Ukrajnában 2024 második negyedévében realizálódott az energetikai infrastruktúra további veszteségeinek kockázata, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) rontotta a villamosenergia-hiányra vonatkozó becsléseit a 2024–2026 közötti időszakra – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU Inflációs jelentésére hivatkozva (2024. július).
Amint azt az NBU megjegyezte, Oroszország célzott támadásai az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, amelyek 2024-ben is folytatódtak – mind a termelési, mind az átviteli kapacitások tekintetében – az energiarendszer veszteségeinek jelentős növekedéséhez és ennek megfelelően hosszabb áramkimaradásokhoz vezettek. Mindenekelőtt a hő- és vízerőművek voltak érintettek.
„A várakozásoknak megfelelően már a II. negyedévben jelentős hiány keletkezett, a III. negyedév elején pedig a hőség és az azt követő pusztítások miatt mélyült. Ezzel párhuzamosan a kieső kapacitások helyreállítása és/vagy újak építése jelentős időt és finanszírozást igényel” – áll a jelentésben.
Ennek eredményeként az NBU villamosenergia-hiánnyal kapcsolatos feltételezései 2024–2026 között jelentősen rosszabbak: 2024-ben több mint 7% (előzetes becslés – 5%), 2025-ben körülbelül 8% (előzetes becslés – 4%) és körülbelül 5% 2026-ban (nem számítottak hiányra).
„A korábban vártnál nagyobb energiahiány visszafogja a GDP növekedését a teljes előrejelzési horizonton” – tette hozzá az NBU. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint Ukrajna átlagos villamosenergia-hiánya 2024-ben körülbelül 10% lesz. Ugyanakkor komoly (akár 30%-os) hiány valószínűleg csak csúcsidőben jelentkezik.
Ukrajnában már kevesebb áramszünet van, és a helyzet továbbra is javulni fog, de kétségtelen, hogy az Oroszországi Föderáció az energiarendszer elleni támadásaifolytatódni fognak.
Az ukrán energiarendszer állapota javulni fog, de pontos előrejelzést nem lehet adni az újabb orosz támadások veszélye miatt, közölte Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter július 27-én, szombaton a telemaraton adásában.
„A helyzet javulni fog. Ez már meg is történik. De meg kell értenünk azt is, hogy a háború folytatódik. És természetesen a hatalmas támadások nyilvánvalóan folytatódni fognak. Ezért háború idején nagyon nehéz előrejelzéseket megfogalmazni” – mondta.
A miniszter hozzátette, hogy az ukrán energetikai mérnökök már hatalmas tapasztalattal rendelkeznek az energiarendszer kiegyensúlyozásában.
Haluscsenko felszólított arra, hogy bízni kell az ukrán energetikai vállalatokban, mert „a világon egyetlen ország sem közelítette meg azt, amin mi keresztülmentünk”.
Denisz Marcsuk, az ukrán agrártanács elnökhelyettese szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Dél-Ukrajnában a gazdálkodók több tíz hektárnyi terméstől esnek el az orosz hadsereg által elkövetett gyújtogatások következtében.
Szavai szerint az aratás kezdetével az orosz hadsereg szándékosan mér csapásokat szántóföldekre FPV-drónokkal, hogy leégesse a termést.
Közölte, hogy a harmadik éve tartó háború kezdete óta Ukrajna mezőgazdasági infrastruktúrája már több mint 50 milliárd dollár veszteséget szenvedett el – számolt be az MTI.
Az energetikai infrastruktúra jelentős mértékű megrongálása miatt az energiaszektor jelenlegi helyzete sokkal rosszabb, mint 2022-ben és 2023-ban volt – jelentette ki pénteken Herman Haluscsenko energetikai miniszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko elmondta: „A legnagyobb pusztítást a hő- és víztermelő létesítmények szenvedték el, az átviteli rendszer létesítményei is jelentősen megsérültek. A rendszer teljes vesztesége eléri a 9 GW teljesítményt. A helyzet jelenleg sokkal rosszabb, mint 2022–2023 között. Korlátozni kell a fogyasztást. Meglehetősen nehéz téli helyzetre készülünk.”
