Az energiatermelő létesítmények elleni orosz támadások közepette Ukrajna tárgyalásokat kezdett a partnereivel a gázimportról, ehhez azonban elegendő forrásra van szükség – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Kaja Kallasszal, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tartott közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ők (az oroszok – a szerk.) támadják a gáztárolóinkat, a vízellátásunkat és általában a gázinfrastruktúránkat, ezért kezdtünk el tárgyalni a gázimportról. Vannak becsléseink arról, hogy mire lehet szükségünk, de főleg a pénzről van szó. Jelenleg a gáz nem jelent problémát.” Ugyanakkor szerinte a probléma az, hogy van-e elég forrás ennek a gáznak a megvásárlására.
„Tudjuk, hol lehet megvásárolni, ismerjük az árát. Vannak partnereink, akik készek szállítani, és jelenleg nem kérnek pénzt” – jegyezte meg az elnök. Európai, különösen norvég partnerekről beszélünk. „És akár a Közel-Kelet képviselői is lehetnek. Tavaly télen is ezekre a kapcsolatokra támaszkodtunk. Értjük, hol lehet gázt vásárolni, de ismét az a kérdés, hogy honnan szerezzünk elég pénzt. De sikerrel fogunk járni” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
A kanadai–amerikai kereskedelmi tárgyalások zsákutcába juthatnak. Donald Trump szerint lehet, hogy nem is lesz megállapodás, helyette egyoldalúan vezethetnek be 35 százalékos vámot a kanadai termékekre.
Az Egyesült Államok elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy Kanada esetében elképzelhető, hogy nem születik tárgyalásos kereskedelmi megállapodás, és Washington inkább saját hatáskörben dönt majd a vámokról. Donald Trump a Fehér Ház elől, skóciai útjára indulva beszélt újságíróknak, és kijelentette: „Kanadával nem volt igazán szerencsénk. Lehet, hogy ez az az eset, ahol csak vám lesz, nem pedig igazi tárgyalás.”
Az Egyesült Államok jelenleg arra készül, hogy augusztus elsejétől 35 százalékos vámot vezessen be minden olyan kanadai termékre, amely nem esik az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közti kereskedelmi megállapodás (USMCA) hatálya alá. A két ország ennek elkerülésére próbál újabb megállapodást kötni, de az idő szorít, és egyre kisebb az esély egy gyors áttörésre.
Ukrajnának további finanszírozásra van szüksége, mivel az Oroszország elleni háború vége még mindig nem látszik, a kormány ezért nagy valószínűséggel felkéri majd a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) egy új program jóváhagyására – jelentette ki kedden Julija Szviridenko miniszterelnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko elmondta, hogy a globális donorok eddig a következő két év költségvetéséhez szükséges becsült 75 milliárd dollárnak csak a felét különítették el. Az IMF nagyjából 16 milliárd dolláros hitelprogramja 2027-ben lejár, és a háború időtartamával kapcsolatos bizonytalanság valószínűleg ahhoz vezet, hogy a hitelező a jövő hónapban esedékes felülvizsgálatán új tervet vitat meg. „Ha az alapforgatókönyv azt feltételezi, hogy a háború jövőre is folytatódik, akkor elég valószínű, hogy új IMF-programunk lesz” – állította.
Az augusztusi IMF-látogatás során gazdasági és katonai forgatókönyveket fogunk megvitatni, „hogy meghatározzuk, hogy egy új program ésszerű lenne-e, és milyen paraméterei lennének a valószínűsíthetőeknek” – tette hozzá Julija Szviridenko.
Az IMF és az Ukrán Nemzeti Bank helyzetét ismerő tisztviselők szerint még idén várhatóak tárgyalások egy új programról – írta a Bloomberg.
