A Gazprommal kötött szerződések meghosszabbítása ellenére Törökország növeli az LNG-importot, és beruházásokat tervez az Egyesült Államokbeli gáztermelésbe. Törökország egy évvel meghosszabbította a 2025 végén lejáró, összesen 22 milliárd köbméter orosz gáz szállítására vonatkozó szerződéseket – közölte Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter, számolt be a Reuters.
Ankara, amely továbbra is az orosz gáz utolsó jelentős importőre Európában, egy sor hosszú távú LNG-szállítási megállapodást is aláírt, számolva a várható globális kínálati többletre az elkövetkező években. Az új szállítmányok jelentős része az Egyesült Államokból származik majd.
A BOTAS állami tulajdonú vállalat meghosszabbította az Oroszországgal kötött szerződését, közölte Bayraktar.
„A Gazprom szállításai jövőre is folytatódnak, de rövidebb, körülbelül egyéves időtartamra koncentrálunk” – mondta Bayraktar.
Törökország tárgyalásokat folytat egy 10 milliárd köbméternyi gáz importjáról Iránból, amely 2026 júliusában jár le – tette hozzá a miniszter. Megjegyezte, hogy többek között az Iránon átáramló türkmén gáz mennyiségének növeléséről is tárgyalnak.
Bayraktar közölte, hogy Törökország az Egyesült Államokban való gázkitermelésbe kíván befektetni, hogy fedezze azt a kötelezettségét, hogy 15 év alatt akár 1500 LNG-szállítmányt is vásárol az Egyesült Államoktól.
Törökország novemberben jelentősen csökkentette az orosz Urals nyersolaj importját, írta a Reuters a Kpler energiacég adataira hivatkozva: a szállítás napi 100 000 hordóval csökkent októberhez képest, körülbelül napi 200 000 hordóra.
A beszerzések csökkenése az orosz olajtársaságokkal, például a Lukoillal és a Rosznyefttel szembeni amerikai szankciók szigorításának, valamint az EU azon előkészületeinek tudható be, hogy 2026 januárjától betiltja az orosz olajból készült üzemanyag vásárlását.
Ugyanakkor Törökország növelte az alternatív olajfajták, köztük a kazah CPC Blend és a KEBCO, valamint az iraki Basrah importját.
A CPC Blendet, bár az oroszországi Juzsnaja Ozereika kikötőből rakodják, nagyrészt kazah vállalatok állítják elő. A kazah olaj mennyiségére nem vonatkoznak az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók.
Novemberben Törökország napi 105 000 hordó CPC Blend olajat importált Kazahsztánból, ami a 2024 februárja óta a legmagasabb mennyiség. Törökország 2025 szeptemberében leállította az orosz eredetű CPC Blend importját. A szakértők szerint Törökország képes arra, hogy teljes mértékben helyettesítse az Ural olajat. A helyzetet tovább bonyolítja a Kaszpi-tengeri konzorcium terminálja elleni közelmúltbeli támadás.
A törökországi Sivas tartományban új aranylelőhelyet fedeztek fel, amelynek becsült mennyisége 424 000 uncia (mintegy 12 tonna arany). A jelenlegi árfolyam alapján ez körülbelül 1,7 milliárd amerikai dollárt ér – számolt be a Hürriyet a bányászati vállalat közleménye alapján, amelyet a Nyilvános Tájékoztatási Platformon (KAP) tettek közzé.
A geológiai feltárási munkálatok eredményeként 424 000 uncia aranyat azonosítottak, 0,89 gramm arany/tonna átlagos érctartalommal, mintegy 14,9 millió tonna ércben.
A vállalat tájékoztatása szerint a jövő év második negyedévének végéig céljuk, hogy gyorsított ütemben befejezzék a sűrítőfúrásokat, és az eddig feltárt lehetséges erőforrásokat igazolt készletekké alakítsák.
A térségben a kutatófúrások tovább folytatódnak, így a potenciális aranykészletek még növekedhetnek a következő hónapokban.
A vásárlói sztrájk a Kína felé irányuló orosz olajexport közel 45%-át érinti – áll a Rystad Energy elemzésében.
