A szegénység mértéke Ukrajnában a 2002-es szintre romlott, de ha az ország fenntartja a pozitív makrodinamikát, akkor nem nő tovább a nyomor – jelentette ki Ljudmila Cserenyko, a közgazdasági tudományok doktora,a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet népesedés- és életszínvonal-kutatási osztályának a vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Cserenyko kifejtette, minden társadalomnak megvan a maga szegénységi küszöbe, amelyen túl nehéz a nyomor kordában tartása, és pusztító fejlemények következnek be. Úgy tartják, hogy a szegények 50%-os arány veszélyes jelzés, a 60-80%-a pedig még rosszabb – tette hozzá. „A második pont az, hogy meddig tart, és milyen időszak után következett be. Amikor elkezdtük a szegénységet mérni 2000 óta, a létminimum megállapítása óta, e kritérium szerint a szegények aránya akkor elérte a 80%-ot. 2022-ben 60% volt. 2021-től 2022-ig visszatértünk a 2002-es szintre – a szegénység 40%-ról 60%-ra nőtt” – mondta a szakértő.
A demográfus hozzátette, hogy 2004-ben az ukránok jövedelme rohamosan nőtt, majd csökkent a szegénységi szint. Még a belpolitikai események sem változtattak a dinamikán – jegyezte meg. Mint hozzátette, 2024-re nehéz prognosztizálni, ám pozitív körülmények között a szegénységi szint nem emelkedik. „Nehéz prognosztizálni, de ha marad a pozitív makrodinamika és nem lesznek negatív változások a fronton, ha a jelenlegi helyzet folytatódik, akkor biztosan nem nő a szegénység. Meglátjuk, mennyivel fog csökkenni – fejezte ki reményét Ljudmila Cserenyko.
Ha a téli hidegek előtt nem tudják kijavítani Ukrajnában a támadásokban megrongálódott lakóépületeket, az egy újabb, belső migrációs hullámot indíthat el Arup Banerji, a Világbank kelet-európai regionális igazgatója szerint.
A frontvonaltól távol eső városokat is elérő orosz támadások tovább nehezítik az egyébként is borzasztó gazdasági helyzetet Ukrajnában, mondta Arup Banerji, a Világbank kelet-európai regionális igazgatója a Reutersnek. Hozzátette: az év végére az ukrán lakosság 25 százaléka élhet szegénységben, ez az adat a háború előtt még mindössze 2 százalék volt. Sőt, ez az arány a jövő év végére akár az 55 százalékot is elérheti.
Banerji szerint az ország háborús működésének hatékonyságát jelzi, hogy a héten az energetikai létesítményeket ért jelentős orosz támadások után hamar helyreállították az áramellátást, ám Oroszország azóta taktikát váltott, ami fokozza a kockázatokat. Ha decemberi, januári hidegekig nem javítják ki a megrongálódott lakóépületeket, az egy újabb, belső migrációs hullámot indíthat el – tette hozzá.
A hírügynökség felidézi: Volidimir Zelenszkij ukrán elnök nemzetközi adományozóknak a héten arról beszélt: Ukrajnának 38-55 milliárd dollárra van szüksége a jövő évre becsült költségvetési hiány fedezésére és további 17 milliárd dollárra a kritikus infrastruktúra – iskolák, lakóházak, energetikai létesítmények – újjáépítéséhez.
Banerji szerint eddig bíztató válaszok születtek ez ukrán államfő ezekkel kapcsolatos megkereséseire, az országok többsége jelezte, támogatná pénzügyileg Ukrajnát a következő évben.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ma magabiztosan kijelenthetjük, hogy a COVID-19 járvány még jobban elmélyítette a gazdag és szegény britek közötti szakadékot. Koronavírus nagymértékben megerősítette az ország lakosságának pénzügyi egyenlőtlenségét, sőt, szó szerint befolyásolta az Egyesült Királyság legszegényebb polgárainak esélyeit.
Ezt a kérdést a Fiskális Tanulmányok Intézetének (Institute for Fiscal Studies -IFS) kezdeményezésére tanulmányozták. És a kutatásban vezető szerepet játszott Angus Deaton, 2015-ben Nobel-díjas jeles brit közgazdász, aki azt állítja hogy az Egyesült Királyság „számos olyan kihívással nézett szembe, amelyek elől nem lehet kibúvót találni”.
„Mivel az oltóanyagok egy, nagymértékben járványtól mentes világba helyeznének át minket, nagyon fontos elgondolkodni azon politikán, amelyre szükség lesz károk kiküszöbölésére, és minden figyelmet azokra kell összpontosítani, akik valóban a legjobban szenvedték a járványt. Egy olyan országot kell felépítenünk, amelyben mindenki részének érzi magát” – közölte Angus Deaton a problémával kapcsolatban.