Az IMF 2023 márciusában jóváhagyta a folyamatban lévő hitelezést, megtörve ezzel azt a precedenst, amely tiltja a háborúban álló országoknak történő hitelezést.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajnának további finanszírozásra van szüksége, mivel az Oroszország elleni háború vége még mindig nem látszik, a kormány ezért nagy valószínűséggel felkéri majd a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) egy új program jóváhagyására – jelentette ki kedden ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1753204320 [modified] => 1753196420 ) [title] => Ukrajnának további finanszírozásra és új programra van szüksége az IMF-fel, mert a háború elhúzódik – Szviridenko [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=62155&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 62155 [uk] => 62169 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 62167 [image] => Array ( [id] => 62167 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko.png [original_lng] => 1854196 [original_w] => 1600 [original_h] => 1000 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-768x480.png [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-1024x640.png [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko-1536x960.png [width] => 1536 [height] => 960 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko.png [width] => 1600 [height] => 1000 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/szviridenko.png [width] => 1600 [height] => 1000 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1753185621:5 [_thumbnail_id] => 62167 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2573 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 277758258001 [_oembed_591bce97724e9893103d4235eacb39ab] =>
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
Az amerikai elnök vasárnap bejelentette, hogy már akár e héten megkötheti az első vámmegállapodásokat. Trump közölte azt is, hogy egyelőre nem tervez beszélni Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Trump elnök közölte, hogy kormánya akár már ezen a héten kereskedelmi megállapodásokat köthet néhány országgal, ami enyhülést hozhat azoknak a kereskedelmi partnereknek, akik szeretnék elkerülni az Egyesült Államok magasabb importvámjait.
Nagyon is lehetséges – mondta Trump vasárnap újságíróknak arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e ezen a héten bármilyen kereskedelmi megállapodás. Konkrét országokat azonban nem nevezett meg. „Sok országgal tárgyalunk, de a végén én magam fogom megkötni a megállapodásokat” – mondta Trump az Air Force One fedélzetén. „Folyton ugyanazt kérdezik: »Mikor lesz megegyezés?« Ez rajtam múlik, nem rajtuk” – idézi a Bloomberg az amerikai elnököt.
Trump nem tervezi, hogy beszélne a kínai elnökkel
Trump azt is jelezte, hogy munkatársai tárgyalásokat folytatnak kínai kollégáikkal. Az amerikai elnök vámkampányának középpontjában Kína áll, Peking válaszul megtorló vámokat vetett ki amerikai termékekre – ezek mostanra akár a 145 százalékot is elérhetik. Az utóbbi napokban Kína enyhülésre utaló jeleket adott, Trump pedig az NBC Newsnak vasárnap adott interjúban azt mondta, hogy hajlandó lenne később csökkenteni az amerikai vámokat.
Egy Air Force One-on feltett kérdésre válaszolva ugyanakkor Trump azt mondta, nem tervezi, hogy beszéljen Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A TikTok amerikai részvényeinek elkülönítéséről szóló megállapodást felfüggesztették, miután Kína bejelentette, hogy nem hagyja jóvá Donald Trump elnök, a kölcsönös vámokról szóló bejelentése miatt, közölte a Reuters két, a helyzetet jól ismerő forrásra hivatkozva.
Az egyik forrás elmondása szerint az ügylet szerkezete április 2-án, szerdán majdnem véglegessé vált. A megállapodás a TikTok egyesült államokbeli tevékenységének egy új, amerikai székhelyű, többségi amerikai befektetők által irányított céggé való szétválását jelentette. A ByteDance a részvények kevesebb mint 20%-át megtartaná.
A megállapodást már jóváhagyták a meglévő és új befektetők, a ByteDance és az Egyesült Államok kormánya. A ByteDance és a Fehér Ház képviselői nem kommentálták ezt az ügyet. A washingtoni kínai nagykövetség szintén nem reagált a kommentárra.
A késedelem azután történt, hogy a Trump-kormányzat új vámokat vetett ki a kínai árukra, ami megnehezíti a megállapodás jóváhagyását nemzetközi szinten.
Ukrajnának néhány hete van hátra, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba való behozatalának mechanizmusáról az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) június 5-i lejárta után, jelentette be Tarasz Kacska, Ukrajna gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettese egy agrárkonferencián, írta az Interfax-Ukrajina.
Elmondása szerint jelenleg folynak a tárgyalások 40 árukategóriáról, amelyek tarifakvóta alatt vannak. Egyben megjegyezte, hogy ezek közül 2022-ig csaknem 25-öt nem exportáltak.
„Sok termékkategória érzékenynek minősül, bár exportjuk meghaladta a megállapított határértékeket. Reméljük, hogy az EU nem fogja ezeket a saját piacára nézve veszélyként kezelni, és beleegyezik a liberalizációjukba”, magyarázta.
Az érzékeny áruk közül az Európai Bizottság külön kiemeli a mézet, kukoricát, korpát, gabonaféléket, cukrot, tojást és baromfihúst. Az ukrán fél már elkészítette javaslatait ezen termékek kapcsán, és jelenleg azok jövőbeli sorsáról tárgyalnak.
