Ennek ellenére a szankciók nem állítják meg az orosz–kínai kereskedelmet, azonban arra kényszerítik a vállalatokat, hogy bonyolultabb és drágább fizetési módszereket válasszanak.
Az Egyesült Államok novemberben bevezetett új szankciócsomagja jelentősen megnehezítette az orosz cégek számára, hogy közvetlen kifizetéseket hajtsanak végre Kínába, arra kényszerítve őket, hogy alternatív, olykor kétes módszereket keressenek a pénzügyi tranzakciók lebonyolítására. Ezt a The Moscow Times jelentette.
Kína, amely az orosz piac legnagyobb áruszállítója lett, most aktívan alkalmaz fizetési ügynököket. Ezek az ügynökök kényelmes elszámolási sémákat kínálnak, például kölcsönös elszámolások révén, ahol az exportőrök, akiknek orosz árukért kell fizetniük, szerepet vállalnak a tranzakciókban.
A több mint 50 orosz bankot érintő szankciók hatására nőtt az ilyen szolgáltatások iránti kereslet. A külkereskedelmi cégek munkatársainak nyilatkozata szerint az ügynökök díja 3%, de azon áruk tekintetében, amelyek szankciók alá esnek, akár 15%-ra is felmehet.
Eközben az orosz rubel hirtelen értékvesztése további nehézségeket okoz: egyes kínai beszállítók leállították az áruk szállítását Oroszországba.
A brit kormány bejelentette, hogy további 30 orosz tartályhajó ellen vezet be szankciót, amelyek nyersolajat és olajpárlatokat szállítanak, megkerülve a nyugati korlátozásokat. Ez a lépés része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amelynek célja az orosz árnyékflotta tevékenységének megakadályozása, amely a nyugati szankciók megkerülésével próbálja fenntartani az orosz olajexportot – írja a Reuters.
A nyersolajat és olajpárlatokat szállító orosz árnyékflotta részét képező tartályhajók újabb csoportjára elrendelt szankciók már a hajóknak biztosítási szolgáltatást nyújtó két cégre – AlfaStrakhovanie és VSK – is kiterjednek.
Az árnyékflotta megnevezés alatt az adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő hajókat értik, amelyek az elmúlt egy évben 4,3 milliárd dollár értékű nyersolajat és olajtermékeket szállítottak.
A nyersolaj mellett a listán szereplő olajpárlat a kőolaj finomítása során keletkező termékek gyűjtőneve. A finomítási folyamat során a nyers kőolajat eltérő hőmérsékleteken desztillálják, így különböző forráspontú anyagcsoportokat kapunk, egyszerűbben: benzint, kerozint, dízelt stb.
David Lammy külügyminiszter közleményében hangsúlyozta, hogy a szankciók célja, hogy megakadályozzák az orosz olajbevételek háborús finanszírozásra történő felhasználását. Továbbá kiemelte, hogy ez a legnagyobb ilyen jellegű brit szankciócsomag az orosz „árnyékflotta” ellen az ukrajnai háború kitörése óta.
A most bejelentett szankciókkal együtt eddig 73 orosz tartályhajó ellen rendelt el hasonló intézkedéseket a brit kormány, ami alapján az érintett hajók
Nem térhetnek be nagy-britanniai kikötőkbe, feltartóztathatók, adott esetben kikötésre vagy menetirányváltásra utasíthatók.
Nem vehetők fel a brit tengerhajózási nyilvántartásba, vagy ha már szerepelnek ebben a regiszterben, akkor törlik bejegyzésüket.
Az orosz gazdaság inflációs nyomás alatt áll, ami újabb kamatemelést vetít előre. Vezető közgazdászok szerint az infláció meghaladhatja a központi bank idei évre vonatkozó becslését, ami növeli egy újabb agresszív irányadó kamatemelés valószínűségét a jövő hónapban.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint a fogyasztói árak a legutóbbi héten 0,37%-kal emelkedtek, ami az év eleje óta mért főszámot 7,4%-ra emelte. Ez az érték már közelít a központi bank egész évre vonatkozó 8,0-8,5%-os inflációs becsléséhez.
Denis Popov, a PSB Bank munkatársa szerint „reális a veszélye annak, hogy az infláció meghaladja a központi bank októberi előrejelzését, ami arra készteti a szabályozó hatóságot, hogy decemberben ismét agresszívan emelje az irányadó kamatlábat, ezúttal 23%-ra”.
