Szeptember első felében újraindult a kőolajtermékek exportja az Oroszországi Föderációból a gázolajáramlás növekedésének köszönhetően. A hírt a Bloomberg közölte.
A Vortexa Ltd. elemző cégtől származó adatok szerint az olajtermékek tengeri szállítása napi 2,2 millió hordót tett ki szeptember első 15 napjában. Ez közel 10%-kal haladja meg a teljes előző hónap átlagos napi mutatóját.
A piac szorosan figyeli az orosz olajexportot, hogy felmérje a kibocsátást, mivel Moszkva leállította a hivatalos termelési adatok közzétételét. Szeptemberben a fűtőolaj-készletek 13%-kal, napi 749 000 hordóra ugrottak, ami az idei legmagasabb adat.
A magyar–szlovák egyeztetéseken felvetődött, hogy ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként nem zárható ki az a lehetőség, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást – értesült az M1.
Ukrajna alapvetően nettó áramexportőr ország, csakhogy Oroszország a háború során megsemmisítette az ukrán áramtermelési kapacitás kétharmadát, így importra szorul. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka az ukrán–magyar határon megy keresztül – írta az MTI.
A szabolcsbákai Mavir-állomás az egyik fő csomópontja az európai és az ukrán villamosenergia-rendszernek. Ez az egyetlen olyan magyarországi és uniós alállomás, ahol vannak 750 kV-os rendszerelemek.
Az orosz Sovcomflot (SKF) hajózási óriás által ellenőrzött hajó fűtőolajat rakott ki egy nyugat-indiai kikötőben. Ily módon az Oroszországi Föderáció rövid szünet után ismét az SKF hajóit használja olajszállításra. A hírt a Reuters közölte.
Hírügynökségi források megjegyzik, hogy az SCF Baltica 90 000 tonna fűtőolajat szállított a Reliance Industries számára, amely a világ legnagyobb finomítója a Gujarat állambeli Jamnagarban található. A cikk szerint az indiai olajfinomítók, főként a Reliance, óvatosak lettek a rakományok fogadásával kapcsolatban, miután amerikai szankciókat vezettek be az orosz hajózási óriással szemben.
Április elején egy indiai látogatás alkalmával amerikai tisztviselők ugyanakkor azt mondták, hogy országuk stabil globális olajellátást akar, megjegyezve, hogy nem kérték Indiától az Oroszországi Föderációból származó olajimport csökkentését.
Míg a balti-tengeren kevesebb orosz olajat szállítottak, a csendes-óceáni szállítások felpörögtek, de az egyenleg negatív. A kilátások a balti szállítások megugrására utalnak, ugyanis az oroszok valószínűsíthetően feszített tempóban el akarják hajóztatni a kiesett exportmennyiséget.
A szeptember 24-vel végződő héten az orosz szállítmányok százezer hordóval, kereken hárommillióra csökkentek.
Emellett a kevésbé ingadozó négyhetes átlag is hasonló mértékben esett vissza a Bloomberg tankerkövetési adatai szerint.
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a múlt hónap elején kijelentette, hogy a Kreml meghosszabbítja az exportcsökkentést az év végéig, a mértékét pedig havi 300 ezer hordóra csökkenti a korábbi 500 ezerről. Van honnan visszavenni, ugyanis szinte folyamatosan rekordot döntött a tengeri olajexport. A hét elején már üzembe állt a primorszki kikötő, így az export fellendülése várható. Oroszország átmenetileg felfüggesztette a benzin és a gázolaj kivitelét a múlt héten. Az előzetes szakértői véleményekkel ellentétben Putyin elnök valószínűsíthetően nem a globális gázolajhiányt akarta erősíteni, hanem a belföldi kínálati gondokat akarta orvosolni. Elemzők szerint az oroszországi helyzet néhány hét alatt rendeződhet.
A finomítók tervezett karbantartása is csökkenti az exportot.
Oroszország napi olajfeldolgozási kapacitása május vége óta a legalacsonyabb szintre esett, ugyanis a legtöbb egységben most zajlanak a munkák. A finomítók többségében kisebb-nagyobb leállások várhatók október közepéig.
Az orosz tengeri olajexport mennyisége a szeptember 24-ig tartó időszakban, négyhetes átlagban napi 3,2 millió hordóra esett vissza, ami nagyjából 640 ezer hordóval kevesebb az április és június között mért csúcsoknál.
