Több mint 1,7 milliárd euró készpénzt jelentettek be Romániába történt beutazáskor 2024-ben és 2025-ben a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság közös elemzése szerint. A jelentés ismétlődő pénzmozgásokra utal, amelyek egy szűk csoport kezében összpontosulnak, és Ukrajnából induló, visszatérő útvonalakon zajlanak, ami súlyos pénzmosási kockázatok gyanúját kelti a bukaresti hatóságok szerint.
A román határátkelőhelyeken benyújtott készpénzbevallásokra vonatkozó stratégiai elemzések rávilágítanak a jelentős, ismétlődő és koncentrált, határon átnyúló készpénzmozgásokra, amelyek tavaly és tavalyelőtt több mint 1,7 milliárd eurót tettek ki a pénzügyminisztérium által a Román Vámhatósággal együttműködésben nemrég készített jelentés szerint, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
A hivatalos adatokból kitűnik, hogy 2024. január 1. és 2025. december 31. között a lekérdezett adatbázisokban 7593 készpénzbevallást rögzítettek, ebből 5758-at az Európai Unióba való belépéskor a román határátkelőhelyeken, 1835-öt pedig az EU-ból való kilépéskor. A beutazáskor bejelentett teljes összeg 1,261 milliárd euró, a kiutazáskor pedig 511,7 millió euró volt.
A vizsgálat során fény derült a határon átnyúló készpénzszállítás ismétlődő mintáira, a nagyon nagy összegű készpénznek egy szűk körű csoportnál való koncentrálódására, valamint ugyanazon útvonalak és határátkelőhelyek ismételt használatára.
Ukrajna, a pénzösszegek fő származási helye
Az elemzés szerint Ukrajna volt a pénzek fő származási országa, amelyet a Moldovai Köztársaság és Törökország követett, míg a bejelentett készpénz fő célpontjai Törökország, Ausztria és Románia volt. Csak a 2024–2025 közötti időszakban a Románián keresztül az EU-ba történő belépéskor benyújtott nyilatkozatok 73 százalékának származási helye Ukrajna volt.
Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy egy szűk személyi kör ismétlődően szállított nagyon nagy összegű készpénzt.
Az Ukrajnából az EU-ba belépő személyek által írt összesen 1464 nyilatkozatból 943 – azaz 64% – mindössze 21 személytől származott.
A főbb útvonalak
A vizsgálat során olyan eseteket azonosítottak, amikor személyek ismétlődően jelentős összegű készpénzt hoztak be Románia határátkelőhelyein keresztül, elsősorban az Ukrajna–Románia–Ausztria vagy az Ukrajna–Románia–Törökország útvonalat használva.
Az elemzés azt is feltárta, hogy néhány átkelőhelyen rendkívül nagy mennyiségű készpénz halmozódott fel.
Szeretvásár (Siret) vámhivatala az elemzett időszakban összesen mintegy 793,9 millió euró értékű bevallást regisztrált, a Halmi határátkelőnél pedig mintegy 362,7 millió eurót.
Összességében a két átkelő az országos szinten bevallott összegek több mint 92 százalékát tette ki.
Megugrott a forgalom 2025 első felében
A vizsgálat során elemzett adatok azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a határon átvitt készpénzforgalom jelentősen megnőtt, mind az Európai Unióba történő behozatal, mind a kivitel tekintetében. A jelenség csúcspontját 2025 március és május között regisztrálták, amikor a bejelentett mennyiségek egyértelműen meghaladták a 2024 azonos időszakában mért szinteket.
A regisztrált csúcsértékek 2025 márciusában körülbelül 72 millió euró, áprilisban 67 millió euró, májusban pedig közel 100 millió euró volt.
2025 júniusától kezdődően, és 2026-ban is a pénzáramlások erőteljesen csökkentek. Így a 2025-ös év második felének és a 2026-os év első hónapjainak szintjei jelentősen alacsonyabbak, mint a csúcsidőszakban. A változás arra utal, hogy az év első felében azonosított jelenség enyhült, többek között a pénzügyminisztérium által kezdeményezett ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések fokozása révén – vonja le a következtetést az Adevărul elemzése.