A központi bank októberben 21%-ra emelte az irányadó kamatlábat, azzal indokolva a lépést, hogy az infláció leküzdéséhez szigorú monetáris politikára van szükség. Ez a döntés azonban kritikák egész sorát váltotta ki az üzleti vezetők részéről, akik szerint ez megfojtja a beruházásokat és a hitelezést.
Az egész évre vonatkozó inflációs becslés októberi felfelé történő felülvizsgálata már a harmadik volt, amelyet a központi bank idén nyilvánosan ismertetett. Egyes kritikusok szerint a monetáris intézkedések alig vagy egyáltalán nem hatottak az inflációra, miközben visszafogták a növekedést és a Stagflációhoz vezettek.
Dmitrij Polevoj, az Astra Asset Manager munkatársa úgy véli, ha a jegybank kamatdöntő ülésére holnap kerülne sor, biztos lenne a 23%-ra történő emelés.
A jelenlegi makrogazdasági inputokat figyelembe véve minden rendkívül kedvezőtlennek tűnik a központi bank számára – mondta Polevoj, aki az egész éves infláció 9% feletti értéket jósol.
Az inflációt elsősorban az alapvető élelmiszerek áremelkedése táplálja. A burgonya, amely sok orosz számára alapvető élelmiszer, tavaly december óta 74%-kal drágult. Emellett a vaj, a napraforgóolaj, a tejtermékek és az importált gyümölcsök ára is jelentősen emelkedett.
A központi bank jelentéseiben a termést károsító rossz időjárást, a rossz logisztikát, a rubel gyengülését és a megnövekedett költségeket, például a nyersanyagok és a munkaerő költségeit okolta a magas inflációért.
A kormány igyekszik növelni néhány kulcsfontosságú élelmiszeripari termék importját, csökkenteni az exportkorlátokat, korlátozni vagy betiltani egyes exporttermékeket, és javítani a logisztikát az áremelkedés visszafogása érdekében. Ezen összehangolt erőfeszítések ellenére az infláció folyamatosan emelkedik.
A Renaissance Capital elemzői szerint „a jelenlegi növekedési pálya az orosz jegybank előrejelzése felett alakul”. Hozzátették, hogy ha az infláció december közepére 9% fölé emelkedik, a szabályozó hatóság várhatóan a kamatláb 23%-ra történő emelésével fog reagálni.
Szigorúbb fellépést követel az EP az orosz árnyékflottával szemben, amely folyamatos környezeti veszélyt jelent, ugyanakkor bevételhez juttatja Oroszországot.
Oroszország az EU, a G7-ek és a nemzetközi közösség által korábban már elfogadott szankciók ellenére továbbra is régi, gyakran nem biztosított és tisztázatlan tulajdonosi hátterű tartályhajókat használ nyersolaj és kőolajtermékek külföldre történő exportjára. Az EP szerint ez egyrészt környezeti katasztrófák, köztük a súlyos olajszennyezés veszélye miatt aggasztó, másrészt pedig az árnyékflotta komoly bevételhez juttatja Moszkvát, amelyből az Ukrajnával szembeni háborút tudja finanszírozni.
Az orosz árnyékflottával kapcsolatban az EP-képviselők szándéka egyértelmű volt: határozottan elítélték ezt a gyakorlatot és legalább ennyire határozottan felszólították a tagállamokat, és az eddigieknél hatékonyabban lépjenek fel – lehetőleg már a következő szankciós csomagban.
Csütörtöki állásfoglalásában az Európai Parlament célzottabb intézkedéseket szorgalmaz ezekkel a hajókkal szemben a következő uniós szankciócsomagokban, beleértve minden egyes hajót, valamint azok tulajdonosait, üzemeltetőit, vezetőit, számláit, bankjait és biztosítótársaságait. A képviselők követelik továbbá az uniós vizeken ismert biztosítás nélkül áthajózó hajók rendszeres szankcionálását, és sürgetik az EU-t, hogy fokozza felügyeleti képességeit, különösen a drón- és műholdas megfigyelést, és végezzen célzott ellenőrzéseket a tengeren. A képviselők azt szeretnék, ha az uniós tagállamok olyan kikötőket jelölnének ki, amelyek képesek kezelni a nyersolajat és cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító, szankciókkal sújtott hajókat, és kártérítés nélkül lefoglalni az illegális rakományt.
