Oroszország pénteken közölte Ausztiával, hogy szombaton felfüggeszti az Ukrajnán keresztüli gázszállítást Ausztria irányába – írja a Reuters.
A hír azért nem meglelő, mert az év végén amúgy is teljesen leáll az Oroszországot Európával összekötő legrégebbi gázvezeték, amely a hidegháború óta Ukrajnán keresztül szállította a földgázt a kontinens nyugati része felé.
Ukrajna már korábban közölte, hogy nem hosszabbítja meg az orosz állami tulajdonú Gazprommal kötött tranzitmegállapodását, ezzel próbálva megfosztani Oroszországot attól a nyereségtől, amely a kijevi vezetés szerint hozzájárul az Ukrajna ellen indított háború finanszírozáshoz.
Mindez egyúttal azt jelenti, hogy Oroszország ezentúl csak Magyarországnak és Szlovákiának szállít jelentős gázmennyiséget. Magyarország esetében egy nagyrészt Törökországon keresztül futó vezetéken keresztül zajlik a gázszállítás.
Karl Nehammer osztrák kancellár elmondta, hogy a Gazpromnak a szállítások megszüntetéséről szóló értesítése régóta várható volt, és Ausztria már megtette a szükséges előkészületeket. A Gazprom az ügyben nem kívánt nyilatkozatot tenni. Az osztrák OMV, Ausztria legnagyobb energiaszolgáltatója közölte, hogy már felkészült az orosz gáz esetleges leállítására, és Németországon, Olaszországon és Hollandián keresztül importálva tud gázt szállítani ügyfeleinek.
Ausztria oroszországi gázimportja a Gazprom és az OMV közötti szerződéses vita miatt szűnik meg.
A Gazprom döntése Ausztriában felerősítheti a téli fűtési szezonnal kapcsolatos félelmeket. Oroszország ezzel az osztrák politikai osztálynak üzen, mivel az oroszpártinak mondható Szabadságpárt a szeptemberi választások megnyerése után végül kiesett a koalíciós tárgyalásokból – értékelte a helyzet geopolitikai dimenzióit Ulrich Schmid, a St. Galleni Egyetem kelet-európai tanulmányok professzora.
Ausztria volt az egyik első olyan nyugat-európai ország, amely orosz gázt vásárolt, miután 1968-ban, néhány hónappal Csehszlovákia lerohanása előtt a Szovjetunióval gázszerződést kötött. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter öt hónappal Ukrajna orosz inváziójának kezdete előtt, 2021 szeptemberében jelentette be, hogy Magyarország tizenöt évre szóló, hosszú távú gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Az osztrák energiaügyi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy az orosz gázszállítások esetleges leállítása kockázatot jelent az ország számára, mivel az továbbra is függ az Oroszországból származó földgáztól − közölte a minisztérium a Bloomberggel, amint arról augusztus 13-án beszámolt a The Kyiv Independent is.
Az európai országok azon erőfeszítései ellenére, hogy csökkentsék az orosz gáztól való függőséget, az orosz szállítások továbbra is fontos részét képezik az Európai Unió importjának. Oroszország 2022-ben leállította az Európába irányuló vezetékes gáztranzit nagy részét, de olyan országok, mint Ausztria, Magyarország és Szlovákia továbbra is nagymértékben függenek az orosz importtól.
Az osztrák energiaügyi minisztérium szerint amíg függenek az orosz gázszállításoktól, „masszívan fennáll a megfelelő, messzemenő következményekkel járó ellátási zavar kockázata. A lehető leghamarabb meg kell szüntetnünk Ausztria függőségét az orosz gázszállításoktól” − mondta a minisztérium.
Az osztrák kormány jelentése szerint az ország az orosz gázt Olaszországból és Németországból érkező szállításokból tudja kiváltani. Ha azonban ezt nem teszi meg, akkor 2026-ra gázkészletének kapacitása 15 százalékra csökken. Ausztria kormánykoalíciója az ország energiarendszerének szélesebb körű átalakítása részeként vállalta, hogy 2027-ig megszünteti az orosz gázimportot. A kormány várhatóan még a szeptember 29-i országos választások előtt részletes ütemtervet terjeszt elő.
