Oroszország arra készül, hogy az olajárak hordónként 40 dollárra esnek a túlkínálat, Kína gazdaságának lassulása és az OPEC+ országok megnövekedett olajtermelése miatt – jelentette az Ukrajna Külügyi Hírszerző Szolgálata augusztus 10-én, vasárnap.
Az orosz Roscongress alap jelentése szerint a világpiaci olajárak hordónként 40-50 dollárra eshetnek 2025 végén – 2026 elején. A hírszerzés emlékeztetett arra, hogy egy hordó jelenleg 66-68 dollárba kerül, azonban a piac „újabb árháborút” tapasztal.
„Az OPEC+ olajmegállapodása szétesni látszik: Szaúd-Arábia növeli az olajtermelést, ami túlkínálatot teremtett. A palagáz-exportőrök is hozzájárulnak, gyorsan növelve a fúrásokat, az ártól függetlenül” – magyarázta a hírszerzés. Ezenkívül további nyomást gyakorol a piacra a kínai gazdaság lassulása, valamint a brazil, guyanai és norvég olajexport növekedése. Eközben a geopolitikai kockázatok, amelyek korábban néhány dollárral „felnyomták” az árfolyamokat, most szinte semmilyen hatással nincsenek az árakra. Ennek eredményeként a világ olajkínálata gyorsabban növekszik, mint a kereslet.
Az OPEC+ tagjai az olajtermelés szeptemberi növeléséről állapodtak meg, amit az motivál, hogy a csoport visszaszerezze a globális nyersolajpiacokon való részesedését. Az olajpiaci helyzetet bonyolítja Donald Trump amerikai elnök Moszkvával szembeni vámfenyegetése.
Szaúd-Arábia és partnerei megállapodtak abban, hogy a jövő hónapban napi 548 000 hordóval növelik kitermelésüket. Ezzel befejeződik a nyolc tag által 2023-ban végrehajtott 2,2 millió hordós csökkentés visszavonása, és magában foglalja az Egyesült Arab Emírségek által fokozatosan bevezetett extra juttatást is. December végéig felülvizsgálják a mintegy 1,66 millió hordós termelés-visszafogást is – mondta a Bloomberg beszámolója szerint az egyik küldött. A nagyobb kínálat elvben lejjebb nyomhatja az olajárakat, amelyekre azonban jelenleg erőse felhajtó tényezők is hatnak.
A legutóbbi emelés megkoronázza az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) és partnerei drámai elmozdulását az árak védelméről a kitermelés bővítésére, ami segített lefedni az olaj és benzin határidős ügyleteket a geopolitikai feszültségek és az erős szezonális kereslet közepette.
Ez megkönnyebbülést jelentett a járművezetőknek és győzelmet Donald Trump amerikai elnöknek.
A felgyorsult növekedés hozzájárult a globális kínálati többletre vonatkozó várakozásokhoz az év hátralevő részében.
A vasárnapi döntés, amely megerősíti az elvi megállapodást, amelyről először a Bloomberg számolt be szombaton, akkor született meg, amikor Trump elnök fokozza a diplomáciai nyomást az OPEC+ társvezetőjére, Oroszországra. (Az OPEC + a globális nyersolajpiac jobb ellenőrzése céljából 2016 végén alakult OPEC-tagokból és más olajtermelő országokból.)
Az oroszokkal szembeni nyomás része, hogy Trump másodlagos vámokkal fenyegette meg Moszkvát olajfogyasztóival szemben, hacsak nem lesz gyors tűzszünet az ukrajnai háborúban.
Az orosz olaj szállításának megszakadása a nyersolaj árának felhajtásával fenyegetne, és ellentétes lenne Trump ismételt felhívásával az olcsóbb olaj iránt, mivel a FED-et, az amerikai központi jegybankot a kamatlábak csökkentésére kényszeríti.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön ritka látogatást tett Rijádban, hogy megvitassa az „országok közötti együttműködést” Abdulaziz bin Salman szaúd-arábiai energiaügyi miniszterrel. A két ország közel egy évtizeddel ezelőtti létrehozása óta közösen vezeti az OPEC+-t.
