Az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásokat kezdett az oroszországi ritkaföldfémekkel kapcsolatos együttműködésről. A potenciális befektetési lehetőségek főként a nagy technológiai és ipari jelentőségű ritkaföldfémek kiaknázására összpontosítanak, amelyeket mindkét ország kulcsfontosságúnak tart.
Az orosz állami befektetési alap, a Russian Direct Investment Fund (RDIF) vezérigazgatója és egyben Putyin nemzetközi gazdasági és befektetési ügyekben illetékes különmegbízottja, Kirill Dmitrijev az Izvesztyija orosz lapnak adott interjújában megerősítette, hogy Moszkva és Washington közös projektek lehetőségéről tárgyal – írja a Reauters hírügynökség.
„A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a jövő gazdaságában, és természetesen már megkezdtük az egyeztetéseket Oroszországban megvalósítható projektek kapcsán” – mondta Dmitrijev. Az interjúban arról is beszélt, hogy egyes amerikai vállalatok már érdeklődést mutattak a projekt iránt, azonban ezek neveit és a részleteket nem hozta nyilvánosságra.
A ritkaföldfémek a korszerű ipar számára elengedhetetlen nyersanyagok, amelyeket széles körben használnak az elektromos járművek, a megújuló energiaforrások és a high-tech eszközök gyártásában. Az elmúlt években az USA fokozta erőfeszítéseit, hogy csökkentse kitettségét Kína dominanciájával szemben ebben a szektorban. Jelenleg Kína ellenőrzi a globális ritkaföldfém-kitermelés 95%-át, ami miatt világszerte egyre nagyobb az igyekezet a függőség csökkentésére.
Putyin nemrégiben felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy egy jövőbeli gazdasági megállapodás keretében együtt kutassák fel Oroszország ritkaföldfém-készleteit. Ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások Ukrajna és az Egyesült Államok között is egy hasonló ásványianyag-egyezményről.
Donald Trump vasárnap azonban kijelentette, hogy „nagyon dühös” Putyinra, és ha Moszkva akadályozza az ukrajnai háború befejezésére tett erőfeszítéseit, akkor 25 és 50 százalék közötti másodlagos vámokat fog kivetni az orosz olaj vásárlóira. Trump dühét az is fokozta, hogy Putyin a múlt héten megkérdőjelezte Zelenszkij vezetői hitelességét. Az amerikai elnök ugyanakkor (az ukrajnai fegyverszünetről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban) hozzátette: „Lépésről lépésre haladunk előre.”
Az Egyesült Államok Földtani Szolgálata szerint Oroszország ritkaföldfémfém-tartalékai 3,8 millió tonnára tehetők, de Moszkva ennél sokkal magasabb becslésekkel rendelkezik. Az Orosz Természeti Erőforrások Minisztériuma szerint az ország teljes ritkaföldfémfém-tartaléka 28,7 millió tonna, amelyből 3,8 millió tonna fejlesztés alatt áll vagy kész a fejlesztésre.
Az Izvesztyija értesülései szerint a ritkaföldfémeket érintő amerikai–orosz együttműködésről a következő hivatalos tárgyalási fordulón is egyeztethetnek, amelyre várhatóan április közepén kerül sor Szaúd-Arábiában.
Amennyiben a felek megállapodnak, az nagy hatással lehet a globális nyersanyagpiacra, valamint az amerikai és orosz technológiai szektor fejlődésére egyaránt.
Nem sokkal az ukrajnai háború kezdete előtt az osztrák bank több tonna eurót, dollárt és svájci frankot szállított készpénzben Oroszországba. A Raiffeisen utolsó szállítmányai feltehetően az invázió napján érkeztek Moszkvába.
Amikor az orosz csapatok 2022-ben felsorakoztak az ukrán határon, nemcsak katonai felszerelés áramlott a térségbe, hanem milliárdos nagyságrendű készpénz is. Ebben nyilvánvalóan kulcsszerepet játszott az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI), amely jelenleg is a legfontosabb, oroszországi jelenléttel rendelkező nyugati bank.