A miniszter hangsúlyozta, hogy a megszállók támadásai most a manőverezési képességekre összpontosulnak, de az ellenség célja a teljes áramszünet. Mint hozzátette, az atomenergia termelése továbbra is alapvető Ukrajna számára, míg az alállomások elleni ellenséges támadások fenyegetést jelentenek az atomerőművekre, és így a nukleáris és sugárbiztonságra nézve is.
„Az atomerőművek mind a 9 reaktorát készítjük a téli üzemelésére, ez a túlélésünk útja. Ezért fontos feladat az atomenergia védelme, az atomerőművek áramkimaradásainak elkerülése, valamint a nukleáris és sugárbiztonság biztosítása Ukrajnában, amelytől a globális nukleáris biztonság is függ” – nyilatkozatát Herman Haluscsenko.
Az orosz rakétacsapások miatt a teljes körű invázió kezdete óta az Ukrhidroenerho kapacitásának 45%-át veszítette el – ilyen mértékű termeléssel régiókat lehetett villamos energiával ellátni – közölte Ihor Szirota, cég vezérigazgatója a Szuszpilne adásában.
„A nemzetközi közösség nagyon enyhén reagált a helyzetre, hogy több mint 118 rakéta találta el állomásainkat a Kahovkai erőmű felrobbantása után. Vagyis tudjuk, hogy az ellenséget semmi sem állítja meg” – mondta Szirota.
Ezen támadások következtében a vállalat generációjának csaknem felét veszítette el.
„Tudják, hogy amikor 118 rakéta repül az objektumokra, akkor az jelentős károkat okoz. A generáció több mint 45%-át elveszítettük. Gyakorlatilag elvesztettük a Zaporizzsjai állomást, a Dnyiproi erőművet. Vagyis amikor az ellenség a gátakat támadja, az állomásokat is támadja egyben” – hangsúlyozta az Ukrhidroenerho igazgatója.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter kijelentette, hogy az ukrán energetikai infrastruktúrát drónokkal és rakétákkal célzó orosz támadások mintegy 1 milliárd dolláros kárt okoztak Kijevnek – írja a Sky News.
A miniszter azt is elmondta, hogy március közepe óta az orosz erők szinte naponta támadják az ukrán hő- és vízerőműveket valamint a főhálózatokat. Ez számos régióban áramkimaradásokhoz vezetett.
Ma már több mint egymilliárd dolláros veszteségekről beszélünk. De a támadások folytatódnak, és nyilvánvaló, hogy a veszteségek növekedni fognak – tette hozzá.
Denisz Smihal miniszterelnök Telegram bejegyzésében közölte, jelenleg számos városban minihőerőművekettelepítenek.
„Az energiaszektorban továbbra is bonyolult a helyzet. A folyamatos javítási munkálatok ellenére továbbra is jelentős hiány van az energetikai rendszerben. „Az Ukrenerho már négy napja kénytelen segélyt kérni Európából” – áll a közleményben.
Smihal elmondása szerint az Oroszországi Föderáció által okozott károkat nem lehet néhány hét vagy akár hónap alatt helyrehozni.
„Alternatív megoldáson dolgozunk: mini hőerőműveket telepítünk számos városba, decentralizációval erősítjük az energiarendszert. Arra szólítom fel a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az árammal. Segítsünk az energetikai ágazat alkalmazottainak, segítsük energiarendszerünket. Felelősségteljesen használják a villamos energiát” – összegezte a miniszterelnök.
Az orosz megszállók az agresszióval 2400 milliárd dollárnyi kárt okoztak Ukrajna környezetében – jelentette ki Ruszlan Strilec környezetvédelmi és természetierőforrás-miniszter az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztrilec elmondta, hogy az oroszok 2400 milliárd dollárnyi kárt okoztak Ukrajna környezetében. „A környezetkárosítás a mai napig már meghaladta a 2400 milliárd hrivnyát, és ez több mint 4200 környezet elleni bűncselekményt jelent” – tájékoztatott. Szerinte az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni orosz támadásokra nemcsak az infrastruktúrát érintik, hanem a környezet állapotát is.