Egy valószínűbb forgatókönyv szerint 2025 januárjától megszűnnek az orosz szállítások, a növekvő kereslet kielégítésére Olaszországon keresztül új szállítások indulnak, és 2027-re 60 százalékos tárolókapacitással számolnak − írja a Bloomberg.
Miközben az Oroszországból importált gáz összmennyisége csökkent, az Ausztriába 2023 decemberében érkező gázimport 98 százaléka Oroszországból származik, ami rekordmagas arányt jelent. Ausztria hat évvel ezelőtt 2040-ig meghosszabbította gázszállítási szerződését Oroszországgal. Az osztrák kormány jelenleg vizsgálja, hogy lehetséges-e a Gazprommal kötött megállapodás idő előtti felmondása.
Az oroszországi nyugati gázmezőket Mongólián keresztül Kínával összekötő Power of Siberia 2 gázvezeték építése valószínűleg jelentős késésben van– figyelmeztetett Luvsannamsrain Oyun-Erdene mongol miniszterelnök. A vezeték több mint egy évtizede kiemelt beruházás Moszkva számára, ráadásul egyre fontosabb miután Európa a 2022-es ukrajnai invázióra válaszul csökkentette orosz gázimportját.
Oyun-Erdene a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette, hogy az eredetileg 2024-re tervezett építkezést elhalaszthatják, mivel a hatalmas projekt kritikus részleteiről még nem született megállapodás Oroszország és Kína között. A gázárak elmúlt két évben tapasztalt globális emelkedése tovább bonyolította a tárgyalásokat, mindkét fél részletes gazdasági tanulmányokat készít a megtérülésről.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy az építkezés ütemezését a kínai partnerekkel kötött kötelező érvényű megállapodások aláírása után véglegesítik. Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozói ellenére Peking feltűnően hallgat a gázvezeték megépítéséről.
A Power of Siberia 2 gázvezeték célja, hogy további 50 milliárd köbméter gázt szállítson Kínába a nyugat-szibériai Jamal-félszigetről, így kiváltva Európát, mint Oroszország elsődleges gázexportpiacát. A 2019 óta működő első Power of Siberia vezeték már most szállít gázt Kínába Kelet-Oroszországból. Az orosz Gazprom, amely a Power of Siberia 2 2030-ig történő befejezését várja, a 2014-ben aláírt eredeti szerződéshez képest jobb pénzügyi feltételeket remél a jelenlegi gazdasági környezetben.
Elemzők szerint Oroszország a globális gázpiac változó dinamikájának megfelelni igyekezve tárgyalhat a jobb feltételekről. Mongólia, a Kína és Oroszország között fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország, szintén azon dolgozik, hogy diverzifikálja gazdaságát más országok befektetéseinek ösztönzésével. A gázvezeték építésének esetleges késedelme tovább bonyolítja Oroszország azon erőfeszítéseit, hogy a változó geopolitikai és gazdasági környezet közepette új piacot biztosítson a földgázszállítmányai számára.
Az előző napok 32,5 millió köbméter körüli mennyiségéről csütörtökön 25,1 millió köbméterre zuhant az oroszok ukrajnai gáztranzitja a Gazprom jelzése szerint, így ez az elmúlt évek közel legalacsonyabb mennyiségét jelenti. A Kreml szerint az ügynek pusztán kereskedelmi háttere van, egy nyugati gázkereskedő a Reutersnek ezt annyiban egészítette ki, hogy az orosz céggel szembeni nyugati bizalom megrendülése is szerepet játszik az enyhe időjárás és a tárolók magas töltöttsége mellett.
Az Ukrajnán át az EU-ba érkező orosz gáztranzit egyre komolyabb mértékben esik, hiszen az óév második felében végig 42-43 millió köbméter volt a napi mennyiség, ami az újév elején 35 millió köbméter körülre esett, majd a friss adat már 25,1 millió köbmétert jelent. Amint az alábbi ábrán láthatjuk: ez tavaly április óta, tehát a háború első hetei óta a legalacsonyabb érték és egyúttal az elmúlt évek egyik legalacsonyabb értékének számít.