A jelek szerint 2022 januárja és februárja között összesen több mint 9 milliárd eurót szállított euró-, dollár- és svájci frankbankjegyek formájában, legalább 189 részletben – derül ki az osztrák Der Standard hírportál és a Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt (OCCRP) által végzett kutatásból.
Különösen pikáns részlet, hogy a kereskedelmi adatokat elemző Import Genius nevű cég információi szerint legalább tíz ilyen készpénzszállítmány 2022. február 24-én vagy azt követően érkezett, azaz éppen akkor, amikor az orosz tankok már Kijev felé nyomultak, és a vadászgépek bombázták az ukrán városokat.
A címzett az orosz kormányhivatalokkal szorosan összefonódott TBSS vállalat volt. Ezzel az RBI nemcsak az orosz gazdaságnak adott hatalmas likviditási lökést, hanem a Der Standard által megkérdezett szakértők szerint közvetve Putyin Ukrajna elleni háborúját is támogatta.
„A készpénz mindig hasznos a háborúban” – mondta a Standardnak Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének Oroszország-szakértője.
„Egy invázióhoz készpénzre van szükség, ahogyan az iraki háborúban is, vagy Afganisztánban, most ugyanúgy Ukrajnában is” – ezt már David Szakonyi amerikai politológus mondta az osztrák lapnak.
Néhány millió készpénzzel már lojalitást lehet vásárolni. Néhány milliárddal pedig még inkább – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja csökkentette részvételét több, az Oroszországgal szembeni szankciók betartását felügyelő csoport munkájában, tájékoztatták európai tisztviselők a Bloomberget.
Elmondásuk szerint az Egyesült Államok gyakorlatilag nem vett részt több olyan munkacsoport munkájában, amelyeket a szövetségesek hoztak létre, hogy megakadályozzák a Kreml elleni szankciók megkerülésére irányuló kísérleteket.
Az egyik csoport, amelyben az Egyesült Államok megszüntette részvételét, azt hivatott megakadályozni, hogy az oroszok fegyverekhez szükséges alkatrészekhez és felszerelésekhez jussanak. Egy másik csoport feladata az orosz olaj árplafonjának betartásának felügyelete és biztosítása volt.
A tisztviselők elmondása szerint nem egyértelmű, hogy az Egyesült Államok tudatos döntést hozott-e a részvétel csökkentése mellett, vagy egyszerűen nincs elég kulcsfontosságú személyzete – egyes találkozókon csekély felhatalmazással rendelkező fiatal tisztviselők vettek részt.
Oroszország kriptovalutát alkalmaz a Kínával és Indiával folytatott olajkereskedelemben, hogy elkerülje a nyugati szankciókat – számolt be az Index a Reuters-re hivatkozva.
Bár Oroszország nyilvánosan bátorította a kriptovaluták használatát, és tavaly nyáron törvényt fogadott el a digitális valutás fizetések engedélyezéséről a nemzetközi kereskedelemben, az ország olajkereskedelmében való alkalmazásáról korábban nem számoltak be.
A kriptovaluták már eddig is segítettek abban, hogy az amerikai szankciókkal sújtott országok, például Irán és Venezuela, gazdaságukat működésben tudják tartani, miközben elkerülhetik a dollár használatát, amely a globális olajpiaci tranzakciók preferált pénzneme. Oroszország lépése azután következett be, hogy Venezuela felgyorsította a digitális valuta használatát a nyersolaj- és üzemanyag-exportban, miután Washington újból bevezette a szankciókat.
Egyes források szerint a kriptovalutát valószínűleg továbbra is használnák az orosz olajkereskedelemben, még akkor is, ha a szankciókat feloldják, és újra lehetne dollárral fizetni.
Oroszország költségvetési hiánya a növekvő kormányzati kiadások miatt 2 700 milliárd rubelre szökött 2025 első két hónapjában – közölte kedden a pénzügyminisztérium, amit a Reuters szemlézett. A tárca hozzátette, hogy az alacsony olajárak miatt a kulcsfontosságú energiaipari bevételei csökkenhettek.
