Svájc jelentős pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának az újjáépítési projektekhez, többek között 1,5 milliárd svájci frankot, ami közel 1,8 milliárd dollár, a következő négy évben. Erről Olekszij Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettes és Felix Baumann svájci nagykövet állapodott meg találkozóján, számolt be Ukrajna fejlesztési, és infrastrukturális minisztériuma.
Ebből az összegből 1 milliárd frankot önkormányzati projektekre, aknamentesítésre és humanitárius segélyekre fordítanak. A finanszírozás fennmaradó részét az újjáépítési projektek végrehajtására költik a svájci magánszektor bevonásával.
Kuleba megjegyezte, hogy az együttműködés ezentúl más területekre is kiterjed, többek között lakások építésére a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, akik száma ma Ukrajnában több mint 4,5 millió. Fontos kérdés többek között a regionális programok aktivizálása, amelyek elősegítik az együttműködés bővítését a Svájc által felajánlott támogatások keretében.
Hosszú távon lehetetlen kielégíteni az egyre növekvő villamosenergia-igényeket, ezért Svájc is az atomerőművek felé fordul, holott korábban még ellenük foglalt állást. A Magyar Nemzet szemléje szerint az ország 2017-ben népszavazáson döntött az atomenergia fokozatos kivonásáról – új atomerőművek létesítésének tiltása mellett –, dátumot azonban nem tűzött ki. A törvény megszületésének folyamata 2011-ben vette kezdetét, a fukusimai események után.
A Magyar Nemzet szemléje szerint a törvény elfogadása óta azonban gyökeresen megváltozott az energiapiac helyzete – ismertette Albert Rosti svájci energiaügyi miniszter. Ugyanis a korábbiakkal ellentétben Svájc nem zárja ki az új nukleáris kapacitások kiépítését, ennek legfőbb oka a bekövetkezett energiaválság. A tárcavezető szerint jelenleg sem rövid, sem középtávon nem reális új blokkok létesítése, azonban ahhoz, hogy megteremtsék ennek jövőbeni lehetőségét, már most szükséges tisztázni a jogi kereteket. Az energiaügyi minisztérium várhatóan még az idén benyújtja a törvénymódosítási javaslatát.
Tavaly elfogadták a szavazók azt a klímavédelmi rendeletet, ami Svájcot a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé tereli, ez pedig kizárja azt a korábbi elképzelést, amely szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett gáztüzelésű erőművek segítségével állítanának elő áramot. Az ország most minden potenciálisan alkalmazható technológia előtt nyitva hagyja az ajtót, így az atomenergiára is számít, mert a kormány attól tart, hogy a megújuló energia önmagában nem lenne képes kielégíteni a felmerülő igényeket.
A svájci gazdasági ügyekért felelős államtitkárság (SECO) 1,25 milliárd frankot (1,3 milliárd eurót) zárolt, miközben négy olyan személy ellen indult nyomozás, akik Szulejmán Kerimov orosz oligarchához kötődnek.
A SECO szerint az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatos szankciók következtében a Svájcban befagyasztott vagyon értéke az 2024. augusztus 13-i adatok szerint 7,1 milliárd svájci frankot (7,4 milliárd eurót) tett ki, írta az Ukrinform.
Ezen kívül 17 ingatlant, drága autókat, műtárgyakat, bútorokat és hangszereket foglaltak le , amelyek magánszemélyek vagy jogi személyek tulajdonát képezik, amelyek az EU és Svájc szankciói alá estek.
Kerimov ügyében a SECO felkérte az ügyészeket, hogy az összes rendelkezésre álló információ elemzése után indítsanak vizsgálati eljárást.
Jelenleg négy személy és egy „azonosítatlan személy” ellen folyik nyomozás pénzmosás/bűnügyi tőke legalizálása, valamint a külföldi országok elleni szankciók bevezetését szabályozó jogszabályok megsértése miatt Svájcban.
A bűnügyi nyomozás részeként a Szövetségi Ügyészség és a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség összesen nyolc házkutatást tartott Luzern, Zug és Nidwalden kantonokban az érintett kantoni bűnüldöző hatóságokkal együttműködve.
Egyelőre senkit sem vettek őrizetbe.
Emlékeztetőül, Svájc nem követi az Európai Unió megközelítését, és nem von ki forrásokat Ukrajna számára a bankjaiban tárolt orosz befagyasztott vagyonból.
Az Európai Unió pénteken átutalt másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – azonban úgy döntött, hogy nem követi az EU példáját, és nem utalja át a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajnának. Ezt a gazdasági ügyekért felelős államtitkárság (a svájci gazdasági minisztérium egyik részlege) jelentette be szombaton a Swissinfo szerint.
