Rohamosan nőnek a menekültek és migránsok segélyeinek összege, Németországban a pénzügyi segélyek csaknem minden harmadik euróját nem németek kapják – számolt be a Bild a munkaügyi minisztérium adataira hivatkozvaa baloldali Sara Wegnknecht Blokk kérésére.
Ha 2021-ben 5,9 milliárd euró volt a menekülteknek és migránsoknak nyújtott segélyek összege, akkor tavaly elérte a 12,2 milliárdot, a Bürgergelden (munkanélküliek szociális segélye – szerk.) összesen 42,6 milliárd euró volt. Az előrejelzések szerint 2024-ben várhatóan eléri a 13,7 milliárdot, így az összkiadás közel 30 százalékát fogja elérni.
A német állampolgársággal nem rendelkezők támogatása 2023-ban: az orosz háború elől menedéket kereső ukránok (5,8 milliárd euró), a második helyen a szíriaiak (3,5 milliárd euró), a harmadik helyen az afgánok (1,3 milliárd euró).
Németország a menekültekre és migránsokra fordított kiadásainak aránya 2021-től gyorsan növekszik – 2024 január-júliusában 16,6%-ról 29,2 %-ra nőtt.
Ezek a számok nemcsak a megszokott kifizetéseket tartalmazzák, hanem a további szükségletek kifizetését is: lakásbérleti díj, társadalombiztosítási hozzájárulás és egyebek. A kiadvány megjegyzi, hogy az ilyen kifizetéseket elsősorban Oroszország ukrajnai háborúja okozza, amelynek következtében több mint 1,3 millió menekült, gyakran kisgyermekes nő került Németországba.
A kiadvány megjegyezte, hogy a többi menekülttől eltérően az ukrajnai menedékkérők teljes Bürgergeldent kapnak Németországtól, és joguk van arra is, hogy egyszerűsített eljárás keretében munkát vállaljanak, miután levizsgáztak német nyelvből.
A Sara Wegenknecht Blokk vezetője számára a menekültekre fordított hatalmas kiadások a kormány „migrációs politikája kudarcának” bizonyítékai.
„Bárki, aki a polgárok pénzéből egyre több pénzt fordít a menekültekre, aláássa az hozzájuk való viszonyt, és árt azoknak, akiknek valóban szükségük van rá” – jelentette ki Wagenknecht.
Németország 200 millió euró humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának a téli szezon előtt. Annalena Baerbock német külügyminiszter ezt ukrán kollégájával, Andrii Szibihával Kijevben tartott közös sajtótájékoztatóján mondta.
További 200 millió euróval növeljük humanitárius támogatásunk mennyiségét, hogy a téli időszakban sürgősségi segélyt nyújtsunk. Ez biztosítja az otthonok hőellátását, még akkor is, ha nincsenek központi fűtésre csatlakoztatva. Ezenkívül generátorokat biztosítanak a téli hőellátás támogatására
– mondta Baerbock.
Kiemelte, hogy Németország részt vesz a 37 milliárd eurós segélycsomag bemutatásában, és a legnagyobb adományozója Ukrajnának.
A német diplomata hangsúlyozta az ukrán légvédelem megerősítésének fontosságát is, és megerősítette, hogy Németország egy nemzetközi koalíció részeként dolgozik majd az ukrán légvédelem megerősítésén.
Baerbock hozzátette, hogy a dróngyártás területén folytatott együttműködésről tárgyalt Szibihával.
Ha Németország tud segíteni a drónokkal, akkor ez lesz a legjobb védekezés önmagunk számára
Németországban több mint húsz százalékkal nőtt az idei év szeptemberéig kitoloncolt emberek száma az előző év azonos időszakához mérten – derült ki a német belügyminisztérium csütörtökön közzétett jelentéséből.
A kitoloncolások számának növekedése a Solingen városában elkövetett, heves politikai vitákat kiváltó augusztusi terrortámadás után fontos jelentőséggel bír, mivel a nyár végi merénylet elkövetőjét a hatóságok még a támadás előtt kitoloncolhatták volna, de a férfi végül elkerülte a deportálást Bulgáriába.
A német belügyminisztérium 2024 januárja és szeptembere között összesen 14 706 Németországból való kitoloncolást jegyzett, amely 22 százalékos növekedést mutat a 2023-as év azonos időszakában regisztrált 12 042 deportáláshoz képest.
