A Nemzetközi Valutaalap tavaly 2 százalék alá lőtte be az orosz nemzeti jövedelem bővülését, de most erősen módosítja az előrejelzést. A várakozás alapja a megemelkedett védelmi kiadás-csomag.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott jelentése javított Oroszország 2024-es gazdasági növekedésére vonatkozó korábbi előrejelzésén. Ennek oka, hogy a hatalmas mértékben megugrott katonai kiadások segítenek megvédeni Moszkvát a nyugati szankciók csapásaitól.
A World Economic Outlook az orosz gazdaság 3,2 százalékos növekedésére számít az idén, szemben a korábbi, még januárban kiadott 2,6 százalékos előrejelzéssel.
A Kreml 10,8 billió rubelt (115 milliárd dollárt) különített el védelmi kiadásokra 2024-ben, amivel szilárdan háborús alapokra helyezve gazdaságát.
A javuló mutatók egyik alapja az ország politikai stabilitása, amit igazolt Vlagyimir Putyin zökkenőmentes újraválasztása. A kampány során az elnök többször is hangsúlyozta a szuverén gazdaság kiépítésének súlyát, és ebben a katonai beruházások jelentőségét.
A jelentés Oroszországot a feltörekvő gazdaságok közé sorolja
Csehországban tavaly éves összehasonlításban 10,2 százalékkal 1,218 millióra nőtt az autógyártás – jelentette a cseh autóipari szövetség szerdán közleményben.
A cseh piacra 87 736 darab autót szállítottak, ami 9,7 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Külföldi piacokra a termelés több mint 92 százaléka került. A cseh autóexport éves szinten 12 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb cseh autógyár, a Skoda 1,9 százalékkal 693 032-re növelte a legyártott kocsik számát, a Toyota termelése 34,9 százalékkal 202 255-re nőtt, míg a Hyundai 322 500 autót gyártott, ami 17,3 százalékos növekedés.
Martin Jahn, az autóipari szövetség elnöke szerint a cseh autóipar történetében talán még sohasem küzdött annyi problémával, mint a tavalyi évben: egyebek között általános chiphiány, a Covid-járvány és az ukrajnai háború következményei, a drága energia, a magas infláció nehezítette az iparág termelését.
Autóbuszból tavaly 5322 darabot gyártottak Csehországban, ami 7,6 százalékos növekedés. A legnagyobb cseh autóbuszgyár, az Iveco termelése 9,2 százalékkal 4766-ra emelkedett.
Az egyetlen cseh tehergépkocsigyár, a Tatra Trucks 6,7 százalékkal növelte termelését, ami 1347 darab teherkocsit jelent.
A Jawa motorkerékpárokból 1624 darab készült, éves szinten a növekedés 56,9 százalék.
Japánban júliusban 2,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az infláció gyorsult a június 2,4 százalékhoz képest.
A júliusi éves növekedési ütem 2014 áprilisa óta a legmagasabb volt, a fogyasztói árak a tizenegyedik egymást követő hónapja emelkedtek.
A japán jegybank által különösen követett mutató, a friss élelmiszerek nélkül számított fogyasztói árak 2,4 százalékkal emelkedtek júliusban éves összevetésben a júniusi 2,2 százalékos növekedés után. Ez a mutató már negyedik hónapja haladta meg a jegybank 2 százalékos inflációs célját. A növekedési ütem 2014 decembere óta a legmagasabb volt.
Japánban a múlt hónapban az élelmiszerárak 4,4 százalékkal, az üzemanyagok és a rezsiköltségek pedig 14,7 százalékkal nőttek.
A japán fogyasztói árak 0,5 százalékkal emelkedtek júliusban az előző hónaphoz képest, a növekedési ütem 2021 januárja óta a legmagasabb volt. A júniusban az előző hónaphoz képest az átlagos fogyasztói árak nem változtak.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
3,2 százalékkal nőtt tavaly Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) – jelezte Julia Szviridenko gazdasági miniszter az Ukrajnában tevékenykedő európai cégeket tömörítő szervezetnek, az Európai Üzleti Szövetségnek.
A minisztérium honlapjára eközben felkerült, hogy Ukrajna dollárban számított GDP-je tavaly történelmi csúcsra, csaknem 200 milliárd dollárra nőtt.
Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint a tavalyi első negyedévben a GDP 2,2 százalékkal csökkent, a másodikban 5,7 százalékkal nőtt, a harmadikban pedig 2,7 százalékkal emelkedett. A negyedik negyedévre vonatkozó nem végleges adatok szerint a gazdaság 5,9 százalékkal erősödött.
Az ukrán jegybank 3 százalékos GDP-növekedéssel számol 2021-re, február elején Denisz Smihal miniszterelnök azonban azt mondta, hogy a bővülés üteme meghaladhatta a 3 százalékot.