A Reuters értesülései szerint Törökország legnagyobb olajfinomítói a legutóbbi a nyugati szankciókra válaszul egyre több nem orosz eredetű kőolajat kezdenek vásárolni.
Törökország, India és Kína eddig az orosz nyersolaj szinte teljes exportját felszívták. A tengeri szállítások idén Kína felé napi 1–1,5 millió hordó, Indiába 1,2–1,8 millió hordó, Törökországba pedig mintegy 300 ezer hordó körül mozognak. Negyedikként Szíria is vásárol, de csupán 35 ezer hordó/nap mennyiségben – írja a Bloomberg.
A török finomítók most Kína és India példáját követik, ami az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság azon erőfeszítéseinek eredményét jelzi, amelyek célja az orosz olajeladások korlátozása.
Emellett a kínai olajfinomítók is visszafogják az orosz importot, miután az amerikai szankciók a Rosznyefty és a Lukoil vállalatokat is érintik – írja a Bloomberg.
A kínai állami Sinopec és PetroChina már több orosz olajszállítást lemondott, és továbbra is távol tartják magukat az orosz beszerzésektől. Hozzájuk csatlakoztak kisebb, magántulajdonú finomítók is, amelyek attól tartanak, hogy ők is szankciók alá kerülhetnek, mint például a Shandong Yulong Petrochemical.
A bojkott különösen a távol-keleti ESPO típusú orosz olajat érinti, amelynek ára emiatt csökken.
Az amerikai szankciók hatására több indiai olajfinomító – köztük a Mangalore Refinery and Petrochemicals, a HPCL-Mittal Energy és a Reliance Industries – is felfüggesztette az orosz olaj vásárlását. Az ország legnagyobb finomítója, az Indian Oil, azonban rövid szünet után újraindította az orosz Urals típusú olaj importját olyan beszállítóktól, amelyek nem estek szankciók alá.
Törökország megkezdte a tárgyalásokat Katarral 24 használt Eurofighter Typhoon vadászgép beszerzéséről – jelentette be a török védelmi miniszter, Yaşar Güler.
„Törökország fő célja új Eurofighter Typhoon vadászgépek beszerzése volt. Azonban Németország, a konzorcium egyik partnere politikai okokból megtagadta az értékesítés jóváhagyását, ami Ankarát új megoldások keresésére késztette” – mondta Güler.
A miniszter elmondta, hogy Katar a Franciaországban vásárolt Rafale vadászgépek után úgy döntött, megszabadul meglévő Eurofighter gépeitől.
„Törökország felvette a kapcsolatot Katarral, és megkezdődtek a tárgyalások 24 Eurofighter Typhoon beszerzéséről” – tette hozzá a miniszter.
Annak ellenére sem akar Törökország lemondani az orosz olajról, hogy Donald Trump a Moszkvával való energetikai kapcsolatok megszakítását szorgalmazza.
„Ez alapvetően a magáncégek, forgalmazók és finomítók döntése” – hangsúlyozta Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter a CNNTurk televíziónak.
A miniszter rámutatott, hogy a török finomítókat a közeli forrásokból származó nyersolaj feldolgozására építették, ezért az orosz import nemcsak kereskedelmi döntés, hanem technikai szükségszerűség is.
A miniszter nyilatkozata válasz is az orosz energiakereskedelem visszaszorítását szorgalmazó washingtoni nyomásgyakorlásra – mutatott rá a Bloomberg.
„Szeretném, ha leállítaná az olajvásárlást Moszkvától, addig amíg Oroszország folytatja az ámokfutást Ukrajna ellen” – mondta az Egyesült Államok elnöke múlt héten a török kollégájával folytatott találkozón.
Moszkva egyik legnagyobb olaj-és gázvásárlója Törökország, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal kötött új, hosszú távú LNG-megállapodásokkal is igyekszik diverzifikálni ellátását.
Irak újraindította az olajexportot Törökországba egy amerikai támogatású megállapodás keretében, amely alternatív ellátási forrást kínálhat Ankarának.
Törökország azonban vonakodva viszonyul az amerikai iránymutatáshoz.
A török energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a közelgő téli hónapokra tekintettel Törökországnak különböző forrásokból kell biztosítania az energiaellátást.
