Az Európai Parlament bizottságai támogatták az EU az orosz gáz- és kőolajszállítmányok elutasításáról szóló projekteket – írta a Jevropejszka Pravda az EP sajtószolgálatára hivatkozva.
Október 16-án az ipar, a tudományos kutatások és az energetika kérdéseivel foglalkozó, valamint a nemzetközi kereskedelmi bizottságok jóváhagyták azokat a tervezeteket, amelyek 2026. január 1-jétől betiltják az orosz gáz, beleértve az LNG-t is, importját az EU-ba. Néhány kivétel csak a meglévő rövid távú szerződésekre (június 17-ig) és a 2027. január 1-jéig érvényes hosszú távú szerződésekre vonatkozik, feltéve, hogy ezeket a szerződéseket 2025. június 17-e előtt kötötték meg.
A javasolt intézkedések lehetővé tennék az energiaszolgáltatók számára, hogy vis maior körülményekre hivatkozva felmondják a szerződéseket – ami magában foglalhatná a további import jogilag kötelező érvényű tilalmát is.
Azt is javasolják, hogy 2026. január 1-jétől tiltsák meg az orosz eredetű gáz ideiglenes tárolását az EU-ban.
A kiskapuk bezárása és a szabályok megkerülésének kockázatának csökkentése érdekében a gazdasági szereplőknek részletesebb bizonyítékot kell szolgáltatniuk a származási országról.
Ugyanettől a naptól kezdődően az összes orosz kőolaj és kőolajtermék importjának tilalmát javasolják, további megelőző intézkedésekkel és a szabályok megkerülésének súlyosbított büntetéseivel együtt.
Ezenkívül a képviselők töröltek egy rendelkezést, amely lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy ideiglenesen felfüggessze az import tilalmát olyan helyzetekben, amikor veszély fenyegeti az EU energiabiztonságát.
A projekteket 83 igen, 9 nem szavazatával hagyták jóvá, 1 személy pedig tartózkodott.
A közleményben megjegyezték, hogy az európai parlamenti képviselők támogatták ezt a döntést, tekintettel arra, hogy Oroszország két évtizede szisztematikusan fegyverként használja energiaforrásait, és ez még súlyosabbá vált az Ukrajna elleni nyílt támadás után.
Katsunobu Kato japán pénzügyminiszter elutasította az Egyesült Államok azon felhívását, hogy fokozzák a nyomást Oroszországra a kínai és indiai kőolajimport magasabb vámjainak kivetésével. A politikus nyilatkozatát a Bloomberg közölte.
Elmondása szerint Japán a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy nem alkalmaz a megállapított határértékeken felüli vámokat, „és minden tagországgal tisztességesen bánik”.
„Nehéz lenne számunkra például 50%-kal emelni a vámokat pusztán azon az alapon, hogy egy adott ország Oroszországból importál kőolajat” – mondta Kato.
Az újságírók azt is megjegyezték, hogy júniusban a Japánba irányuló kőolajimportnak csak mintegy 1%-a esett Oroszországra.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi média platformján „sokkolónak” nevezte, hogy egyes NATO-szövetségesek orosz olajat vásárolnak, és kijelentette, hogy ez „jelentősen gyengíti” a NATO tárgyalási pozícióját és alkuerejét Oroszországgal szemben.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a NATO-tagállamokat, hogy hagyják abba az orosz olaj vásárlását, és 50%-tól 100%-ig terjedő vámokkal fenyegette meg Kínát az orosz kőolajvásárlások miatt.
„Kína erős ellenőrzést, sőt hatalmat gyakorol Oroszország felett, és ezek az erős vámok megtörik ezt a hatalmat” – írta Trump szombaton a Truth Social közösségi média platformján.
Hozzátette, hogy véleménye szerint a NATO elkötelezettsége a háború megnyerése iránt „jóval kevesebb, mint 100%”, és hogy az orosz olaj vásárlása a szövetség egyes tagjai által „sokkoló”.
A többi NATO-tagállamhoz intézett szavaival az amerikai vezető azt mondta, hogy „ez jelentősen gyengíti az Önök tárgyalási pozícióját és alkuerejét Oroszországgal szemben”.
2023 óta a NATO-tag Törökország az orosz olaj harmadik legnagyobb vásárlója a nem NATO-tagok, Kína és India után. Más NATO-tagállamok, amelyek orosz olajat vásároltak, többek között Magyarország és Szlovákia.
