Meglepő események zajlottak le az Európai Parlamentben. Miután elfogadták az ukrán termékek vámmentes behozatalának egyéves meghosszabbításáról szóló jelentést, egy képviselő felvetésére utasították az Európai Bizottságot arra, hogy mégis tárgyalja újra az Európai Tanáccsal. Vagyis van egy elfogadott jelentés, amelynek egyes részeit azonban újra kell tárgyalni.
Az Európai Parlament (EP) szerdán jóváhagyta azt a javaslatot, amely további egy évvel meghosszabbítja az unióba irányuló ukrán és moldáv mezőgazdasági importra vonatkozó behozatali vámok és kvóták ideiglenes felfüggesztését. Az intézkedés következtében 2025. június 5-ig meghosszabbították Ukrajna és Moldova esetében a vámmentes behozatalt. Az eredetileg 2022 májusában elfogadott és 2023 májusában meghosszabbított uniós kereskedelemliberalizációs intézkedések 2024 júniusában jártak volna le.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa a szavazás előtt azt mondta, hogy a bizottság megfelelő egyensúlyt talált az ukrán és az uniós gazdák érdekei között, mivel a jogszabályba beépítettek a safe guardot, vagyis záradékot a tojás és a baromfi esetében. A törvényben további biztosítékok is szerepelnek – mutatott rá. A bizottság gabonaimporttal kapcsolatban tett nyilatkozatát is felolvasta, amelyben kitérnek arra, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború felbontotta a korábbi ellátási láncokat. Az unió ezért próbálja elérni, hogy az értékláncok helyreálljanak. Mint mondta, fontos, hogy az ukrán termékek eljussanak a harmadik országokba. Hozzátette, mivel fontos a gabonatermelés és a gabonapiac, a bizottság nyomon fogja követni az importot, és közbelép, ha szükséges.
Mint ismert, az európai piacokon igen súlyos gondokat okoztak az előállításukra vonatkozó nagyon szigorú uniós elvárásoknak nem megfelelő, vagyis olcsóbban előállított, s így jókora versenyelőnyt élvező termékek. Mivel ez nagyjából rátette az i-re a pontot az Európai Bizottság által folytatott gazdasanyargató politika tekintetében, szinte minden uniós országban gazdatüntetések robbantak ki tavaly év végén, amelyek a mai napig tartanak. Alig volt olyan uniós főváros, amelynek útjait ne zárták volna le a gazdák, s ahol ne csaptak volna végül össze a rendőrök a farmerekkel, talán a legemlékezetesebb ilyen ütközet Lengyelországban zajlott le.
De úgy tűnik, Brüsszel továbbra sem akarja meghallgatni a gazdákat, hiszen szerdán csont nélkül átment az ukránoknak és moldávoknak vámmentességet és egyéb kedvezményeket nyújtó jogszabály.
A módosítás egyébként felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket abban az esetben, ha az ukrán import miatt zavarok lépnek fel egy vagy több uniós ország piacán, ezért a mezőgazdasági termékeknél (baromfi, tojás és cukor) vészféket ír elő. Ennek értelmében az EU akkor vetne ki importvámokat, ha a forgalom meghaladja a 2022-es és 2023-as behozatal átlagát. Itt érdemes megjegyezni, hogy az USDA elemzése szerint az Európai Unióban tavaly további 1 millió tonnával, 13 millió tonnára nőtt a búzaimport, szemben az előző két gazdasági év 12,1 millió és 4,6 millió tonnájával. Vagyis a jogszabályban említett évszámok behozatali átlaga már eleve egy erősen megemelkedett mennyiséget jelent.
Miután az EP elfogadta a javaslatot, az Európai Tanácson van a sor, amely hivatalosan is jóváhagyja majd a rendeletet, ami így heteken belül hatályba is léphet. Az Európai Bizottság még a háború kirobbanása után, 2022-ben függesztette fel az ukrán agrárimportra kivetett vámokat és kvótákat. A parlamenti ülésen azonban több képviselő is felvetette, hogy a bizottságot szólítsák fel arra, hogy kezdje újra a tárgyalásokat az Európai Tanáccsal, bizonyos módosítók kapcsán. A felvetést a képviselők többsége támogatta, ezért a már elfogadott jelentést vissza kell küldeni a szakbizottságba, hogy ott ezen részeit újratárgyalják.
