Az ukrán Pivdennij kikötőben felfüggesztették a munkát, mert Oroszország nem engedi be a hajókat. Moszkva gyakorlatilag elzárta a kikötőt attól a megállapodástól, amely lehetővé teszi a gabona biztonságos exportját a Fekete-tengeren.
A Reuters szerint Oroszország és Ukrajna által 2022 júliusában aláírt Fekete-tengeri gabonakezdeményezés célja, hogy garantálja a gabona és élelmiszertermékek biztonságos katonai exportját három ukrán kikötőből: Odesszából, Csornomorszkból és a Pivdennij kikötőből.
A Törökországgal kötött megállapodást közvetítő ENSZ május 22-én, hétfőn aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Pivdennij kikötő május 2. óta egyetlen hajót sem fogadott a megállapodás részeként.
Jurij Vaszkov, Ukrajna újjáépítési miniszterhelyettese szerint ez a megállapodás súlyos megsértése. Ez a kikötő a legnagyobb a rakományforgalmat tekintve. Az Újjáépítési Minisztérium adatai szerint körülbelül 1,5 millió tonna élelmiszert tárol, amelyet 10 országba exportál. A szállítmányért 26 hajónak kellene megérkeznie.
A tengeri kikötők blokkolása miatt az ukrán gazdaság kohászati szektora nehéz időket él át: jelentősen megnőtt a logisztika költsége, nőtt a termékek szállítási ideje. Az ukrán költségvetést is veszteség éri — a becslések szerint havonta az országba több mint 400 millió dollár devizabevétel nem érkezik be – áll a GMK Center honlapján megjelent új tanulmányban.
„A GMK Center kutatásának eredményei szerint átlagosan 3-4-szeresére nőtt az ukrán kohászati termékek a kijelölt kikötőbe való szállításának költsége, az ukrán exportőrök számára a rakodási kikötőhöz való távolság pedig közel ötszörösére nőtt. Ugyanakkor az ukrán kohászati termékeket átlagosan 18 nap alatt jutnak el vasúton az európai vásárlókhoz” — áll az anyagban.
A kiadvány adatai szerint a háború idején az Ukrajnából származó kohászati termékek 60%-át tengeren szállították a végső fogyasztókhoz. Ugyanakkor Ukrajnában csak a dunai kikötők folytatják működésüket, amelyek viszonylag kis kapacitással rendelkeznek, és nem oldják meg a meglévő logisztikai problémákat.
A vasút sem tudja megoldani a kohászok problémáját, mert sem az ukrán, sem az európai vasúti infrastruktúra nem állt készen az Ukrajnából érkező rakomány mennyiségének átvételére és feldolgozására.
„Az ukrán export alapvető infrastrukturális problémái 2022-ben a határátkelőhelyek és az európai vasutak egyes szakaszainak korlátozott kapacitása. A fő probléma az ukrajnai és európai vasúti vágányok eltérő szélessége, és ennek megfelelően a kocsik átrendezésének szükségessége. Az Ukrzaliznicja szerint az összes határátkelő névleges teherbírása több mint 3400 autó naponta, míg a GMK Center becslése szerint ez 1800” — jegyezte meg a GMK Center.
Közrejátszott az európai vasúti fuvarozók kocsihiánya is, a határon a megfelelő átrakókapacitás hiánya, valamint az ukrajnai és európai országok dupla ellenőrzési eljárásai is. Mindez oda vezetett, hogy a termékeket tartalmazó vasúti kocsik sorban álltak Ukrajna és az EU határán (csúcsidőben júniusban — közel 40 ezer vagon). Ebben az időszakban a sorban állás miatti késedelem közel 60 nap volt, hangsúlyozzák elemzők.
„A GMK Center becslései szerint az ukrán kohászati vállalatok reményeiket a litván kikötőkön keresztüli szállításokhoz kötötték, de ezek még nem valósultak meg, mert ahhoz, hogy a vasúti kocsikat Lengyelországon keresztül Litvániába szállítsák, kétszer kell cserélni őket” — foglalta össze a kiadvány.
