A Volkswagen 88 éves történetében először állítja le az autógyártást egy németországi üzemében, jelentette a Financial Times.
A gyártósor bezárása Európa legnagyobb autógyártójának cash flow-jára nehezedő növekvő nyomás közepette történt. Az okok között szerepel a kínai eladások csökkenése, az európai kereslet csökkenése és az amerikai vámok hatása az USA-beli értékesítésekre.
A vállalat a benzinüzemű autók hosszabb életciklusát figyelembe véve felülvizsgálja mintegy 160 milliárd eurós beruházási költségvetésének elosztását a következő öt évben. Az évente kiigazított beruházási költségvetés az elmúlt években csökkent: a 2023–2027 közötti időszakra 180 milliárd euró volt.
Arnaud Antlitz, a Volkswagen pénzügyi igazgatója októberben azt nyilatkozta, hogy a csoport korábban nullához közelinek becsült nettó cash flow-ja 2025-ben kismértékben pozitívba fordulhat. Az elemzők szerint ugyanakkor a vállalat továbbra is pénzügyi nyomás alatt áll.
Steven Reitman, a Bernstein elemzője kijelentette, a cash flow nyomása mindenképpen fennmarad 2026-ban. Elmondása szerint az autógyártó vállalat a költségek csökkentésének és az üzemi nyereség javításának keresi a módját. Megjegyezte, hogy a Volkswagen jelentős kihívásokkal néz szembe, mivel a belső égésű motorral hajtott járművek várhatóan hosszabb élettartama további beruházásokat igényel. Elmondása szerint a vállalatnak a benzinüzemű technológiák új generációit is figyelembe kell vennie.
A drezdai üzem 2002-es beindítása óta kevesebb, mint 200 000 járművet gyártott, ami kevesebb, mint a fele a Volkswagen wolfsburgi fő üzemének éves termelésének.
A drezdai üzem bezárása a Volkswagen németországi termelési kapacitásának csökkentésére vonatkozó terveinek része. A lépések a szakszervezetekkel tavaly kötött megállapodás részét képezik, amely magában foglalja a VW gyár 35 000 munkahelyének megszüntetését is az országban.
A Volkswagen márka vezetője, Thomas Schaefer ebben a hónapban kijelentette, hogy a termelés leállításáról szóló döntést nem könnyen hozták meg, gazdaságilag szükséges volt. A drezdai üzemet eredetileg a Volkswagen mérnöki képességeinek bemutatójaként hozták létre, és a VW Phaeton prémium összeszerelésével kezdték. A modell 2016-os megszűnése óta az üzem a csoport villamosítási terveinek szimbólumává vált, és legutóbb az ID.3 elektromos autót gyártották.
Egy német bíróság megtiltotta a vámhatóságoknak az Eventin tanker lefoglalását, amelyet az EU az orosz „árnyékflotta” részének tekint. A bíróság megállapította, hogy a hajó baleset miatt lépett be a német vizekre, és nincs bizonyíték arra, hogy a szankciókat megsértve az Európai Unió felé tartott volna. A közel 100 ezer tonna olajat szállító tanker továbbra is Rügen szigetének közelében áll.
Németországban nagy vihart kavart az Eventin tanker körüli történet, amelyet az Európai Unió néhány hónappal ezelőtt felvett az „árnyékflotta” – a szankciókat megkerülve orosz energiaforrásokat szállító hajók – listájára. De most a helyzet drámaian megváltozott: egy német bíróság úgy döntött, hogy a vámhatóságnak nincs joga lefoglalni ezt a hajót.
A tartályhajó január óta áll Rügen partjainál. Ezután meghibásodott az összes fedélzeti rendszer és a közel 100 000 tonnás olajszállító tartályhajó sodródni kezdett a Balti-tengeren. Német mentőalakulatok vontatták egy kikötőhelyre, ahol ottmaradt. Később a vámhatóság úgy döntött, hogy szankciós szabálysértőként lefoglalja, de a tulajdonosok panaszt nyújtottak be – és nyertek.
A Marshall-szigeteki Laliya Shipping Corp. társaság ragaszkodott ahhoz, hogy a hajónak nem állt szándékában európai kikötőket érinteni, és egyszerűen csak Uszt-Lugából Port Szaídba hajózott panamai zászló alatt. Műszaki hiba miatt kényszerült a német felségvizekre. A bíróság egyetértett ezzel a verzióval, kijelentve, hogy „észszerű kétségek” merültek fel a vámhatóság intézkedéseinek jogszerűségével kapcsolatban.
Az ügyirat azt is kimondja, hogy a német mentők és a Központi Rendőrségi Parancsnokság szerint az Eventin útvonala valóban Egyiptom, nem pedig az EU felé vezetett. A vámhatóság úgy vélte, hogy a hajó végső soron Indiába tarthatott. Ennek eredményeként Németország nem kobozta el a 40 millió euró értékű kőolajat.
A német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium (BMWE) a KfW fejlesztési bankon keresztül további 100 millió eurót különít el Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására – számolt be a Jevropejszka Pravda a német gazdasági minisztériumra hivatkozva.