Oroszország kiadásai megugrottak az elmúlt három évben és a költségvetés más zsebeiből is a katonai és védelmi szektorba irányítja a forrásokat, amióta a Vlagyimir Putyin megindította Ukrajna invázióját.
Az ország tavalyi egész éves költségvetési hiánya mintegy 34 milliárd dollár, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százaléka volt. Ez az idei első két hónapban a GDP 1,3 százalékát tette ki, szemben a tavalyi év azonos időszakának 0,6 százalékával, azaz 1,13 milliárd rubellel.
Az év elejei kiadások 8050 milliárd rubelre rúgtak, ami 30,6 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest a minisztérium előzetes adatai szerint.
A költségvetési bevételek 5 340 milliárd rubelt tettek ki, 6,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb összeg a nem olaj- és gázipari bevételekből érkezett és 11,1 százalékkal 3 780 milliárd rubelre emelkedett.
Alig két hónap alatt a kormány a 2025-re tervezett 41 470 milliárd rubeles összkiadás közel ötödét elköltötte, és ennek mintegy 41 százalékát védelemre és biztonságra fordítja.
Moszkva arra számít, hogy a hiány idén a GDP 0,5 százalékára esik a megnövekedett adóbevételeknek és a reálértéken csökkentett szociális kiadásoknak köszönhetően.
A megnövekedett kiadások és a költségvetési ösztönzők magasabb inflációt okoztak, ami miatt a központi bank magasan tartja a kamatlábakat. A februári kamatdöntésnél Elvira Nabiullina jegybankelnök 21 százalékom tartotta a kamatlábakat, és kiemelte, fontos, hogy a kormány tartsa magát a költségvetési hiányra vonatkozó terveihez.
Az olajárak csökkenése a vártnál nagyobb költségvetési hiányt okozhatnak Oroszországban
Az olajárak február elejére 2021 vége óta a legalacsonyabb szintre süllyedtek a nyugati szankcióknak és az OPEC+ döntése következtében. Mivel az energiaszektor az orosz költségvetési bevételek mintegy harmadát alkotja, az olajárak csökkenése valószínűleg emeli a hiányt. A minisztérium közlése szerint a január-februári energiabevételek 3,7 százalékkal estek.
Habár az olaj- és gázbevételek meghaladták az alapprognózist, fennáll a veszélye annak, hogy a csökkenő árak miatt a bevételek is esnek a minisztérium keddi közlése szerint.
Az alacsonyabb olajárak, a költségvetési megszorítások, valamint a rossz vállalati adósságok növekedése az Oroszországot fenyegető legfőbb gazdasági kockázatok közé tartoznak – emlékeztetett a Reuters több, februári, belső kormányzati megbeszélésre készített dokumentumra. Ezekben az Egyesült Államok és az OPEC olajkitermelésének esetleges megugrását jelölték meg a legfőbb aggodalomként. Ez azóta megtörtént.
Amerikai befektetők támogatásával projektet dolgoznak ki az Európába irányuló Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték újraindítására, ami olyan kezdeményezés, amely a geopolitikai változások közepette érintheti az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Vlagyimir Putyin orosz diktátor egykori ügynöke és közeli munkatársa, Matthias Warnig, a cég ügyvezető igazgatója amerikai befektetők támogatásával az Európába tartó Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték újraindítását célzó projekten dolgozik. Ez egy lehetséges áttörés az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokban, ami különösen fontossá vált Donald Trump elnökválasztási kampányának hátterében.
A The Financial Times a tárgyalásokat ismerő forrásai szerint Warnig kezdeményezte az üzletet, amerikai üzletembereken keresztül létesített kapcsolatokat Trump csapatával. A tervében nemcsak a gázvezeték újraindítása szerepel, hanem a Washington és Moszkva közötti gazdasági együttműködés elmélyítése is, beleértve az ukrajnai háború lezárásának esetleges közvetítését is.
A Trump-adminisztráció vezető tisztviselői ismerik az amerikai befektetők bevonzására irányuló kezdeményezést, és az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részének tekintik. Az egyik egy potenciális konzorcium, amely a Gazprommal szembeni szankciók megkerülését célzó rendszeren dolgozik, amerikai befektetők vezetésével.