Összesen 426 milliárd rubel olaj- és gázbevételre tett szert januárban az orosz költségvetés az előzetes adatok szerint, ami 46 százalékkal kisebb a tavaly januárinál – derül ki az orosz pénzügyminisztérium honlapjára hétfőn felkerült adatokból.
A minisztérium szerint a bevételzuhanást elsősorban az Urals orosz olajfajta árjegyzéseinek csökkenése és a földgázexport visszaesése okozta.
Az Urals nyersolaj átlagára januárban 49,48 dollár volt hordónként, ami jóval elmarad a 2022. januári 85,64 dolláros átlagártól. Tavaly decemberben az átlagár 50,47 dollár volt – számolt be az MTI.
Az orosz költségvetés bevételének jelentős hányada származik a kőolaj és a földgáz eladásából. A büdzsé tavaly GDP-arányosan 2,3 százalékos hiánnyal zárt, ami a második legnagyobb éves deficit volt a modern orosz történelemben.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra.
A vonatkozó dokumentumot kedden a hivatalos jogi információk portálján tették közzé.
A február 1-jén hatályba lépő és 2023. július 1-jéig érvényes rendeletben Putyin megtiltotta a „plafonáron” történő olajszállítást. Az elnök kizárta az olajeladást külföldi vevőknek abban az esetben is, ha a szerződés árrögzítési mechanizmust alkalmaz. A tilalom meghosszabbításáról az orosz kormány dönthet majd.
Orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba kizárólag az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges. Általánosságban a rendelet végrehajtásának rendszeres ellenőrzése az energiaügyi minisztérium feladata.
A dokumentum szerint az intézkedéseket az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben, valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a múlt héten jelezte Moszkva készségét arra, hogy – válaszul az orosz energiahordozókra vonatkozó árplafon bevezetésére – részlegesen, napi 500-700 ezer hordóval csökkentse az olajkitermelést, ami az összmennyiség öt-hét százaléka.
A nyugati országok olajszankciói december 5-én léptek életbe: az Európai Unió leállította a tengeri úton szállított orosz olaj átvételét, a legfejlettebb országok (G7), Ausztrália és az EU pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra. Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország lett Kína első számú nyersolajszállítója. A május és július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva, az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest – derül ki a szerdán közzétett kínai vámstatisztikákból.
A holland ING Bank elemzői szerint az év végére az orosz nyersolaj a kínai olajimport 20 százalékára emelkedhet. Kína, a világ legnagyobb kőolajimportőre, éves összevetésben 17 százalékkal növelte az orosz nyersolaj behozatalát április és július között. Az ázsiai ország átlagosan tonnánként 708 dollárt fizetett a nyersanyagért, amely mintegy 106 dollárral kevesebb, mint átlagos olajimportjának értéke.
Peking mintegy 3 milliárd dollárt takarított meg az orosz nyersolajbehozatal növelésével.
A háború kitörése óta tovább szélesedett az északi-tengeri Brent és az Urál-típusú nyersolaj közötti árkülönbség.
A nyugati szankciók miatt Oroszország nyersolajszállítmányainak egy részét Európából Ázsia irányába irányította át, amelyet azonban csak alacsonyabb áron tud értékesíteni. Elemzők szerint Kína ebből profitálni tud, ráadásul az importált nyersolaj és cseppfolyósított gáz (LNG) egy részét magasabb áron tovább értékesíti Európába.
A két ország kölcsönös energetikai függését emelte ki az S&P Oil Analytics ázsiai elemző részlegének vezetője is. Csuvej Vang szerint a lassuló kínai gazdaságnak nagy szüksége van az olcsó orosz energiaforrásokra, amely az inflációs nyomást is enyhítheti, míg a szankciók által sújtott Moszkva új exportpiacokat keres.
Kína nemcsak nyersolaj-, hanem a szén és LNG importját is növelte Oroszországból az év első hét hónapjában.
Az LNG behozatala január és július között 26 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezzel párhuzamosan az export volumene júliusban két éves csúcsra, 66 798 tonnára nőtt, a re-export miatt.
