Görögországban a jövőben a csúcsszezonban 20 euró idegenforgalmi adót kell fizetniük azoknak, akik a tengerjáró körútjukon kiszállnak a nagy népszerűségnek örvendő Mükonosz vagy Szantorini szigetén – jelentette be Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök.
A naplementéiről is híres Szantorini, a tengerjáró hajók egyik fő megállóhelye túlzsúfolttá kezd válni, ezért a hatóságok korlátozni akarják az ide látogató turisták számát – írja a magyarhirlap.hu.
Az egy évtizedes gazdasági válságból lábadozó Görögország nagyban függ a turizmus bevételeitől, de megvan a veszélye, hogy egyes kedvelt idegenforgalmi célpontokat, így az idilli Szantorinit tönkreteszi a tömegturizmus.
„Görögországnak nincs strukturális problémája a tömegturizmussal, bizonyos célállomásoknál vannak gondjai, bizonyos hetekben, illetve az év bizonyos hónapjaiban” – mondta a kormányfő egy nemzetközi vásáron tartott sajtótájékoztatón.
2023-ban mintegy 800 óceánjáró 1,3 millió utast szállított a mindössze 15 ezer lakosú Szantorinire a görög kikötői szövetség szerint. A tavaly Görögországba látogató 32,7 millió turista közül mintegy 3,4 millióan – azaz minden tizedik látogató – utazott el Szantorini szigetére.
Az ország idegenforgalmi bevételei 2023-ban hozzávetőlegesen 20 milliárd eurót tettek ki. Szantorinin – akárcsak más népszerű európai turisztikai célállomásokon, közöttük Velencében és Barcelonában – tiltakozók az idegenforgalom korlátozását követelték.
A kormányfő korlátozni kívánja az egy időben ugyanahhoz a desztinációhoz érkező hajók számát, szükségesnek látja korlátozások bevezetését azokon a szigeteken, amelyeken megítélése szerint korlátozott az infrastruktura.
Micotákisz közölte: a tengerjáró hajók utasaira kivetett adót a helyi közösségek kapják meg, hogy az infrastruktúra fejlesztésére fordítsák.
Olga Kefalogianni turisztikai miniszter nemrégiben az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban úgy vélte, hogy kvótákat kell felállítani, a helyi hatóságok rendelete értelmében csak nyolcezer, tengerjáró hajóval érkező turista szállhat naponta partra Szantorinin.
A kormány tervezi továbbá a rövidtávú lakásbérletek adójának emelését és új, rövidtávú bérbeadások engedélyének a felfüggesztését Athén központjában, hogy nagyobb lakásállomány álljon az állandó lakosok rendelkezésére – közölte Micotákisz szombaton.
Görögországba tavaly a gyilkos erdőtüzek és a hosszú hőhullám ellenére rekordszámú turista érkezett. Olga Kefalogianni szerint várhatóan 2024 is „rekordév” lesz.
Ukrajnának 10 év alatt 9 milliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy kulturális és turisztikai ágazata talpra álljon – közölte kedden az ENSZ kulturális ügynöksége, hozzátéve, hogy a háború eddig több mint 19,6 milliárd dollárnyi turisztikai bevételbe került az országnak – írja a The Guardian.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója a második világháború óta a leghalálosabb konfliktust váltotta ki Európában, és a háború végének semmi jele nem látszik – írja a Reuters.
A károk tovább nőnek, és az ágazat helyreállításának igényei egyre nagyobbak – mondta újságíróknak Krista Pikkat, az UNESCO kulturális és vészhelyzetekért felelős igazgatója, hozzátéve, hogy csak a főváros, Kijev elmaradt bevétele 10 milliárd dollárra rúg.
A háború kétéves évfordulója előtti értékelésében az Unesco a kulturális javakban keletkezett károk költségét mintegy 3,5 milliárd dollárra becsülte, ami 40 százalékkal több, mint 2023-ban. A szervezet közölte, hogy 340 épületben, köztük múzeumokban, műemlékekben, könyvtárakban és vallási helyeken keletkezett károkat elemzett.
„A nemzetközi szolidaritás alapvető fontosságú lesz a szükségletek kielégítéséhez” – áll a jelentésben. „A kockázatmegelőzési intézkedések végrehajtása és a kreatív iparágak támogatása szintén fontos mozgatórugó a háború becsült hosszú távú hatásainak csökkentéséhez”.
Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint több százmillió font pluszbevételeket remélhet a brit üzleti szektor – mindenekelőtt a turizmus és a vendéglátás – III. Károly király koronázási ünnepségeitől.
A brit uralkodót és feleségét, Kamillát szombaton koronázzák meg a londoni Westminster-apátságban, kétezer meghívott vendég jelenlétében.
A hosszú koronázási hétvége harmadik napjára, május 8-ra, hétfőre a brit kormány soron kívüli munkaszünetet hirdetett, emellett pénteken, szombaton és vasárnap a törvényben előírt 23 óra helyett kivételes engedéllyel másnap hajnali 1 óráig tarthatnak nyitva a pubok, a bárok, a klubok és egyéb olyan vendéglátóhelyek, amelyeknek önálló italmérési engedélyük van.
A koronázási rendezvények központi elemei közé tartozik a Nagy Koronázási Ebédek (Coronation Big Lunches) nevű hatalmas össznépi utcabálsorozat is, amelyet országszerte a helyi lakóközösségek szerveznek a koronázás másnapjára, várhatóan többmilliós részvétellel.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfőn bemutatott átfogó előrejelzése szerint mindez 337 millió font pótlólagos bevételt jelent majd a turizmus és a vendéglátó ágazat számára.
A ház szerint a pubok nyitvatartási idejének meghosszabbítása önmagában is bármelyik hétvégén jelentős többletjövedelmet jelentene, de a koronázás ünnepi eseménye várhatóan még tovább növeli a vendégek fogyasztási kedvét, ugyanúgy, ahogy egyéb nagy jelentőségű események, például a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság idején is történt.
A CEBR londoni elemzői mindezt egybevetve azzal számolnak, hogy a két órával hosszabb nyitva tartás és a koronázás különleges eseménye együtt 104 millió font pluszbevételt hoz a vendéglátó szakmának a hosszú hétvégén.
A cég szerint a hetven év óta első koronázás nagy kedvezményezettje lesz a turizmus is, mivel az egyedülálló esemény a világ minden zugából látogatókat vonz Nagy-Britanniába.
A CEBR felidézi hétfői tanulmányában, hogy a brit turisztika legnagyobb szakmai szervezete, a VisitBritain friss adatai szerint csak az amerikai látogatók által májusra lefoglalt repülőjegyek száma tíz százalékkal haladja a koronavírus-járvány előtti utolsó teljes év, vagyis 2019 azonos hónapjának foglalási adatait.
A CEBR számításai szerint ez azt jelenti, hogy az koronázásra érkező amerikai turisták fogyasztása önmagában 44 millió font többletbevételt hoz.
Feltételezve, hogy a világ más országaiból érkezők ugyanakkora érdeklődést tanúsítanak majd a koronázás iránt, mint az amerikaiak, a turisztikai ágazat teljes többletbevétele elérheti a 233 millió fontot – áll a CEBR hétfőn ismertetett előrejelzésében.
The King is giving up his home in Brecon Beacons that he bought. The Llwynywermod, home is a farmhouse near Llandovery, Carmarthenshire. The Royal are also considering —-other properties. Including opening the property to the public. These include Highgrove, Birkhall, Clarence… pic.twitter.com/fi0wrj0UzO
The King is giving up his home in Brecon Beacons that he bought. The Llwynywermod, home is a farmhouse near Llandovery, Carmarthenshire. The Royal are also considering —-other properties. Including opening the property to the public. These include Highgrove, Birkhall, Clarence… pic.twitter.com/fi0wrj0UzO
A második negyedévben a csehországi szállodákban, panziókban, kempingekben 5,028 millió vendég szállt meg – jelentette a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ). Ez ugyan erőteljes, 229 százalékos növekedés a pandémia által sújtott 2021-hez képest, azonban még mindig elmarad a világjárvány előtti, azaz a 2019-es tavaszi szinttől. Viszonyításképpen: 2019 második negyedévében 5,8 millió vendéget fogadtak a cseh szálláshelyek, 2020 második negyedévében pedig 5,5 milliót.
A vendégéjszakák száma elérte a 12 milliót. Továbbra is hiányoznak a külföldi turisták, ugyanis az 5 millióból 3,1 millió hazai vendég volt.