A visszavont intézkedések részei Oroszország politikájának, amely az energiahordozók ellátásának szabályozására irányul gazdasági szankciók és belső szükségletek miatt.
Az orosz kormány 2025. március 1-jétől augusztus 31-ig ismételten betiltja a benzin exportját. A korlátozások nem vonatkoznak közvetlenül az üzemanyag-gyártóktól származó szállítmányokra.
Ez már nem az első alkalom, hogy ilyen korlátozások kerülnek bevezetésre: 2024. március 1. és augusztus 31. között hasonló tilalom volt érvényben, amelyet később 2024 végéig meghosszabbítottak. A benzin exportjának tilalmát azért vezették be, hogy stabilizálják a belső üzemanyagpiacot és támogassák az orosz olajfinomító ipar gazdaságát.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója, a Rosznyefty, amely többek között a moszkvai régió üzemanyag-ellátásáért felelős, leállt, miután ukrán dróntámadás érte február 24-én éjszaka. Erről a Reuters számolt be három, az orosz olajfinomító iparágból származó forrásra hivatkozva.
Az ügynökség forrásai szerint a támadás következtében lángra kapott a nyersolaj desztilláló berendezésének fő egysége és a finomító teljesen leállította az olajfeldolgozást.
Az egyik forrás szerint a finomító néhány napon belül részben újraindíthatja működését.
2024-ben a Rjazanyi Olajfinomító 13,1 millió tonna olajat dolgozott fel (napi 262 000 hordót), ami Oroszország teljes olajfeldolgozásának mintegy 5%-át tette ki. Az üzem 2,3 millió tonna benzin, 3,4 millió tonna dízel, 4,2 millió tonna fűtőolaj és 1 millió tonna repülőgép-üzemanyag előállításáért felelt.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója, a Rosznyefty, amely többek között a moszkvai régió üzemanyag-ellátásáért felelős, leállt, miután ukrán dróntámadás érte február 24-én éjszaka. Erről a Reuters számolt be három, az orosz olajfinomító ipa...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740495600
[modified] => 1740484197
)
[title] => A Rosznyefty olajfinomító teljesen leállt a ukrán drónok támadását követően – Reuters
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57613&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57613
[uk] => 57597
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 57598
[image] => Array
(
[id] => 57598
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg
[original_lng] => 14476
[original_w] => 300
[original_h] => 173
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1740476998:5
[_thumbnail_id] => 57598
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1059
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Nem számíthatnak meleg fogadtatásra, ha a háború után vissza akarnak térni a nyugati cégek, amelyek Oroszország ukrajnai háborúja miatt hagyták el az országot – jelentette ki Anton Alikhanov orosz iparügyi és kereskedelmi miniszter, aki szerint Oroszország súlyos jóvátételt fizettet majd velük a korábbi döntéseikért. A háború kitörése óta közel 475 külföldi cég hagyta el az országot, köztük olyan nevek, mint a McDonald’s, a Starbucks és az Ikea, amelyek nem is igazán vágynak vissza.
Alikhanov kijelentette, hogy Oroszország a hazai márkákra és az Eurázsiai Gazdasági Unió tagországainak vállalkozásaira helyezi a hangsúlyt, nem pedig a nyugati cégek visszatérésére vár – írja a Business Insider.
Denis Manturov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese is megerősítette, hogy komoly árat fizettetnének a nyugatiakkal.
Szerinte Oroszország csak azokat a cégeket fogja befogadni, amelyek az ország érdekeit szolgálják.
Viszont a nyugati cégek valószínűleg nem sietnek vissza Oroszországba, még akkor sem, ha a szankciókat feloldanák. Edward Verona, aki korábban Moszkvában dolgozott üzletemberként, azt mondta az amerikai lapnak, hogy amennyiben visszamennének ezek a vállalkozások, akkor aggódhatnak a nem orosz alkalmazottak biztonságáért és a jogállamiság hiányáért.
