A katonák fizetésének minimális szintjét a tervek szerint 30 ezer hrivnyában állapítják meg, ezenkívül a haza védői számára kiegészítő pénzjuttatásokat biztosítanak – jelentette be kedden Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Militarnyi YouTube-csatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főparancsnok hangsúlyozta: „A pénzbeli juttatás minimális mértéke 30 ezer hrivnya lesz.” Hozzátette, hogy a katonai személyzet bizonyos kategóriái – elsősorban az aktív harci műveletekben részt vevők – számára kiegészítő bérezés is lesz.
„Először is, ez a gépesített, motorizált gyalogság, légideszant roham- és tengerészgyalogos dandárok katonáira vonatkozik. Vagyis azoknak a kategóriáknak, amelyekből hiány van a csatatéren” – magyarázta Olekszandr Szirszkij.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hangsúlyozta, hogy ennek további ösztönzést kell teremtenie a hadseregbe való toborzáshoz. Szerinte ezeket a változtatásokat május végéig jóvá kell hagyni.
Ukrajnában a legalacsonyabb a minimálbér az összes európai ország közül – 8,6 ezer hrivnya, ami körülbelül 173 eurónak felel meg. Az átlagbér az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 30,3 ezer hrivnya, a „minimum” ennek az összegnek csak körülbelül 28,4%-át teszi ki. Összehasonlításképpen, még a szomszédos Moldovában is kétszer annyi a minimálbér – 319 euró.
Az OBOZ.UA kiadvány a kormány új Munka Törvénykönyv-tervezetének előkészítéséről számolt be, amely azonban nem oldja meg a minimálbér alacsony szintjének problémáját. A „minimálbér” „elegendő” szintje az átlagbér körülbelül 40%-a. Az Európai Uniónak van egy EU 2022/2041 irányelve, amely felszólítja az országokat, hogy a minimálbért az átlagbér legfeljebb 60%-ban határozzák meg a polgárok tisztességes életszínvonalának biztosítása érdekében. Ukrajna esetében ez a mutató jelenleg jelentősen alacsonyabb az ajánlott szintnél.
Darina Marcsak gazdasági miniszterhelyettes elmondta, hogy a kormány a „minimálbért” az átlagbér 50%-ára kívánja emelni, de ez a norma még nem szerepel a jelenlegi Munka Törvénykönyve tervezetében. Elmondása szerint, bár a dokumentum egy olyan mechanizmusról rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a minimálbér az ország átlagától függjön, a konkrét százalékos arány és a végrehajtási dátumok továbbra is nyitottak a további megbeszélésekre az üzleti és egyéb felekkel.
Jelenleg Ukrajna jelentősen le van maradva a többi európai országtól a minimálbér tekintetében. Íme az Eurostat adatai (euróban):
Ukrajna – 173 euró
Moldova – 319 euró
Albánia – 517 euró
Észak-Macedónia – 586 euró
Bulgária – 620 euró
Törökország – 654 euró
Montenegró – 670 euró
Szerbia – 744 euró
Lettország – 780 euró
Románia – 795 euró
Magyarország – 838 euró
Észtország – 886 euró
Szlovákia – 915 euró
Csehország – 924 euró
Málta – 994 euró
Görögország – 1027 euró
Horvátország – 1050 euró
USA – 1070 euró
Portugália – 1073 euró
Ciprus – 1088 euró
Lengyelország – 1139 euró
Litvánia – 1153 euró
Szlovénia – 1278 euró
Spanyolország – 1381 euró
Franciaország – 1823 euró
Belgium – 2112 euró
Hollandia – 2295 euró
Németország – 2343 euró
Írország – 2391 euró
Luxemburg – 2704 euró
A kiadvány megjegyezte, ha Ukrajna a „minimálbért” legalább az átlagbér 40%-ban határozta volna meg, az körülbelül 12,2 ezer hrivnyát tett volna ki. Az EU által ajánlott 60%-ra való emelés pedig körülbelül 18,2 ezer hrivnyás minimálbért jelentene. Megjegyzendő azonban, hogy a legtöbb uniós ország még nem érte el a 60%-os szintet. Az Eurostat legfrissebb, 2024-es adatai szerint a minimálbér és a mediánbér aránya az EU-ban 44%-tól (Észtország) 69%-ig (Portugália) terjed. Nyolc országnak sikerült átlépnie a 60%-os határt: Portugáliának, Lengyelországnak, Franciaországnak, Szlovéniának, Romániának, Görögországnak, Hollandiának és Luxemburgnak.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) frissített makro-előrejelzésében már jövőre lehetségesnek tartja a minimálbér emelését, ez a feltételezés az alapforgatókönyv része – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU inflációs jelentésére hivatkozva (2025. április).