Emelkedtek az olajárak július 28-án, hétfőn, miközben a befektetők az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti új kereskedelmi megállapodás következményeit értékelték. Ugyanakkor a piacra nyomást gyakorol a dollár árfolyamának emelkedése és India olajimportjának csökkenése, számolt be a Reuters.
A Brent nyersolaj határidős ára 0,4%-kal, hordónként 68,74 dollárra, míg a WTI nyersolaj hordónként 65,43 dollárra emelkedett.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a Washington és Brüsszel közötti új kereskedelmi megállapodás 15%-os vámot helyez kilátásba az EU-ból származó legtöbb árura, valamint több éven keresztül 750 milliárd dollár értékű amerikai energiatermék-vásárlást engedélyez az európai országoknak.
Az IG Markets elemzője, Tony Sycamore megjegyezte, hogy ez a megállapodás, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti vámtámogatási megállapodás várható meghosszabbítása támogatja a pénzügyi piacokat és az olajárakat.
Hétfőn, november 18-án megemelkedett a kőolaj világpiaci ára az Oroszország és Ukrajna között a hétvégén kiéleződött harcokat követően, számolt be a Reuters ügynökség.
Legkevesebb három orosz finomító leállította vagy csökkentette a termelést a szankciók, az emelkedő olajárak és a hitelkamatok okozta súlyos veszteségek miatt.
A Brent nyersolaj hordónkénti ára 29 centtel, 0,4 százalékkal 71,33 dollárra emelkedett, míg az amerikai West Texas Intermediate kőolaj hordónkénti ára 67,20 dollár volt. Ez 18 centtel, 0,3%-kal több a korábbi mutatókhoz képest.
Megemelkedett a kőolaj ára november 18-án, miután Ukrajna és Oroszország között a november 16-17-i hétvégén kiéleződött a feszültség. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a november 17-i éjszakai hatalmas támadás befolyásolta Joe Biden elnököt, aki engedélyezte Ukrajnának, hogy ATACMS-eket használjon az Oroszország elleni támadásokra.
„Biden döntése, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal csapjon le az orosz erőkre Kurszk közelében, a geopolitikai feszültségek növekedéséhez vezethet az olajpiacokon, ami az észak-koreai csapatok konfliktusba való bekapcsolódására adott válasz”, jegyezte meg Tony Sycamore, az IG. Markets elemzője.
Az energiaügyi minisztérium bejelentette, a növekvő árak mellett nem indítja el a beszerzési eljárást, miközben elkötelezett marad a stratégiai kőolaj tartalék (Strategic Petroleum Reserve) feltöltése mellett.
A minisztérium szóvivője úgy fogalmazott, hogy az „adófizetők érdekét szem előtt tartva nem történik meg az augusztus–szeptemberi időszakra tervezett beszerzés”, és akkor folytatódik, amikor a piaci feltételek lehetővé teszik. Azt is hozzátette, hogy korábban már történtek lépések a készlet visszapótlása érdekében, amelyek „jó üzletnek bizonyultak az amerikai adófizetők számára”.
A Biden-adminisztráció március közepén közölte, hogy 3 millió hordót betárolására készül a Louisiana állambeli Bayou Choctaw létesítményben, amely egyike a négy meghatározó tárolónak.
Az amerikai stratégiai készletekben tárolt kőolaj mennyisége történelmi mélyponton van, jelenleg 363,6 millió hordót tartalmaz, több mint 40 százalékkal kevesebbet a kormány hivatalba lépésének időpontjához, 2021. januárjához képest. Joe Biden felhatalmazásával 2021-ben és 2022-ben a magas üzemanyagárak leszorítása érdekében hozzáférhetővé tették a stratégiai készletek csaknem felét.
