Nyomás alá kerülhet az OPEC és Oroszország olajpiaci szövetsége, ahogy a szervezet és partnerei csütörtökön és pénteken tanácskozást tartanak. A cél az volna, hogy a világ legnagyobb olajhatalmai megállapodjanak, milyen eszközökkel tudnák tompítani a koronavírus kedvezőtlen hatásait.
A Brent típusú olaj hordónkénti árfolyamának alakulása FORRÁS: INVESTING.COM
Csütörtökön és pénteken Bécsben ülnek össze az OPEC tagállamai a külsős szövetségesekkel (beleértve Oroszországot is). Az OPEC+ néven emlegetett csoporttól az elemzők azt várják, hogy további kitermelés-csökkentéseket jelentenek be annak érdekében, hogy stabilizálják az olaj világpiaci árát, amely manapság komoly nyomás alá került a koronavírus-járvány miatt. A piaci szereplők abban azonban bizonytalanok, hogy a felek milyen mértékű vágásról dönthetnek – írja a CNBC.
Az OPEC egyes kulcsszereplői, például a tulajdonképpeni vezetőnek számító Szaúd-Arábia, várhatóan napi 1 millió hordós kibocsátás-csökkentést fog majd szorgalmazni, ami azonban jelentősen magasabb lenne, mint az OPEC technikai bizottsága által eredetileg javasolt napi 600 000 hordós szint. Mindazonáltal Oroszország számára egyre kedvezőtlenebb ez a stratégia, ami akár feszültséget is okozhat a felek között.
Az alapvető probléma az, hogy míg a rijádi vezetés örülne a jelenleginél magasabb olajárnak, addig Moszkva számára tökéletes a hordónkénti 50-60 dolláros árfolyam – mondta Johannes Benigni, a JBC Energy Group elnöke.
Következésképpen számítani lehet rá, hogy lesz némi súrlódás az orosz-szaúdi viszonyban, ahogy Rijád komolyabb vágást szeretne, az oroszok pedig várhatóan hezitálnak majd a kérdésben.
Közép-európai idő szerint szerda délelőtt a nemzetközi benchmarknak számító Brent típusú olaj hordónkénti árfolyama 1 százalék fölötti emelkedéssel 52,5 dollár körül forgott, míg az amerikai WTI hasonló mértékű erősödés mellett 47,80 dollár körül állt.
A január elején elért csúcshoz képest azonban a Brent majdnem 25 százalékot, míg a WTI több mint 30 százalékot gyengült. A háttérben elsősorban az állt, hogy a koronavírus világgazdasági hatásai miatt visszaesett a globális olajpiaci kereslet.
Az OPEC és Oroszország között azonban már az elmúlt hetekben is érezhető volt némi feszültség. Eredetileg ugyanis a mostani tanácskozást a szervezet már előre akarta hozni februárra – ahogy megroppant az olajpiaci kereslet –, de Moszkva jelezte, több időre van szüksége. A néhány napig tartó bizonytalanság után az orosz energiaminiszter, Alexander Novak a sajtónak közölte, a tagok közös megegyezésre jutottak abban, hogy végül is nincs szükség soron kívüli ülésre.
Mindeközben a múlt hónapban az OPEC visszavágta a globális olajkeresletre vonatkozó előrejelzését. A szervezet úgy számolt, hogy 2020-ban a keresletnövekedés mindössze napi 0,99 millió hordó lesz, ami 0,23 millióval alacsonyabb a januári prognózisnál – nem meglepő, hogy a szervezet elsősorban a koronavírus hatásait jelölte meg a csökkentés okaként.
A szövetség jelenlegi megállapodása szerint március végéig napi 1,7 millió hordós kitermelés-csökkentést hajtanak végre.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken Szocsiban tárgyalt a Fehéroroszországba irányuló orosz olajszállításokról és a két ország integrációjának kérdéseiről.
A két elnök a találkozóról készült képsorok szerint szívélyesen
üdvözölte egymást, a csúcsot megelőző napokban azonban Lukasenka éles hangú
nyilatkozatokban bírálta Oroszországot. Egyebek között azt hangoztatta, hogy
hazája nem lesz egy másik állam része, és tisztességtelen olajár-politikával és
az olajszállítmányok visszatartásával vádolta meg Moszkvát.
Az orosz vezetés álláspontja szerint Fehéroroszország csakis
a két ország gazdasági együttműködésének elmélyítése esetén juthat hozzá a
támogatott orosz belpiaci árakon az energiahordozókhoz. Putyin és Lukasenka
decemberben, a két ország által létrehozott Szövetségi Állam megalapításának
20. évfordulóján kétszer találkozott a nézeteltérések elsimítása céljából, de
nem jártak eredménnyel. Nem állapodtak meg akkor a 2020-as olajszállításokról
sem.
Az olcsó orosz olaj finomításából és az olajtermékek
exportjából jelentős bevételekhez jutó Minszk az orosz olajszállítások
visszafogása és megdrágulása miatt alternatív források után nézett. Januárban
Norvégiából szerzett be egy 80 ezer tonnás szállítmányt, és mérlegelni kezdte,
hogy a jövőben Litvánián keresztül importáljon kőolajat.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki az előző hétvégén
járt Lukasenkánál, Minszkben kijelentette, hogy az Egyesült Államok képes lenne
100 százalékban kielégíteni a fehérorosz kőolaj- és földgázigényeket, és
Washington kész támogatni Fehéroroszország szuverenitását.
Amíg Moszkvában Lukasenka nyugati irányban megkezdett
tapogatózásai vetnek fel kételyeket, addig Minszkben azzal kapcsolatban ütötte
fel fejét gyanakvás, hogy vajon Putyin az elnöki mandátumának 2024-ben esedékes
lejárta után nem az orosz–fehérorosz Szövetségi Állam vezetőjeként kíván-e majd
valamilyen formában hatalmon maradni.
Putyin és Lukasenka pénteken először négyszemközt ült
tárgyalóasztalhoz, mert az orosz kormány és az elnöki hivatal küldöttségének
egy részét szállító repülőgép a viharos idő miatt nem tudott leszállni a
fekete-tengeri üdülővárosban. A mások mellett Alekszandr Novak energiaügyi
minisztert, Alekszej Overcsuk miniszterelnök-helyettest, Mihail Babicsot, a
gazdaságfejlesztési tárca helyettes vezetőjét és a Dmitrij Peszkov elnöki
szóvivőt szállító gép a csúcs helyszínétől több mint félezer kilométerre
található Minyeralnije Vodiban volt kénytelen landolni. Lukasenka és a
fehérorosz küldöttség már csütörtök este Szocsiba érkezett.
Később már kibővített körben folytak a tárgyalások. Ezeken a
két elnökön kívül orosz részről Dmitrij Kozak, az elnöki apparátus helyettes
vezetője, Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője és Dmitrij Mezencev minszki
orosz nagykövet, fehérorosz részről pedig Dmitrij Krutoj
miniszterelnök-helyettes, Vlagyimir Szemasko moszkvai fehérorosz nagykövet,
Viktor Karankevics energiaügyi miniszter és Andrej Ribakov, a Belnyeftyehim
elnöke vett részt.