Az orosz szénexport – amely a kínai felhasználás egy százalékát adja – júliusban ötéves csúcsra ugrott. A Reuters összesítése szerint Kína idén 43,68 milliárd dollár értékben vásárolt fosszilis energiahordozókat, valamint villamosenergiát Oroszországtól.
Az orosz áramexport Kínába április és július közötti időszakban éves alapon 39 százalékkal emelkedett. A két ország közötti energetikai együttműködés megerősítéséről tárgyalhat Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban az Üzbegisztánban szerdán kezdődő és pénteken záruló Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország lett Kína első számú nyersolajszállítója. A május és július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva, az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest – derül ki a szerdán közzétett kín... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1663193100 [modified] => 1663167681 ) [title] => Kína legnagyobb nyersolajszállítója most már Oroszország [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29378&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 29378 [uk] => 29435 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 29016 [image] => Array ( [id] => 29016 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj.jpg [original_lng] => 103441 [original_w] => 1200 [original_h] => 724 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj-300x181.jpg [width] => 300 [height] => 181 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj-768x463.jpg [width] => 768 [height] => 463 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj-1024x618.jpg [width] => 1024 [height] => 618 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj.jpg [width] => 1200 [height] => 724 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj.jpg [width] => 1200 [height] => 724 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj.jpg [width] => 1200 [height] => 724 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1663231668:2 [_thumbnail_id] => 29016 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1808 [translation_required_done] => 1 [_oembed_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] => [_oembed_time_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] => 1666700059 [_oembed_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] =>
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Újraindult a Barátság vezeték, csütörtökön Magyarországra is megérkezik a kőolaj – közölte a Mol. A vállalat szerdai közleménye szerint Szlovákia már újra kapja az orosz kőolajat a Barátság vezetéken keresztül, Magyarországon pedig „várhatóan a holnapi nap folyamán helyreáll a szállítás”. A szlovák gazdasági minisztérium az elmúlt órákban megerősítette, hogy helyreállt az olajszállítás a vezetéken.
Az olajszállítás augusztus 4-e után a Barátság kőolajvezeték déli ágán (Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba) állt le. A Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft kifizette az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat, így újraindulhat a szállítás.
„A Slovnaft már befizetette az összeget a cég számlájára. A következő napokban az olajellátás újraindulására számítunk. Az orosz fél is beleegyezett ezzel a döntésbe” – közölték.
A szankciókkal sújtott olaj- és gázipari ágazatában beruházásainak bővítésére biztatja Indiát Oroszország, és jelezte szándékát arra, hogy Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságában terjesszék ki az orosz vállalatok értékesítési hálózatát.
Oroszország gazdasága a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta a legsúlyosabb válsággal nézhet szembe, mivel a Nyugat súlyos szankciókat vezet be Moszkva ukrajnai inváziója miatt. Egyes nyugati szövetségesek pedig arra ösztönözték Indiát, hogy ítélje el Oroszország ukrajnai akcióit, miután Újdelhi tartózkodott az ENSZ-ben Moszkva – mint régi fegyverszállítója – elleni szavazáson.
„Oroszország Indiába irányuló olaj- és kőolajtermék szállításainak exportértéke megközelítette az egymilliárd dollárt, és egyértelmű lehetőségek állnak rendelkezésre ennek a növelésére” – mondta Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az indiai orosz nagykövetség pénteken késő este kiadott közleménye szerint.
„Érdekünkben áll indiai befektetéseket fogadni az orosz olaj- és gázágazatban, valamint az orosz vállalatok értékesítési hálózatát bővíteni Indiában” – mondta Novak Hardeep Singh Puri indiai kőolaj- és földgázminiszternek.
Az Egyesült Államok a héten betiltotta az orosz kőolajimportot, Nagy-Britannia pedig közölte, hogy az év végéig fokozatosan megszünteti azt. Ezek a döntések várhatóan zavart keltenek majd a globális energiapiacon, ahol Oroszország a második legnagyobb nyersolajexportőr. Az indiai állami vállalatok részesedéssel rendelkeznek orosz olaj- és gázmezőkben, hasonlóképpen orosz vállalatoknak is vannak indiai befektetései. A Rosznyeft például többségi részesedéssel rendelkezik az indiai Nayara Energy finomítóban. Néhány indiai vállalat orosz olajat is vásárol.