A tisztviselők közölték, hogy Svájc a svájci törvények és nemzetközi kötelezettségek értelmében nem jogosult arra, hogy az orosz központi banki pénzekkel kapcsolatban külön jövedelemhez jusson, így egyszerűen nincs mit átutalni.
Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be, amelynek túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből. Az Európai Bizottság szerint összesen mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az unióban.
Svájc összesen 13 milliárd frank értékben zárolt orosz eszközöket, beleértve a több mint 7 milliárdos tartalékot és az orosz központi bank eszközeit is. A svájci hatóságok 2023-ban 580 millió frankos pénzügyi eszközt és további két ingatlant zároltak be – közölte kedden a Gazdasági Államtitkárság (SECO). Összesen 17 ingatlant, valamint luxusautókat, műalkotásokat és bútorokat is zároltak – írta meg a Bloomberg.
Svájc a szankciós politika alkalmazásával drámaian szakított a hagyományos semlegességével, főleg a nemzetközi nyomásnak tudható be, hogy erélyesen lép fel Oroszországgal szemben, miután Moszkva háborút indított Ukrajna ellen.
A szankciós politika ellen Svájcban többen is aláírásban kezdtek – a szükséges számú szignó már össze is gyűlt –, hogy népszavazást tartsanak az ország semlegességéről. A semlegesség elvét az alkotmányba kívánják foglalni, és meg akarják akadályozni a nem katonai jellegű kényszerintézkedésekben való részvételt, amelyek a szankciókat is magukban foglalják.
A SECO szerint 2023 végén a befagyasztott magánvagyon összértéke 5,8 milliárd frank volt, ez visszaesés 2022-hez képest. A befagyasztott jegybanki vagyon 7,24 milliárd frankot tesz ki. A svájci Gazdasági Államtitkárság közleménye szerint továbbra is fennáll az a kötelezettség, hogy ezeket a tartalékokat és eszközöket negyedévente jelentsék.
Simon Pluess, a SECO szankciókért felelős vezetője egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy megtalálták-e az összes olyan orosz vagyont, amelyet a jelenlegi törvények szerint zárolni kellene, azt mondta: „Aligha tudom elképzelni, hogy további jelentős változások lesznek. A zárolt eszközök nagy része valójában már két éve le van tiltva.”
Korábban megírtuk, hogy a svájci parlament alsóháza elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszország elleni gazdasági szankciók kikényszerítéséért felelős amerikai munkacsoporthoz. A svájci kormány azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az ország ne csatlakozzon a munkacsoporthoz, arra hivatkozva, hogy Svájc már így is kiterjedt együttműködést folytat a részt vevő országokkal.
Bern az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztotta be, ami ugyan soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. Az orosz központi bank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami a szankciók hatálya alá eső személyekhez, cégekhez és szervezetekhez köthető.
Svájc azt tervezi, hogy a következő tizenkét évben megerősíti Ukrajna gazdasági fejlődését és hosszú távú újjáépítését. Ezt a határozatot a Svájci Szövetségi Tanács 2024. április 10-i ülésén fogadta el.
2036-ig összesen 5 milliárd svájci frankot (több mint 5 milliárd eurót) terveznek elkülöníteni ezekre a célokra. Első lépésként mintegy 1,5 milliárd svájci frankot különítenek el a nemzetközi együttműködési költségvetésből 2028-ig.
„Ez az összeg egyértelműen bizonyítja Svájc szolidaritását az ukrajnai háború által érintett emberekkel, és hozzájárul az európai kontinens stabilitásának erősítéséhez” – közölte a Svájci Szövetségi Tanács.
Emlékeztettek arra, hogy Svájc és Ukrajna közösen elindított egy nagyszabású politikai fellendülési folyamatot a 2022 júliusában Luganóban tartott Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Svájc 1,5 milliárd frank (mintegy 1,6 milliárd euró) támogatást nyújt Ukrajnának a 2025 és 2028 közötti időszakban – jelentette be hétfőn Viola Amherd svájci elnök a Volodimir Zelenszkij elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Amherd elmondta: „Svájc kiemelt figyelmet fordít Ukrajna újjáépítésére. A Szövetségi Tanács szempontjából az újjáépítés stratégiai jelentőségű a kontinens stabilitása szempontjából.”
A svájci elnök szerint az Ukrajna helyreállításáról 2022 júliusában tartott konferencián lefektetett luganói elvek politikai iránytűként szolgálnak az újjáépítéshez. „Svájc 1,5 milliárd frankot tervez Ukrajna támogatására nyújtani a következő, 2025-től 2028-ig tartó nemzetközi együttműködési stratégia időszakára” – szögezte le Viola Amherd.
Ausztria és Svájc is finanszírozza a Gabona Ukrajnából kezdeményezést, amelynek célja a legszegényebb országok ukrán gabonával való ellátása. Mindkét ország egyenként több mint 3 millió eurót különít el a kezdeményezés megvalósítására, számolt be az osztrák külügyminisztérium és a svájci nagykövetség X közösségi oldalán.
