A múlt héten a francia különleges erők ukrán hírszerzési információkra alapozva tartóztattak fel egy szankciók hatálya alá tartozó orosz olajszállító tartályhajót Franciaország partjainál – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy fontos folytatni a szankciókkal és az orosz tankerflottával kapcsolatos munkát. És ez nem csak az olajbevételekre vonatkozik – tette hozzá. „Konkrétan egy példát hoztam fel önöknek. Például ezt a különleges műveletet, ahol a franciák elfogtak egy orosz árnyékflotta tankert. Az ukrán Külső Hírszerző Szolgálat információi szerint a BORACAY tankhajó Primorszkból indult útjára. A tankert megállították” – tájékoztatott.
Zelenszkij hozzátette, hogy Oroszország különleges szolgálatai tartózkodtak a tankhajón. Ráadásul a kapitány kínai állampolgár volt, vagyis egy oroz árnyékflotta működik. „Azt hiszem, ez Oroszág bevett gyakorlata. A tankert három nap után elengedték. Az árnyékflotta így működik. Nemcsak egyszerűen megállítják, ellenőrzik, hanem a kapitányt bíróság elé állítják, eltávolítják a fedélzetről. Ez nem jelenti azt, hogy az olaj nem folytatja a saját útját” – hangsúlyozta.
Az elnök tájékoztatott arról, hogy ukrán adatok szerint több mint 500 ilyen tartályhajó van. Hangsúlyozta, hogy ezeket teljesen meg kell állítani, és akkor ennek jelentős hatása lesz mind az energiakereskedelemre, mind az európai biztonságra. „Mert pontosan az ilyen tankerek az oroszok drónok indítási helyszínei” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
Kína rejtegeti azt az orosz teherszállító hajót, amelyiket kapcsolatba hoztak az Oroszország és Észak-Korea között zajló fegyverszállítási üzelmekkel – írja a Reuters a birtokába került műholdas fényképekre hivatkozva.
Az Angara nevet viselő orosz hajóról, amely 2023 augusztusa óta több ezer, vélhetően lőszereket tartalmazó konténert mozgatott orosz kikötőkbe, a legrégebbi brit biztonságpolitikai agytröszt, a Royal United Services Institute (RUSI) azt nyilatkozta, hogy február óta a kínai Csöcsiang tartomány keleti részében horgonyoz.
A RUSI adatai szerint a hajó 2023 augusztusa óta legalább 11 alkalommal fordult meg az észak-koreai Raszon és különböző orosz kikötők között. A washingtoni kínai követség tagadta, hogy tudomása lett volna az Angara tevékenységéről, ám azt is hozzátette, hogy Kína mindig is ellenezte az egyoldalú szankciókat és a joghatóság illetékességi körén kívüli, a nemzetközi törvények által nem szentesített és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóvá nem hagyott jogalkalmazást.
Az ügyről hivatalosan nem tud semmit a kínai külügyminisztérium sem.
Ugyanakkor az amerikaiak és több velük szövetségben álló állam is már korábban jelezte, hogy az észak-koreai fegyverszállítmányok vérlázító módon sértik a Biztonsági Tanács több határozatát is.
Joseph Byrne, a RUSI kutatója szerint a kínai kormánynak tudnia kellene róla, hogy egy az amerikaiak által szankcionált hajó horgonyzik a dokkjukban.
„Amennyiben engedik mindenféle vizsgálat nélkül elhajózni az Angarát, az bizonyítja, hogy a kínaiak semmit nem akarnak tenni ezekkel az orosz hajókkal szemben” – mondta Byrne.
Washington több alkalommal is felszólította Pekinget az orosz–ukrán háború kirobbanása óta, hogy ne segítse Moszkva háborús erőfeszítéseit. Antony Blinken a múlt héten bírálta, hogy Kína az orosz védelmi iparnak nyújt támogatást, sőt, egyenesen azt állította, hogy Peking járul hozzá a legjelentősebben az orosz háborús gépezet működtetéséhez.
Ez azt is jelenti, hogy a héten esedékes külügyminiszteri találkozó Blinken és kínai kollégája között nem telik majd túl jó hangulatban, lévén, hogy az amerikai diplomácia vezetője egészen biztosan elő fogja hozni ezt a témát. Blinken ezen szándékát az amerikai külügy szóvivője is megerősítette.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy az amerikai hírszerzés információi szerint az oroszok már be is vetették az Észak-Koreától kapott rakétáikat Ukrajnában, illetve azt is megírtuk, hogy amikor Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője, Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere és további 47 ország külügyminisztériuma közös nyilatkozatban ítélte el az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyverügyletet, valahogy pont Magyarország és Szlovákia nem tudott bekeveredni az aláírók közé.