Az amerikai elnök többször is megígérte, hogy véget vethet a háborúnak, bár még nem érte el azokat a nyomáspontokat, amelyek szükségesek lennének Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának megállításához. Ennek ellenére továbbra is kitart amellett, hogy az invázió nem történt volna meg, ha ő lett volna az elnök a háború kezdetekor, és hiszi, hogy meg tudja állítani.
„Ez nem Trump háborúja (soha nem kezdődött volna el, ha én lennék az elnök), ez Biden és Zelenszkij háborúja. Csak azért vagyok itt, hogy segítsek megállítani, és megmentsek több ezer orosz és ukrán életet” – írta a Truth Socialon .
Trump múlt hónapban Alaszkában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akik tárgyalásokat folytattak, de nem sikerült előrelépést elérni a béke és a tartós tűzszünet felé.
Trump bejegyzése néhány nappal azután jelent meg, hogy Oroszország több drónt indított Lengyelország légterébe, ami a NATO-szerződés 4. cikkének aktiválását váltotta ki.
Az Észak-atlanti Szerződés 4. cikke előírja a NATO-szövetségesek közötti közös konzultációk lehetőségét, „amikor bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe kerül”.
Mark Rutte, a NATO főtitkára azóta bejelentette a „Keleti Őrszem” programot, amelynek célja a további orosz behatolások elrettentése és a Lengyelországgal való szolidaritás kifejezése.
Emelkedett a kőolaj világpiaci ára augusztus 20-án az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások további lépéseinek reményében. Az orosz kőolajjal szembeni szankciók továbbra is érvényben vannak, és nincs kizárva jövőbeli meghosszabbításuk, jelentette a Reuters.
A Brent nyersolaj határidős árfolyama hordónként 65,90 dollár volt, ami 11 centtel magasabb, míg a szeptemberi WTI nyersolaj határidős árfolyama hordónként 62,40 dollár volt, ami 5 centtel magasabb. Az aktívabb októberi szerződés hordónként 61,90 dolláron forgott, ami 13 centtel magasabb.
A kedd több mint 1%-os eséssel zárult a háború lezárásáról szóló lehetséges megállapodással kapcsolatos optimizmus miatt, amely enyhíthetné az Oroszországgal szembeni szankciókat és növelhetné a globális készleteket. Donald Trump amerikai elnök a háború lezárásáról szóló megállapodás részeként nyújtott esetleges amerikai légi támogatásról szóló kijelentései ellenére elismerte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök talán egyáltalán nem hajlandó tárgyalni.
„Az olajpiac bizonytalan állapotban van… az elhúzódó tárgyalások miatt a piac feszült marad” – mondta Emreil Jamil, az LSEG vezető elemzője.
A BP Whitingben, Indianában található finomítójának működési zavarai, melyeket egy heves vihar okozott árvíz okozott, tovább terhelték a piacot. A napi 440 000 hordós kapacitású finomító az Egyesült Államok középnyugati régiójának egyik fő üzemanyag-szállítója.
Az orosz kőolaj új, dinamikus árplafonja, amelyet az Európai Unió Oroszország elleni szankciócsomagjának 18. csomagja tartalmaz, 2025. szeptember 3-án lép hatályba, számolt be a Jevropejszka Pravda tudósítójának Arianna Podesta, az Európai Bizottság szóvivőhelyettese.
Szeptember 3. után az Európai Unió új maximális árat határoz meg az orosz kőolajra, amelyet az EU Oroszország elleni szankciócsomagjának 18. csomagjában jóváhagyott dinamikus képlet szerint számítanak ki.
„A csökkentett árplafon 2025. szeptember 3-tól lép hatályba” – mondta Podesta.
Emlékeztetett arra, hogy „a 18. szankciós csomag rendelkezéseinek nagy része július közepén lépett hatályba, miután az EU Tanácsa jóváhagyta”.
„A további 22 orosz bankkal folytatandó tranzakciók tilalma 2025. augusztus 8-án lép hatályba”, jelentette ki Arianna Podesta.
Februárban napi 969 000 hordóra esett vissza a Kínába szállított orosz kőolaj mennyisége – ez a minimális szint 2022 decembere óta. A kínai állami olajtársaságok márciusban csökkentették az orosz kőolaj importját az új amerikai szankciók miatt, számolt be a Reuters március 14-én, pénteken.
Közülük a legnagyobb, a Sinopec teljesen leállította a vásárlásokat, és a Zhenhua Oil is hasonló döntést hozott. Ugyanakkor a PetroChina és a CNOOC csökkentette a szállítás mennyiségét, bár folytatták a tengeri kiszállítást.
