Október végén a kijevi régiót ért orosz támadás során megsemmisült az Optima-Pharma, az ország egyik legnagyobb gyógyszer-nagykereskedőjének központi raktára, amelyben az ország havi gyógyszerkészletének mintegy 20 százalékát tárolták. Az ukrán gyógyszerellátás helyreállítása, a logisztikai lánc újraszervezése hosszú időt vehet igénybe.
A kár nagyságrendjére még nem volt példa a háború kezdete óta. Az Optima-Pharma becslése szerint a vállalat mintegy 100 millió dolláros veszteséget szenvedett el, ami a cég éves forgalmának mintegy 5 százaléka. A tűzvonalba került raktárban nemcsak gyógyszerek, hanem az ukrán gyógyszerellátás működéséhez kulcsfontosságú adatbázisok is megsemmisültek.
Ezek tartalmazták a szállítási útvonalakat, a patikák igényeit, valamint a gyártókkal kötött szerződések részleteit, vagyis azt az informatikai infrastruktúrát, amely az egész gyógyszerelosztó hálózatot működtette. Az Optima-Pharma – amely 43 százalékos piaci részesedésével a legnagyobb ukrán gyógyszerdisztribútor – a támadást követően ideiglenesen felfüggesztette a gyógyszerek beszállítását kijevi és környékbeli raktáraiba. Ihor Hucal, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy a regionális raktárakból továbbra is folyik az ellátás, de ez legfeljebb a fővárosi igények egy részét képes fedezni. A vállalat már dolgozik a gyógyszerek logisztikai áramlásának újraindításán, de a kiesett kapacitás teljes pótlása időbe telik.
Az ukrán gyógyszerellátás két legnagyobb szereplője
Az ukrán gyógyszer-nagykereskedelem szinte teljes egészében két szereplő kezében van:
az Optima-Pharma mellett
a BaDM uralja a piacot,
a kettő együtt az ország disztribúciós piacának mintegy 85 százalékát kontrollálja.
A két cég között évek óta éles verseny zajlik, ugyanakkor a versenyhatóság (AMKU) nemrég mindkettőt rekordösszegű – több mint 2,4 milliárd hrivnyás – bírsággal sújtotta az árak összehangolása miatt.
A döntés ellen az Optima-Pharma még fellebbez, de a mostani események után a bírság kifizetése, a háborús károk és az újrakezdés együtt súlyos pénzügyi helyzetbe hozta a céget.
A piac rövid távon meginog, de nem omlik össze
A piaci szereplők szerint a támadás nem okoz összeomlást, de átmeneti zavarokra mindenképp fel kell készülni. Dmitro Babenko, a BaDM megbízott vezérigazgatója szerint a vállalat már most növekvő keresletet tapasztalt Kijevben és környékén, és igyekszik megemelni a szállítási kapacitást, hogy ellensúlyozza a kiesést.
Két-három nehéz hétre számítok, de nem lesz katasztrófa. A piac képes lesz alkalmazkodni – jelentette ki.
A gyártók oldaláról is óvatos optimizmus tapasztalható. Olekszandr Csumak, az InterСhem gyógyszergyártó vállalat képviselője szerint a piacon még mindig nagy mennyiségű késztermék található, ám a feltöltés üteme a következő hetekben lelassulhat.
Ez egy jelentős logisztikai és pénzügyi kihívás, de nem vezet összeomláshoz. A piaci készletek elegendőek néhány hétre – mondta.
A készletek korlátozva, az ellátási láncok újratervezés alatt
A gyógyszertárak azonban már korántsem ilyen optimisták. Julija Klimenyuk, a „911” gyógyszertárlánc ügyvezetője, arra figyelmeztetett, hogy a támadás következményei főként az ország keleti és frontközeli térségeiben lesznek érzékelhetők.
Március óta állami szabályozás korlátozza a patikák készletnagyságát, így a tartalékok nem elegendők egy ilyen helyzetre – hangsúlyozta.
A piaci elemzők ugyanakkor kiemelik: a gyógyszerhiány inkább a ritkábban keresett, speciális készítményeknél várható, a legnépszerűbb gyógyszerekből valószínűleg nem alakul ki hiány. Az ukrán kormányzati források is ezt erősítették meg, hozzátéve, hogy az ország gyógyszerkészlete még mindig jelentős: az állami és piaci raktárakban együtt mintegy 8 milliárd hrivnya értékű árukészlet van.
A biztosítás a háborús gazdaság Achilles-sarka
A legnagyobb kockázatot jelenleg azonban a biztosítási fedezet hiánya jelenti.
A háborús övezetben működő nagyvállalatok többsége nem tudja biztosítani létesítményeit, a biztosítók ugyanis vis maior helyzetre hivatkozva megtagadják a kártérítést.