A külföldiek száma a 2019-es szintnek csupán a 65 százalékát érte el – jelentette a statisztikai hivatal. Valamennyi cseh régióban a hazaiak dominálnak, egyedül Prágában meghatározó a külföldiek aránya – a látogatók közel háromnegyede közülük kerül ki.
A legtöbb külföldi Németországból érkezett, arányuk valamivel meghaladja a 25 százalékot, a második helyen a szlovákok, a harmadik helyen pedig a lengyelek állnak.
Érdekes, hogy 2019-hez viszonyítva 2022 második negyedében jóval több izlandi látogatott Csehországba, számuk megkétszereződött (2600), természetesen így is csupán kis hányaddal bírnak. Szlovákiából is többen látogattak a szomszédos országba: a vizsgált időszakban 229 ezren, ami 15,4 százalékkal több, mint 2019 második negyedében. Viszont a kínai és az orosz turisták száma 90 százalékkal zuhant 2019-hez viszonyítva.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Miközben egyre több szankciót vetnek ki Roman Abramovics orosz milliárdosra, továbbá ezen a héten 7 milliárd dollárt fagyasztottak be a vagyonából, a karibi Saint Barthélemy (St Barts) sziget lakosai védelmükbe vették a milliárdost, mivel úgy vélik sok pozitív hozadéka volt a szigeten való jelenlétének – tudatta az Insider.
Tíz év alatt a helyiek közül is sokan meggazdagodtak Abramovicsnak és más gazdag ügyfeleinek köszönhetően. Nem akarják, hogy ennek vége legyen – mondta egy helybéli lakos a Forbesnak.
A St. Barts néven ismert sziget gazdasága jelentős mértékben a turizmustól függ: főleg az Abramovicshoz hasonló milliárdosok pénzétől.
A helyiek Abramovicsot – aki 2009-ben vásárolt egy 90 millió dolláros kastélyt a szigeten – az egyik legadakozóbb orosz milliárdosként tartják számon. 2010-ben 4 millió dollárral segítette egy helyi futballstadion újjáépítését, majd 2017-ben a hurrikán utáni károk helyreállításában is szerepet vállalt, és finanszírozta egy, a helyi ökoszisztéma szempontjából kiemelkedően fontos sósvízű tó javítási költségeit.
Abramovics korábban jelentős összegeket adományozott többek között az izraeli holokausztmúzeumnak és a Tel Aviv-i Egyetem nanotechnológiai kutatóközpontjának is.
Az oligarchának többször is dolgozó Patrice Abderraham magánséf a Forbesnak úgy nyilatkozott, hogy Franciaország és az EU tévedett, amikor szankciókkal sújtotta Abramovicsot: „Mindenkit egy kalap alá vesznek. Remélem, hogy jól alakulnak majd a dolgai.”
Átlagosan 8-11 százalékos éjszakánkénti áremelés a szállásadók válasza a rezsiköltségek és bérek emelkedésére Kelet-Közép-Európában – derül ki a Szallas Group és a Nielsen IQ friss, magyar, cseh, román, lengyel és horvát szállásadók körében végzett felméréséből
Óriás problémát jelent a munkaerőhiány az egész régióban, a legtöbb szálláshelyen kétségbeesetten keresnek takarítókat, szobalányokat, szakácsokat és pincéreket. A Nielsen IQ felmérése szerint Magyarországon szállásonként átlagosan 2,3, Romániában 2,1, Horvátországban 1,7 nyitott pozíció van. Bár Csehország relatíve bőséges munkaerővel rendelkezik a régió más országaihoz viszonyítva, mégis akad szálláshelyenként átlagosan 10,5 szabad pozíció.
Pörög a digitalizáció a szektorban
A pandémia hatására a turizmusban is felgyorsult a digitalizáció, hiszen mind a szállásadók, mind a vendégek digitális kompetenciái fejlődtek az elmúlt két esztendőben.
Ami az online foglalásokat illeti, Magyarország a legkiemelkedőbb a régióban, ahol 10 belföldi foglalásból 9 digitális csatornákon történik, szemben Horvátországgal (65), Csehországgal (60 százalék), Lengyelországgal (54 százalék) és Romániával (26 százalék).