A jelentés szerint az NBU arra számít, hogy az átlagos minimálbér 2026-ban 8000 hrivnyáról 8370 hrivnyára, 2027-ben pedig 8950 hrivnyára emelkedik. A kormány 2024 júniusában fogadta el a 2025–2027-es költségvetési nyilatkozatot, amelyben a minimálbér és a létminimum ezekre az évekre történő emelésétől való elállást javasolta.
A dokumentum szerint „2025–2027-ben a minimálbér 8000 hrivnya lesz, ami a 2024-es jelentős emelést is figyelembe véve biztosítja az elért garanciaszintet”. A költségvetési alkalmazottak javadalmazása az egységes tarifatábla 1. tarifakategóriájába tartozó munkavállaló 2024. decemberi szinten maradó hivatalos fizetése alapján történik.
A 2025-ös állami költségvetés nem irányoz elő minimálbér-emelést. A minimálbér Ukrajnában 2024. április 1-jétől 8000 hrivnyára emelkedett. Az egységes szociális járulék összege (22 %) a minimálbérből kerül kiszámításra. Ez leginkább az egyéni vállalkozókra, valamint azokra a vállalkozásokra vonatkozik, ahol az alkalmazottak minimálbért kapnak (gyakran az adózás optimalizálása érdekében).
A minimálbér határozza meg a költségvetés egyes ágazataiban az intézmények, szervezetek alkalmazottainak fizetését (tarifakulcsát). A minimálbér emelése után az állami alkalmazottak fizetése is arányosan emelkedik. A kormány biztosítja, hogy az egységes tarifatábla 1. tarifakategóriájába tartozó munkavállaló bére a minimálbér 44,5 %-a legyen. A minimálbér emelése a minimálbér újraszámításának alapja azon munkanélküli állampolgárok esetében, akik betöltötték a 65. életévüket és idősebbek, és rendelkeznek biztosítási idővel: férfiak esetében legalább 35 év, nők esetében legalább 30 év.
Az idei költségvetésben nem szerepel a minimálbér emelése, az a jelenlegi szinten marad – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányhoz intézett kérdések órájában a Legfelső Tanácsban, számolt be az rbc.ua hírportál.
Ukrajnában 2024. április 1-jétől 8000 hrivnyára emelkedett a minimálbér. A 2025-ös állami költségvetés nem irányoz elő minimálbér-emelést. A kormány 2024 júniusában fogadta el a 2025–2027-es költségvetési nyilatkozatot, amelyben a minimálbér és a létminimum ezekre az évekre történő emelésétől való tartózkodást javasol.
A jogszabály szerint „2025–2027-ben a minimálbér 8000 hrivnya lesz, ami a 2024-es jelentős emelést is figyelembe véve biztosítja az elért garanciaszintet”.
A költségvetési alkalmazottak javadalmazása az egységes tarifatábla 1. tarifakategóriájába tartozó munkavállaló 2024. decemberi szinten maradó hivatalos fizetése alapján történik.
Ugyanakkor az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2025. januári frissített makro előrejelzésében a minimálbér emelését engedélyezi. Az NBU arra számít, hogy az átlagos minimálbér 2026-ban 8000 hrivnyáról 8370 hrivnyára, 2027-ben pedig 8950 hrivnyára emelkedik.
