Hiába intézményesül gőzerővel a kriptopiac, hatalmasat ugrott az idei második negyedév során ellopott vagyonok nagysága. A kriptocsalások elsősorban a centralizált tőzsdéket sújtották.
Közel tízszeresére nőtt egy év leforgása alatt a központosított kriptotőzsdékről ellopott ügyfélvagyon az idei második negyedévben – derült ki a Cyver’s kiberbiztonsági tanácsadó cég friss jelentéséből, amely a kriptocsalások alakulását vizsgálta.
Hatalmas vagyonok tűntek el kriptocsalások miatt
A jelentésből, melyet a Cointelegraph szemlézett, kiderült, hogy az idén eddig 1,4 milliárd dollárnyi kriptodevizát tulajdonítottak el a csalók, kedvenc vadászterületük pedig a korábban preferált decentralizált tőzsdék irányából a centralizált parkettek irányába tolódott el – főként a második negyedévben, amikor is az ezeken keresztül ellopott vagyonok nagysága közel 900 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához mérten.
A tanulmány szerint az áprilistól júniusig tartó időszakban a hekkerek és csalók majdnem kétszer annyi pénzt loptak el a befektetőktől, mint tavaly ilyenkor, a leghatékonyabban pedig különböző phishing, azaz adathalászaton alapuló támadásokon keresztül tulajdonították el az emberek pénzét, 490 millió dollár értékben.
Az okosszerződések feltörésén keresztül például ennél sokkal kisebb, mindössze 70 millió dolláros kárt tudtak csak okozni a befektetőknek. A jelentés ugyanakkor kiemeli: a blokkláncok közti tőkeáramlást lehetővé tevő átjáróprotokollok is egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, ezeken keresztül csak áprilisban 1,44 millió dollárt tudtak eltulajdonítani a csalók.
Az idei első fél év legnagyobb kárt okozó hekkertámadása ugyanakkor egyértelműen a japán DMM tőzsde feltöréséhez kötődik, mely során a bűnözők több mint 300 millió dollárnyi kriptóval léptek meg – jelentős volt ugyanakkor a török BtcTurk nevű tőzsdét ért csapás is, az 50 milliós kárt okozott a befektetőknek.
A jelentés kiemeli, ugyan az áldozatok a korábbinál jelentősen, átlagosan 42 százalékkal több pénzt tudnak visszaszerezni az elvesztett vagyonukból, ez még mindig nagyon alacsony ráta, mivel az ellopott pénzek 76 százaléka sosem kerül vissza a jogos tulajdonosaikhoz.
Ötéves mélyponton a sanghaji tőzsde, amely soha ilyen távol nem került New Yorktól, a különbség immár 38 ezer milliárd dollár. A 377 milliárd dolláros mentőcsomag ezt a mélyrepülést akarja megakadályozni.
Dollárt adnak el az állami óriásbankok – jelentette a Reuters tudósítója Sanghajból, ahol a tőzsde régóta gyengélkedik. 2,7%-os eséssel a sanghaji tőzsde indexrekordot produkált, ekkora mínusz már régóta nem volt Kínában. Egészen pontosan 2022 áprilisában, de azt motiválta Putyin Ukrajna elleni agressziója, amelyet a Nyugat elítélt, Kína viszont nem. Akkor a külföldi befektetők bizalma megingott Kínában, de azóta óvatosan visszatért. A kínai gazdaság növekedésének csökkenése viszont arra késztette a befektetőket, hogy több mint 1,6 milliárd dollár értékben adjanak el kínai értékpapírokat.
„A piacokon negatív a megítélése a kínai értékpapíroknak, ezért érthető, hogy az állami bankok a jüan védelmére keltek” – hangsúlyozza a Natixis ázsiai részlegének vezető elemzője. Gary Ng rámutatott arra, hogy az offshore jüan határidős indexe két hónapos csúcsra érkezett a bankok intervencióját követően.
Jelenleg egy dollár 7,2 jüant ér, és ezt az árszintet védelmezik az állami bankok Kínában. A világ második legnagyobb gazdaságában az állami óriásbankok gyakran átveszik a jegybank szerepét, de természetesen önállóan is dönthetnek. Ilyen összehangolt akciót azonban valószínűleg a legfelső helyen engedélyeztek Pekingben.