Ezt a trendet az is magyarázza, hogy mivel a közelebbi, régiós úti célok iránt nő jellemzően a kereslet, ezeket az utazásokat többnyire egyénileg, saját szervezés útján bonyolítják le a vendégek.
A felmérés adataiból látható, a cseh szállásadók negyede, a magyarok harmada, a románok 36 százaléka és a horvátok 38 százaléka új digitális fizetési módokat vezetett be a pandémia idején. A vizsgált országokban a szálláshelyek több mint fele csatlakozott az OTA-k által üzemeltetett fizetési rendszerekhez, azonban a fintech szolgáltatók fizetési megoldásainak (pl. Revolut, PayPal, GooglePay, AliPay) bevezetése egyelőre kevésbé népszerű.
A belföldi turizmus „állami hajtású” növekedése
A kormányok – keresve a módot arra, hogy a pandémia által sújtott turisztikai szektort bármilyen formában megmentsék – különféle fogyasztói ösztönző kampányokat vezettek be. Magyarországon a SZÉP kártya, Romániában a Tichete de vacanta, Lengyelországban a Bon turystyczny és Csehországban a Státní poukaz kerültek használatba vagy váltak kedvezményesebben felhasználhatóvá.
Bár a turizmust népszerűsítő intézkedések gyakorisága és pénzbeli értéke országonként eltérő – pl. Magyarországon és Romániában a rendszeres ösztönzők értéke kb. 250 millió euró/év, a lengyel állam 800 millió, míg a cseh kormányzat 18 millió euró értékben bocsátott ki utalványokat a koronavírus-járvány kitörése óta. A cseh Státní poukaz esetleges jövőbeni megszüntetésének és a magyar SZÉP-kártya bevásárlásra használhatóságának hírét is aggodalommal fogadták a helyi iparági szereplők, mivel a szálláshely-kihasználtság fenntartása állami támogatás nélkül 2022-ben kihívást jelenthet – olvasható a Sallas Group közleményében.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Az év vége előtt a szolgálatok és a hivatalok beszámolnak az általuk elvégzett munkáról. A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztrációban (ODA) sajtótájékoztatót tartottak, melynek fő témája az üdülőhelyek turisztikai tevékenysége volt.
A megyében 511 rekreációs objektum van, melyekben összesen 26 ezer férőhely van.
Január és november között ezeknek köszönhetően 11 millió 69 ezer hrivnya turisztikai adó folyt be a megyébe, mely 78,3%-kal több, mint az elmúlt év folyamán. A legtöbb összeg Polenáról, Baranyáról, Ungvárról, Kaszonyból, Fülöpfalváról, Kőrösmezőről és Munkácsról érkezett a költségvetésbe.
A COVID-19 világjárvány miatt a világ idegenforgalma 2021-ben 2 billió dollár bevételtől eshet el.
Ez a szám összehasonlítható a 2020-as COVID-19 világjárvány okozta veszteségekkel, áll az Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) jelentésében.
„A COVID-19 világjárvány miatt a világ idegenforgalma 2021-ben 2 billió dollár bevételtől eshet el” – áll a jelentésben.
Annak ellenére, hogy az UNWTO július-szeptemberben a célországokba érkező turisták számának 58%-os növekedését regisztrálta 2020 azonos időszakához viszonyítva, ezek az adatok 64%-kal alacsonyabbak, mint 2019-ben. Augusztusban és szeptemberben a turisták száma elérte a járvány kezdete óta elért maximális szintet, de így is 63%-kal maradt el 2019-től.
„Míg Európa, valamint Észak- és Dél-Amerika relatív növekedést mutatott 2021 harmadik negyedévében, az ázsiai-csendes-óceáni térségbe érkezők száma 95%-kal csökkent 2019-hez képest. Számos ország, közöttük Ausztrália, Új-Zéland, Szingapúr és Kína, zéró tolerancia politikát folytat a COVID-19-el szemben, és szigorúan betartja a nemzetközi beutazás korlátozását” – áll a közleményben.
Az UNTWO jelentése szerint az egyenetlen oltási arányok a világszerte és a COVID-19 új mutációi befolyásolhatják a turizmus amúgy is lassú és törékeny fellendülését. Az Omicron új törzsével kapcsolatos aggodalmak számos országban további utazási korlátozásokhoz vezettek.