2020-ban az ukrán GDP 4 százalékkal csökkent, ez volt az első év 2015 óta, amikor zsugorodott az ukrán gazdaság, akkor a GDP 9,8 százalékkal esett.
Ukrajna gazdasága 2019-ben szintén 3,2 százalékkal nőtt.
2021-ben Szingapúr gazdasága az elmúlt tíz év leggyorsabb éves ütemével nőtt. Az ország a történelem egyik legsúlyosabb recessziójából került ki a koronavírus járvány miatt, számolt be a Reuters.
A Reuters január 3-i előzetes adatai szerint, Szingapúr gazdasága 2021-ben 7,2%-al nőtt, ami összességében megfelel a hivatalos kormányzati előrejelzéseknek. A pénzügyi és közlekedési csomópont, amelyet gyakran a globális növekedés vezetőjének tartanak, gyors fellendülésnek indult.
Szingapúr éves bruttó hazai termékének növekedés volt a leggyorsabb, 14,5%-kal nőtt 2010-ben, miután a gazdaság kilábalt a globális pénzügyi válságból.
„Arra számítok, hogy a növekedés viszonylag gyors lesz. Ahogy a világgazdaság javulni kezd, úgy gondolom, hogy ez segíteni fogja a szingapúri külső kereslet általános feltételeit is. Az infláció azonban továbbra is komoly fenyegetést jelent” – mondta Jeff Ng, a MUFG elemzője.
Korábban a kormány kijelentette, 2022-ben 3-5 százalékos GDP-növekedést vár. A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium közleménye szerint október-decemberben a GDP 5,9%-kal nőtt, gyorsabban, mint a becslések szerinti megfelelő 5,4%.
A délkelet-ázsiai városállam január 3-án bejelentette, a negyedik negyedévben előzetesen 5%-kal emelik a magáningatlan árát, ami 2010 óta a legmagasabb. A kormány a múlt hónapban intézkedéscsomagot vezetett be az ingatlanpiac „lehűtésére”, beleértve az illeték emelését és a hitelkeretek szigorítását.
Lee Hsien Loong miniszterelnök múlt heti újévi üzenetében kijelentette, hogy Szingapúr gazdasága folyamatosan javul, és a kormány szükségesnek tartja a forgalmi adó emelését. A kormány kihangsúlyozta, 2022 és 2025 között 2 százalékponttal, 9 százalékra emeli az áruk és szolgáltatások adóját.
Miközben az elemzők a gazdaság további növekedésére számítanak, egyben arra figyelmeztettek, hogy az Omicron koronavírus törzs akadályt jelenthet, ha ismét szigorodnak a társadalmi távolságtartás szabályai. A városállam lakosságának 87%-a be van oltva. A január elsejei adatok szerint a lakosság 41%-a megkapta a Covid-19 elleni emlékeztető oltást.
A szingapúri közgazdászok arra számítanak, hogy a jegybank idén áprilisban ismét erősödni fog, mivel az árnyomás továbbra is fennáll. A világ nagy pénzügyi központjaihoz hasonlóan Szingapúrban is nőtt az infláció az elmúlt hónapokban, novemberben 3,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Január 3-án a szingapúri dollár enyhén gyengült, összhangban az USA-dollár mérsékelt növekedésével. A szingapúri monetáris hatóság legutóbbi, októberi ülésén váratlanul megszigorította monetáris politikáját.
2021 júniusában Ukrajna gépkocsi parkját 8,8 ezer új autó bővítette – ez 21%-kal több mint az elmúlt évben, számolt be az Ukravtoprom. Meg kell jegyezni, hogy ez az adat csaknem 36%-kal magasabb, a járvány előtti 2019-es év júniusi mutatójához képest.
Az új autók regisztrációja 4%-kal nőtt az előző hónaphoz képest.
A legnépszerűbb márka júniusban a Toyota volt – 1296 autó, + 25% (egy évvel ezelőtt a Renault volt a vezető márka).
A második helyen – a Renault (986 autó, -15%), a harmadik helyen – a Kia (742 autó, + 10%).
A top 5-s listán szerepel a Skoda (609 autó, + 27%) és a Hyundai (441 autó, + 11%).
A hónap bestsellere a Toyota Rav-4 (547 autó) lett.
Összesen 48,4 ezer új autót regisztráltak Ukrajnában az év első felében, ami 30%-kal több mint az előző év azonos időszakában.
Elemzői várakozásokat jóval meghaladó mértékben nőtt januárban az építőipari termelés az euróövezetben.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön kiadott jelentésében közölt előzetes adatok szerint szezonális kiigazítással számolva az euróövezet 19 tagállamában decemberhez képest 3,6 százalékkal, éves összevetésben pedig 6,0 százalékkal nőtt az építőipar termelése.