A Németországból deportáltakat a legtöbb esetben Georgiába, Macedóniába, Ausztriába, Albániába és Szerbiába szállították, és emellett folytatódtak az Afganisztánba való kitoloncolások is – az afganisztáni tálibok hatalomra kerülése óta először.
Nancy Faeser német belügyminiszter nemrégiben megerősítette, hogy az Afganisztánba való deportálások folytatódnak, de a Szíriába történő kitoloncolások megszervezése további vizsgálatot igényel.
A tél beállta előtt üzembe helyeznek még két úszó terminált cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására Alsó-Szászország partjainál, Stadéban és Wilhelmshavenben ‒ jelentette be a szövetségi üzemeltető társaság, a Deutsche Energy Terminal (DET) szóvivője vasárnap.
A vállalat nem adott pontosabb tájékoztatást az üzembe helyezés várható időpontjáról. A szükséges munkálatok még folyamatban vannak mind Wilhelmshavenben, mind Stadéban. A létesítmények üzembe helyezését eredetileg az év első felére tervezték, de májusban beszállítói problémákra hivatkozva 2024 második felére tolták ki a határidőt.
A wilhelmshaveni első – 2023 eleje óta egy meglévő vegyipari árukezelő létesítményben működő – úszó LNG-terminállal ellentétben, a Jade második úszó terminálját egy szigeti mólónál helyezik majd üzembe, fix szárazföldi kapcsolat nélkül. „A mólón a munkálatok teljes gőzzel haladnak” – mondta a DET szóvivője. Stade ipari kikötőjébe az Energos Force terminálhajó már március közepén megérkezett és az üzembe helyezéshez szükséges utolsó munkálatok folynak rajta a DET tájékoztatása szerint.
A német kormány az orosz gázszállításoktól való függőség felszámolása érdekében szorgalmazza LNG-terminálok építését az Északi- és a Balti-tengeren. Németországban jelenleg több úszó terminál is működik. Ezek Wilhelmshavenben, Brunsbüttelben és Mukranban, Rügen szigetén találhatók. Hosszabb távon szárazföldi terminálokkal kívánják felváltani ezeket az úszó létesítményeket.
Németország 70 millió euróval segíti Ukrajna távhő- és áramellátását a téli hónapokban – közölte szerdán a fejlesztési minisztérium Berlinben.
A tárca tájékoztatása szerint ennek keretében ukrán városoknak és településeknek kisebb tömbfűtőműveket, kazánokat, áramfejlesztőket és napenergia-paneleket biztosítanak.
A jelentés szerint a német pénz célja, hogy segítsen az ukrajnai embereknek otthon maradni, és ellenállni az orosz támadásoknak. Oroszország ugyanis szándékosan támadja Ukrajna civil energetikai infrastruktúráját, hogy tönkretegye Ukrajna gazdaságát és védelmi erőit, télen pedig otthonaik elhagyására késztesse az embereket – áll a közleményben.
„Oroszország ki akarja fárasztani és ki akarja űzni az ukránokat az energiaellátás elleni támadásaival. A hő és az elektromosság létfontosságú az ukrajnai emberek túléléséhez, különösen télen. Ukrajna ellenáll ennek, de támogatásra van szüksége. Németország és sok szövetségese határozottan az ő oldalukon áll” – mondta Svenja Schulze szövetségi fejlesztési miniszter.
A tárcavezető szerint Németország támogatja Ukrajnát az energiaellátás decentralizált helyreállításában, mert akkor Oroszország már nem tudja olyan könnyen tönkretenni. „Ez a támogatás a szolidaritás követelése, de megfelel Németország érdekeinek is. Mert Ukrajna a mi biztonságunkat Európában és Németországot is védi ebben a háborúban” – állította Schulze.
Robert Habeck, az energiaügyi és gazdasági miniszter, Németország alkancellárja bejelentette, hogy az ország túljutott az orosz gázhiányon, és készen áll a 2025-ös télre – idézte a politikust a Bild német bulvárlap, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Habeck elmondása szerint a német földgáztárolók előre meg vannak töltve, minden tervezett mutató teljesült és bejelentette a németországi energiaválság végét.
„Már nem hiányzik az orosz gáz… Gázból már nincs hiány” – hangsúlyozta.
A tisztviselő ugyanakkor elismerte, hogy a németországi gázárak jelenleg magasabbak, mint az ukrajnai háború előtt, de ez szerinte nem az oroszországi szállítás hiányára vezethető vissza.
„Az árak magasabbak, ez vonatkozik a gázra is, de nem azért, mert deficit van” – mondta Habeck.