Amely szerint amúgy a pénzügyminisztérium ellenőrző testülete és a Román Vámhatóság jelenleg olyan ellenőrzési tevékenységeket folytat, amelyek céljai között szerepel az Európai Unióba behozott vagy onnan kivitt készpénz ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések és belső szabályok betartásának vizsgálata, valamint az uniós határon történő készpénzbejelentéshez használt egységes nyomtatvány kezelésének ellenőrzése a 2024–2025-ös időszakra vonatkozóan.
Románia 15 ukrán vállalattal tárgyal drónok gyártásáról, a projektet a SAFE keretében 200 millió euróval finanszíroznak – jelentette be Radu Miruță védelmi miniszter.
„Ez a SAFE-projektek egyike, amelynek van egy bizonyos jellemzője, nevezetesen, hogy csak akkor kapunk 200 millió eurót, ha együttműködést valósítunk meg, és csak akkor, ha Ukrajnával valósítjuk meg az együttműködést, ami nagy előnyt jelent Románia számára is, mert Ukrajnának van tapasztalata a harctéren” – mondta a védelmi miniszter az Euronewsnak.
Miruță kifejtette, hogy Románia számára a legnagyobb előny a legújabb generációs drónok gyors gyártási kapacitásának fejlesztése.
„Mindenféle munkálatok folynak, amelyekhez nagyon fontos, hogy Románia rendelkezzen gyártási szakértelemmel. A drónok olyan katonai képességek, amelyek romlandóak. Nem lehet 500 000 drónból készletet felhalmozni, azt a román hadsereg raktárában tárolni, hogy talán 10-20 év múlva felhasználhassuk, mert addigra már nem tudunk mit kezdeni velük. A legnagyobb nyereség az, ha vannak embereid és olyan infrastruktúra, ahol bármikor gyárthatsz legújabb generációs drónokat” – nyilatkozta Miruță.
Szerinte Ukrajnának is nyeresége származik ebből a partnerségből, mivel a gyártást Románia SAFE-ben való részvétele finanszírozza.
„Ez is egy olyan előny, amelyet Románia az Ukrajnával való együttműködésből nyer, és ez egyben Ukrajna előnye is, amely abból fakad, hogy Románia SAFE-ben való részvétele révén finanszírozzák az ilyen gyártást. A tárgyalások folyamatban vannak” – mondta a miniszter.
A védelmi miniszter kifejtette, hogy egy héttel Nicușor Dan elnök és Volodimir Zelenszkij elnök közötti memorandum aláírása után a minisztérium már technikai tárgyalásokat folytat 15 ukrán vállalattal.
Hozzátette, hogy a román hatóságok mind Ukrajna igényeit, mind Románia ipari érdekeit figyelembe veszik.
Arra a kérdésre, hogy lesznek-e a román hadseregnek speciális drónos egységei, a miniszter azt válaszolta, hogy ezek a képességek már megvannak, és bővülni fognak.
„A román hadsereg ma már különböző méretű drónokat használ. Előre akarunk lépni ezen a téren, és Romániában akarjuk gyártani őket” – mondta Miruță.
További intézkedéseket ígér a kormány, miután az iráni konfliktus kirobbanása után elszállt az üzemanyagok ára Romániában.
Hétfőn napirendre kerül az iráni konfliktus nyomán egekbe ugrott üzemanyagárak csökkentésének lehetősége – erősítette meg vasárnap Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. Jelezte egyúttal: ő maga két javaslatot tett: az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentését vagy a jövedéki adó arányos csökkentését.
Az energiaügyi miniszter két javaslattal állt elő: az áfa csökkentése vagy a jövedéki adó csökkentése.
„Ez egyrészt az áfacsökkentést jelenti, amelyet néhány európai országban már bevezettek, Romániában azonban még mindig csak lehetőségként merül fel, másrészt pedig a jövedéki adó arányos csökkentését, egy rendkívül egyértelmű mechanizmus keretében. Egyrészt ebben az időszakban a román államnak az árak emelkedéséből származó többletbevételei vannak az áfából.