Az EP ennél tovább is megy és felszólítja a G7-országokat, hogy jobban érvényesítsék az orosz tengeri olajra kivetett árplafont, „jelentősen csökkentsék az olajárplafont, és szüntessék meg az Oroszország által az olaj és olajtermékek piaci áron történő újracsomagolására és értékesítésére használt kiskapukat”.
Egyúttal az uniós tagállamokat is felszólította az EP, hogy tiltsák be az orosz fosszilis tüzelőanyagok, köztük az LNG behozatalát.
A kereskedelmi korlátozások nemcsak Washington kezében használhatók fegyverként. A szankciók felkészületlenül érték a legnagyobb amerikai dróngyártót.
A legnagyobb amerikai dróngyártó, az ukrán hadsereg számára is szállító Skydio ellen vezetett be szankciókat Kína, ami válságba is sodorta a vállalkozást, mivel számos kritikus alkatrészt, például az akkumulátorát eddig az ázsiai országból szerezte be.
Az amerikai dróngyártó most igyekszik kitölteni az ellátási láncban keletkezett réseket, és a Biden-kormánytól vár segítséget. Adam Bry, a vállalat vezérigazgatója a múlt héten találkozott Kurt Campbell külügyminiszter-helyettessel, de más vezető kormánytisztviselőkkel is tárgyalt a Financial Times információi szerint.
A legnagyobb amerikai dróngyártót készületlenül érték a kínai szankciók / Fotó: Skydio
Kína is hajlandó fegyverként használni gazdasági erejét
A cég vásárlóinak Bry arról írt, hogy a lépés tiszta vizet öntött a drónipar poharába, hiszen kétségtelenné vált, hogy Peking hajlandó az ellátási láncokat is fegyverként használni. A cégvezető szerint a vezető amerikai dróngyártó megsemmisítését célzó lépéssel Kína tovább akarja erősíteni a világ függését az ország dróngyártásától.
A Skydio válsága rávilágít a Kínára alapozó amerikai cégeket fenyegető veszélyekre, miközben a külföldi vállalatok már így is aggódva figyelik, ahogy Peking biztonsági okokra hivatkozva őrizetbe veszi leányvállalataik munkatársait. Az október 11-én bevezetett szankciók mögött ugyanakkor az áll, hogy Washington engedélyezte a támadódrónok Tajvan számára történő értékesítését.
Az ukránok számára felderítő drónokat szállító Skydio a közelmúltban a tajvani tűzoltóságtól nyert el szerződést.
Az amerikai dróngyártó most lázasan kutat alternatív beszállítók után, ebben amerikai tisztségviselők is segítik, ám a vállalat csak tavaszra várja a helyzet normalizálódását. A cégnek számos kormányzati és vállalati ügyfele van, köztük az amerikai hadsereg, de Ukrajnának is küldött több mint ezer drónt. A Skydio szerint a legújabb modellje, az X10 volt az első olyan amerikai drón, amely átment az ukránok elektronikus hadviselésre vonatkozó tesztjén, Kijev több ezret rendelt az eszközből.
Az uniós szankcióknak köszönhetően az olajból származó orosz adóbevételek 2023-ban 30 százalékkal csökkentek, az EU sikeresen megtalálta az egyensúlyt saját szükségletei és az orosz hadigépezet megbénításának szükségessége között – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos szerdán Strasbourgban.
Az orosz árnyékflották elleni uniós intézkedések és az Oroszországgal szembeni szankciók teljes körű végrehajtásának biztosításáról szóló uniós parlamenti vitában Reynders elmondta: az Európai Unió számára abszolút prioritás, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni illegális háború folytatására.
„Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban. Az Oroszországgal szembeni olajimporttilalom hatása jelentős, mivel az Oroszországból származó uniós olajimport 90 százalékát érintette. Ennek a jövedelmező piacnak az elvesztése komoly hatással volt Oroszországra, amelynek költségvetése jelentős mértékben az olajbevételekre támaszkodik” – mutatott rá. Véleménye szerint, ha az EU nem hozott volna határozott intézkedéseket az orosz olajtól való függetlenedés érdekében, Moszkva lényegesen jobb pénzügyi helyzetben tudná feltölteni háborús gépezetét.
