A román állami gázkitermelő vállalat, a Romgaz és az ExxonMobil képviselői aláírták az amerikai cég által a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben birtokolt 50 százalékos részesedés megvásárlásáról szóló szerződést.
A Romgaz 2021 márciusában tett kötelező vételi ajánlatot, az azt követő tárgyalások október végén zárultak, az adásvételi szerződést előzetesen 2022. március 22-én a cég igazgatótanácsa, április 28-án pedig a részvényesi közgyűlés is jóváhagyta, így május 2-án létrejöhetett az 1,06 milliárd dolláros tranzakcióról rendelkező dokumentum aláírása.
A vételárat részben költségvetési forrásokból, részben bankkölcsönből teremti elő a Romgaz. A 70 százalékos állami tulajdonú cég 325 millió eurós hitelt vett fel a Raiffeisen Banktól, ötéves törlesztési határidővel. Az adásvétel lezárásával megnyílik annak a lehetősége, hogy a Romgaz az OMV Petrommal közösen elkezdhesse a gázmező kitermelését.
Az aláírási aktuson részt vevő Nicolae Ciucă miniszterelnök kijelentette: a felszínre hozható földgáz fedezné az ország gázfogyasztását, sőt, az előzetes becslések szerint Románia más országoknak is juttathat belőle. A kormányfő arra kérte a Romgaz és az OMV Petrom képviselőit, mielőbb fogjanak neki a beruházásoknak, hogy legkésőbb 2026 végén elkezdődhessen a kitermelés.
Az OMV Petrom és a Romgaz egy 42–84 milliárd köbméterre becsült gázkészlet kiaknázására készül. A folyamathoz kedvező hátszelet látszik biztosítani az is, hogy a bukaresti törvényhozás magasabb sebességi fokozatba kapcsolt az offshore-törvény (a talapzat kiaknázását szabályozó jogszabály) ügyében. A gázkitermelési üzletben érdekelt cégek korábban a többi között azt kifogásolták, hogy befektetéseiket csak viszonylag kis százalékban írhatják le az adóból, miközben az offshore-törvény progresszív adózást ír elő: minél drágábban értékesítik a gázt, százalékosan annál többet kell befizetniük az államkasszába. A jogszabály megváltoztatása több stabilitást és kiszámíthatóbb joggyakorlatot biztosítana nemcsak a fekete-tengeri földgázt kitermelni szándékozó befektetők, hanem a szárazföldi kitermelők számára is.
A tervezetet május 4-én a parlament törvényalkotási bizottsága kedvezően véleményezte, ezt követően az illetékes szakbizottságok elé kerül a dokumentum. A bukaresti kormány számára korábban azért nem jelentett prioritást a jogszabály megváltoztatása, mivel az energetikai függetlenség tekintetében uniós viszonylatban az ország kedvező helyzetben van. Gázfogyasztása 80-85 százalékát korábban a tengerfenéki kitermelés nélkül is képes lett volna biztosítani.
Tavaly valamelyest változott a helyzet, mivel a fogyasztás 12,2 milliárd köbméter volt, amiből 8,6 milliárdot az országhatárokon belül termeltek ki, míg a teljes szükséglet 25-28 százaléka Oroszországból származott.
Az orosz–ukrán háború, illetve az orosz energiahordozókra kivetett embargó azonban nemcsak a forráshozzáférésre vonatkozóan írta át alapjaiban a képletet, hanem abban a tekintetben is, hogy a Fekete-tenger térségében nagyságrendekkel nőtt a befektetések kockázata, ezáltal azok költségei is.
A Fekete-tenger Neptun elnevezésű kontinentális talapzatában rejlő nyersanyagkészletet az ExxonMobil és az osztrák OMV Petrom fedezte fel. A két cég 2008 óta végzett próbafúrásokat, amelyek megerősítették a tekintélyes mennyiségű gáztartalék létezését. A két vállalat 2016-ig több mint 1,5 milliárd dollárt fektetett be a feltárásba, ami módfelett magabiztossá tette a román kormányzatot, amelynek vezetői úgy gondolták, ekkora üzlettől nem hajlandók elállni a beruházók. Sőt, a parlament bekeményített, és a négy éve elfogadott offshore-törvényben leszögezték, hogy a tenger mélyéről kibányászandó gázmennyiség felét csak Romániában lehet értékesíteni.
Leginkább azonban az ExxonMobil kilépését „készítették elő”. Az évente 25 milliárd dollár értékű befektetést végző, 20 milliárdos nyereséget termelő óriásvállalatnál amúgy is a romániai projektet tartották a legdrágábbnak a portfóliójukban lévő negyven szénhidrogénprojekt közül. Az amerikaiak kilépési szándékának másfél évvel ezelőtti bejelentése óta ugyanakkor drasztikusan emelkedett a gáz világpiaci ára: az érdemi tárgyalási rajt pillanatában a Neptun Deep 14 milliárd dollárt ért, ez az ár időközben 28 milliárd fölé emelkedett. A Ziarul Financiar című román gazdasági lap számítása szerint – bár egyetlen köbméter gázt sem termelt ki – az ExxonMobil tisztességes profittal száll ki a meg nem valósult beruházásból: a Romgaz által fizetendő 1,06 milliárd dollár hozzávetőleg 250 millióval több, mint amennyit az amerikaiak költöttek a projekt keretében.