Münchausen báró a saját hajánál fogva akarta magát kirántani a bajból
Li Csiang miniszterelnök Davosban a világgazdasági fórumon jelentette be, hogy Kína gazdasági növekedése tavaly 5,2%-os volt. A bejelentés a külföldi befektetők megnyugtatását célozta, de nyilvánvalóan nem ért célt. Ezért aztán Li Csiang miniszterelnök „új, erőteljes lépéseket” helyezett kilátásba a befektetői bizalom helyreállítására – írja a The Business Times. Amely megjegyzi, hogy 2000 milliárd jüanról van szó, amely kínai mércével mérve is tekintélyes összeg. Li Csiang csomagja 377 milliárd dollárt ér. Honnan szedik össze ezt a hatalmas összeget a kínai bankok? Jórészt az offshore számlákról. A nagy kérdés azonban az: elég lesz-e mindez a mélyrepülés megállítására?
Pekingben jelezték, hogy menetközben is változhat a program, amelynek célja a tőzsdei árfolyamok stabilizálása. Szakértők utalnak arra, hogy ilyen jelentős mentőcsomag a tőzsdei mélyrepülés megállítására utoljára 2015-ben volt Kínában, és az eredmény enyhén szólva siralmasnak bizonyult. Utólag maga Peking is beismerte, hogy a bizalomerősítő intézkedések épp az ellenkező hatást váltották ki a piacon. Ráadásul akkor még jó volt a viszony az Egyesült Államokkal, amely 2021-ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte meg Kínát.
Pekingben hétfőn ülésezett az államtanács Li Csiang kormányfő elnökletével. Az államtanács afféle kormányelnökség Kínában – a gazdaságban a legfontosabb döntéshozó testületnek számít. A központilag irányított kínai sajtó nemigen tájékoztat az óriási mentőcsomagról. A Hszinhua hírügynökség az államtanács üléséről sok témáról beszámol, de az óriási mentőcsomagot egyáltalán nem említi, csupán annyit közölt, hogy „az államtanács meghallgatott egy jelentést a tőkepiaci műveletekről”.
2024-ben összesen 75 bázispontos kamatcsökkentés látszik valószínűnek.
Két jó hír is érkezett az amerikai gazdaság vidékéről: tegnap minden idők legmagasabb értékét érte el a Dow Jones ipari átlag-index, átlépve a 37,000 pontos határt.
Ezzel párhuzamosan nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon kétnapos kamatdöntő ülésén az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. A kamattartomány továbbra is 5,25 és 5,5 százalék között van, a célsáv így a harmadik egymást követő alkalommal maradt 5,25-5,50 százalékon.
A Fed a 2022 márciusában 0,00-0,25 százalékról indított tíz egymást követő kamatemelés után idén júniusban tartott először szünetet a monetáris szigorításban, legutóbb júliusban emelte a kamatot, 25 bázisponttal, szeptemberben és novemberben pedig a piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon.
A Fed nyíltpiaci bizottsága szilárdnak és ellenállónak nyilvánította az amerikai bankrendszert. A bizottság hosszabb távon 2 százalékos inflációs cél és maximális foglalkoztatottság elérésére törekszik.
A Federal Reserve döntéshozói szerint a legfrissebb mutatók arra utalnak, hogy a gazdasági aktivitás növekedése lassult a harmadik negyedévi erős ütemhez képest, a munkahelyek számának növekedése mérséklődött az év eleje óta, de továbbra is erős, a munkanélküliségi ráta alacsony maradt, miközben az infláció mérséklődött az elmúlt évben, azonban továbbra is magas – áll a Fed közleményében.
A Fed előrejelzése szerint 2024-ben összesen 75 bázispontos kamatcsökkentés látszik valószínűnek.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Egy hét szünet után szerdán újranyitott az isztambuli tőzsde, miután a Törökországban és Szíriában pusztító földrengést követően a kereskedés felfüggesztéséről döntöttek február 8-án. Azon a napon az isztambuli tőzsde vezetése bejelentette, hogy a földrengés miatt február 14-én estig felfüggeszti a kereskedést. Arról is döntöttek, hogy minden, február 8-án lebonyolított tranzakciót törölnek a tőzsde megbízható, átlátható, hatékony, versenyképes és stabil működésének biztosítása érdekében.
Február 8-án reggel a kereskedés nyitása után a tőzsde fő indexe (BIST100) több mint 5 százalékot esett, és ezzel működésbe lépett a kereskedést felfüggesztő automatikus rendszer. Később ugyan újraindult a kereskedés, de a tőzsdemutató további 7 százalékot zuhant, és ekkor született az a döntés, hogy egy hétre felfüggeszti munkáját a börze.
