A hírek szerint néhány országtól jóval magasabb összeget kértek a nevezési díjra, miután Oroszországot kizárták a versenyből.
Nemrégiben két ország, Észak-Macedónia és Montenegró is bejelentette, hogy anyagi megfontolás miatt visszalépnek a 2023-as Eurovíziós Dalversenyen való indulástól, amelyben több dolog is közrejátszhatott.
A műsorszolgáltatók díjat fizetnek a versenyen való részvételért, de az összeg az ország méretétől függően változik, s az értesülések szerint néhányuktól többet kértek, miután Oroszországot kizárták az idei versenyből.
A montenegrói közszolgálati műsorszolgáltató, az RTCG közleményében az áll, hogy a nevezési díjak, a nagy-britanniai ott-tartózkodás költsége és a szponzorok hiánya miatt szánták el magukat erre a lépésre, illetve a meglévő forrásaikat inkább nemzeti projektek finanszírozására fordítják.
Az észak-macedón közszolgálati műsorszolgáltató, az MRT közlése szerint ők is hasonló állásponton vannak, mondván, az egyre magasabb nevezési díj, valamint az energiaválság miatt kénytelenek kihátrálni a versenyből – írta a BBC.
A résztvevő országoknak körülbelül 5 millió font (2,4 milliárd forint) körüli összeget kell fizetniük a részvételért, bár ez nem minden esetben igaz, a BBC-nek pedig nagyjából 8-17 millió fontot kell beleadnia a szervezésbe, hogy a 2023-as Eurovízió jövő május 13-án megrendezésre kerüljön Liverpoolban.
Leminősítette Montenegró eddig is igen gyenge államadós-osztályzatát a Standard & Poor’s, elsősorban a koronavírus-járvány okozta rendkívül súlyos reálgazdasági és közfinanszírozási károkkal indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „B plusz” szintről egy fokozattal „B”-re rontotta a hosszú futamú montenegrói államadósság-kötelezettségekre érvényes besorolást. Az új osztályzat kilátása stabil. A mélyen spekulatív „B” besorolás hat fokozattal marad el a befektetésre ajánlott osztályzati sáv alapszintjét jelző „BBB mínusz” minősítéstől.
A leminősítés indoklásában az S&P közölte: becslése szerint a montenegrói hazai össztermék (GDP) tavaly 15,5 százalékkal zuhant, elsősorban azért, mert a montenegrói gazdaság a turizmusra épül, és 2020-ban 80 százalékkal kevesebb turista érkezett az országba, mint az előző évben.
A szolgáltatási bevételek ezzel összefüggő összeomlása nyomán Montenegró GDP-arányos fizetésimérleg-hiánya a Standard & Poor’s számításai szerint tavaly meghaladta a 25 százalékot, és ehhez 10,5 százalékos államháztartási hiány társult. A hitelminősítő közölte: várakozása szerint a montenegrói gazdaság csak fokozatos ütemben tér magához a koronavírus-válság sokkjából.
A cég előrejelzése szerint a montenegrói hazai össztermék az idén 6 százalékkal növekszik, és reálértéken számolva csak 2024-ben éri el ismét a 2019-es szintet. Ebben a környezetben Montenegró nettó államadósság-rátája középtávon a GDP-érték 80 százalékának közelében lesz, csaknem 20 százalékponttal magasabban az S&P által a járvány előtt jósolt távlati szintnél – áll a hitelminősítő elemzésében.
A Standard & Poor’s szerint megvan annak a kockázata, hogy a kormány nem lesz képes ellenőrzése alá vonni a folyó kiadásokat, tekintettel egyrészt a korábban is laza költekezési fegyelemre, másrészt arra, hogy a kormánykoalíciónak csak szűk többsége van a parlamentben.
📌 Moody's Ratings upgraded 🇨🇾Cyprus' ratings by two-notches!!
On 22/11/2024, @moodysratings proceeded with a #double#upgrade of the credit rating of the Republic of 🇨🇾Cyprus, classifying it for the first time since July 2011 in category A of the credit ratings, specifically in… pic.twitter.com/euSbRNzBwY