Kacska hangsúlyozta, hogy a legnehezebb viták a cukorexport körül zajlanak. „Jelentősen növeltük a termelést, de ez nem jelenti azt, hogy az ukrán export tönkretenné az európai piacot. Éppen ellenkezőleg, hiány idején segítette az EU-t” – jegyezte meg a kormány tisztviselője.
További problémás kérdés a baromfihús importja. Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy ez a szegmens elsősorban a kis- és közepes termelők, és ne csak a nagy mezőgazdasági üzemek előtt legyen nyitva.
A következő hetekben Ukrajna és az EU várhatóan dönt az érzékeny áruk listájáról és azok exportkvótáiról.
Hogyan tovább?
Egyes EU tagországok, köztük Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia, az autonóm kereskedelmi intézkedések végrehajtása után az ukrán mezőgazdasági termékek háború előtti kvótáihoz való visszatérést szorgalmazzák.
Emlékezzünk vissza, hogy 2024. június 5-től az EU frissített szabályokat vezet be a mezőgazdasági termékek Ukrajnával folytatott vámmentes kereskedelmére vonatkozóan, amely egy évig tart. Kezdetben 2022. június 4-én vezették be az autonóm kereskedelmi intézkedéseket az ukrán gazdaság támogatására. 2023 májusában az Európai Parlament megszavazta ezen intézkedések további egy évvel történő meghosszabbítását.
Kacska hangsúlyozta, hogy a fő probléma nem a számokban, hanem a politikai megközelítésben van: „Az ukrán termékekről szóló vitákat gyakran használják politikai játszmákban, és az EU-ban a gazdálkodók érzelmeit szítják. Valójában azonban Ukrajna nem rendelkezik túlzott termelékenységgel egyik vitát kiváltó árukategóriában sem.”
Példaként a kukoricával kapcsolatos helyzetet hozta fel: „Ennek a növénynek a termelési volumene az EU-ban meghaladja az ukrajnaiét, a búzánál pedig még nagyobb ez a különbség.”
2024-ben az EU 27 tagállama 135 millió tonna búzát takarított be, ami megerősíti az Európai Unió státuszát ezen gabona egyik vezető termelőjeként.
„Mindenki tisztában van azzal, hogy június 6-ig meg kell találni a megoldást, de ez nem korlátozódhat a 2014-es keretekre. Az érzékeny áruk kereskedelmi paramétereit a szabályzatban meghatározott kvóták és a 2023-as maximális exportvolumen között határozzák meg”, foglalta össze Kacska.
Előrejelzése szerint nem lesz túlzott korlátozás a kukorica szállítására, mivel az EU-ban a kereslet meghaladja a jelenlegi évi 15 millió tonnás határt. A búzaexport kérdése ugyanakkor az egyes uniós országok eltérő megközelítése miatt továbbra is nyitott.
Az ukrán gazdaság veszteségei az exportkorlátozások miatt
Ha az Európai Unió 2025. június 6.-a után nem hosszabbítja meg Ukrajna kereskedelmi kedvezményeit, a hazai gazdaság évente 3,5-4 milliárd eurós veszteséget szenvedhet el. Ez a téma az „Agrárszektor-2025: Kihívások és lehetőségek új körülmények között” című konferencián is felmerült, amelyre 2025. február 27-én Kijevben került sor – írta a Novoje Vremja.
Olekszandr Kubrakov, a We Build Ukraine elemző központ felügyelőbizottságának elnöke elmondása szerint az agráripari szektor még a teljes körű háborús körülmények között is az ukrán gazdaság fontos eleme marad. 2024-ben a devizabevételek több mint 50%-át az agrárszektor biztosította az állami költségvetésnek. Emellett a We Build Ukraine elemző központ és a Boston Consulting Group tanácsadó cég adatai szerint az agrárszektor azon nyolc kulcságazat közé tartozik, amelyek fejlesztése a Gazdasági Növekedési Stratégiával összhangban az ország GDP-jének jelentős növekedését eredményezheti a következő évtizedben.