Szerdán, röviddel 9 óra előtt több mint 9 százalékos pluszban, 4919 ponton állt a BIST100 index.
A londoni tőzsde FTSE100 indexe 0,70 százalékkal, a frankfurti DAX–30 indexe 0,61 százalékkal, a párizsi CAC–40 mutatója pedig 0,83 százalékkal gyengült múlt pénteki záróértékéhez képest.
Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 0,92 százalékos csökkenéssel zárt.
Az európai tőzsdezáráskor, 17.30-kor a tengerentúli börzék is pirosban álltak. A New York-i tőzsdén a 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,26 százalékos, a részvények szélesebb körét felölelő S&P500 index 0,34 százalékos, a technológiai papírok Nasdaq Composite mutatója pedig 0,70 százalékos mínuszt jelzett.
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 2,80 dollárral (2,8 százalék) növekedéssel, 101,78 dolláron állt.
Az arany unciánként 0,34 százalékkal (5,96 dollárral) 1740,9 dollárra emelkedett.
Az európai gázár, az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, szeptemberi határidőre 282 eurón zárta a hét első kereskedési napját, 16,8 százalékkal alacsonyabban a pénteki záróértéknél.
Jelentős indexemelkedéssel indult pénteken a kereskedés az európai értékpapírpiacokon.
Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,90 százalékos emelkedéssel kezdte a pénteki kereskedést.
A londoni FTSE-100 index 0,59 százalékkal nyitott magasabban. A pénteki kezdés előtt hónap eleje óta mintegy fél százalékkal emelkedett az index, a heti eredménye pedig a fél százalékos veszteség volt.
A frankfurti DAX 0,84 százalékos emelkedéssel nyitott. A pénteki kezdés előtt hónap eleje óta 5,7 százalékos mínuszban állt a mutató, a heti vesztesége közel három százalék volt.
A párizsi CAC-40 index 0,78 százalékkal erősödött a pénteki nyitásban. Milánó a tőzsdei kereskedés 1,03 százalékos, Madridban 0,68 százalékos indexemelkedéssel indult pénteken.
A hónap folyamán az olajár emelkedett, a WTI öt százalékkal, a Brent pedig két százalékkal emelkedett és mindkét olajtípus már az ötödik egymást követő hónapot zárhatja emelkedéssel.
Az európai piacok nyitásakor a WTI ára hordónként 105,68 dolláron állt 0,30 százalékos napi emelkedéssel, a Brent ára pedig 0,55 százalékkal ment fel 108,18 dollárra – írta az MTI.
Az arany spot ára unciánként 1912,30 dollár 0,95 százalékos napi emelkedéssel. Az arany ára áprilisban egy százalékkal emelkedett és közel nyolc százalékkal az elmúlt két hónapban
Az eurót 1,05444 dolláron jegyzik 0,08 százalékos gyengüléssel. Az euró árfolyama 2017 áprilisa óta a legalacsonyabb szintnél tart.
A dollárindex 2002 decembere óta az első alkalommal emelkedett 104 pont fölé, az európai piacok pénteki nyitásakor 0,40 százalékkal állt alacsonyabban 103,20 ponton.
Gyengüléssel zártak a vezető ázsiai tőzsdék szerdán, és jórészt mínuszban álltak a térségben reggel 8 órakor még nyitva tartó börzék is.
A tokiói börze 1,21 százalékos csökkenéssel, 26 ezer 377 ponton fejezte be a napot. A részvények szélesebb körét felölelő Topix index 0,97 százalékkal süllyedt.
A tajpeji börze 2,05 százalék, az ausztrál tőzsde pedig 0,88 százalék mínuszban zárt.
A reggel 8 órakor még nyitva tartó sanghaji tőzsde 1,70 százalékos erősödést jelzett, miközben a hongkongi tőzsde 0,05 százalékos, a szöuli pedig 1,26 százalékos gyengülést.
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 45 cent (0,43 százalék) emelkedéssel, 105,06 dolláron állt.
Az arany ára unciánként 0,27 százalékkal (5,10 dollárral) 1898,80 dollárra csökkent.
Nagy indexveszteség várható csütörtökön az európai értékpapírpiacok nyitásakor az ukrán-orosz feszültség erősödése miatt.
A tőzsdén kívüli forgalomban kialakult árfolyamok alapján a csütörtöki kezdéskor a vezető európai indexek akár 2-4 százalékkal is eshetnek. A főbb európai részvényindexek szerdán pozitív kezdés után a délutáni kereskedés során gyengültek, a DAX a korai nyereséget visszafordítva 0,42 százalékos csökkenéssel, 11 hónapos mélyponton zárt. A piaci hangulat a fokozott háborús aggodalmak miatt romlott.
