Olyan gabonaszállító kocsit állított elő az Ukrán Vasutak, amely a belföldin kívül az unióban használatos nyomtávú síneken is tud közlekedni.
Az ukrán állami Ukrzaliznicja társaság főként belföldi alkatrészek felhasználásával olyan gabonatartályos kocsit gyárt, amely képes a volt Szovjetunió 1520 milliméteres széles nyomtávján és a szomszédos uniós országok 1435 milliméteres szabványos nyomtávján egyaránt közlekedni – írja a A Railway Gazette International.
A Type 19-8005-U nevű kocsi kapacitása 70 tonna és 104 köbméter. Öt rakodó- és hat kirakodónyílása van. Legfeljebb 120 kilométer/órás haladásra tervezték. „Az export növeléséhez nemcsak a határ menti infrastruktúrát kell fejlesztenünk, hanem a gördülőállomány mennyiségét és minőségét is javítanunk kell” – mondta Jevhen Liascsenko, az UZ elnöke december 15-én. Közölte, hogy Ukrajna történetében most először készült az Ukrzaliznicja üzemében gabonakocsi, amely alkalmas az Ukrajnában és az EU-országokban történő áruszállításra is. A jármű műszaki paraméterei illeszkednek az infrastruktúra összes követelményéhez, jellemzőjéhez és méretéhez. A társaság meg kívánja kezdeni az ilyen kocsik tömeggyártását.
Mindazonáltal az európai búzatermesztők és -kereskedők nem fogadják túl szívesen az ukrán búzát, mert az lenyomja a termény árát az uniós országokban.
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
Kibővülhet az európai normál nyomtávú vasúti gerinchálózat terve azzal a több ezer kilométernyi ukrajnai sínnel, amelyet a nem uniós Ukrajna és Moldova fő szállítási csomópontjai, valamint e két ország nyugati határai között javasol lefektetni az Európai Beruházási Bank tanácsadó szervezete.
Az uniós tagországokban a fő szállítási folyosókon, az úgynevezett TEN-T hálózaton egységes normál nyomtávú vasútisín-hálózatnak kell működnie az Európai Bizottság bő egy éve született döntése szerint, mégpedig az esetleges orosz támadás elleni védekezés miatt.
Ez már így is hatalmas feladatot – költséget – ró például Finnországra a Világgazdaság korábbi, augusztusi cikke szerint, most pedig már arra is megoldást kell találni, honnan lenne pénz a hasonló ukrajnai fejlesztésre. Ukrajna nem uniós tag, de szeretne azzá válni, ráadásul éppen a területén folyó háború teszi időszerűvé a normál nyomtávú fejlesztéseket. Az ukránoknál ugyanis egy több ezer kilométer hosszú, normál nyomtávú gerinchálózatot kellene kiépíteni az Európai Beruházási Bankhoz (EIB) tartozó Jaspers tanácsadó szervezet szerint (erről a Magyar Vasút számolt be a Railway Gazette nyomán). Az új síneket Ukrajna és Moldova nyugati határaitól a két ország legfontosabb városaiig és ipari központjaiig meglévő vasútvonalak mentén fektetnék le, míg a többi vonalon továbbra is a szovjet időkből megmaradt 1520 milliméteres hálózat működne. Ebből adódóan az 1435-ös gerincen elsősorban nemzetközi és InterCity és a konténerszállító tehervonatok járnának, a maradékon pedig főleg a helyi személyvonatok és ömlesztett áruval megrakott tehervonatok.
Ha megvalósul a terv, akkor Ukrajnán és Moldován kívül Lengyelország, valamint Románia is közvetlenül profitálhat a két ország végig normál nyomtávú összekapcsolásával, lerövidítve az utat Délkelet-Lengyelország és Északkelet-Románia között – mutat rá a vasúti szaklap.
A tanulmány szerint Ukrajnában rövid és középtávon a kijevi, a lembergi, a harkivi és a dnyiprói csomópontokat kell közvetlenül összekötni a Nyugattal. Később meghosszabbítható a normál nyomtávú gerinchálózat Odesszáig, Zaporizzsjáig, illetve az Azovi-tenger partjáig. Maga Odessza viszont szerepel az alaptervben is, hiszen Moldova számára a fővárosból, Kisinyov a romániai Jászvásár (Iași), és Odessza felé épülne 1435-ös vonal.