Az EU-val kötött társulási megállapodás 2014-es aláírása óta jelentősen nőtt az Európai Unió részesedése Ukrajna külkereskedelmi mérlegében – a 2013-as 30%-ról 2023-ra 56%-ra. Tavaly az ukrán áruk EU-ba irányuló exportja elérte a 23,4 milliárd dollárt, ami a teljes export 64,6%-át tette ki. Ilyen adatokat tartalmaz a „Stratégiai iránymutatások Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez” című tanulmány, amely az Ukrajnai Munkaadók Szövetségének felkérésére, a dán külügyminisztérium támogatásával készült. Az eredményeket parlamenti meghallgatásokon ismertették a Legfelső Tanács gazdaság- és agrárpolitikával foglalkozó bizottságaiban.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Donald Trump ismét felszólította az OPEC-et az olajárak csökkentésére, hogy ezzel gyengítse Oroszország pénzügyi helyzetét és elősegítse az ukrajnai háború befejezését. Ezzel párhuzamosan Keith Kellogg, Trump leendő békeküldöttje is az orosz olajipart célzó szigorúbb intézkedések szükségszerűségéről beszélt.
Trump pénteken, egy észak-karolinai látogatás során fejtette ki véleményét az olajárak és az ukrajnai háború összefüggéseiről.
Az egyik módja a gyors megállításnak, ha az OPEC nem keres annyi pénzt, és csökkenti az olajárat, akkor a háború azonnal véget ér – nyilatkozta az elnök.
Keith Kellogg, Trump leendő békeküldötte a FOX Newsnak adott pénteki interjújában megerősítette, hogy az orosz olajipart célzó szigorúbb intézkedések nyomást gyakorolhatnának a Kremlre a tárgyalások megkezdése érdekében.
„Oroszország milliárdokat keres az olajeladásokból” – jelentette ki a Trump-bizalmas. Kellogg hangsúlyozta, hogy a harctéri sikerek önmagukban valószínűleg nem elegendőek Oroszország meghátrálásához.
A politikai kinevezett szerint Oroszország olajbevételeinek hordónkénti 45 dollárra, vagyis a nyereségességi pontra való csökkentése jelentősen gyengíthetné Moszkva pénzügyi ellenálló képességét. Ez a lépés arra kényszeríthetné az orosz vezetést, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Korábban az Európai Unió és a G7-ek egy közös szankciós tervezetet dolgoztak ki és hajtottak végre Oroszország olajiparával szemben. Az azóta is érvényben lévő olajársapka lényege, hogy a szinte teljesen nyugati kézben lévő biztosítók és szállítmányozó cégek csak akkor foglalkozhatnak orosz olajszállítással, ha azt a megadott árszint alatt értékesítik. Ez a lépés azonban az orosz „árnyékflotta” kialakulásához vezetett.
A Reuters hírügynökség január 23-án öt meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin egyre inkább aggódik az ország gazdasági helyzete miatt. Ez az aggodalom részben a nyugati szövetségesek által bevezetett jelentős szankcióknak tudható be, amelyek célja Oroszország katonai agressziójának korlátozása.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, hogy a jövő héten tárgyalásokat kezdeményez a gázszállítások, valamint az üzemanyag Ukrajnán keresztüli tranzitjáról. Szlovákia nem akar geopolitikai okokból többet fizetni a gázért, mint amennyit szükséges – jelentette ki.
Szlovákia rendkívül intenzív nemzetközi tárgyalásokat folytat a 2025-ös gázszállításokról – mondta Fico.
„Ezek a döntések rengeteg buktatót rejtenek magukban, mert ukrán részről politikai nyilatkozatok hangzanak el, és nyomás nehezedik a keletről nyugatra irányuló szállítások megszakítására” – idézi a Bloomberg a szlovák kormányfőt.
Szlovákia az Ukrajnán keresztül áramló orosz gáz egyik legfontosabb vásárlója. A Kreml közel három éve tartó háborúja miatt Ukrajna világossá tette, hogy nem hosszabbítja meg az év végén lejáró gáztranzit-megállapodást. Szlovákia azonban folytatja a tárgyalásokat arról, hogy a gáz január 1-jétől továbbra érkezzen.
Szlovákia elutasítja a nyomást, hogy csak nyugati gázt fogadjon el. Nem látjuk okát annak, hogy geopolitikai okokból többet fizessünk a gázért, mint amennyit szükséges – mondta Fico. „Ezért az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, kivételesen intenzív tárgyalásoknak lehetnek tanúi különböző szinteken és különböző országokban, már a jövő héttől kezdve”.