A kormány csütörtökön üzemanyagpiaci válsághelyzetet hirdetetett, de a kereskedelmi árrés szabályozása, illetve az export szigorú feltételekhez kötése önmagában még nem jelent árcsökkenést a töltőállomásokon. A válsághelyzet április 1.–június 30. között lesz érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható.
Üzemanyagpiaci válsághelyzetet hirdetett a bukaresti kormány és hatóságilag korlátozta a kereskedelmi láncon alkalmazható árrést az üzemanyagárak féken tartása érdekében – közölte csütörtökön a négypárti kabinetben részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A sürgősségi kormányrendelet szerint a gyártók és kereskedők nem alkalmazhatnak a tavalyi átlagnál nagyobb árrést az üzemanyag adásvétele során.
A jogszabály korlátozást vezet be az üzemanyag-export terén is: a benzint és gázolajat csak a gazdasági és energetikai minisztérium jóváhagyásával lehet kivinni Romániából.
A válsághelyzet idején az eddigi 8-ról 2 százalékra csökkentik a bioüzemanyagok előírt minimális arányát. A sürgősségi rendelet az április 1-je és június 30-a közötti időszakra szól, hatályát szükség esetén meghosszabbítják.
Három és fél éve nem látott magas szintre emelkedtek a közel-keleti helyzet miatt az üzemanyagárak Csehországban
A hírt pénteken az állami CCS ügynökség közölte, amely az árak alakulását figyeli. A leginkább használatos 95-ös benzin az utóbbi héten 2,40 koronával drágult és jelenlegi országos átlagára 41,44 korona (kb. 70 hr.), a dízel üzemanyag litere pedig 4,75 koronával 47,90 koronára (kb. 81 hr) emelkedett.
Az iráni rezsim elleni amerikai-izraeli légicsapások február végi kezdetén érvényes árakhoz viszonyítva a benzin átlagban majdnem nyolc koronával, a gázolaj pedig majdnem 15 koronával kerül ma többe Csehországban.
Egy éve, 2025 márciusának második felében, a benzin általában 6,70 koronával, a gázolaj pedig 13,68 koronával volt olcsóbb, mint most – mutat rá a CCS. A cseh pénzügyminisztérium kedden megerősítette, hogy továbbra sem kíván beavatkozni a piaci árak alakulásába, amelyek régiónként eltérnek egymástól. A tárca a közel-keleti helyzet változása következtében gyorsan módosuló csehországi üzemenyagárakat folyamatosan figyeli, de csak rendkívüli esetben avatkozna be a piac alakulásába. Fontosnak tartja, hogy a csehországi árak ne emelkedjenek a szomszédos oroszágok árszintjei fölé.
A legmagasabb üzemanyagárak változatlanul Prágában, a legalacsonyabbak pedig Dél-Csehországban vannak – jegyzi meg a CCS.
European airports have urged airlines to prepare contingency plans for a potential complete lack of aviation fuel in the coming weeks. Thousands of flights have already been canceled across the continent amid the escalating crisis.
Ukrajna és Románia hivatalosan is stratégiai partnerekké váltak, és megállapodtak új villamosenergia-vezetékek építéséről, ugyancsak megállapodás született drónok közös gyártásáról is – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Nicușor Dan román elnökkel közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a találkozó közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint a csúcstalálkozó egyik kulcsfontosságú döntése a védelmi szektorban való együttműködésről szóló megállapodás volt. Elsősorban a drónok közös gyártásának megkezdéséről állapodtak meg.
Nicușor Dan román elnök szerint dróngyártó létesítményeket fognak létrehozni Románia területén. A felek bíznak abban, hogy ez nemcsak Ukrajna védelmi képességeit erősíti, hanem mindkét állam technológiai fejlődéséhez is hozzájárul. Egy külön megállapodásblokk az energiabiztonsággal foglalkozik. Az aláírt dokumentumok két új villamosenergia-ellátó vezeték építéséről rendelkeznek.