Az FTSE EuroFirst 300 páneurópaiindex 0,20 százalékkal, a Stoxx Europe 600 index 0,28 százalékkal csökkent, az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,30 százalékkal végzett alacsonyabban.
A londoni FTSE-100 index 0,05 százalékkal emelkedett, a CAC-40 Párizsban 0,10 százalékkal zárt alacsonyabban ami az index hatodik egymást követő veszteséges kereskedési napja lett. Madridban az IBEX-35 index 0,63 százalékos, csökkenéssel négy hete a legalacsonyabban zárt. A milánói FTSE MIB indexe 0,35 százalékos csökkenéssel az ötödik egymást követő napja csökkent és négy hete a legalacsonyabb szinten zárta a szerdai kereskedést.
Az amerikai tőzsdeindexek is csökkentek szerdán. A Dow Jones több mint 460 pontot veszített, és mintegy 11 hónapja a legalacsonyabb szinten zárt; az S&P 500 1,8százalékot esett, ezzel a negyedik napon is kiterjesztette veszteségeit, és még mélyebbre zuhant a korrekciós területre; a Nasdaq pedig 2,6százalékot esett. A befektetők már eleve nyugtalanok a Federal Reserve azon tervének lehetséges hatásait illetően, hogy a rendkívül alacsony kamatlábak és más, a részvényárfolyamokat fellendítő ösztönző intézkedések visszavonásával megpróbálja lehűteni az inflációt.
Ázsiában az indexek eséssel indították el a geopolitikai feszültség erősödésével terhelt csütörtöki tőzsdenapot. Tokió 1,8 százalékos veszteséggel zárt, a sanghaji index pedig 1,9 százalékos, a sencseni 2,1 százalékos veszteségben járt az európai kereskedés kezdete előtt két órával. Hongkongban 3,3 százalékos, Tajpejben 2,5 százalékos, Szöulban 2,6 százalékos veszteséget mutattak a tőzsdeindexek.
Az olaj 2014 óta először átlépte a 100 dolláros hordónkénti árat, miután a kelet-ukrajnai csapatmozdulatok aggodalmakat keltettek, hogy egy európai háború megzavarhatja a globális energiaellátást. Az olajárak több mint 5 dollárral ugrottak meg az orosz szállítások lehetséges zavarai miatti aggodalomra.
Az európai kereskedés kezdete előtt két órával a WTI ára 96,88 dolláron állt 5,20 százalékos emelkedéssel, a Brent ára pedig 5,32 százalékkal ment fel 101,99 dollárra.
Az arany 2021 januárja óta a legmagasabb, 13 hónapos csúcsot ért el két százalékos emelkedéssel 1948,77 dolláron. A bizonytalan időkben biztonságos értéktárolónak számító arany februárban mintegy 8százalékkal emelkedett. A nemesfém 2020 júliusa óta a legjobb havi emelkedés felé tart. Az európai kereskedés kezdete előtt két órával az arany spot ára unciánként 1942,61 dolláron állt 1,84 százalékos emelkedéssel.
Az eurót 1,12282 dolláron jegyzik 0,71 százalékkal gyengébben.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Szerdán is folytatódott az orosz–ukrán háború lehetőségének kiárazódása a piacokon. Miután már kedden is nagyot emelkedett a moszkvai tőzsde, ahol a dollárban számolt RTS index több mint 5 százalékot, a rubelben számított MOEX index közel 4 százalékot emelkedett a pénzügyi szektor reprezentáns Sberbank és a Yandex technológiai cég vezetésével.
Szerdán tovább emelkedtek az orosz indexek, a MOEX majdnem 1 százalékkal, az RTS bő 2 százalékkal indított. De a fellélegzés mélységét az internetes termékeket és szolgáltatásokat kínáló orosz Yandex amerikai részvényének száguldása mutatta. A Nasdaqon csaknem 16 százalékot ralizott kedden az orosz tech papír, majd erre a tegnapi nyitás előtti kereskedésben még rátett egy bő 3 százalékos lapáttal.
Az Erste elemzői szerint akár orosz csel is lehet Moszkva látványos visszavonulása. Mégis valószínűbbnek tartják, hogy valódi elmozdulás történt az enyhülés irányába. Ami azért is észszerű Putyin elnök részéről, mert a tavasz közeledte és az amerikai cseppfolyósgáz-szállítások hatástalanítják az Európát fenyegető orosz „gázfegyvert”.