Kijev gáz tranzitország maradna, de úgy, hogy közben nem függ Oroszországtól. Az ukrán elnök a jelenlegi orosz gáz helyett azerit továbbítana Európába.
Lejár Ukrajna egyik fontos gázszállítási szerződése az oroszokkal, ami miatt év végétől nem tudna gázt továbbítani az európai partnerei felé. Volodimir Zelenszkij meg akarja őrizni hazája tranzitország-szerepét – és bevételeit. Az ukrán elnök jelenleg is tárgyal Azerbajdzsánnal, hogy a jövő évtől azeri földgázt továbbíthasson az Európai Unióba.
Az ukrán állami energiavállalat, a Naftohaz és az orosz Gazprom közötti jelenlegi megállapodást 2019-ben írták alá és 2024 végén lejár. Az Ukrajnán áthaladó vezetékekből azonban mára kevés ország kap gázt. Nincs köztük Magyarország, ahova immár csak Törökország felől érkezik az energiahordozó.
„Nem akarjuk meghosszabbítani az Oroszországi Föderációval kötött gázszerződést. Nem akarjuk, hogy itt pénzt keressenek”– mondta Zelenszkij szerdán a Bloombergnek és hozzátette, hogy ugyanakkor „nekünk, az EU leendő tagjainak, támogatnunk kell a barátainkat”.
A tranzitországi szerep megtartása azonban Ukrajnának is kulcsfontosságú, mivel az számottevő bevételt jelent neki.
Ebből csak 2021-ben 1 milliárd dollárt folyt be az ukrán államkasszába. Márpedig a külföldi segélyekkel fenntartott országnak minden hrivnyára és dollárra szüksége van.
Ráadásul, ha nem érkezik gáz Ukrajnába, akkor nem csak a tranzit miatti bevételtől esik el az állam. A csővezeték használaton kívül is amortizálódik, rongálódik, gáz hiányában pedig támadások célpontjaivá is válhatnak.
Ukrajna egykor az orosz földgáz fő szállítója volt Európába, és az EU szükségleteinek mintegy negyedét fedezte. A tranzit azonban lecsökkent, miután az elmúlt évtizedben Oroszország alternatív, az országot megkerülő csővezetékeket épített. Ezt tetézte, hogy Moszkva az orosz–ukrán háború kitörése után lecsökkentette a küldött földgáz mennyiségét és az Európai Unió tagországai is visszafogták a fogyasztásukat.
Ukrajnán keresztül jelenleg évente mintegy 15 milliárd köbméter gáz érkezik a régióba, főként Szlovákiába és Ausztriába.
Azerbajdzsán korábban jelezte, hogy növelné gázexportját Európába, amihez újabb, hosszú távú megállapodásokat kötne. Mivel kitermelési kapacitását hosszabb távon tudja csak növelni, Azerbajdzsán átmenetileg orosz gázt is továbbít a saját kitermelése mellett.
Az azeri gáz jó minőségű, amire a magyar állam is felfigyelt. Magyarország bevásárolta magát az egyik azeri földgázmezőbe, amivel a magyar energiaellátás biztonságát növelte.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Azok a befektetők, akik 20 milliárd dollár értékű ukrajnai kötvényt birtokolnak, hitelezői bizottságot hoznak létre az adósság-átütemezésről folytatott tárgyalások folytatására Kijevvel – közölte szombaton az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A híriroda forrásai szerint a hivatalos csoport a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi ülése előtt kezdheti meg a tárgyalásokat, amely a tervek szerint április 17-én kezdődik Washingtonban. Ez lesz az első kísérlet a magánkötvény-tulajdonosok és Ukrajna közötti tárgyalások formalizálására. A 2023 ősze óta zajló konzultációk informális jellegűek voltak.
Források szerint az ukrán adósságkezelő iroda megkeresett néhány befektetőt, és megpróbálta őket egy hitelezői csoportba tömöríteni. A hitelezői bizottságban várhatóan nyolc-tizenkét jelentős vagyonkezelő társaság vesz majd részt.
A teljes körű invázió kezdete óta Ukrajna államadóssága megkétszereződött (2,758 trillió hrivnyával), devizában kifejezve 55%-kal (51,6 milliárd dollárral). Az államadósság fő növekedése az EU, más országok kormányai és nemzetközi pénzügyi szervezetek külső hivatalos kedvezményes hiteleinek bevonzásából adódik.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