Ez a döntés kritikus fontosságú a határ menti területek számára, mivel jelentősen javítja Csernyivci megye villamosenergia-helyzetét és stabilizálja a régió energiarendszerét. Emellett az államok vezetői megvitatták a logisztika egyszerűsítését. Jelenleg folynak az ukrán-román határon új átkelőhelyek megnyitásának a munkálatai. A munka első eredményei várhatóan a nyarára lesznek láthatóak.
Románia és az amerikai Critical Metals Corp megállapodást írt alá egy ritkaföldfém-feldolgozó üzem megépítéséről a romániai Brassó városában. Az üzem az Egyesült Államokbeli vállalat által Grönlandon kitermelt érceket dolgozza majd fel.
A miniszter szerint a létesítmény azt a koncentrátumot fogja feldolgozni, amelyet az amerikai cég Grönlandon bányász.
Ivan elmondta, hogy a projekt hozzájárul ahhoz, hogy Románia globális szereplővé váljon a ritkaföldfém-iparban. Hozzátette: április közepéig a román hatóságok meghatározzák az üzem építésének finanszírozási feltételeit, valamint azon fémek listáját, amelyeket a létesítmény feldolgoz majd.
A kezdeményezés a teljes gazdasági ciklust lefedi: a grönlandi Tanbreez lelőhely erőforrásainak kitermelésétől a feldolgozáson át egészen a végső ipari felhasználásig Európában és az Egyesült Államokban
– mondta.
Románia energiaügyi minisztere hangsúlyozta, hogy az ország jelentős veszteségeket szenved a ritkaföldfémek feldolgozásához szükséges kapacitások hiánya miatt.
Az amerikai vállalat részéről kiemelték, hogy a projekt csökkenti Európa és az Egyesült Államok függőségét a Kína felől érkező szállításoktól. Az üzemet az amerikai és a román fél közös pénzügyi hozzájárulásával építik meg.
A Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteki közlése szerint Románia bruttó hazai terméke 2025 negyedik negyedévében 1,9 százalékkal esett vissza az előző, harmadik negyedévhez képest – számolt be az MTI.
Romániában a harmadik negyedévben is csökkent a GDP az előzőhöz képest, 0,1 százalékkal, vagyis technikai recesszióba került a gazdaság. Az előző negyedévhez mérve a másodikban 1 százalékkal javult, az elsőben pedig 0,6 százalékkal romlott a román gazdaság teljesítménye.
Éves összevetésben a negyedik negyedévben a GDP a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal csökkent.
A 2025-ös román GDP 0,6 százalékkal haladja meg a 2024-est, ami megegyezik az októberi költségvetés-kiigazításkor meghatározott növekedési céllal. Januárban, a 2025-ös költségvetés tervezetének elkészítésekor a bukaresti kormány még 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.
Egymillió román állampolgár távozott az Egyesült Királyságba munkát keresni, de már tömegesen jönnek haza, hogy elkerüljék a rossz közbiztonság okozta nehézségeket és a magas megélhetési költségeket. A román állampolgárok létszámára Nagy-Britanniában nincsen pontos adat, azonban teljesen érthető okokból költöznek évente negyvenezren haza Románia területére.
Az elmúlt évtizedekben több mint egymillió román választotta az Egyesült Királyságot, hogy építőmunkásként vagy takarítóként dolgozzon, azonban évente körülbelül 40 ezren hagyják ott az ígéret nyugati földjét, mert elégedetlenek a megnövekedett megélhetési költségekkel, az egészségügyi rendszer rossz állapotával és a magas bűnözési rátával – közölte a román Libertatea portál. A hazaköltözésnek tényleg nyomós oka kell, hogy legyen, hiszen Romániában nyár óta kemény megszorítások folytak, és az infláció a 10 százalék régiójába szökött fel.
A románok fő okai, amiért elhagyják az Egyesült Királyságot, és hazatérnek
Egyre több román dönt úgy, hogy hazatér az életszínvonal emelkedése miatt (ami hosszú távon igaz, idén azonban visszafordult: a költekezésnek most fizetik meg az árát).
Az átlagos nettó fizetés az elmúlt 20 évben hétszeresére nőtt, 2025 januárjában elérte az 5328 lej-t, míg 2005-ben még csak 723 lej volt.