Iparág forrásai szerint a Sinopec jelenleg további szankciók betartásának ellenőrzését végzi, és „tiszta képet” vár Oroszország Ukrajna elleni háborújának lehetséges megoldásáról. A vállalat hangsúlyozta, hogy újraindíthatja a vásárlást, ha az Egyesült Államok enyhíti vagy feloldja a szankciókat.
A kínai vállalatok átmenetileg tartózkodnak attól, hogy olyan beszállítóktól vásároljanak, amelyekre az új korlátozások vonatkoznak, mérlegelve a kijátszásuk lehetséges módjait.
A Kpler elemzői szerint az orosz kőolaj Kínába való tengeri szállítása februárban napi 969 000 hordóra esett vissza – ez a minimális szint 2022 decembere óta.
Csehország már felkészült arra, hogy az orosz szállítások kiesése esetén azonnal teljes mértékben átálljon a nyugati irányból érkező kőolaj felhasználására – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő kedden a közép-csehországi Nelahozevesben, miután találkozott az ország vezetékhálózatát üzemeltető Mero állami cég vezetőségével.
„Az olasz TAL kőolajvezeték bővítésének műszaki módosításai már készek, a technológ ia működőképes. Jelenleg a módosítások tesztelése és hivatalos regisztrációja folyik” – mondta a miniszterelnök újságíróknak.
Az olaszországi Trieszt és a német Ingolstadt közti TAL vezeték bővítését Csehország kezdeményezte, a műszaki módosítások a múlt év végére elkészültek, a bővítés maga pedig idén az első félévben készül el.
„Csehország 60 év után válik függetlenné az orosz Barátság kőolajvezetéktől. Továbbra is érvényes a kormány tavalyi döntése, hogy Csehország az idei év közepén teljes mértékben leválik az orosz kőolajról” – mondta Petr Fiala újságíróknak.
Csehország az utóbbi években a Barátság vezetéken keresztül kapta kőolajszükségletének mintegy 60 százalékát, a többi az Ingolstadtot és Kralupy nad Vltavout összekötő IKL vezetéken keresztül érkezett.
A bővítéssel a TAL, illetve az IKL kapacitása 4 millió tonna kőolajjal 8 millió tonnára nő. A többletet a nyugat-csehországi Litvínovban és Kralupy nad Vltavouban lévő kőolajfinomítók dolgoznák fel. Az Ingolstadt és Kralupy között létrehozott vezetéket a múlt század kilencvenes éveinek második felében helyezték üzembe.
Mindkét cseh kőolajfinomító tulajdonosa a lengyel Orlen Unipetrol. A cég közölte: a két kőolajfinomító átállása más kőolajra technológiai szempontból kész, 2023-tól már több országból származó kőolajat dolgoznak fel, az orosz kőolaj felhasználása folyamatosan csökken.
A Barátság és IKL vezetékek csehországi szakaszának üzemeltetője a Mero állami vállalat.
A TAL-PLUS projektről a cseh kormány 2022 novemberében döntött, reagálva az ukrajnai háborúra, a munkák 2023 májusában kezdődtek meg.
„A projekt költségei 1,6 milliárd koronát tesznek ki, ezt a Mero saját bevételeiből finanszírozza, az állami költségvetést ezért nem terhelik” – magyarázta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter újságíróknak.
Ukrajna a szerződések lejártáig maradéktalanul teljesíti az orosz kőolaj Európába történő tranzitjára vonatkozó kötelezettségeit – helyesbítette Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója pénteken korábbi kijelentését.
„Ukrajna teljes mértékben teljesítette és teljesíteni is fogja szerződéses kötelezettségeit az adott szerződések érvényességének előre meghatározott lejártáig, mert ez érinti az európai országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatainkat” – hangsúlyozta Podoljak a Mi-Ukrajina hírportálon megjelent nyilatkozatában.
Az ukrán Ukrtransznafta és az orosz Transznyefty vállalat 2019 decemberében írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében meghosszabbították az orosz kőolaj Ukrajnán keresztüli tranzitját 2020. január 1-jétől újabb tíz évre. A megállapodást Zágrábban egy nemzetközi energetikai konferencia keretében írta alá Mikola Havrilenko, az Ukrtransznafta akkori vezérigazgatója és Szergej Andronov, az orosz vállalat alelnöke.