Hozzátette: aggodalomra adnak okot az árnyékflotta módjára működő orosz tankerhajók, amelyek az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve szállítanak nyersolajat és cseppfolyósított földgázt.
„Illegális olajkibocsátásokról vagy akár balesetekről van szó, ezek a hajók kikapcsolják navigációs nyomkövető rendszereiket (…) Erős kétségeink vannak az árnyékflottát jelenleg biztosító biztosítók pénzügyi szilárdságával kapcsolatban.
Fennáll annak a kockázata, hogy egy esetleges olajszennyezés és más környezeti incidensek költségei nem lennének fedezve, és ez méltánytalan terhet jelentene az államok számára” – jelentette ki.
Mint mondta, az Európai Unió érdemi lépéseket tett az orosz árnyékflotta jelentette veszélyek kezelésére, miközben biztosítja, hogy az olajárplafon továbbra is hatással legyen az orosz bevételekre. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal az összehangolt fellépés érdekében, támogatja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlése által 2023 decemberében elfogadott határozatot, amely az árnyékflotta-hajók illegális gyakorlatát célozza, továbbá segíti a Nemzetközi Olajszennyezési Kártalanítási Alap jelenlegi munkáját is – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy a lobogó szerinti államok elsődleges felelőssége annak biztosítása, hogy hajóik hajózásra alkalmasak legyenek, és megfeleljenek a biztonsági és szennyezésmegelőzési követelményeknek, és ezeket a kötelezettségeket a lobogó szerinti államok a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben vállalták.
Arra is rámutatott, hogy a használt tartályhajók kereskedelmének átláthatóbbá tétele érdekében az EU egyik szankciócsomagjában bejelentési szabályt vezetett be a tartályhajók bármely harmadik országba történő eladására vonatkozóan, ami lehetővé teszi az árnyékflottába kerülő tartályhajók nyomon követését, továbbá az EU jogi eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy kijelölje azokat a konkrét hajókat, amelyek tevékenysége támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Egy hamis tranzitrendszer segítségével semmibe vehetik az USA és az EU korlátozásait. Az orosz piacot pedig elárasztották azok az áruk, amelyeket eredetileg Közép-Ázsiába és a Kaukázusba szántak volna a gyártók.
2023-ban 5 milliárd dollár értékű, szankciókkal sújtott áru tűnt el az Oroszországon keresztül történő átutazás során – derült ki az IStories adataiból. Bár az Európai Unióból érkező szállítmányokat közép-ázsiai és kaukázusi országoknak szánták, de soha nem jutottak el a végső vásárlóikhoz, mivel egy hamis tranzitrendszer segít Moszkvának kijátszani a korlátozásokat, ráadásul ez más importmódszerekhez képest elképesztően jövedelmező.
A szankciók több tízezer termék Oroszországba történő exportját tiltják. De csak egy kis részüknek – többnyire kettős felhasználású áruknak – tilos az áthaladás az országon keresztül.
Ez az egyszerű, ám óriási kiskapu lehetővé tegye, hogy Moszkva kényelmesen kijátssza a nyugati korlátozásokat, a hazai piacra pedig minden termék eljut, amely a háború előtt megtalálható volt a boltok polcain.
Amikor egy szállítmány átlépi a határt, a fuvarozók egyszerűen átírják a kézbesítési helyet, és ezeket a dokumentumokat adják át a hatóságoknak, akiknek nem érdeke, hogy ezt kérdőre vonják.
Az orosz vámadatbázisban emiatt gyakran szokatlan kép figyelhető meg:
a rakomány feladójaként egy olyan országban bejegyzett vállalat szerepel, ahol lehetséges az Oroszországon keresztüli szárazföldi tranzit, például Kínában, Kazahsztánban vagy Azerbajdzsánban;
de az a vámhivatal, amelyen keresztül a rakomány belépett az országba , Oroszország vagy Fehéroroszország és az Európai Unió határán lesz.
Nem egyeznek az orosz adatok
2023-ban több mint 14 milliárd dollár értékben szállítottak az Európai Unióból szankcionált árukat Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba, Türkmenisztánba, Mongóliába, Örményországba, Azerbajdzsánba és Grúziába – Oroszországon keresztül.