Ezek az összegek kiegészítik az idén már bejelentett 60 millió eurót. Az Energiaközösség Ukrajnai Energiatámogatási Alapjába (UESF) kerülnek átutalásra, amely 2022 óta számos más nemzetközi adományozótól is kapott hozzájárulást.
„Oroszország szisztematikusan és céltudatosan támadja Ukrajna energiainfrastruktúráját, a telet egy újabb fegyverré alakítva. Ukrajna energiaellátása régóta álca. Ez fogja meghatározni, milyen nehéz lesz ez a tél az emberek számára. Az Ukrajna Energiaügyi Támogatási Alapjába szánt további 100 millió eurónk egyértelmű válasz: nem hagyjuk el az ukrán népet. Az energiaellátás védelme az emberek védelmét jelenti – ez a lényeg” – mondta Katerina Reiche, az ügynökség vezetője.
Ukrajna az Energiatámogatási Alapon keresztül finanszírozza a sérült energetikai infrastruktúra alkatrészeit és berendezéseit.
Az energiaközösség egy külső beszerzési ügynökségen keresztül átlátható és versenyképes pályázatokat folytat le a beszerzett árukra, és figyelemmel kíséri a források felhasználását. Így az ukrán energiaipari vállalatok gyors segítséget kapnak a sérült energetikai infrastruktúra helyreállításához.
„Az ukrán korrupcióellenes hatóságok által lefolytatott közelmúltbeli vizsgálatok fényében a KfW Fejlesztési Bank továbbra is szigorúan betartja a megfelelőségi szabályokat. Ez magában foglalja azt a követelményt is, hogy az ukrán energiaipari vállalatok felelősségteljes vállalatirányítása legyen a BMWE UESF-ben való részvételének feltétele, valamint a követelmény betartásának folyamatos ellenőrzését” – közölte a minisztérium. „A meghatározott vállalatirányítási normák betartása, különösen az állami tulajdonú vállalatok esetében, az alapja az ukrán partnereinkkel való további megbízható együttműködésnek” – tették hozzá.
A német parlament alsóháza, a Bundestag pénteken jóváhagyta a 2026-os szövetségi költségvetést – számolt be a Jevropejszka Pravda a Spiegelre hivatkozva.
A német parlamenti képviselők összesen 524,5 milliárd eurós kiadást hagytak jóvá Friedrich Merz kancellár kormánya számára, ami 21,5 milliárddal több, mint 2025-ben.
A költségvetés alapkiadásainak finanszírozására közel 98 milliárd euró hitel felvételét tervezik. Ehhez hozzáadják a Bundeswehr és az infrastruktúra számára speciális alapokból nyújtott hitelek.
A költségvetés több mint egyharmadát a bérekre és szociális kiadásokra fordítják. Ugyanakkor a védelmi kiadások mintegy 108 milliárd euróra nőnek, ami a hidegháború vége óta a legmagasabb szint.
Ukrajna a jóváhagyott költségvetésből 11,5 milliárd eurót kap tüzérségre, drónokra, páncélozott járművekre és egyéb felszerelésekre. A német védelmi minisztérium szerint ez a legmagasabb összeg a teljes körű orosz invázió óta.
Egy német gyártású, csúcstechnológiás víz alatti drón új lehetőségeket nyit a Balti-tenger biztonságában. A Greyshark drón feladata a kritikus infrastruktúra védelme, ellenséges kémek felderítése és a tengeri területek folyamatos megfigyelése. A drón már sikeresen teljesített próbautakat a Damp környéki vizeken – tájékoztat a Bild.
A Greyshark akár nyolc méter hosszú és 4,5 tonnás, hidrogénmeghajtásának köszönhetően hetekig képes üzemelni tankolás nélkül.
A Foxtrot változat akár négy hónapos küldetésre is alkalmas, ami 10 000 tengeri mérföldes hatótávot jelent.
A drón valós időben dolgozza fel a szárazföldi, tengeri és légi egységektől érkező adatokat, így a katonák minden működő rendszerből származó információt felhasználhatnak a gyors döntéshozatalhoz.
A Greyshark 17 csúcstechnológiás szenzort kombinál, és mesterséges intelligencia segítségével valós időben elemzi a környezetet, felismerve az ellenséges objektumokat.
A rendszer képes több drónból álló rajokban is működni, így növelve a felderítés hatékonyságát és a tengeri biztonságot.
Markus Beer, az Euroatlas értékesítési vezetője szerint a drón jövőre kerülhet sorozatgyártásba, és már most vannak érdeklődők a modellre, amelynek előállítása kétszámjegyű millió eurós nagyságrendű. A Greyshark és hasonló drónok megjelenése azt mutatja, hogy a modern hadviselés egyre inkább az autonóm, digitálisan összekapcsolt és MI-vezérelt rendszerek felé mozdul.