A kormány a 2025-ös költségvetés tervezetében a minimálbér és a létminimum emeléséről való lemondást javasolja, a szociális juttatások összege ezektől a mutatóktól függ – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az 12000. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint 2025-ben nem változik a minimálbér. A tervezet a következő minimálbér megállapítását javasolja 2025. január 1-től: havi összegben – 8000 hrivnya, óránként – 48 hrivnya.
„A minimálbér megállapított összege biztosítja ennek a garanciának az elért szintjét, figyelembe véve a 2024. évi jelentős növekedést (16%-os volt a növekedés 2023-hoz képest)” – áll a tervezet indokolásában.
Az állami szociális alapnorma a törvényben megállapított létminimum, amely alapján a lakossági jövedelem, a lakás- és kommunális szolgáltatások, a háztartási, szociális és kulturális szolgáltatások, az egészségügy és az oktatás területén az állami szociális garanciákat és normákat határozzák meg. Ezen a mutatón 2025-ben nem terveznek változtatást.
A projekt 2025. január 1-től személyenként havi 2920 hrivnya létminimum megállapítását javasolja, valamint a lakosság főbb társadalmi és demográfiai csoportjai számára: 6 év alatti gyermekeknek – 2563 hrivnyát, 6 és 18 év közötti gyermekeknek – 3196 hrivnyát, munkaképes személyeknek – 3028 hrivnyát, cselekvőképes személyeknek, amely a bírói alapbér megállapítására szolgál – 2102 hrivnyát, cselekvőképes személyeknek, amely más állami szervek azon alkalmazottai fizetésének a megállapítására szolgál, akiknek a bérét külön törvények szabályozzák, valamint az adó- és vámhatóság alkalmazottainak – 2102 hrivnyát, cselekvőképes személyeknek, amely a járási ügyészség ügyésze hivatalos illetményének megállapítására szolgál – 2102 hrivnyát, munkaképességüket elvesztett személyeknek (minimálnyugdíj) – 2361 hrivnyát, a munkaképességüket elvesztett személyek esetében, amely a radioaktív szennyezettségű területen való tartózkodásért fizetendő pótlék összegének megállapítására szolgál, beleértve a bírósági határozatokat is – 1600 hrivnyát.
A kormány a 2025-2027-es költségvetési nyilatkozatban a szociális ellátások mértékétől függő minimálbér és létminimum emelésétől való visszalépést javasolja – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága tagjának Telegram-csatornájára hivatkozva.
A közzétett dokumentum szerint „2025-2027-ben a minimálbér összege 8000 hrivnya lesz, ami a 2024-es jelentős emelést is figyelembe véve biztosítja az elért garanciaszintet”. A költségvetési szektorban dolgozók javadalmazása az egységes bérháló 1. tarifakategóriájába tartozó munkavállalók 2024 decemberi szinten maradó fizetése alapján történik.
A nyilatkozatban foglaltak szerint az alapvető állami szociális színvonal a törvényben megállapított létminimum, amely alapján az egészségügy és oktatás, a lakossági jövedelem, a lakhatás és a kommunális szolgáltatások, a háztartási, szociális és kulturális szolgáltatások területén az állami szociális garanciákat és normákat határozzák meg.
A létminimum tervezett nagysága és a létminimum ellátási szintje a 2025-2027-es évekre a 2024-es szinten van tervezve. 2025-2027-ben az egy főre jutó havi létminimum: hat éven aluli gyermekek esetében – 2563 hrivnya; hat és 18 év közötti gyermekeknél – 3196 hrivnya; munkaképes személyekre vonatkozóan – 3028 hrivnya; munkaképességüket elvesztett személyek esetében – 2361 hrivnya.
2024. január 1-jétől Ukrajnában 7100 hrivnyára nőtt a minimálbér, és a létminimum összege is emelkedett, számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Január 1-től a minimálbér az októberben megállapított 6700 hrivnyáról 7100 hrivnyára emelkedik.
A 2024-re tervezett második emelésre április 1-jén kerül sor – 8000 UAH-ig.
