„Ahogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálódnak, egyre több amerikai szankciót fogunk feloldani” – közölte Donald Trump minszki különmegbízottja.
Az Egyesült Államok beleegyezett a kálium-karbonátra vonatkozó szankciók feloldásába. A kálium-karbonát a műtrágyák egyik legfontosabb összetevője és fontos exportcikk az ország számára.
Coale elmondta: „A két ország közötti kapcsolatok normalizálódásával egyre több szankciót fognak feloldani, de a kálium-karbonátra vonatkozó tilalom azonnal megszűnt.”
Az amerikai követ, Coale azt is elmondta, hogy Lukasenkával Ukrajnáról és arról is beszélt, hogy Minszk milyen segítséget tud nyújtani a Putyinnal folytatott tárgyalásokban.
A Minszkkel való kapcsolatmegújításra tett kísérlet az amerikai politika jelentős változásának része, ami merőben ellentétes az európai állásponttal, és tovább mélyíti az árkot az Egyesült Államok és az Európai Unió között.
Törökország novemberben jelentősen csökkentette az orosz Urals nyersolaj importját, írta a Reuters a Kpler energiacég adataira hivatkozva: a szállítás napi 100 000 hordóval csökkent októberhez képest, körülbelül napi 200 000 hordóra.
A beszerzések csökkenése az orosz olajtársaságokkal, például a Lukoillal és a Rosznyefttel szembeni amerikai szankciók szigorításának, valamint az EU azon előkészületeinek tudható be, hogy 2026 januárjától betiltja az orosz olajból készült üzemanyag vásárlását.
Ugyanakkor Törökország növelte az alternatív olajfajták, köztük a kazah CPC Blend és a KEBCO, valamint az iraki Basrah importját.
A CPC Blendet, bár az oroszországi Juzsnaja Ozereika kikötőből rakodják, nagyrészt kazah vállalatok állítják elő. A kazah olaj mennyiségére nem vonatkoznak az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók.
Novemberben Törökország napi 105 000 hordó CPC Blend olajat importált Kazahsztánból, ami a 2024 februárja óta a legmagasabb mennyiség. Törökország 2025 szeptemberében leállította az orosz eredetű CPC Blend importját. A szakértők szerint Törökország képes arra, hogy teljes mértékben helyettesítse az Ural olajat. A helyzetet tovább bonyolítja a Kaszpi-tengeri konzorcium terminálja elleni közelmúltbeli támadás.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egy új törvényjavaslat előkészítését jelentette be, amely „nagyon szigorú szankciókat” szabna ki az Oroszországgal kereskedelmet folytató országok ellen – írta a Reuters.
Újságíróknak nyilatkozva az amerikai elnök megjegyezte, hogy a republikánus törvényhozók már dolgoznak egy erre vonatkozó kezdeményezésen, amelynek célja, hogy nemzetközi partnerein keresztül fokozza a gazdasági nyomást Moszkvára. Az elnök elmondása szerint ő volt a javaslat szerzője.
„Mint önök is tudják, ez az én ötletem volt, ezért nagyon szigorú szankciókat fogunk alkalmazni minden olyan országgal szemben, amely továbbra is üzleti kapcsolatban áll Oroszországgal”, jelentette ki Trump.
Hozzátette, hogy a törvényhozók azt fontolgatják, hogy Irán azon országok listájára veszik fel, amelyekre ezek a korlátozások vonatkozhatnak. Teheránról a végső döntés a törvényjavaslat további kidolgozása során születik meg.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma elhalasztja a Lukoil orosz olajóriás elleni szankciókat – írja a The Kyiv Independent a Bloombergre hivatkozva.
A The Kyiv Independent szerint az elmúlt napokban megnőtt az érdeklődés a Lukoil tengerentúli részesedései iránt, így az Egyesült Államokból, Európából és a Perzsa-öbölből érkező leendő vásárlók jóváhagyást kértek a pénzügyminisztériumtól a céggel való kapcsolattartáshoz. A Bloomberg azt írta, hogy az egyik, vita tárgyát képező lehetőség egy olyan struktúra, amelyben az elsődleges vevő megszerezné a Lukoil nemzetközi eszközeinek nagy részét, kiegészítve több kisebb tranzakcióval.
Washington még októberben jelentett be szankciókat a Rosnyeft és a Lukoil ellen azért, hogy nyomást helyezzenek Oroszországra az ukrajnai háború lezárását szolgáló tárgyalások folytatásáért – emlékeztettek. A büntetőintézkedéseket a két orosz olajipari óriás mellett 36 leányvállalatára is kiterjesztették.