Németország további 40 millió eurós téli segélyt nyújt Ukrajnának, válaszul az energetikai és polgári infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásokra – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Johann Wadephul német külügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az ntv német tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint a német diplomácia vezetője elmondta: „Segítünk abban, hogy az otthonok melegek és világosak maradjanak, és hogy Oroszország – a polgári gáz- és hőellátás elleni célzott terrortámadásaival – ne tudja megtörni hazájuk védelmezőinek morálját.”
A forrásokat humanitárius szükségletekre fogják felhasználni, beleértve a fűtési rendszerek és a sérült otthonok javítását, valamint generátorok, takarók és higiéniai termékek szállítását.
A német kormány október végén már bejelentette, hogy 60 millió euróval járul hozzá az Ukrajnai Energiatámogatási Alaphoz, amely biztosítja a generátorok, energiaberendezések és mobil hőerőművek ellátását.
Németország korábban bejelentette, hogy 2026-ban mintegy hárommilliárd euróval növeli az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyt.
Németország bejelentette, hogy 2026-ban mintegy hárommilliárd euróval növeli az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatást – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint egy német kormányzati forrás a hírügynökségnek elmondta: „Addig folytatjuk a támogatást, ameddig csak szükséges, hogy megvédjük Oroszország agresszív háborújától.” A német pénzügyminiszter és védelmi miniszter további hárommilliárd euróval egészíti ki Ukrajna számára a 2026-os végleges költségvetési kiigazításokat.
A forrás hozzátette, hogy ezeket az alapokat tüzérségi fegyverek, drónok, páncélozott járművek vásárlására, valamint két Patriot rendszer cseréjére fogják felhasználni. Egy másik kormányzati forrás a Reutersnek elmondta, hogy Friedrich Merz német kancellár támogatta a terveket, amelyekről várhatóan megállapodás születik.
Németország a legnagyobb európai katonai támogatója Ukrajnának, mintegy 40 milliárd eurót nyújtott Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta. A 2026-os költségvetésben Németország 8,5 milliárd eurót különített el Ukrajna számára.
Idén Ukrajna képviseleti irodákat nyit Berlinben és Koppenhágában, hogy értékesítse a koprodukció részeként gyártott felesleges fegyvereket – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a tájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Két export-képviseletet nyitunk. Tudják, hogy ez koprodukció (közös gyártás – a szerk.) és export, amiről beszéltünk, azok a fegyverek, amelyeket megengedhetünk magunknak, hogy eladjuk, legyen plusz pénzünk a szűkös dolgok hazai gyártására, amelyekre nincs elég pénzünk.” Szerinte az első két főváros, ahol ukrán képviseletek létesülnek, Berlin és Koppenhága lesz.
„Ezt a koprodukcióban részt vevő vállalatok és államok szintjén is eldöntötték. Ez még idén megtörténik” – jegyezte meg az elnök. Hozzátette, hogy az uniós országokkal kötött szerződések kérdéseivel Olekszandr Kamisin, Ukrajna elnökének tanácsadója fog foglalkozni.
„Mindezt jogilag is megnyitják, a szerződéseket már kidolgozzák. Olekszandr Kamisin foglalkozik Európával, ő fogja képviselni az ukrán exportot az európai kontinensen” – magyarázta az államfő. Jelezte, hogy jeleneg is folyik a munka a közel-keleti országokkal és az Egyesült Államokkal. „Az Egyesült Államok drónügylettel foglalkozó csapata a jövő héten Ukrajnában lesz” – jelentette be Volodimir Zelenszkij.
Németország 900 millió eurót különít el 12 ezer harci drón beszerzésére, amelyeket a Litvániában állomásozó német brigád kap meg a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében – írja a Financial Times. A három kedvezményezett vállalat – köztük a német fegyvergyártó óriás Rheinmetall és két technológiai startup, a Helsing és a Stark – mind együttműködik az ukrán fegyveres erőkkel.
A Rheinmetall, amely partnerségben dolgozik az amerikai Anduril és az izraeli UVision cégekkel, szeptemberben mutatta be első harci drónját. A Helsing, Európa legnagyobb védelmi ipari startupja, 12 milliárd euróra értékelt vállalat, amely korábban 6000 drón Ukrajnába szállítását is bejelentette. A Stark befektetői között található a Sequoia Capital és Peter Thiel milliárdos, a PayPal és Palantir társalapítója. A Stark fejlesztőcsapata egy része Ukrajnában dolgozik a dróntechnológia tesztelésén.
A három gyártó által szállított drónokat Litvániába telepítik, ahol Németország 2025 tavaszán a második világháború óta először állomásoztat tartósan katonai egységet az orosz határ közelében. A Bundeswehr páncélos brigádja 2027-re mintegy 5000 katonát számlál majd, és kulcsszerepet játszik a keleti NATO-határ védelmében.
Az utóbbi hónapokban egyre sürgetőbbé vált a keleti front megerősítése, mivel orosz drónok többször is megsértették Lengyelország, Románia, sőt Németország és Dánia légterét is. A német kormány rekordösszegű védelmi kiadásokat vállal, hogy – ahogy májusban a kancellár, Friedrich Merz fogalmazott – „Európa legerősebb hagyományos hadseregét” hozza létre.