A visszatöltésről szóló márciusi bejelentéskor az Egyesült Államokban irányadó hordónkénti piaci ár 79 dollár körül volt, miközben szerdán meghaladta a 85 dollárt.
Ezzel párhuzamosan az üzemanyagok ára is emelkedett. Országos átlagban egy gallon benzin ára szerdán csaknem 3,55 dollár volt, amely 7-8 százalékkal haladja meg az egy hónappal korábbi szintet.
A normál üzemanyag ára 2022. júniusában történelmi rekordot ért el, amikor gallononként átlagosan több mint öt dollárba került, miközben a koronavírus-járványt megelőző időszakban 2,6-2,8 dollár között mozgott.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Tovább esik az olajár, a WTI jegyzése már 6 százalék körüli mínuszban áll, miután az elmúlt hónapok szűkös kínálattal kapcsolatos félelmei helyett egyre inkább a gyenge kereslet kezdi aggasztani a piaci szereplőket.
Jelentős csökkenés látható ma a WTI árfolyamában, már több, mint 5,9 százalékkal került lejjebb az előző napi záróárfolyamához képest. Ezzel a WTI ára hordónként már 71,8 dollár, míg a Brent 77,8 dolláros szinten áll. Év eleje óta előbbi 5,66 százalékos mínuszban áll, míg utóbbi 6,55 százalékot esett.
Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.
Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.
Ehhez kapcsolódóan az európai olajtársaságok árfolyamaiban az alábbi elmozdulások láthatóak:
Részvények mai árfolyamváltozása
Részvény
Ár
Változás
Forgalom
Mol
2 862 HUF
-14,0 HUF (-0,5%)
1,21 milliárd HUF
OMV
40,8 EUR
-1,7 EUR (-4,0%)
17,7 millió EUR
Total
61 EUR
-0,9 EUR (-1,4%)
759 357,29 EUR
Royal Dutch Shell
0 EUR
EUR (0,0%)
EUR
Ahogyan azt ma délutáni cikkünkben fejtegettük, az olaj árának esése mögött egyszerre több tényező is lehet:
Egyrészt, kedden a Nemzetközi Energiaügynökség (EIA) közölte, hogy a termelés növekedése miatt koránt sem lesz olyan szűk a kínálat, mint amire korábban számítottak.
Másrészt, a szerdai jelentés szerint az amerikai olajkészletek augusztus óta a legmagasabb szintre emelkedtek.
Harmadrészt, a ma délután közzétett amerikai munkaerőpiaci adatok alapján 2 éve nem látott, 1,87 millió fős szintre emelkedett a tartósan munkanélküliségi segélyt kérők száma, ami alapján úgy tűnik, hogy a Federal Reserve-nek valóban sikerül hűtenie a gazdaságot a magas kamatokkal. A csökkenő gazdasági aktivitás a keresletre is negatív hatással van, így tehát nem csak Kína, de immáron az USA olajétvágyával kapcsolatban is aggódhatnak a piaci szereplők.
Az árak szinten tartásához tehát az sem volt elegendő, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia év végéig meghosszabbították önkéntes termeléscsökkentésüket, emellett a legfrissebb információk szerint Amerika napi 1 millió hordós szankciót tervez kivetni az iráni kőolajra, igaz, ezt valamelyest ellensúlyozhatják a Venezuelából érkező olajszállítmányok, a Vitol Group már egy szupertankert is felbérelt a latin-amerikai országból származó olaj berakodására.