Ugyanakkor az ezen orosz szomszédok importjára vonatkozó adatok szerint alig 9 milliárd dollár értékű áru érkezett hozzájuk.
Ebből arra lehet következtetni, hogy mintegy 5 milliárd dollárnyi árut útközben elnyelt a föld – vagy egyszerűen kipakolták őket Oroszországban, a kézbesítés valódi célállomásán.
Az orosz földgázipari óriás, a Novatek két jelentős cseppfolyósított földgáz (LNG) projektjének fejlesztését függesztette fel a nyugati szankciók következtében: a Kommerszant című orosz lap hétfői beszámolója szerint a vállalat a murmanszki és az obi LNG-beruházások munkálatait volt kénytelen leállítani.
A lap vállalati forrásokra hivatkozva közölte: „A szankciók nyomása miatt az orosz LNG-piac vezetője, a Novatek alternatív lehetőségeket keres gáztartalékainak pénzzé tételére és az ígéretes exportprojektek felülvizsgálatára.”
A Murmanszki LNG-projekt az oroszországi sarkvidéken, a Kola-öböl partján található, az eredeti tervek szerint az építkezést 2027-2030 között valósították volna meg. Az Ob LNG-üzem a Jamal-félszigeten, Oroszország északi részén épülne, 6 millió tonnás kapacitással.
A fejlesztések leállítása összefüggésben áll az Európai Unió júniusban bevezetett szankcióival. Az EU ekkor megtiltotta az új beruházásokat, valamint az LNG-projektek befejezéséhez szükséges áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtását Oroszország számára.
„Már régóta nem láttam Roman Abramovicsot, de hogyha itt járt volna, akkor se mondanám meg egy újságírónak” – mondta mosolyogva egy vendéglős Antibes-ban, ahol a francia állam rátette a kezét Putyin kedvenc oligarchájának luxusvillájára röviddel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.
„Ez az egész régió a gazdag külföldiek pénzéből él. Régebben ezeken a földeken parasztok gazdálkodtak, aztán jöttek a gazdag turisták, és minden megváltozott” – vázolja a helyzete a Politicónak a francia Riviéra múltját Nizza városának egykori főügyésze, Éric de Montgolfier, hozzátéve: „itt minden bűzlik a korrupciótól.”
Senkitől sem illik megkérdezni, hogy honnan származik az a rengeteg pénz, amelybe manapság egy szép birtok belekerül a tengernél. Ha pedig mégiscsak vizsgálat indul, akkor Párizsból leállítják mondván: „az sértheti Franciaország diplomáciai érdekeit.”
Nurszultan Nazarbajev egykori kazah elnök például így menekült meg egy vagyonosodási vizsgálattól a Riviérán. Mi a helyzet az orosz oligarchákkal, akiket az Európai Unió számtalan szankcióval sújt amióta Putyin elnök csapatai átlépték Ukrajna határát.
„Ha diszkréten viselkednek, akkor senki sem zaklatja az orosz oligarchákat a Riviérán” – hangsúlyozza Nizza egykori főügyésze.
Ha egy oligarcha méregdrága birtokát a francia állam zárolja, ez nem jelenti azt, hogy a milliárdos nem rendezhet pompás fogadásokat a villában. Éppúgy használhatja birtokát mint korábban, „csak” nem adhatja el másoknak. A birtok fenntartása továbbra is az oligarcha költsége. Két orosz oligarcha beperelte az uniót, mondván: igazságtalan az ellenük hozott szankció, miután ők nem támogatják Putyin háborúját. A bíróság igazat adott Mihail Fridmannak és Pjotr Avennek.
Az orosz elit régóta kedveli Franciaországot, a francia sokáig az arisztokrácia második nyelve volt a cári Oroszországban. A Szovjetunió bukása után a dúsgazdag oroszok ellepték a Riviérát , ahol örömmel fogadták őket hiszen a pénznek nincs szaga. Monacóban a hercegi család is üzletelt az orosz oligarchákkal.
Putyin Ukrajna elleni agressziója után záporoznak a szankciók az oroszokra, de az egész rendszer jogilag annyira bonyolult, hogy jóformán senki sem igazodik ki benne. Az oroszok ügyvédei pedig könnyen meglelik a kiskapukat.