Korábban Olekszandr Kalenkov, az Ukrmetalurgprom Állami Vállalat elnöke kijelentette, hogy a tengeri kikötők megnyitása erőteljes lendületet ad az ukrán termékek exportjának, a tavaly 30%-kal visszaeső GDP fellendülésének, és több százmilliárd hrivnyát hoz a költségvetésbe.
Julija Szviridenko gazdasági miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Ukrajna igyekszik kiterjeszteni a tengeri kikötőkön keresztül történő gabonaexportról szóló nemzetközi megállapodást, beleértve az acélszállítás lehetőségét is. Elmondása szerint ez támogatja ország gazdaságát és növeli a GDP-t.
Az év első nyolc hónapjában ötvenegymillió tonna áru érkezett a romániai kikötőkbe vagy indult útnak onnan – írta a Ziarul Financiar nyomán a maszol.ro. A tengeri kikötőket igazgató országos hatóság (CNAPM) szerint ez jóval nagyobb a tavalyi mennyiségnél, amihez nagyban hozzájárult az Ukrajnában dúló háború.
„A tavalyi év azonos időszakában negyvenötmillió tonna volt a forgalom, amiből 16,2 millió tonnát a gabona tett ki. Az első nyolc hónapban tizenhárom százalékkal nőtt a forgalom, amiből arra lehet következtetni, hogy az idei áruforgalom elérheti a hetvenmillió tonnát, ez pedig új rekordot jelentene a romániai tengeri kikötők számára” – nyilatkozta Florin Vizan, a CNAPM vezérigazgatója.
A kikötőkön áthaladó árumennyiség 33,3 százalékát a gabona adta, 12,5 százalékát nyersolaj, 9-9 százalékát kőolajipari termékek és vasérc, 5,8 százalékát pedig műtrágya.
Az árumennyiség tíz százaléka Ukrajnából és a Moldvai Köztársaságból érkezett a romániai kikötőkbe. Ez 5,1 millió tonnát jelent, aminek a zöme, 3,7 millió tonna, gabona volt. Az ukrán gabona java időközben tovább is ment harmadik országokba, mintegy 300 ezer tonna pedig még silókban vár arra, hogy behajózzák.
A legjobb garancia az ukrán kikötők blokád alóli felszabadítására a gabonaexport számára az lesz, ha fegyvereket telepítünk Ukrajnában, beleértve a hajók elleni rakétarendszereket – közölte Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn újságírókkal, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta, „fegyverek, amelyeket a térségben telepítünk. Dolgozunk ezen, és kapunk majd hajók elleni rendszereket.” Hangsúlyozta: ez nem fenyegetés, ez lesz a legjobb garancia.
Az elnök szerint Ukrajna készen áll a gabona exportjára. „Megtörjük Oroszország retorikáját, miszerint mi nem akarunk szállítani, és élelmiszerválságot provokálunk. Mi készen állunk, de szükségünk van biztonsági folyosóra.” – szögezte le. „A blokád feloldásban részt vehetnek azok az országok, amelyekben Ukrajna megbízik és amelyek hajlandóak kockázatot vállalni, köztük Törökország.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, illetve Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszter 2019 júliusában jelentették be: aláírták a szerződést arról, hogy Magyarország 131 millió eurós projekt keretében tengeri kikötőt és kijáratot szeretne létesíteni az olaszországi Triesztben. A tranzakció most zárult le, így Magyarország ismét rendelkezik tengeri kikötővel.
A tulajdonosi jogokkal rendelkező külügyi tárca december 17-én 1,8 millióról 16,8 millió euróra emelte az Adria Port Zrt. tőkéjét, amely céget erre a projektre hozta létre a magyar állam. Magyarország 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező, 32 hektáros területet vásárolt, amelyet a magyar vállalkozások használhatnak exporttevékenységükre. Ennek a mennyisége várhatóan kétmillió tonna lesz évente, ám arra még várni kell, hogy hajóforgalom legyen a kikötőben. Ehhez előbb kármentesíteni kell a területet, valamint örökségvédelmi eljárást is le kell folytatni, ami akár egy évig is eltarthat. A magyar állam a terület mellett üzemeltetési koncessziót is vásárolt.