Ezenkívül alacsony a munkanélküliségi ráta, és a lakásárak is sokkal kedvezőbbek, mint az Egyesült Királyságban.
Ezt a döntést befolyásoló másik tényező az a vélekedés, hogy Románia biztonságosabb környezetet kínál.
Óriási román kisebbség él Nagy-Britannia területén, de fogyatkozni kezdett
A Numbeo szerint Románia biztonságosabbnak számít olyan országoknál, mint
az Egyesült Királyság,
Franciaország
vagy Németország,
bár vannak aggályok a korrupció és a megvesztegetések tekintetében – írja a román lap.
A hivatalos adatok szerint a 2020-ban történt Brexit (a britek EU-kilépése) után 435 720 román állampolgár kapott határozatlan idejű tartózkodási engedélyt az Egyesült Királyságban az EU letelepedési programja keretében, feltéve, hogy öt évig folyamatosan ott éltek. Ugyanakkor további 670 560 román állampolgár kapott öt évnél rövidebb időtartamú állandó tartózkodási engedélyt, ami lehetővé teszi számukra, hogy a jövőben állandó tartózkodási engedélyt igényeljenek.
A jelenleg az Egyesült Királyságban tartózkodó románok pontos számát a hivatalos statisztikák nem említik, de az Egyesült Királyság Lakáskutatási Együttműködési Központja egy 2023-as jelentésében azt állította, hogy ez a szám forrásoktól függően 342 ezer és több mint egymillió között lehet.
Azoknak a románoknak, akik most az Egyesült Királyságban akarnak dolgozni, általában brit szakmunkásvízumot kell igényelniük, ami azt jelenti, hogy előzetesen állásajánlatot kell kapniuk.
A szabályok jelentősen csökkentették az Egyesült Királyságba költözni kívánó románok számát, bár továbbra is igényelhetnek diák- vagy családi vízumot, ha partnerük, házastársuk, szülőjük vagy gyermekük állandó lakhellyel vagy brit állampolgársággal rendelkezik az Egyesült Királyságban.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője, a Moldelectrica szombaton bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az ukrajnai Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt, és a keletkezett károk a régió energiaellátását is érintették.
Moldova villamosenergia-szolgáltatója szerint ezeknek a támadásoknak következtében Ukrajna egyik legnagyobb energiakonszernje levált a hálózatról, és az összekötő vezetékek szinte maximális kapacitásukra értek.
Az országos rendszer túlterhelésének megelőzése érdekében a Moldelectrica megelőző intézkedésként vészhelyzeti áramellátást kért Romániától.
Ez biztosítja az áramellátó rendszer biztonságos működését és megakadályozza az esetleges túlterheléseket.
„Ugyanakkor arra kérjük a Moldovai Köztársaság polgárait, hogy különösen a csúcsidőszakokban takarékosan használják az áramot, hogy csökkentsék a túlterhelés és az esetleges áramszünetek kockázatát.” Folyamatosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és a helyzet igényei szerint a következő órákban további információkat fogunk közölni” – közölte a moldovai üzemeltető.
Mint arról beszámolunk, szombatra virradóra az orosz hadsereg nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen, több mint 700 drónt és rakétát indított ukrajnai célpontok ellen.
Románia november 3-án, hétfőn megállapodást kötött a német Rheinmetall védelmi vállalattal egy lőporgyár felépítéséről – írja az AP.
A szerződés aláírását követően Ilie Bolojan román miniszterelnök üdvözölte a Románia és a Rheinmetall közötti közös vállalkozás létrehozását, amely szerinte azt mutatja, hogy az ország „a délkelet-európai védelmi ipar potenciális szereplőjévé válik”.
Bolojan közölte, hogy az 535 millió euró értékű üzem Victoria városában épül majd meg. Az építkezés 2026-ban kezdődik, várhatóan három évig tart, és mintegy 700 munkahelyet teremt.
A miniszterelnök hozzátette, hogy Románia az európai SAFE mechanizmuson keresztül kívánja finanszírozni hozzájárulása egy részét, amelynek célja az európai védelmi felkészültség ösztönzése.