Bár az amerikaiak szerint még mindig jelentős orosz haderő áll készenlétben az ukrán határon, ráadásul támadó alakzatba rendeződve, mégis egyre nagyobb az esélye, hogy a katonák helyett a következő hetekben a diplomatáké lesz a terep. A piacok bizakodását az az amerikai részvényindexek keddi emelkedése és a tegnap reggeli ázsiai pozitív pozitív hangulat is alátámasztotta. A lehetséges politikai alkudozások mellett immár arról is lehet lamentálni, hogy ha sikerrel járnak a diplomaták, akkor abból mely piaci szegmensek profitálnak.
Az orosz tőzsdén nem véletlenül a bankszektor és a tech szektor pattant fel elsőként – mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A háborús konfliktus ugyanis azzal fenyegetett, hogy az orosz piacot „levágják” a globális pénzügyi rendszerről és a nemzetközi internet hálózatról. Emellett a földgázszállítások és az olajszállítmányok elakadása az olajár további intenzív emelkedését hozta volna, extra inflációs nyomással szaporítva a jegybankárok gondjait. A régiós jegybankok esetében – a geopolitikai közelség okán – ez hamar kamatspirált idézhetett volna elő. Mint mondta, a régiós devizák, köztük a zloty és a forint is, jelentősen profitálhat abból, ha oldódik a feszültség, mert a dollár mint menedékeszköz leértékelődik, s a piacokon növekedhet a kockázatvállalási hajlandóság.
Más kérdés, hogy a keddi erősödést követően már szerdán korrekció indult mindkét deviza piacán. Ám ebben nem Putyin elnök volt a ludas. A két devizát nyomás alá helyezte az Európai Bíróság döntése, amellyel elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét a jogállamisági mechanizmus ügyében.
Az olajpiacon a háborús készülődés idején már a 100 dolláros szintet kóstolgató Brent és WTI is korrigált a 92-93 dolláros szintekre. Az orosz tőzsdén a ezért a Gazprom és a Lukoil felpattanása jóval visszafogottabb volt, mint a bankszektoré és a tech cégeké. Sajátos helyzetben van a magyar piacon a Mol, amely egyszerre kitermelő és finomító vállalat, mert az olajár hatásai a két vezető szegmensben könnyen kioltják egymást, Bár a mostani helyzetben a magyarországi üzemanyagárstop annyiban átszínezi a képet, hogy az olajár negatív korrekciója valamelyest pozitív a magyar cégnek. Ugyanakkor az orosz leányvállalattal bíró OTP és az oroszországi értékesítésben nagymértékben érintett Richter tegnap napközben bő 1 százalékos plusszal nyugtázta a pesti tőzsdén az orosz–ukrán konfliktus enyhülését. Az OTP emellett abból is profitálhat, hogy a geopolitikai feszültség enyhülésével felértékelődik az európai bankszektor.
A kontinentális bankrészvények még relatíve olcsók, van bennük felértékelődési potenciál. Az árazást segítheti az EKB szigorodó monetáris politikája s ennek nyomán a pozitív tartományba emelkedő betéti kamatok.
Elemzők szerint ugyanakkor még hosszú lesz a rendezéshez vezető tárgyalási folyamat, ami időleges feszültségeket is előhozhat. Ezek várhatóan negatív korrekciókkal járnak. Ám ha a felek valóban kitartanak a békés rendezés mellett, akkor idővel egyre kisebb piaci hullámokra számíthatunk erről az oldalról.
Az állami jegybankon kívül az összes pénzügyi intézet működését felfüggesztették a közép-ázsiai országban.
A jegybank sajtótitkára a TASZSZ hírügynökséghez eljuttatott közleményében azt írta, a felfüggesztés egyelőre csak január 6-ára, vagyis a mai napra szól, és a pénzügyi intézmények dolgozóinak, illetve ügyfeleinek az életét és egészségét szolgálja.
Ideiglenesen az internetszolgáltatás is akadozik az országban, az intézkedés ezt is figyelembe veszi.
Szerdán egész Kazahsztánban rendkívüli állapotot hirdettek ki az üzemanyagár-emelés következtében kitört erőszakos tüntetések miatt.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök az Oroszország által vezetett, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek segítségét kérte „az országát fenyegető terrorveszély” ellen, miután lemondott a kazah miniszterelnök, Aszkar Mamin lemondott posztjáról.