„Oroszországból, Azerbajdzsánból, Iránból, Türkmenisztánból, bárhonnan, ahonnan csak tudunk, gázt kell vásárolnunk” – szögezte le Alparslan Bayraktar.
Törökország saját atomreaktorokat szeretne kidolgozni, a kormány már pályázatot hirdetett, közölte Törökország ipari és technológiai minisztere, Mehmet Fatih Kaçır.
Kijelentette, hogy Törökország „saját útját járja az atomenergia-technológiák terén, megerősítve függetlenségét és erejét”.
A projekt célja: az energiabiztonság erősítése, a külső forrásoktól való függőség csökkentése és a nulla kibocsátás céljának eléréséhez való hozzájárulás.
„Célunk olyan csúcstechnológiás reaktorok bevezetése, amelyeket a török ipar termelési kapacitásainak felhasználásával fejlesztünk ki, a TENMAK és a TÜBİTAK intézetek, valamint egyetemeink részvételével” – írta a miniszter.
Cevdet Yılmaz török alelnök elmondta, hogy a kormány a védelmi iparban elért jelentős áttörést olyan új területeken is bevezeti, mint az energiatechnológia és az egészségügy.
A Bloomberg közölte, Törökország augusztus 23-án hivatalosan is felfüggesztette a 2021 decemberében bevezetett betéti konstrukciót, amely a líra a valutaválság idején történő támogatására szolgált.
Augusztus 23-tól kezdődően Törökország nem nyit új líra alapú betéti számlákat a devizakockázat védelmével. Időközben a már megnyitott számlák a lejáratukig érvényesek maradnak, és nem kerülnek megújításra.
A 2021-ben bevezetett program célja a dollár iránti kereslet csökkentése és a török valuta stabilizálása volt. Garantálta, hogy a kormány fedezi a líra alapú betétesek veszteségeit, ha a valuta leértékelődése meghaladja a banki kamatlábakat.
„Programunk egy másik fontos célját is elértük. A program befejezésével tovább erősödik a pénzügyi stabilitás, ami fontos feltételes kötelezettség volt”, jelentette ki Mehmet Simsek pénzügyminiszter.
Törökország nem tervezi, hogy betartja az új európai uniós jogszabályokat, amelyek teljes mértékben leállítanák az orosz üzemanyagot. Ez „kiskaput” teremthet az orosz gázellátás folytatása szempontjából Európába, írja a Politico.
„Törökország nem fogja támogatni az EU tervét, hogy leállítsa az orosz gázimportot, ami veszélyezteti Brüsszel azon erőfeszítéseit, hogy a blokkot elvonja Moszkva energiaforrásaitól” – írta az újság. Törökország régóta kulcsfontosságú tranzitútvonal az orosz energia számára Európába, de az útvonal felügyelet alá került, miután az EU javaslatot tett az orosz gázimport 2027-ig történő teljes leállítására vonatkozó tervre.
„A terv megvalósításához Brüsszel több monitoringkövetelményt kíván bevezetni, hogy jobban felmérhesse, hogyan és hol jut be a moszkvai gáz a blokkba. Ahhoz azonban, hogy ez működjön, az EU-nak valószínűleg információkra lesz szüksége a kulcsfontosságú tranzitországoktól, például Törökországtól. Bár Ankarát ez nem érdekli” – áll a cikkben.
„A török külügyminisztérium kijelentette, hogy Ankara nem támogatja az egyoldalú szankciókat, mivel azok ronthatják a gazdasági helyzetet és az energiabiztonságot, és csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának szintjén szorgalmazza a szankciókat.
„Törökország vonakodása az EU ellenőrzési rendelkezéseinek betartása terén problémákat okozhat a javasolt rendelet hatékony végrehajtásában, különösen tekintettel Törökország növekvő szerepére tranzitpontként és az orosz gáz potenciális csomópontjaként” – mondta Ville Niinisto, a Zöldek Európai Parlamentjének képviselője, aki az Európai Parlament az új jogszabályon végzett munkáját vezeti.
Korábban arról számoltak be, hogy az Európai Parlament olyan javaslatokat fontolgat, amelyek egy évvel, 2027 januárjáig felgyorsítanák az EU orosz gázról való lemondását.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
