövedelem közti különbség csökkentése is.
Az ukrajnai kikötőkben felhalmozódott gabonaszállítmányok újraindításának lehetőségeiről beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Mario Draghi olasz kormányfő egy nappal azután, hogy ugyanerről az orosz elnökkel is egyeztetett – közölte a római miniszterelnöki hivatal pénteken.
A kormánypalota közleménye szerint Draghi és Zelenszkij mindenekelőtt a világ legszegényebb országait fenyegető élelmiszerválság veszélyéről beszélt. Mérlegelték az ukrajnai gabonaexport újraindításának lehetőségeit. Zelenszkij elismerését fejezte ki a római kormánynak elkötelezettségéért – olvasható a miniszterelnöki hivatal közleményében. A felek érintették az ukrajnai háború legújabb fejleményeit is, különös tekintettel az ország keleti térségére. A CNN amerikai hírtelevízió beszámolója szerint Zelenszkij egy indonéziai külpolitikai találkozón tartott internetes felszólalásában azt mondta, hogy jelenleg 22 millió tonna búza áll az ország silóiban. A mennyiség Ukrajna búzaexportjának felét teszi ki. Zelenszkij hangoztatta, hogy a szállítmányok a tengeri kikötők orosz blokádja miatt nem tudnak elindulni. Róma Oroszország és Ukrajna között igyekszik közvetíteni a fekete-tengeri ukrajnai kikötők működésének újraindítása érdekében. Csütörtökön erről egyeztetett telefonon Mario Draghi az orosz elnökkel. Ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszerszállítmányokat, annak „gigantikus következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak” – jelentette ki az olasz kormányfő a telefonhívásról beszámoló tájékoztatóján még csütörtökön. Megjegyezte, éppen ezért kezdeményezte a kikötők ismételt működésbe léptetését, a mindenekelőtt „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság” elkerülésére. Draghi beszámolója szerint Vlagyimir Putyin úgy látta, a kikötőket az ukránok bénították meg, mert elaknásították őket. Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter pénteken hangsúlyozta, hogy Róma „aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel a többi között Tunézia és Egyiptom, melyek gabonaimportjuk ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszik, máris nehéz helyzetben vannak”. Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az „nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, hogy kihat a migrációra, amelynek mértéke fokozatosan emelkedik” – hangoztatta a belügyi tárca vezetője, aki a Cisl szakszervezeti föderáció Rómában tartott kongresszusán szólalt fel.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Telefonon tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárt és Mario Draghi olasz miniszterelnököt azzal a döntésével kapcsolatban, hogy az orosz gázért rubelben kell majd fizetni – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.
Putyin külön tárgyalt a két európai vezetővel. A moszkvai tájékoztatás szerint az elszámolás rendjét azért változtatják meg, „mert az EU tagállamai a nemzetközi jogot megsértve befagyasztották a Bank Rosszii devizatartalékait”.
A Kreml szerint Putyin és Scholz eszmecserét folytatott az orosz–ukrán tárgyalások Isztambulban kedden megtartott újabb fordulójáról. Megvitatták a civilek biztonságos evakuálásának kérdését a harcok helyszínéről, mindenekelőtt Mariupolból.
Az orosz elnök Draghit is tájékoztatta az orosz–ukrán tárgyalásokról.
Putyin március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik.
Putyin azt mondta, hogy a külföldi fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve a rubel vásárlását az orosz devizapiacon. Az ügyletek új ügymenetét az elnöki utasítás értelmében csütörtökig kell kidolgoznia jegybanknak és a kormánynak.
Germany’s position is a double blow to the West: Olaf Scholz refuses to support calls for an embargo on Russian energy and refuses to send tanks to Ukraine, which it desperately needs https://t.co/h7N58xFA4X
Az Európai Központi Bank korábbi vezetője, Mario Draghi Olaszország kormányfői posztjára történő kinevezése az államkölcsön kamata és az külföldi államadósság csökkenéséhez vezetett. Ez a hatás természetesen az új miniszterelnök politikai súlya és a 2012-es válság „euró megmentésében” elért sikere miatt vált lehetővé.
Mario Draghi, közelmúltbeli olasz miniszterelnöki posztra történő kinevezése előtt csodákat művelt. Személyét, mint az Európai Központi Bank elnökét az „euró megmentőjeként” emlegetik a 2012-es válság idején tett intézkedései okán.
Pár nappal kinevezését követően, a tízéves olasz adósságkötvényeket minimális, 0,427%-os kamatlábbal jegyezték, ami kevesebb, mint egy ponttal alacsonyabb a Németországinál, amely opcióként szolgál az Európai Unió számára. Ami pedig az ötéves hiteleket illeti, most először, 11% -kal csökkentek.
Mario Draghi – „ez a név arra készteti az embert, hogy megvásárolja az olaszok adósságát” – mondta ironikusan Antoine Bouvet banki szakértő és stratéga. Elmondása szerint a Draghi a továbbra is a kötvények pozitív jövedelmét ajánlja a befektetőknek, ellentétben Németországgal vagy Franciaországgal, miközben a kockázatért járó prémium csökkentettnek tekinthető.
Véleménye szerint, „egy politikai súllyal rendelkező, elismert technokrata kinevezése” által Olaszország ma elkezdte a kilábalást az instabilitás időszakából. Ez ideális alkalom egyidejűleg a reformok végrehajtására az országban, az euró megerősítésére a hatalmas, 2600 milliárdos államadósság ellenére, ami a GDP 160%. Az európai sajtó emlékeztetett arra, hogy Olaszország hosszú utat tett meg. A válságot megelőzően az államadósság kamatlába meghaladta a 2,5%-ot, az euróövezet válságának közepette pedig elérte a 7%-ot. Mario Draghi kinevezésének már megvan a pozitív hatása – jelentősen csökkentette az államadósság terheit. És létfontosságú, hogy Rómának meglegyen a lehetősége gazdasági fellendülés politikáját finanszíroznia, amelyhez még az idén, az Európai Unió várható támogatásain kívül, 200 milliárd eurós hitelt kell felvennie. Ezeknek a pénzeszközöknek szabad mozgásteret kell biztosítaniuk az új miniszterelnöknek a gazdaság helyreállítására és a jövő évi költségvetés előkészítésére.
Egyébként Olaszország jövőbeli sikerei valószínűleg alacsonyabb kamatlábakat eredményeznek Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában, és a „Super Mapio” aurája reményt adhat egy új politikai egyensúly kialakulására az EU-ban, amely a dél-európai országok számára is kedvező lesz.
Mario Draghi, mint a gazdasági terjeszkedés támogatója és új kormányfő, tekintélyének köszönhetően kikényszerítheti a költségvetés aktív integrációját az euró-zónában, akár új pénzügyi átutalásokat is kieszközölhet az ország újjáépítésére 750 milliárd euró értékben.
„Draghi-t úgy várják, mint a messiást” – írta a sajtó, de vajon képes lesz-e bármit is megváltoztatni? Sikerül-e vajon kihúzni Olaszországot a „lassú gazdasági fellendülés mélyéből”, a strukturális egyensúlyhiányból és a demográfia válságból”? Nemsokára megtudjuk…
