Mára mérhetetlen veszteségekhez vezetett, hogy két éve lejtőre került az orosz szén- és ásványexport, amelyet uniós szankciók is sújtanak. Pedig az orosz szén ára jóval alacsonyabb a világpiacinál.
Az orosz szénipar és ásványexport 2022-ben kezdődött nehézségei mára a helyi vállalatok mérhetetlen pénzügyi veszteségeihez vezettek. Az év első kilenc hónapjában a fő vásárlók jelentősen csökkentették vásárlásaikat. A nyereséges szénipari cégek száma esett, a veszteségeseké érezhetően nagyobb volt.
Oroszország szénexportja a vizsgált időszakban csaknem 10 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában, és 147 millió tonnát tett ki. A fő vevők eladásai a következő módon alakultak:
Törökország: 35 százalékkal, 15 millió tonnára,
India: 23 százalékkal, 20 millió tonnára,
Kína: 9,5 százalékkal, 53,7 millió tonnára esett.
A szén helyett a lakosság vonatozik
Az orosz Energiaügyi Minisztérium szerint kevesebbet vásároltak a kisebb vevők is, például Japán, Vietnám és Fehéroroszország, bár lehet, hogy az utóbbi csak közvetítő volt. Két fontos tényező vezetett az orosz szénipar rossz helyzetéhez Alekszandr Titov, az Energiaügyi és Pénzügyi Intézet vezető szakértője szerint: megdrágult az orosz vasúti szállítás, és jelentős árkedvezményeket kellett adni a világpiaci árakhoz képest. Ráadásul a világpiaci árak meglehetősen alacsonyak. Mint mondta, bár a szén korábban is volt olyan olcsó, mint most, de akkor nem volt ennyire inflációs a környezet, nem volt ilyen drága a szállítás, és nem voltak ilyen magasak a további költségek. Hatalmas az említett kedvezmény is. Amíg az orosz szén tonnája 85 dollár körüli áron adható el Nyugatra, addig a dél-afrikai 110 dollárért. A nyugati szankciók miatt sokak számára „mérgezővé” válik az orosz szén, így nehézségekbe ütközik
a hajókeresés,
a kölcsönös elszámolások megszervezése,
a szállítási tőkeáttétel pedig megnőtt.
Emlékezetes, hogy az orosz szénexport volt az ukrajnai háború miatt Oroszország elleni egyik első, és kivételeket nem ismerő uniós szankciók áldozata. Előzőleg Magyaroszágra is érkezett jó minőségű orosz barnaszén, amelyet szívesen vásárolt a lakosság, szerepe volt a lakossági kedvezményes szénprogramban, és az energiaipari felhasználók is rendszeresen rendeltek belőle. A behozatal azonban az uniós tilalom miatt leállt, az importőr tönkrement.
„Míg a kvóták lehetővé teszik, hogy az Orosz Vasutak elfogadható mennyiségben szállítsanak kelet felé szenet, de az észak-kaukázusi vonalon és a Balti-tenger felé minden bonyolult. Annak is érződik a hatása, hogy az Oroszországi Föderáció déli részén elrendelt repülési tilalom miatt megnőtt a vasút utasforgalma, ami megnehezít a szenet szállító vonatok közlekedését.”
A bányavállalatok panaszkodnak, hogy hiába tudnák küldeni a szenet, az Orosz Vasutak elutasítja a kérelmüket.
„Nincs elég vonat, nincs elég vasúti dolgozó” — magyarázta az intézet vezető szakértője. Szerinte a termikus (fűtési célú) szén exportvámjának ez év végére történő eltörlésével az orosz vállalatok tonnánként 5 dollárt spórolhatnak. A kitermelési illeték (bányajáradék) és az illeték pótlékát azzal a feltétellel törölték el, hogy ha nő a piaci ár, visszatér az illeték is. Mindez azonban nem oldja meg a cégek helyzetét, csak enyhít a bajukon.
Nincs gyors megoldás
Az orosz bányavállalatok továbbra sem tudnak megszabadulni az általuk adott kényszerű árengedménytől, legfeljebb az abból fakadó kárt csökkenthetik. Már 2022 őszén is 50-50 százalékos diszkontra kényszerültek, de ez elsősorban a nyugati expotjukra vonatkozott. Ám átlagosan, az összes szénfajta figyelembevételével is elérte a kedvezmény a 35 százalékot. Az orosz kormány 2023 őszén a rubel árfolyamától függően 4–7 százalékos rugalmas exportvámot vezetett be a szénre.
A Roszstat jelentései szerint 2024 nyolc hónapjában a széntársaságok együttes adózás előtti eredménye 34 milliárd rubel veszteség, az adózás utáni pedig 4,9 milliárd rubel veszteség volt. Az előző években még nyereséget mutattak fel.