A nyersolajárak 3 havi mélyponton vannak, a Brent ára napközben 80 dollár alatt is volt. A piac aggódik a világ kőolaj keresletének alakulása miatt. Szaúd-Arábia nem változtatott a prémiumon, amiért értékesíti nyersolaját a világban, ami egyes piaci szereplők…
A nyersolajárak 3 havi mélyponton vannak, a Brent ára napközben 80 dollár alatt is volt. A piac aggódik a világ kőolaj keresletének alakulása miatt. Szaúd-Arábia nem változtatott a prémiumon, amiért értékesíti nyersolaját a világban, ami egyes piaci szereplők szerint szintén az alacsony érdeklődés jele, mivel az arab ország közben fenntartja alacsony termelését. A geopolitikai feszültség fokozatosan kerül ki az árból, mivel a palesztin-izraeli háború láthatóan nem terjed tovább.
Drágul a tengeri szállítású orosz ural típusú nyersolaj az olcsó beszerzési forrásokra ráharapó kínai finomítók által gerjesztett extra kereslet hatására. A hordónkénti hatvandolláros árplafonról szóló nyugati szankciók bevezetése óta most kerül a legtöbbe az ural határidős szállítása. A június végére, július elejére a kínai kikötőkbe érkező szállítmányok esetén az ural és a referenciaként szolgáló északi-tengeri brent alaptípus között az árkülönbség a Reuters becslései szerint hordónként 7,5-8 dollárra szűkül.
Áprilisban a szakértők csak 10 dollár körüli különbséget becsültek ugyanerre az időszakra. Az ural ellenértéke az invázió kezdetén padlót fogott, onnan feltápászkodott a szankciókra fittyet hányó Kína és India megnövekedett importjának köszönhetően, de még mindig a 2021-es szinten alatt kötnek rá szerződéseket.
Az ural a savanyú, azaz magas kéntartalmú olajfajták közé tartozik, és ezek iránt a kereslet az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt elrendelt szankciók után is stabil maradt, ám a kínálat az oroszok exportlehetőségeinek beszűkülése miatt jelentősen csökkent. Olyannyira, hogy globális hiány alakult ki a savanyú olajból, és az ezt felhasználó európai finomítóknak is alternatív beszerzési forrásokat kellett keresniük az orosz olajimportra – néhány kivétellel – bevezetett teljes embargó miatt. Mint ismert, a világ leggazdagabb országait tömörítő, és jelenleg épp Hirosimában tanácskozó G7-ek csoportja december 5. óta árkorlátot alkalmaz az orosz nyersolajszállításokra, az uniós államok pedig embargót rendeltek el az orosz kőolaj tengeri behozatalára is. A savanyú olaj másik fő európai beszerzési forrása az iraki Kurdisztán régió volt, de onnan sem jön az olaj egy elmérgesedett jogi vita következtében.
A kínai zéró-Covid-politika decemberi feladása után újraindított gazdaság olajigénye egyre nőtt, a finomítók árrése viszont zsugorodni kezdett, ezért az olcsón beszerezhető orosz olaj révén próbálták mérsékelni a költségeiket. Amíg február közepén egy tonna nyersolaj feldolgozásával átlagosan 982 jüan (140 dollár) hasznot tudtak zsebre tenni az állami tulajdonban lévő kínai finomítók, addig május közepén ez 430 jüanra (61 dollár) zsugorodott.
A Votexa hajózási adatszolgáltató társaság számai szerint amíg februárban az ural részaránya 8 százalékos volt Kína teljes orosz olajimportján belül, addig ez az arány márciusra 27,5, áprilisra pedig 37,4 százalékra jött föl.
A kínai finomítók másik kedvelt orosz olajtípusával a könnyebb, de drágább ESPO-keverékkel az Egyesült Államok Külföldi Eszközök Ellenőrzési Hivatala (OFAC) adatai szerint immár a 60 dolláros határvonalon, vagy a fölött is kereskednek már, bár emiatt retorziókról még nem érkezett hivatalos jelentés. Júliusi szállításra a kínai kikötőkbe „rendelt” ESPO a brenthez képest hordónként csupán hat dollárral olcsóbb a Reutersnek név nélkül nyilatkozó kereskedők szerint.