Így végeredményben a francia állam nem háborgatja az oroszokat, ha azok szépen csendben élvezik a Riviérát: „legalább egy tucat luxusingatlan van Antibes-ban, amely szankcionált orosz oligarchák tulajdona. Ha diszkrétek, akkor senki sem zavarja őket. Itt nálunk a gazdagok kerülik a feltűnést” – meséli Antibes polgármestere.
Szavai szerint nem zárt be a Moszkva-piac Antibes-ban, épp ellenkezőleg: terjeszkedik a Riviérán, ahol nemrég nyitott újabb luxusüzletet Cannes-ban. Kaviár és más orosz ínyencségek mind megtalálhatóak itt annak ellenére, hogy már több mint két és féléve tart a háború Ukrajnában, ahol Zelenszkij elnök számíthat Franciaország támogatására is.
Az orosz kisemberek távoztak a francia Riviéráról Putyin 2022. februári agressziója után, de az oligarchák maradtak. Az orosz turisták számának csökkenése már a Covid idején megkezdődött: tavaly 70 százalékkal esett vissza a turistaforgalom a 2019-es rekordhoz képest.
Ennek ellenére a Riviérán még hirdetések csábítják az orosz vásárlókat ingatlanvásárlásra. A helyi ingatlanosok többsége nem működik együtt a hatóságokkal, nem hajlandók figyelembe venni az orosz oligarchák elleni szankciós listákat.
Titokban továbbra is vesznek ingatlanokat az oroszok a Riviérán. „Elvben kérnünk kellene tőlük az útlevelüket, és meg kellene kérdeznünk: honnan is származik a pénzük, de egyetlenegy ingatlanos sem teszi ezt meg. Szépen lebonyolítanak egy részvényügyletet Monacóban és máris megvan az üzlet” – magyarázza a helyzetet egy ingatlanos, név nélkül. A legtöbb oligarchának több útlevele is van: brit, ciprusi vagy máltai, ez is könnyíti az üzletelést. Roman Abramovicsnak például izraeli útlevele is van, melyet maga az államelnök adott át neki a repülőtéren, mert akkoriban ő volt Izrael leggazdagabb polgára.
Monaco sok lehetőségeket kínál a diszkrét pénzmosásra, és az orosz oligarchák élnek is a lehetőséggel. Egyáltalán nem véletlen, hogy hajlandók kifizetni 50 ezer eurót egyetlen négyzetméterért egy luxusingatlanban. Abból indulnak ki, hogy ez a pénzmosás legbiztosabb módja: a pénzt befagyaszthatják szankciókkal, de az ingatlant sokkal nehezebb elvenni.
Az orosz gazdagok így nyugodtan élvezhetik a Riviérát, ahol több szervezet is gondoskodik a jólétükről. Ilyen például a La Maison de la Russie (Oroszország háza) kulturális szervezet Nizzában. Helene Metlov, a szervezet vezetője szerint az oligarchákat nem zaklatják a hatóságok, míg az átlagorosz csak nehezen őrizheti meg a tartózkodási engedélyét Franciaországban.
Oroszország konzulátust működtet a Riviérán Villefranche sur Merben. Szergej Galaktyionov konzul szerint az elmúlt két évben sokkal több a munkájuk, mint a korábbi békeidőkben. Az orosz konzult széles mosollyal üdvözlik a francia rendőrök a Riviérán. „A politikai válság ellenére az oroszok hűségesek maradtak Franciaországhoz és különösen a Riviérához” – hangsúlyozta az orosz konzul.
Míg Vlagyimir Putyin orosz elnök mindent megtesz azért, hogy valóban ne szigetelődjön el, május óta húsz külföldi politikai vezetővel találkozott, a gazdasági társaságok már nincsenek ilyen könnyű helyzetben. Immár az Oroszországgal még kereskedelmet folytató országok helyi bankjait is tépázzák az úgynevezett másodlagos szankciók, azaz már a Kínába vagy éppen Törökországba utalandó pénzekre is egyre erősebben „nyomnak rá” az általánosan nehéz gazdasági helyzet miatt.
Ugyan júniustól az Egyesült Államok azokat az országokat is büntetni kezdte, amelyek kereskednek Oroszországgal, ám a Kínából Oroszországba irányuló áruforgalom folyamatosan nő.