Azonban a Fehér Ház „korlátozott mentességet adott a szankciók alól a Lukoilt érintő bizonyos tranzakciók esetében, hogy megkönnyítse a külföldi kormányokkal és potenciális vevőkkel való együttműködést a vállalat nemzetközi eszközértékesítésével kapcsolatban” – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
A Bloomberg beszámolt arról a kiadott engedélyről is, amely a Lukoil kiskereskedelmi benzinkútjaival kapcsolatos konkrét tranzakciókhoz, valamint nemzetközi eszközeinek értékesítésére vonatkozó szerződésekhez kötődik.
A bejelentést követően a Lukoil finomítóknak otthont adó több európai ország elkezdte keresni a létesítmények működésének fenntartását és a leállások elkerülését.
Bulgáriában a törvényhozás engedélyezte az új vezetés kinevezését a helyi finomító élére – egyúttal az üzem államosítása is felmerült –, valamint az Egyesült Államok további mentességet adott a Lukoil bolgár leányvállalatait érintő ügyleteknek, és az ezekkel a szervezetekkel szembeni szankciókat április 29-ig elhalasztották. A The Kyiv Independent szerint pedig Romániában kérték arra az amerikaiakat, hogy halasszák el a szankciókat az orosz olajvállalat leányvállalata, a Petrotel Lukoil ellen, ahol az irányítást is átvették.
A Lukoil röviddel azelőtt kezdett tárgyalásokat külföldi eszközeinek eladásáról, hogy az amerikai tisztviselők a szankciók elhalasztását kérte.
A két legnagyobb orosz olajipari vállalat ellen hozott büntetőintézkedések után az Egyesült Államok kezd kifogyni az ötletekből, hogy milyen orosz szankciók vethetők még be Moszkva tárgyalóasztalhoz kényszerítése érdekében – ezt maga Marco Rubio amerikai külügyminiszter ismerte el a hét legfejlettebb ipari ország tárcavezetőinek találkozója előtt.
Nos, a részünkről már nem sok minden maradt szankcionálásra, hiszen megbüntettük a nagy olajipari vállalataikat, amit mindenki kért tőlünk – jelentette ki Rubio.
Washington a múlt hónapban vezetett be büntetőintézkedéseket a Lukoil és a Rosznyefty ellen, hogy csökkentse a Kreml olajbevételeit, amelyekből nagyrészt finanszírozza az Ukrajna elleni háborút. A Rosznyefty németországi eszközeit a kormány állami felügyelet alá helyezte, az eladásukra a cég haladékot kapott április végéig.
A Lukoil nagyobb bajban van: eleinte úgy tűnt, hogy sikerült megtalálni a tökéletes vevőt a külföldi eszközeire, a Guvnor azonban visszalépett az üzlettől. A cégnek november 21-ig kell eladnia 12 milliárd dollár értékű külföldi vagyonát, amelyből akár a Molnak is juthat egy falat, de a gondjai egyre sokasodnak.
Legértékesebb vagyontárgya esetében, az 1,8 milliárd értékű Nyugat-Kurna-2 olajmezőn vis maiort kellett hirdetnie, Bulgáriában és Romániában pedig a kormány készül átvenni a finomítóit. Előbbit az is sürgeti a szükséges lépések megtételére, hogy csupán egy hónapnyi benzintartaléka maradt.
Mások is mentességet akarnak az orosz szankciók alól
Magyarország az egyetlen uniós ország, amelyik mentességet kapott Donald Trump amerikai elnöktől a szankciók alól, de mások is ezért ácsingóznak, kardinális kérdés azonban az is, hogy mennyire hajtják végre a büntetőintézkedéseket.
„A szankciókat ki kell kényszeríteni, szóval mindenki tudja, hogy nem hozunk szankciókat, hogy aztán ne kényszerítsük ki azokat. Mert ez áll érdekünkben” – idézte a Politico Rubiót.
A szankciók kikényszerítésének egyik módja az orosz árnyékflotta büntetése – azé a több száz tankeré, amelyek illegálisan szállítják az orosz olajat szerte a világon.
A kérdés fel is merült a G7 külügyminiszteri értekezletén, amelyet a héten tartottak Kanadában.
Rubio szerint azonban ebben az ügyben az európaiak tehetnek lépéseket, mivel a hajók egy része „hozzájuk sokkal közelebb” tevékenykedik.
Ukrajnának vannak még ötletei
Az Európai Unió már a 19. orosz szankciós csomagon dolgozik, megcélozta már
a cseppfolyósított földgázt (LNG),
a bankokat,
a kriptokereskedelmet,
és tovább szigorít az árnyékflottával szemben is.