„Ausztria megerősíti, hogy az élelmiszer soha nem lehet fegyver, és kötelezettséget vállal, hogy további 3,8 millió eurót fordít a Gabona Ukrajnából kezdeményezés támogatására, hogy hozzájáruljon a globális élelmezésbiztonsághoz” – áll a bejegyzésben. Az osztrák külügyminisztérium egyben említette a holodomor áldozatairól való megemlékezést is – „a mesterséges éhínségről, amely 90 évvel ezelőtt ukránok millióinak életét követelte”.
A svájci nagykövetség közleménye szerint Berse elnök bejelentette, hogy országa 3 millió svájci frankot – mintegy 3,1 millió eurót – fordít a kezdeményezést végrehajtó Világélelmezési Programra.
Egy nagyon ritka kék gyémánt több mint 40 millió dollárért kelt el a Christie’s genfi árverésén. A gyémánt 17,61 karátos, körte alakú és egy gyűrűbe foglalták.
A Christie’s szerint ez a legnagyobb drágakő, amelyet valaha is eladásra került az árveréseik történetében.
A Bleu Royal 50 éve egy magángyűjtemény része, és ez volt az első alkalom, hogy árverésre bocsátották.
Ez a gyémánt a legritkábbak közé tartozik – áll az aukciósház közleményében.
A cég 250 éves aukciós történelmében mindössze három, 10 karátnál nagyobb élénk kék gyémánt került eladásra, 2010-ben, 2014-ben és 2016-ban.
A Christie’s külön online árverést tart hamarosan egy gyöngynyakláncról, amelyet Audrey Hepburn viselt a Római vakáció című film utolsó jelenetében. Az árverésre november 3. és 16. között kerül sor – írta a BBC.
Svájci „száműzetésbe” kényszerült több tucat norvég milliárdos, mivel a jelenlegi kormány kőkemény adókat szedne be rajtuk – írja a Bloomberg.
Nem könnyű a norvég gazdagok élete sem, sokan közülük kénytelenek voltak Svájcba „menekülni” a szigorú adószabályok miatt. Amióta Jonas Gahr Store miniszterelnök kisebbségi kabinetje kevesebb mint két évvel ezelőtt hivatalba lépett, magasabb vagyon- és osztalékadóval kellett megbarátkozniuk a helyi milliárdosoknak, és további szigorításokat is belengettek, mint is a szigorúbb kilépési illetékek, valamint az a terv, hogy az adóhatóságok a vállalatokon keresztül a személyes fogyasztásra fordított kiadások felhasználását is meg tudják ragadni. Ezek után nem meglepő, ha a tehetős norvégok egy jelentős része abban bízik, hogy a jövő héten választási kudarcot szenved el a kormány az önkormányzati választásokon.
Store gazdagok megadóztatására irányuló törekvése az egyenlőség és a társadalmi igazságosság hagyományos skandináv elképzelésein lapul, miközben sokak szerint az intézkedések büntetik a sikert és ártanak a gazdaságnak. A 63 éves miniszterelnök a gazdagok kivándorlását „a társadalmi szerződés megszegésének” nevezte. A Dagens Naeringsliv című helyi üzleti lap szerint egy év alatt mintegy 65 gazdag norvég költözött Svájcba, akiknek együttes nettó vagyona meghaladja a 47 milliárd koronát.
Köztük van az olajmilliárdos, az Aker ASA elnöke, Kjell Inge Rokke, aki a Kapital szerint az ország hetedik leggazdagabb embere; Kristoffer Reitan, Odd Reitan kiskereskedelmi mágnás örököse, és Alfie Haaland, a futballsztár Erling Haaland apja. Bjorn Daehlie, a sífutás többszörös olimpiai bajnoka és Jorgen Dahl, a házi biztonsági mágnás szintén kivándorolt, akárcsak Norvégia leggazdagabb nője, Ninja Tollefsen.
Kivételt képez a sorban Gustav Magnar Witzoe, egy lazactenyésztő birodalom örököse és Norvégia egyik leggazdagabb embere. A 30 éves férfi lemondta tervezett áttelepülését, hogy ne hagyja hátra családját és barátait – mondta el júliusban az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak.
Svájc azért vált a legkedveltebb célponttá a norvég milliárdosok körében, mert vagyonadója kiskaput kínál a norvég rendszer elkerülésére a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében.
A 20 millió koronát meghaladó vagyonra kivethető maximális vagyonadót a Store-kabinet az előző, konzervatív vezetésű kormány idején 0,85%-ról 1,1%-ra emelte. Ráadásul az osztalékok és a részvényekből származó tőkenyereségek tényleges adókulcsa tavaly októberben 37,8%-ra emelkedett, ami hat százalékponttal több, mint két évvel ezelőtt.