„Ami az energetika elleni csapásokat illeti, azok nem csak az infrastruktúrára és az emberek életére gyakorolnak hatást, hanem az égés, kibocsátás, pusztítás nagymértékben befolyásolja a környezetünk állapotát” – mondta a tárcavezető.
A miniszter kitért arra is, hogy milyen károkat okozott a Kahovkai Vízierőmű oroszok általi megsemmisítése. „Amikor a Kahovkai Vízierőmű elleni terrortámadás történt, a minisztérium az ENSZ UNEP környezetvédelemmel foglalkozó szervezetének a szakértőihez fordult. Több mint 20 szakértőt bocsátottak rendelkezésünkre a világ több mint 20 országából. Csak az ökoszisztéma-veszteségek kiszámítására tett kísérletben is több mint 15 millió dollár jött ki” – mutatott rá Ruszlan Sztrilec.
Az elmúlt hetekben az orosz rakétatámadások által súlyosan megrongált ukrán energiarendszer mára szinte teljesen stabilizálódott, az energiaügyi minisztérium szerint nem várható jelentős importnövekedés, annak ellenére, hogy márciusban rekordmennyiségű áramot importáltak a támadások okozta áramkimaradások miatt.
A villamosenergia-import Ukrajnában március végén új csúcsot ért el a kritikus infrastruktúrákat célzó orosz rakétatámadások miatt. Március 22-től kezdve az orosz hadsereg rendszeresen célozta meg az ukrán hőerőműveket és vízerőműveket, továbbá a fő elektromos hálózatokat is, áramkimaradásokat okozva.
Az energiaügyi minisztérium jelentése szerint „Ukrajna energiahálózata stabil és egyensúlyban van.”
A jelentés alapján vasárnap 115 megawattóra (MWh) áramexport várható, míg az import volumene elérheti az 1179 MWh-t.
Március 26-án Ukrajna rekordmennyiségű, összesen 18 649 MWh áramot importált.
Az Ukrenergo nemzetközi hálózati vállalat vezérigazgatója, Volodimir Kudrytskyi a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy bár az orosz támadások súlyos károkat okoztak az energiarendszerben, teljes összeomlás nem következhet be.
Idén július óta, miután Oroszország egyoldalúan kilépett a gabonaszerződésből, az orosz rakéták és drónok 280 ezer tonna ukrán gabonát semmisítettek meg – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A brit újság szerint az elmúlt két hónapban Oroszország dróntámadásokat hajtott végre Ukrajna déli kikötői ellen. Ezek célja az volt, hogy megsemmisítsék Ukrajna gazdasági infrastruktúráját és az exportútvonalakat, amelyeket azért hoztak létre, hogy megtörjék Moszkva fekete-tengeri blokádját.
A világ napraforgóolaj-exportjának felét és a búza 10 százalékát termelő Ukrajna az elmúlt 12 hónapban mintegy 35 millió tonna gabonát exportált a Dunán keresztül. Ez az Európát átszelő vasúti teherszállítással együtt létfontosságú gazdasági támogatást nyújtott az országnak az orosz megszállók agressziójával szembeni védekezésben.
Jevhen Oszipo, a Kernel cég ügyvezető igazgatója a brit lapnak azt jósolta, hogy a magas költségek aláássák az ukrán gabonatermelést, és ahhoz vezetnek, hogy 2024-ben az export a tavalyi szint felére, körülbelül 35 millió tonnára csökken. „Az ukrán gazdáknak egyre kevésbé van értelme a növénytermesztéssel foglalkozniuk, mert egyszerűen pénzt veszítenek” – tette hozzá.
Az ukrán gazdák és a szállítmányozók azonban megjegyzik, hogy a Duna kapacitása még tovább bővíthető. „A Duna előnye, hogy sok helyen lehet rakodni, és az infrastruktúra is megosztott. Ez azt is jelenti, hogy Ukrajna nem táncol úgy, ahogy Oroszország fütyül” – mutatott rá a brit lapnak nyilatkozva Andrij Vadaturszkij, a Nibulon gabonakonszern vezérigazgatója.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