Változik a létminimum mértéke is: 3023 hrivnya a munkaképes személyeknek, 2563 hrivnya a hat év alatti gyermekek, 3196 hrivnya a hat és tizennyolc éves kor közötti gyermekek, és 2361 a munkaképtelen személyek esetében.
A létminimum általános mutatója 2589 hrivnyáról 2920 hrivnyára emelkedik.
A kormány a minimálbér két alkalommal történő emelését javasolja 2024-ben, január 1-től és április 1-től – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselőre, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának tagjára hivatkozva, aki a Telegram-csatornáján tette közzé a jövő évi költségvetés-tervezetet.
A jelentés szerint a költségvetés-tervezet 2024. január 1-től javasolja a minimálbér emelését: havi összegben január 1-től 7100 hrivnyára, április 1-től pedig 8000 hrivnyára; óradíjban január 1-től 42,6 hrivnyára, április 1-től pedig 48 hrivnyára.
Ezenkívül a kormány javasolja a minimálbér összegének 1600 hrivnya szinten történő meghatározását a bíróságok által kirótt bírságok kiszámításához. A minimálbér 19,4%-kal emelkedik annak ellenére, hogy csak 10,8%-os infláció várható.
A költségvetési módosítások előírják, hogy az egységes tarifahálózat 1. tarifakategóriájába tartozó alkalmazotti fizetések április 1-től 3195 hrivnyára, 2024. július 1-től 3600 hrivnyára emelkedik (jelenleg ez a mutató 2893 hrivnya).
A minimálbér Ukrajnában 2022. október 1-je óta nem változott, és 6700 hrivnya szinten van. A kormány korábban elfogadta a 2024-es költségvetés tervezetét, és a védelmet jelölte meg a fő prioritásnak, amelyre a költségvetés felét fordítják.
Ukrajna Pénzügyminisztérium mérlegeli a minimálbérek megemelését. A tárca közzétett egy dokumentumot az állami költségvetésről, amely információkat tartalmaz a minimálbérekről az elkövetkezendő két évre vonatkozóan.
A dokumentum szerint 2024-ben kétszer, januárban 7100 hrivnyára, júliusban pedig 8000 hrivnyára emelnék a minimálbért. 2025-ben 8370 hrivnya a cél, 2026. január 1-től pedig 8956 hrivnya.
A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében az Európai Unió Tanácsa ajánlást fogadott el a megfelelő minimumjövedelem tagállami bevezetésére – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
A tanácsi közlemény szerint az ajánlás célja a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem mellett a magas foglalkoztatottság elérése azáltal, hogy a minimáljövedelem bevezetése elő kívánja mozdítani az elegendő anyagi forrással nem rendelkezők számára az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a munkaképes lakosság munkaerőpiaci integrációját. A tanács azt ajánlja, hogy a tagállamok határozzák meg a minimumjövedelem szintjét, figyelembe véve az összes jövedelemforrást, a háztartások sajátos szükségleteit és hátrányos helyzetét, az alacsony keresetűek vagy minimálbért keresők jövedelmét, az életszínvonalat, a vásárlóerőt, valamint az árszinteket és azok alakulását. A tanács javasolja továbbá, hogy a nemek közötti egyenlőségnek, a jövedelembiztonságnak és a gazdasági függetlenségnek a nők, a fiatal felnőttek és a fogyatékossággal élők esetében kérelmezni lehessen azt, hogy a minimumjövedelmet a háztartás egyes tagjainak nyújtsák. Ajánlott emellett, hogy a tagállamok az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett legkésőbb 2030-ig fokozatosan érjék el a jövedelemtámogatás megfelelő szintjét. Az illetékes tagállami hatóságoknak továbbá rendszeresen felül kell vizsgálniuk és adott esetben ki kell igazítaniuk a minimumjövedelem szintjét. A tanács közleményében végezetül kiemelte: az erős szociális védőháló nemcsak javítja a munkaerőpiactól leginkább eltávolodottak szociális és egészségügyi helyzetét, hanem tartós társadalmi és gazdasági előnyöket is biztosít az Európai Unió számára, igazságosabb, összetartóbb és ellenállóképesebb társadalmakat hoz létre.