Mint mindannyian tudjuk, a COVID-19 nem tesz különbséget gazdagok és szegények között. Az IFS megállapításai szerint azonban, a betegségben elhunytak között az Egyesült Királyság leghátrányosabb helyzetű polgárai aránya körülbelül a kétszerese volt.
Mindemellett, „az etnikai kisebbségek csoportjában az elhalálozási arány jóval magasabb volt, mint az átlag lakosság körében”. Az IFS szerint ez részben szakmájuknak köszönhető, mert például a sötétbőrű munkaképes nők több mint 20%-a az egészségügyben és szociális szférában dolgozik, legtöbbször a legalacsonyabb beosztásban.
Azok a brit állampolgárok, akik magas jövedelemmel rendelkeznek és jól képzettek, sokkal könnyebb élik túl a koronavírus válságot, mert legtöbbjük irodai dolgozó, akik könnyen áttérnek a távmunkára a karantén idején.
Ráadásul a szegény családból származó gyermekek nehezebben tanulnak, többek között a karantén idején nehezebb elvégezniük a házi feladatot, mivel kevesebb online órához van hozzáférésük. Az iskolák megnyitása után is nagy valószínűséggel, hiányoztak az órákról – állítják a brit tudósok.
Ezen kívül, bár idős polgároknál nagyobb a fertőzés veszélye, a járvány gazdasági következményei egyre inkább a fiatalokat sújtják. Például a 25 év alatti személyeknél az állás elvesztésének valószínűsége több mint kétszerese nőtt idősebb kollégáikhoz képest.
Érdekes módon ezek a tanulmányok annak a felhívásnak a hátterében jelentek meg, miszerint a brit kormány vitassa meg a vagyonadó bevezetésének aktuális kérdését. Egy összegű illetékről van szó, amelyet az adott ország állampolgárának kell befizetnie, ha ő egyedül birtokol egy több mint 500 ezer font értékű vagyont.
Az IFS hangsúlyozta, hogy nem támogatja a vagyonadó bevezetését. Ugyanakkor az intézet képviselői felszólították az Egyesült Királyság kormányát, hogy nyújtson célzott támogatást az oktatásban lemaradt gyermekek számára, módosítsa szociális és adópolitikáját az önálló vállalkozók támogatása érdekében, valamint segítse a munkát kereső fiatal főiskolai és egyetemi diplomásokat.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Afganisztánban 2021-ben az ideinél ötmillióval több embert kell majd segéllyel ellátnia – közölte egy ENSZ-illetékes saját adataira hivatkozva.
„A szükség egyre nő, és sürgősen pénzre van szükség” – nyomatékosította Rames Radzsaszingam, a világszervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese, aki a koronavírus-járvánnyal, valamint az erőszak elharapódzásával magyarázta az emelkedő számokat.
Radzsaszingam szerint emiatt az idei 11 millió helyett, 2021-ben 16 millió embert kell majd az ENSZ-nek segélyezni Afganisztánban.
Asraf Gáni afgán elnök hétfőn arról beszélt, azt szeretné, hogy a tálib felkelőkkel folytatott béketárgyalások a katari Doha helyett Afganisztánban folytatódjanak, mert nem illendő, hogy luxusszállodákban folynak a tárgyalások, miközben sok afgán nélkülöz. A szeptemberben megkezdett megbeszéléseket egyelőre felfüggesztették, január elején folytatódnak a tárgyalások.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
?️ Los talibanes vierten 3.000 litros de alcohol en un canal de Kabul porque "los musulmanes no deben fabricar alcohol. El Talibán no tolera su consumo por su interpretación estricta de las leyes coránicas", ha explicado la agencia de inteligencia afgana en Twitter.#TNPLivepic.twitter.com/gfUtxoxhzz
Minden negyedik ukrán polgár a szegénységgel és jövedelme jelentős csökkenésével fog szembesülni a koronavírus-járvány miatt, számolt be az ENSZ Ukrajnai humanitárius ügyek koordinálásáért felelős részlegének sajtószolgálata.
A dokumentumnak megfelelően, ha világjárvány kezdete óta a háztartások mintegy 80%-a veszített jövedelméből. Ugyanakkor az ukrán családok 40%-nak minimum egy tagja elvesztette munkahelyét.
„Ukrajna az elmúlt évtized legsúlyosabb recessziójával szembesülhet, aminek eredményeképpen több mint 9 millió ember kerülhet szegénységbe” – áll a közleményben.
Az ENSZ hozzátette, hogy a koronavírus terjedésével kapcsolatos helyzet Ukrajnában egyre rosszabb.