Persze a Kínával folytatott kereskedelem is sok esetben csak valamelyik volt szovjet tagköztársaság ügynökei segítségével valósul meg – mondta a Bloombergnek egy magát megnevezni nem kívánó kereskedelmi cég vezetője. Ebben az esetben a helyzetet a többszörös valutaváltás bonyolítja, ugyanis az érintett országok igyekeznek korlátozni a nagy mennyiségű deviza mozgatását.
Honkong is fókuszba került, sok üzletet itt számolnak el, legtöbbször kazah vagy üzbég közvetítők segítségével. Itt azonban a kriptodevizákban való elszámolások egyre népszerűbbek – érthető, hiszen nincs jegybanki-állami kontroll felettük.
Vannak persze szerencsések is, nem minden cég mondja, hogy nehezen mennek a tranzakciók – például egy nagy energiaexportőr semmilyen fennakadást sem tapasztalt a Kínából, jüanban denominált tranzakciók esetén a hónapban.
Döcög a török partnerség is
Kínához hasonló nehézségek vannak Törökországban is. Ám ott azért csak néhány bank szüntette meg az oroszországi műveleteket, minden bonyodalom ellenére a helyzet nagyjából rendben van. Ezt a számok is alátámasztják: januártól májusig 50 százalékkal nőtt a török export rubelben számított részesedése.
Az indiai partnerség most jobban gyümölcsözik, mint a háború elején, az átutalási gondok enyhültek, ugyan a rúpia nem konvertálható, és a tranzakciók is drágák. Tény, hogy a Kreml háború eleje óta több milliárd dollárnyi rúpiát halmozott fel Indiában.
Annak érdekében, hogy felhasználhassák a rúpiát, még a szabályokat is megváltoztatták: a jegybank engedélyezte hogy áru- és szolgáltatásvásárlásra költsék az összegeket. Oroszország jellemzően Indiából vásárol okostelefonokat és egyéb elektronikai cikkeket, vegyi anyagokat, gyógyszereket, élelmiszereket, mezőgazdasági eszközöket és textíliát.
Az indiai jegybank ugyanakkor tagadja, hogy kivételeznének Oroszországgal.
Magas rangú indiai tisztviselők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy India nem sérti meg a Nyugat által hozott szankciókat. Tény, hogy az Indiában parkoltatott orosz pénzek egy bizonyos időszakra szólnak, és át sem ruházhatók. Azonban a kommunikációtól eltérően az indiai bankok csak az utóbbi időben legalább 34 orosz számlanyitási kérelmet hagytak jóvá, és speciális, a kereskedelem megkönnyítését szolgáló számlákat is nyitottak.
Az indiaiak igyekeznek tehát leplezni a partnerséget, olyannyira, hogy az orosz olajért az Egyesül Arab Emirátusok devizájával, dirhammal fizetnek, de kis mennyiségben dollárt és eurót is használnak. Az orosz műtrágyagyártók például előnyben részesítik azokat a valutákat, amelyeket át tudnak váltani, a széntermelők például egyáltalán nem kereskednek rúpiával.
Most a legnagyobb kihívás az orosz üzleti élet számára a határokon átnyúló fizetések problémája – hangsúlyozta Alekszandr Potavin, a Finam moszkvai elemzője. „Az esetek túlnyomó többségében a vállalkozások jelentős késéssel szembesülnek, ez most 10-16 nap átlagosan.”
Potavin szerint a helyzet odáig fajult, hogy már maga az orosz jegybank is a kriptovaluták használatára ösztönzi a cégeket, amivel ki tudják kerülni a szankciókat. Noha a Putyin–Erdogan–Hszi–Modi-találkozón Oroszország alternatív fizetési módok kiépítését javasolta, még ha ezekből lesz is valami, az időbe telik. A helyzet egyelőre nem tükröződik a kereskedelmi statisztikákban, ám a szituáció romlása egyértelmű.
Az oroszországi fogyasztói piac egyre rosszabb és rosszabb lesz, és az alapanyagok és alkatrészek importja is lassulni fog – hangsúlyozta Natalja Zubarevics, a Moszkvai Állami Egyetem szakértője. Szerinte most mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaság kerekei továbbra is forogjanak.