Az ukrán kormány szerint van még mit büntetni, és kész együttműködni ebben a partner országokkal. „Ami Rubio kijelentését illeti, miszerint a szankciók lehetőségei kimerültek… vannak még teljesen objektív lehetőségek. Több nagy olajipari vállalat, bank, flotta, infrastruktúra. És alkatrészek és védelem. És fizetések. És az Északi-sarkvidék” – mondta Vladiszlav Vlaszjuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciókkal foglalkozó megbízottja.
„Továbbra is együttműködünk az amerikai partnereinkkel, a G7-ekkel és másokkal. További szankciók lesznek” – ígérte.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország költségvetési hiánya a szankciók miatt jövőre legalább 100 milliárd dollár lesz, az optimistább előrejelzések szerint – 130 milliárd, közölte az államfő tájékoztatóján, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Tudjuk, hogy ez (az Oroszországi Föderáció ellen bevezetett szankciók – szerk.) akár 100 milliárd dolláros orosz költségvetési hiányhoz is vezethet jövőre. De más elemzéseink vannak: vannak adataink – akár 100 milliárd, ez a szkeptikusabb, a Külügyminisztérium pozitívabb előrejelzést ad számunkra – 130 milliárd” – mondta Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy ezzel összefüggésben fontos, hogy a világ azon országai, amelyek továbbra is orosz energiaforrásokat vásárolnak, csökkentsék a mennyiséget, vagy teljesen hagyjanak fel a kereskedelemmel az agresszor országgal.
„Például Kína 120 milliárd értékben (dollár/év) importált energiát (Oroszországból – szerk.) (…) Mert ők a legnagyobb játékosok, segítik őket ebben a háborúban. Ez tény. Mert 120 milliárd komoly összeg” – mondta az elnök.
Zelenszkij elmondása szerint azok az országok, amelyek csökkentik az Oroszországi Föderációból származó importot, Ukrajnát segítik.
„Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Japán a legfontosabb partnereink, amelyek a maximumra, vagy nullára csökkentették az Oroszországi Föderációból érkező importot. Azok, akik növelték, India, Kína, Törökország és a közép-ázsiai országok. Ezen dolgozni kell, és van egy elképzelés arról, hogyan lehet ezzel dolgozni”, jegyezte meg az államfő.
Átmenetileg nem vásárolnak tengeri úton érkező olajat, ami az import 60 százalékát, napi 1,4 millió hordót jelent.
Kína állami olajtársaságai – mint a Sinopec, a PetroChina vagy a Zhenhua Oil – felfüggesztik a tengeren érkező orosz kőolaj vásárlását a Lukoilra és a Rosznyeftre október 22-én kiterjesztett amerikai szankciók hatására – írja a Reuters. Kína az orosz olaj legnagyobb importőre, 2025-ben átlagosan napi 2,1-2,3 millió hordó olajat vásároltak, ennek 40 százaléka az ESPO-csővezetéken, 60 százaléka, körülbelül 1,4 millió hordó a tengeren érkezik az országba. Különböző iparági becslések 250-500 ezer hordóra teszik az állami cégek napi szállításait, a maradékot független finomítók vásárolják fel, de esetükben sem várható túl nagy mozgástér.
A Sinopec kereskedő leányvállalata, a Unipec a hírügynökség szerint már múlt héten felfüggesztette az orosz olaj vásárlását, miután az Egyesült Királyság október 15-én szankciókat jelentett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen.
A kínai cégek döntése nem sokkal azután érkezett, hogy az indiai olajvállalatok október 23-án délelőtt közölték, hogy november 21-ig le kell zárni minden, a két orosz vállalathoz kötődő ügyletet, utána az orosz szállítások „közel zéróra” eshetnek. A cégek vezetői szerint a feketelistázás mellett a másodlagos szankciók kockázata ellehetetleníti a pénzügyi és logisztikai teljesítést.
Az indiai kőolajszükséglet 36 százaléka érkezik jelenleg Oroszországból, ez azonban megfordulhat, és India vélhetően közel-keleti forrásokból fogja pótolni a szankciók nyomán kieső mennyiséget.
Amennyiben az orosz kőolaj két legnagyobb vásárlója (Kína és India együttesen az orosz export háromnegyedét szívja fel), alternatív források után néz, az jelentősen felhajtaná a kőolaj világpiaci árát, amely csütörtökön egy nap alatt több mint 5 százalékot erősödött.