Andrew Staples, a GeoPol Asia vezetője szerint az amerikai cégek kevésbé vonakodnának visszatérni, mint az európaiak, különösen azok, amelyek közelebb vannak a konfliktushoz, mint például Lengyelország vagy a balti államok.
A visszatérés gazdasági vonzereje is kérdéses. Bár az orosz gazdaság hivatalosan ellenállt a nyugati szankcióknak, a gazdasági kilátások nem túl rózsásak. Magas az infláció, és a monetáris politika is szigorú. A rubel értéke ingadozik, és bár a legutóbbi hónapokban erősödött, a gazdaság egyes szektorai, mint például a mezőgazdaság és az autóipar, nehézségekkel küzdenek.
Az elemzők szerint az orosz gazdaság annyira rossz állapotban van, hogy sokáig már a háborút sem tudná finanszírozni.
Látszódnak már ennek előjelei olyan tényezőkben is, minthogy a Yandex, Oroszország egyik legnagyobb internetes cége, rekordbevételt jelentett, de a nettó bevétel csökkent a magas kamatok és az üzemeltetési költségek miatt. A cég 2025-ben véglegesítette a holland tulajdonosi kör kivásárlását, és most már teljesen orosz kézben van.
Más iparágak, például az energiaszektor, amely korábban Európa fő energiaszolgáltatója volt, most új piacokat keres, mivel Európa más források felé fordult.
A politikai kockázatok továbbra is jelentősek Oroszországban, ahol Vlagyimir Putyin elnök szilárdan ellenőrzi az országot. Verona szerint Oroszország már nem az a nyitott, nyugatbarát ország, mint Borisz Jelcin idején, vagy még a korai 2000-es években volt. A Kreml uralja az ország minden területét, beleértve az üzleti életet is, ami további kihívást jelent a nyugati cégek számára.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin jóváhagyta a Goldman Sachs oroszországi leányvállalatának eladását egy örmény befektetési alapnak. Ez a lépés lehetővé teheti az amerikai pénzintézet teljes kivonulását az orosz piacról – írja a Reuters.
A pénteken közzétett kormányrendelet szerint a Balchug Capital örmény befektetési alap megvásárolhatja a Goldman Sachs oroszországi egységét.
Putyin az orosz-ukrán háború kezdete óta szigorúbban ellenőrzi a külföldi vállalatok eszközeladásait. Az orosz szabályozás értelmében a bankoknak minden ilyen ügylethez szükségük van Putyin személyes jóváhagyására. Egy meg nem nevezett forrás megerősítette, hogy a Goldman Sachs már kötelező érvényű megállapodást kötött orosz leányvállalatának eladásáról, bár a részletes feltételeket nem hozták nyilvánosságra.
A Goldman Sachs oroszországi jelenléte viszonylag korlátozott volt. A banki.ru által összeállított rangsor szerint a bank leányvállalata a nettó eszközállomány alapján csak a 229. helyet foglalta el az orosz bankok között.
A vevő, a Balchug Capital nem reagált azonnal a megkeresésekre. Az alap vezérigazgatója és alapítója, David Amaryan irányítja a befektetési tevékenységet. A cég már korábban is vásárolt nyugati vállalatok oroszországi eszközeiből, tavaly például megszerezte a Caterpillar amerikai gépgyártó oroszországi érdekeltségeit.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta eltelt közel három év alatt a legtöbb nyugati bank kivonult Oroszországból.
Csak néhány pénzintézet, köztük az osztrák Raiffeisen, az olasz Unicredit és a magyar OTP bank maradt aktív a piacon.
A közelmúltban más bankok is bejelentették kivonulási szándékukat. A holland ING Groep a héten közölte, hogy megállapodást kötött oroszországi üzletágának eladásáról a Global Development JSC helyi vállalatnak. Az ügylet 700 millió eurós veszteséget jelent a bank számára. Az Intesa Sanpaolo pedig bár 2023 szeptemberében megkapta Putyin jóváhagyását oroszországi eszközeinek eladására, a tranzakciót még mindig nem sikerült végrehajtania.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