Oroszország arra számít, hogy a két ország folytatja az együttműködést az atomenergia békés célú felhasználása területén, beleértve a dél-indiai Kudankulam városában lévő atomerőmű új blokkjainak építését is – mondta Novak.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Jelentősen előrehaladt a geopolitikailag is nagyon fontos Goreh-Jask olajvezeték építése, megkezdődtek a tenger alatti szakaszok munkálatai is, adja hírül az Oilprice.com. Előrejelzések szerint márciusra elkészül a teljes hálózat, ez pedig jelentős mérföldkő egy olyan vállalkozásban, amivel Irán felforgathatja a kőolaj világpiacának addig megszokott néhány fontos keretét.
Irán még 2019-ben döntötte el, hogy új olajterminált létesít az Ománi-öbölben, ahol majd az exportszállítmányokat tölthetik a tankerekbe. A több mint ezer kilométer hosszú vezeték Gorehből a szoros óceán felőli oldalán lévő Jaskba szállítja majd a nyersanyagot.
A parton kívüli vezetékek lefektetése után elindul a tesztüzem, melyből kiderül, hogy a rendszer valóban képes-e napi 350 000 hordónyi olajat átszivattyúzni mintegy 1100 kilométer hosszan.
A Jaskban létrehozott exportterminál az első fázisban összesen 10 millió hordó kőolaj tárolására lesz alkalmas, összesen 20 tárolótartály segítségével, melyek mindegyikébe 500 000 hordó olaj fér. A tervek szerint a második szakaszban pedig újabb 30 millió hordóval bővülne a tárolókapacitás.
Viszonyításként: 2021 elején a folyékony üzemanyagfélék – itt döntően a kőolajipar termékeire kell gondolni – napi felhasználása 95 millió hordó körül mozgott.
Az új, a Hormuzi-szoroson kívüli olajkomplexumba csatlakozó vezetékrendszer befejezésének persze ennél jóval nagyobb jelentősége is van. Egy új dél-iráni olajterminál azt jelenti, hogy az olajtankereknek nem, vagy nem mindig kellene áthaladniuk a mintegy 40 kilométer széles és 60 kilométer hosszú, stratégiai jelentőségű átjárón, mely a Perzsa-öbölbe vezet. Sőt, a tervek szerint a második ütemben, a tárolókapacitások bővítésével egyidejűleg, 200 millió dollárból építenek kiszolgáló létesítményeket a VLCC-k, azaz a very large crude carrier kategóriájú, vagyis a második legnagyobb kapacitással rendelkező tankerhajók számára.
Mindent egybevetve, így az iráni olajexport mennyiségének jelentős része ezentúl nem a Perzsa-öbölből, hanem a Hormuzi-szoroson kívülről indulhatna el célállomásaira, ezzel a tankerek akár napokat is megtakaríthatnak.
Ezen túlmenően azonban van egy másik nagyon fontos ok, amiért a fejlesztést Irán elkezdte, és vélhetően minden körülmény között megvalósítja.
A jelenleg alkalmazott logisztikai modell az iráni olajra ugyanis nem fenntartható, mivel a készletek illetve a feldolgozás 90 százaléka egy helyre – Kharg-szigetére az öbölben – koncentrálódik, hatalmas lehetőséget adva ezzel az olajszektor megbénítására Irán, vagy az Iránnal ellenséges országok számára is. A Hormuzi-szoroson keresztül bonyolódik ugyanis a világ olajkereskedelmének nagyjából harmada, vagyis a szoros lezárásának lebegtetése továbbra is geopolitikai jellegű, de markáns, azonnal jelentkező gazdasági hatásokkal járó fegyver maradna Teherán kezében – vagy épp az Egyesült Államok, vagy vele szövetséges ország kezében, amelyek jelentékeny tengeri haderővel vehetik blokád alá a szoros kijáratát, akadályozva ezzel az olajszállításokat.
Ugyanakkor a diverzifikációval Iránnak lehetősége van jelentékeny mennyiségű kőolaj exportját folytatnia, a nemzetközi illetve az Egyesült Államok által ellene hozott szankciók ellenére is, történjen bármi a többi, a szoroson belüli térségben található tárolójával vagy olajlétesítményével. Emellett könnyebbé válhat az iráni szállítások eljuttatása Kínában és Indiába is.