Kérdés, hogy Donald Trump amerikai elnök milyen elánnal akarja betartatni a másodlagos szankciókat, amely azokat a pénzintézeteket sújtja, amelyeken keresztül a világ olajcégei kapcsolatban állnak a Rosznyefttel és a Lukoillal – teszi fel a kérdést a Reuters elemzője. Amennyiben a kőolaj ára tartós emelkedésbe kezd, azt az amerikai fogyasztók is meg fogják érezni a benzinkutakon, valamint az általánosan emelkedő infláció formájában. Nem biztos azonban, hogy vállalni akarja ennek ódiumát, miután kampányában hangsúlyosan a magas inflációval támadta a Demokrata pártot.
Mozgásteret adhat ugyanakkor Trumpnak az a tény, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2025-re napi 2,3 millió hordós túltermelést jelez, ami 2026-ra 4 millió fölé nőhet, ami a globális kereslet 4 százalékát teszi ki, ami legalábbis rövidtávon megvédené az áremelkedéstől az amerikai gazdaságot.
Trump abban bízhat, hogy a szankciókkal hamarabb a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Vlagyimir Putyint, mint hogy választói megéreznék az olajár-emelkedés hatását.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát az orosz gáz, beleértve az LNG-t is, importjának teljes tilalmáról. A beszerzések 2028. január 1-jétől teljesen leállnak – jelentette az EU Tanácsának sajtószolgálata október 20-án, hétfőn.
„A Tanács megerősítette, hogy az orosz gázimport 2026. január 1-jétől tilos lesz, miközben a meglévő szerződésekre vonatkozóan átmeneti időszakot tartanak fenn. Többek között a 2025. június 17. előtt megkötött rövid távú szerződések meghosszabbíthatók 2026. június 17-ig, míg a hosszú távú szerződések 2028. január 1-jéig lehetnek érvényesek” – áll a jelentésben.
Megjegyezték, hogy a meglévő szerződések módosítása csak szűken meghatározott operatív célokra lesz engedélyezett, és nem vezethet a mennyiségek növekedéséhez, kivéve néhány különleges rugalmasságot a tengerparttal nem rendelkező EU-országok (Magyarország és Szlovákia – szerk.) számára, amelyeket a gázellátási útvonalak közelmúltbeli változásai érintettek.
A határozatot az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia a végleges hatálybalépéshez.
Az Európai Parlament bizottságai támogatták az EU az orosz gáz- és kőolajszállítmányok elutasításáról szóló projekteket – írta a Jevropejszka Pravda az EP sajtószolgálatára hivatkozva.
Október 16-án az ipar, a tudományos kutatások és az energetika kérdéseivel foglalkozó, valamint a nemzetközi kereskedelmi bizottságok jóváhagyták azokat a tervezeteket, amelyek 2026. január 1-jétől betiltják az orosz gáz, beleértve az LNG-t is, importját az EU-ba. Néhány kivétel csak a meglévő rövid távú szerződésekre (június 17-ig) és a 2027. január 1-jéig érvényes hosszú távú szerződésekre vonatkozik, feltéve, hogy ezeket a szerződéseket 2025. június 17-e előtt kötötték meg.
A javasolt intézkedések lehetővé tennék az energiaszolgáltatók számára, hogy vis maior körülményekre hivatkozva felmondják a szerződéseket – ami magában foglalhatná a további import jogilag kötelező érvényű tilalmát is.
Azt is javasolják, hogy 2026. január 1-jétől tiltsák meg az orosz eredetű gáz ideiglenes tárolását az EU-ban.
A kiskapuk bezárása és a szabályok megkerülésének kockázatának csökkentése érdekében a gazdasági szereplőknek részletesebb bizonyítékot kell szolgáltatniuk a származási országról.
Ugyanettől a naptól kezdődően az összes orosz kőolaj és kőolajtermék importjának tilalmát javasolják, további megelőző intézkedésekkel és a szabályok megkerülésének súlyosbított büntetéseivel együtt.
Ezenkívül a képviselők töröltek egy rendelkezést, amely lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy ideiglenesen felfüggessze az import tilalmát olyan helyzetekben, amikor veszély fenyegeti az EU energiabiztonságát.
A projekteket 83 igen, 9 nem szavazatával hagyták jóvá, 1 személy pedig tartózkodott.
A közleményben megjegyezték, hogy az európai parlamenti képviselők támogatták ezt a döntést, tekintettel arra, hogy Oroszország két évtizede szisztematikusan fegyverként használja energiaforrásait, és ez még súlyosabbá vált az Ukrajna elleni nyílt támadás után.