Elmondása szerint a valódi ok az ázsiai országokban tapasztalható hőség, amelyek cseppfolyósított földgázt vásárolnak, hogy elektromos áramot termeljenek a klímaberendezések számára.
Az alkancellár abban bízik, hogy a gázárak ismét csökkenni fognak, amikor több mennyiségű LNG kerül a német piacra. Általánosságban elmondható, hogy Németországban a gázárak csak „mérsékelten lesznek magasabbak, mint a járvány előtti években” – ígérte Robert Habeck.
A német kormány további 50 millió euró elkülönítésével folytatja Ukrajna egészségügyi támogatását. A pénzeszközöket bürokratikus eljárások nélkül sebesült ukrán katonák és civilek kezelésére fordítják német klinikákon.
A háború következtében elszenvedett ukránokat továbbra is Németországban kezelik. A német kormány további 50 millió eurót különített el erre. Ez áll a német kormány határozatában.
Németország további egészségügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára. Németország 50 millió euróig terjedő összeget biztosít a sebesült ukrán katonák fogadására és kezelésére is – áll a német kormány közleményében. Közölték, hogy ezentúl a háborús sebesültek fekvőbeteg-kezelésének költségeit bürokratikus eljárások nélkül a Szövetségi adminisztráció fedezi.
Ez a támogatás magában foglalja az országuk szabadságáért küzdő, súlyosan megsebesült ukrán katonák támogatását is. Fontos, hogy a háborúban megsérült katonáknak ne bürokratikus segítséget nyújtsunk. A megoldásnak köszönhetően biztonságot teremtünk a szükséges orvosi ellátás igénybevételéhez Németországban – mondta Christian Lindner német pénzügyminiszter. Hozzátették, hogy az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete, 2022 februárja óta már 1173 súlyosan sebesült és traumát átélt ukrán katonai állományt és civilt kezeltek német klinikákon.
Ez a segítség az emberi hozzáállás példája – és ezt továbbra is minden erőnkkel ezt biztosítjuk – hangsúlyozta Nancy Feather belügyminiszter.
A Volkswagen német autóipari vállalat 87 éves története során először jelentette be németországi gyárak bezárását és létszámleépítési szándékát. A vezetés közölte, hogy mindennek oka a gazdasági helyzet romlása – számolt be a Bloomberg hírügynökség a cég közleményére hivatkozva.
A Volkswagen AG példátlan németországi gyárbezárásokat fontolgat, és ellenállást tervez a nagyhatalmú szakszervezetekkel szemben, mivel „az ország legfontosabb iparága a jövőjéért küzd” – áll a közleményben.
A társaság megjegyezte, hogy az esetleges bezárások magukban foglalják a cég 30 éves az állásmegőrzésről szóló megállapodásának megszüntetésére irányuló kísérletet is.
Az ügynökség újságírói hangsúlyozták, hogy a Volkswagen fő célpontja a személyautó-márka, amelynek nyeresége rohamosan csökken az elektromos járművekre való átállás és a fogyasztói költekezés lassulása miatt.
A társaság vezérigazgatója, Oliver Blume kijelentette, hogy Németország, mint az üzleti tevékenység helyszíne egyre inkább lemarad a versenyképesség terén. Hangsúlyozta, a gazdasági helyzet ismét rosszabb lett.
„A gazdasági környezet még keményebbé vált, és új szereplők lépnek be Európába. Németország, mint az üzleti élet helyszíne, még jobban le van maradva a versenyképesség tekintetében” – mondta.
Az újságírók hozzátették, hogy a cég jelenleg 673 ezer embert foglalkoztat, a vezetőség pedig a következő években közel 110 ezer alkalmazott elbocsátását tervezi.
A német Quantum-Systems dróngyártó üzemet hozott létre Ukrajnában a Vector pilóta nélküli rendszerek gyártására – közölték a cég ukrán részlegének képviselői.
Az ukrán Quantum-Systems üzem ez év tavaszán kezdte meg a munkát, és a honvédség számára gyárt Vector felderítő drónokat.
A cég a Németországból érkező kész készletekből drónok összeszerelésével foglalkozik, de fokozatosan lokalizálja a design elemeket.
A gyártók többek között elmondták, hogy a legyártott drónokat szárnyakkal, valamint ukrán gyártmányú CRPA műholdjelvevő antennákkal látták el. A jövőben a törzs és egyéb szerkezeti elemek gyártásának módosítását tervezik.