A brit hírügynökség arra utal, hogy az ügynek nem az oroszok szándékos csap elzárása a háttere, hanem egyrészt az, hogy a szokatlanul enyhe európai tél eleve kisebb gázimport igényt jelent, illetve a föld alatti gáztárolók rendkívül maga szintje is mérsékli az orosz gázimportot. A beszámolóban viszont egy nyugati hátterű gázkereskedő azt is jelezte, hogy a csökkenő orosz gázimport mögött az is meghúzódik, hogy a nyugati szereplőkben megrendült a bizalom az orosz Gazprommal kapcsolatban, hogy valóban le fogja-e szállítani a szerződött mennyiséget.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőt is idézi a hírügynökség, aki a tovább eső ukrajnai gáztranzit kapcsán azt mondta: Ez vállalati kérdés… kereskedelmi szállításokról beszélünk, ez vállalati információ.
Ezzel azt érzékeltette, hogy a Kremlnek semmi köze az egyre csökkenő gázszállításokhoz, hiszen vállalatok szerződnek egymással a szükséges gázmennyiségről és amit megrendelnek a nyugati vevők a Gazpromtól, azt le is szállítja.
Érdemes megjegyezni, hogy ebben a nyugati vevők az elmúlt egy év tapasztalatai alapján már kevésbé lehetnek biztosak, hiszen jól látszott, hogy a Gazprom kénytelen volt meghajolni a Kreml politikai igényei előtt és a hidegháború alatt is stabil nyugati gázszállításokat drasztikusan visszafogta különböző pénzügyi és technikai ürügyekre hivatkozva. Amint az alábbi első ábrán láthatjuk: a Fehéroroszországon át Lengyelországba, majd Németországba érkező Jamál-Európa tavaly tavaszra szűnt meg a nyugati irányú tranzit gázszállítás, majd nyár végén az Északi Áramlat 1-en is teljesen leállt a közvetlen Németországba irányuló orosz gázexport, ősszel pedig a vezetékpár fel is robbant, akárcsak az Északi Áramlat 2 vezetékpárból az egyik. Így tehát mostanra csak az ukrajnai tranzit maradt az orosz vezetékes gázszállításból Európa felé, igaz jócskán csökkenő volumenben, és a Törökországon át vezető Török Áramlat, amely Bulgárián és Szerbián át Magyarországra is hozza az orosz gázt.
Az alábbi ábránk azt mutatja, hogy a négy fontos orosz gázvezetéken együttesen az EU-ba most 60%-kal kevesebb gáz érkezik, mint egy évvel ezelőtt.
Mivel azonban az oroszok már 2021 második felében elkezdték visszafogni az európai gázszállításokat (pl. a Gazprom tulajdonában lévő német gáztárolókat szándékosan alultöltötték az addigra már felhajtott gázárak költségigényére hivatkozva), ezért érdemes 2021 első felében stabil orosz szállításait, mint átlagot, alapul venni és ahhoz viszonyítani, hogy mostanáig mennyivel csökkent összesen az oroszok szállítása. Amint az alábbi ábrán láthatjuk: mostanra már 84%-kal zuhant az oroszok európai vezetékes gázszállítása a négy fő útvonalat együtt nézve, tehát drasztikusan kevesebb mennyiséget szállítanak, mint a megszokott.
Az árak többszörös szintje mellett (pl. a sokévig jellemző 20 euró/MWh helyett még most is 65 euró körüli az ár) persze az oroszok valószínűleg még mindig több pénzt keresnek az európai gázexporton árbevétel szintjén, mint korábban.
Az Északi Áramlat 1 teljes leállítása után az elmúlt hónapokban már csak ezen a Török Áramlaton keresztül kapja Magyarország az oroszokkal leszerződött éves gázmennyiséget (4,5 milliárd köbméter és a magyar kormányzati jelzések szerint ezen végül az elmúlt egy évben 4,8 milliárd köbméter érkezett). A Török Áramlaton keresztül az orosz gáztranzit mennyisége egyébként az utóbbi hetekben széles kilengések mellett napi 25-45 millió köbméter között alakult.
Az Északi Áramlat négy gázvezetékéből hármat tavaly ősszel felrobbantottak és ezzel kapcsolatban csütörtökön Alexander Novak orosz miniszterelnök-helyettes, energiaügyi miniszter azt nyilatkozta az orosz TASZSZ hírügynökségnek, hogy még vizsgálják az esetet, nem lehet még következtetést levonni és ezért túl korai lenne még arról bármit mondani, hogy az Északi Áramlat 2 épségben megmaradt vezetékén esetleg újra lehet-e indítani a gázküldést Németország felé.
