Robert Habeck német gazdasági miniszter az üzemanyag-kedvezmények körüli anomáliákra reagálva megszigorítaná a trösztellenes törvényeket annak érdekében, hogy az állam piaci visszaélés bizonyítása nélkül is lefölözhesse az olajtársaságok extraprofitját, és szükség esetén akár fel is oszlassa a vállalatokat – jelentette a Spiegel vasárnap a gazdasági minisztériumtól kapott munkaanyagra hivatkozva.
A kartelltörvény módosítása többek között megteremtené a lehetőséget az ásványolaj- és benzinkútpiac szétválasztására. Egy további lépésben pedig lehetővé tenné a Szövetségi Kartellhivatal számára, hogy gyorsan és egyszerűen lefölözhesse a társaságok extraprofitját. Ilyesmire elméletileg eddig is meg volt a jogi lehetőség, de számos bonyolult bürokratikus lépés akadályozta.
„Egy olyan jog, amelyet nem lehet alkalmazni, nem felel meg a jogalkotó szándékának” – idézte a Spiegel Habecket.
„A következményeket pedig a fogyasztók viselik, magasabb árak formájában” – fogalmazott Habeck a kartellhivatal mozgásterének kibővítésére tett kezdeményezését indokolva. Az ily módon lefölözött összegek az államkasszába kerülnének.
A háttérben a dízel- és benzinadó-visszatérítésről szóló vita áll. Ez könnyebbséget jelentene a fogyasztóknak a benzinkutaknál, de a kritikusok azzal vádolják az ásványolaj-társaságokat, hogy nem adják át kellőképpen a fogyasztóknak az úgynevezett „tankkedvezményt”. Az üzemanyag-kedvezményt eredetileg az egekbe szökő energiaárak enyhítésére szánták. A benzin és a gázolaj literenkénti 35 centig terjedő adókedvezménye azonban hatástalan maradt, egyértelműen azért, mert az olajipari vállalatok nem adják tovább a vásárlóknak a kedvezményt.
„A szövetségi kartellhivatal első adatsorai a tankolási kedvezményről azt mutatják, hogy a nyersolaj- és a benzinkútárak közötti különbség a hónap eleje óta meredeken nőtt” – mondta Habeck a Der Spiegelnek.
„Nyilvánvalóan bekövetkezett az, amire sok szakértő figyelmeztetett: az olajipari vállalatok bezsebelik a profitot, a fogyasztók pedig semmit sem éreznek az adócsökkentésből.”
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
A világ vezető olajtársaságainak egy része először tűzött ki célokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, mivel a vállalatok az utóbbi időben komoly nyomás alá kerültek – összegzi a Reuters.
Az Olaj- és Gázklíma Kezdeményezés (OGCI) 12 tagja tűzte ki célul az emissziós kvótát, a tagok között ott van a Royal Dutch Shell, a BP, a Saudi Aramco, a kínai CNPC, a Total, valamint az Exxon Mobil is. A csoport tagjai a világ olaj- és gáztermelésének több mint 30 százalékát fedik le.
A tagok megállapodtak abban, hogy 2025-ig az átlagos szénkibocsátást 21 kilogramm alá csökkentik hordónként – 2017-ben hordónként 23 kilogramm szén-dioxidot bocsátottak a légkörbe.
A cégek továbbá megállapodtak a károsanyag-kibocsátáshoz szükséges módszertanban, és a jövőben szándékukban áll ezt kiterjeszteni további ágazatokra, például a cseppfolyós gáz előállítására és finomítására.
Ez jelentős mérföldkő, ami a közös munka kezdetét jelenti. Most első lépésként ennek a rövidtávú célkitűzésnek a megvalósítására koncentrálunk – összegezte az OGCI elnöke és Bob Dudley, a BP korábbi vezérigazgatója.
Ugyanakkor számos vállalat már elérte és túlteljesítette a közösen meghatározott célokat. Például a Saudi Aramco – amely a világ legnagyobb olajexportőre – 2019-es éves jelentése szerint hordónként 10,1 kilogramm káros anyagot bocsátott csak ki.
Továbbá a norvég Equinor célul tűzte ki, hogy 2025-ig a hordónkénti kibocsátást 8 kilogramm alá csökkenti.
A szakértők szerint az iparági károsanyag-kibocsátás 18 kilogramm hordónként.
Az OGCI a csoport kollektív szén-intenzitását évente jelenteni fogja, az adatokat pedig az EY könyvvizsgáló, mint független harmadik fél fogja ellenőrizni. A tervek között szerepel továbbá a metánkibocsátás csökkentése is.