A tanácsadó egyúttal kiemelte: Ukrajna támogatja az Európai Bizottságot abban a törekvésében, hogy diverzifikálja a térség egyes országainak olajellátását, és csökkenjen, vagy teljesen megszűnjön az orosz kőolaj jelenléte az uniós piacon.
Podoljak korábban – a Novoni.Live ukrán hírportálnak adott, pénteken megjelent interjújában – azt mondta, hogy 2025. január 1-jétől megszűnik az orosz kőolaj tranzitja Ukrajna területén a Barátság olajvezetéken keresztül.
Regionális logisztikai központ megépítéséről állapodott meg a tálibok vezette Afganisztán Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal, ezen a nyugat-afganisztáni központon keresztül áramolna egyebek között Dél-Ázsiába az orosz kőolaj – jelentette be Núruddin Azizi ügyvivő afgán ipari és kereskedelmi miniszter.
A központ tervének két hónapon belül készül el a részletes írott változata, a megvalósítást pedig közösen finanszírozza a három ország – közölte Azizi a felek múlt heti tárgyalásaival kapcsolatban.
Az Afganisztánba érkező külföldi segélyek csökkenése és a mezőgazdaságra támaszkodó országot tartósan sújtó aszályok miatt
a nemzetközileg el nem ismert tálib vezetés számára súlyos kérdés, hogy miből és hogyan finanszírozza az ország fejlesztését, és miként kerülje el a gazdaság stagnálását.
Azizi elmondása szerint a Herát tartományban felépülő központ azon erőfeszítések részét képezi, hogy Afganisztán kihasználja kedvező földrajzi elhelyezkedését, nevezetesen, hogy Közép- és Dél-Ázsia között helyezkedik el, valamint hogy határos Kínával és Iránnal is.
A tálibok arra a várakozásra építenek, hogy Oroszország a következő években több millió tonna kőolajat akar majd dél-ázsiai országokba, különösen Pakisztánba exportálni.
A miniszter szerint az orosz olaj Pakisztánba a legészszerűbben Afganisztánon keresztül juthat el. Kazahsztán pedig szintén Heráton keresztül szeretné exportálni áruit Dél-Ázsiába. A központnak lesz egy olajtárolója, kezdetben egymillió tonna kapacitással – tette hozzá.
A kazah kereskedelmi minisztérium a Reuters hírügynökségnek elküldött közleményében kifejtette, hogy a közút- és a vasúthálózat fejlesztésével Afganisztánon keresztül akarják elérni Dél-Ázsiát és a Perzsa-öblöt.
Pakisztán Afganisztán egyik legfontosabb regionális kereskedőpartnere, azonban a tálibok hatalomra kerülése óta feszültté vált a kapcsolatuk. Pakisztán az orosz kőolaj egyik fontos importőre lett, mert bár pénzszűkében van, a nyugati szankciók miatt Oroszország diszkontált áron értékesíti olaját harmadik világbeli piacokon. Afganisztán szintén kedvező áron jut orosz kőolajhoz és földgázhoz.
Azizi elmondta, hogy Kabul a kínai hatóságokkal is tárgyal egy Kínába vezető közút megépítéséről, amely reményeik szerint idővel Iránnal kötné össze Kínát.
Bulgáriában péntektől teljes tilalom lépett életbe az orosz kőolaj behozatalára – számolt be a BGNES bolgár hírügynökség.
A tilalom oka Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Az Európai Bizottság már két éve embargót rendelt el az orosz kőolajjal szemben, hogy csökkentse a Kreml háborús bevételeit, Bulgária azonban könnyítést kért, amit meg is kapott.
A bolgár parlamentben 2023 közepe óta folytak viták az orosz kőolaj behozataláról, egyes pártok az import teljes betiltását szorgalmazták. A parlament végül úgy döntött, hogy az év elejétől fokozatosan csökkenti a Bulgáriába érkező orosz olajimport mennyiségét.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a hírhez hozzáfűzte: tavaly júniusban vált ismertté, hogy a bolgár energiaügyi minisztérium választott bírósági keresetet készít a Gazprom orosz gázvállalattal szemben, miután Oroszország 2022 áprilisában felfüggesztette a Bulgáriába irányuló gázszállításokat.
Bulgária megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Gazprommal, és kérte a gázszállítás újraindítását, de az orosz cég nem volt hajlandó erre egyértelmű választ adni. A bolgár energiaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy a kormány nem tett le arról, hogy beperelje a Gazpromot, amiért az Ukrajna ellen indított orosz invázió 2002. februári kezdete után két hónappal leállította a gázszállításokat Bulgáriába.