Elemzők 0,3 százalékos, illetve 1,3 százalékos növekedésre számítottak. Az Európai Unió 28 tagállamában decemberhez képest 2,7 százalékkal, tavaly januárhoz képest pedig 4,9 százalékkal nőtt az építőipar termelése.
Decemberben éves összevetésben az euróövezetben 2,3 százalékkal csökkent, az unióban viszont 0,4 százalékkal nőtt az építőipar termelése. Az előző hónaphoz képest az eurózónában 1,8 százalékos, az EU-ban pedig 1,2 százalékos csökkenést mértek.
Januárról a legnagyobb havi növekedést Romániából (+20,9 százalék), Szlovéniából (+10,2 százalék) és Lengyelországból (+9,3 százalék) jelentették. Csökkenést csak Spanyolországban mértek, 0,3 százalékosat.
A legnagyobb növekedést 2019 januárjához képest Romániában (+47,8 százalék), Belgiumban (+12,9 százalék) és Németországban (+12,0 százalék) regisztrálták. Csökkenést két országban mértek, Spanyolországban 4,4 százalékosat, Magyarországon pedig 2,4 százalékosat.
A statisztika havi és éves bontásban is meglehetősen hiányos, ugyanis 11 országból nincs januárra vonatkozó adat, és közülük is 7 országra csak negyedéves adatot tesznek közzé.
A tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkent, az Európai Unióban viszont 0,2 százalékkal bővült az építőipar termelése, éves összevetésben 0,4, illetve 1,3 százalékos emelkedést mértek.
Magyarországon a tavalyi utolsó negyedévben éves összevetésben 9,7 százalékkal nőtt, az előző három hónaphoz képest viszont 1,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés.
Jelentősen gyorsult Ukrajna gazdasági növekedése tavaly, megugrott az ukrán bankok nyeresége is az egy évvel korábbihoz képest. Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 3,4 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) a 2018. évi 2,5 százalék bővülés után.
Tavaly a negyedik negyedévben 1,5 százalékkal, a harmadik negyedévben 4,1 százalékkal, a második negyedévben 4,6 százalékkal, az első negyedévben pedig 2,5 százalékkal nőtt a gazdaság éves összevetésben. Az ukrán jegybank pedig arról jelentett, hogy az ország bankjainak az adózott eredménye 60 milliárd hrivnya (2,45 milliárd dollár) volt tavaly. Ez mintegy 2,7-szerese az egy évvel korábbi 22,3 milliárd hrivnyának (910 millió dollár).
A jegybank a bankok eredménynövekedését a pénzintézetek működési hatékonyságának a javulására, illetve a felére csökkentett tartalékképzésre vezette vissza. Tavaly a veszteséges bankok száma 6-ra csökkent a 2018. évi 13-ról Ukrajnában. A jegybank azzal számol, hogy idén kisebb lehet a bankok profitja a tavalyinál az alapkamat csökkenése miatt, aminek a hatására mérséklődik a pénzintézetek nettó kamatbevétele.
Tavaly az ukrán kiskereskedelmi forgalom volumene 10,5%-kal nőtt – jelentette a korrespondent.net az Állami Statisztikai Szolgálat nyomán.
A tájékoztatásból kitűnik, hogy ez a mutató 2018-ban még 6,2% volt.
A statisztikai szolgálat közölte, 2019 decemberében 2018 decemberéhez viszonyítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 12,5%-kal nőtt, 2019 novemberéhez képest pedig 18,7%-kal.
A régiók közül a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb volumenű növekedése 2019-ben 2018-hoz képest Kijevben (20,0%-kal), továbbá Vinnicja (18,6%-kal), Ternopil (17,5%-kal) és Luhanszk (16,0%-kal) megyékben volt megfigyelhető.
Korábban jelentették, hogy a gazdasági szereplők várakozásai három egymást követő negyedévben romlottak.
Az is kiderült, hogy Ukrajna rontott helyezésén az innovatív gazdaságok rangsorában. Két év alatt az ország 14 pozíciót csúszott hátra a Bloomberg rangsorában.
A múlt évben 7700 elektromos autót vettek hivatalos nyilvántartásba, ami 39 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest – közölte az ukrán a gépkocsiágazati munkaadók szövetsége csütörtökön.
A jelentés szerint 2019 utolsó negyedévében 5 százalékkal kevesebb elektromos gépkocsit regisztráltak, mint a megelőző három hónap során. Az elektromos autók eladási listáját a Nissan vezeti 43 százalékkal – írta a liga.net hírportál.
Erősítette piaci pozícióit a Tesla, amelynek részesedése 15 százalék, mintegy kétszerese a 2018-as mutatónak. A 10 százalékos piaci részt elfoglaló Renault rekordnövekedést ért él, és harmadik a márkák sorában. A 4. és 5. helyezésen a Volkswagen és a BMW osztozik, rendre 5 és 4 százalékkal.