A BaDM példája is azt mutatja, hogy 2022-ben a megsemmisült raktáraik után nem kaptak kártérítést, mivel a háború elháríthatatlan külső oknak számított. Bár Kijevben elvileg lehetséges biztosítást kötni, egyelőre nem tudni, az Optima-Pharma raktára rendelkezett-e ilyen védelemmel.
A piaci versenytársak szerint a veszteségek egy részét a disztribútor a gyártókkal közösen próbálhatja mérsékelni, például a korábbi tartozások elengedésével vagy kedvezményes beszállításokkal. A háború korábbi szakaszában a BaDM így tudta kompenzálni a veszteségeinek mintegy 60 százalékát.
A gyártóknak nagyobb a mozgásterük, ők részben képesek lehetnek enyhíteni a disztribútorok kárát – mondta Babenko.
A veszteségek politikai dimenziója
Az Optima-Pharma gazdasági mutatói ugyanakkor erősek:
a vállalat 2023-ban 3,7 milliárd hrivnya,
2024-ben pedig 3,6 milliárd hrivnya nettó nyereséget ért el.
Ebből a cég vélhetően képes lesz fedezni a háborús károkat és akár a versenyhatósági bírságot is.
Ugyanakkor több szakértő nem zárja ki, hogy a cég által hivatkozott 100 millió dolláros kárösszeg részben stratégiai kommunikációs célokat is szolgálhat: például az AMKU-bírság mérséklésére vagy felfüggesztésére tett jogi érvelést erősítheti.
Összességében a kijevi raktár megsemmisülése átmenetileg befolyásolja az ellátási lánc működését, de a vállalatok és a hatóságok célja a piaci stabilitás mielőbbi helyreállítása. A gazdasági hatások pontos mértéke azonban csak a következő hónapokban lesz számszerűsíthető.
Az üzleti és gyógyszerésztársadalom felhívást intézett Ukrajna elnökéhez, Volodimir Zelenszkijhez, hogy ne írja alá a 11493-as számú törvényjavaslatot, amely módosítja a gyógyszerek állami nyilvántartásáról szóló jogszabályt. Erről az RBC-Ukrajina számolt be az indítvány szövegére hivatkozva, amely a február 13-án megtartott „Pharmapohljad-2025” fórum eredményei nyomán készült.
Korlátozott lesz némely gyógyszerhez való hozzáférés
Az indítvány kezdeményezői hangsúlyozzák a törvény elfogadásával járó kockázatokat, többek között a hatékony és biztonságos gyógyszerekhez való hozzáférés korlátozását, a piaci mechanizmusok megsértését, valamint az egészségügyi szektor vonzerejének csökkenését a befektetők számára. Rámutatnak, hogy a javasolt változtatások nem felelnek meg az európai szabványoknak, és megnehezíthetik a betegek számára a szükséges gyógyszerekhez való hozzáférést.
Az aláírók között szerepel Jevhen Kunda (Proxima Research International), Volodimir Regyko (Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége), Volodimir Ihnatov (Nemzetközi Gyógyszergyártók Szövetsége), Anna Derevjanko (Európai Üzleti Szövetség), Tetyana Kotlyar (PHARMUKRAINA), Irina Szuvorova (Országos Gyógyszerészeti Szövetség) és Oleh Klimov (Országos Gyógyszerészeti Kamara), akik felszólítják az elnököt, hogy a lehetséges gyógyszerhiány és a piac destabilizációja elkerülése érdekében a törvényt küldje vissza a parlamentbe felülvizsgálatra.
Az ukrán üzleti szféra arra figyelmeztet, hogy a gyógyszerpiacon a marketingmegállapodások teljes betiltása 200 000 beteget hagyhat szociális támogatási programok nélkül.
Az ukrán Állami Egészségügyi Szolgálattal tartott megbeszélésen az üzleti és gyógyszeripari cégek képviselői hangsúlyozták, hogy az ilyen korlátozások a gyógyszerek árának növekedéséhez és elérhetőségük csökkenéséhez vezethetnek. A gyógyszertárak elvesztik az alacsony árrések fenntartásának lehetőségét, és lehetetlenné válik a rugalmas árkezelés.
A gazdasági társaságok a marketing gyakorlatok európai szabványokhoz való igazítását szorgalmazzák, és a negatív következmények elkerülése érdekében jogszabályi változtatásokat javasolnak.
Szakértő: az indiai gyógyszerek kiszorítják az európai és a hazai gyártmányú gyógyszereket
Az ukrajnai gyógyszerpiacot szabályozó új normák bevezetése súlyos következményekkel járhat a betegekre nézve, jelentette ki Ivan Zelenszkij, a „Vércsepp” (Kraplja krovi) a Betegek Jótékonysági Alap igazgatója, számolt be az RBC-Ukrajina az UNN-re hivatkozva. Hiszen az innovációk nemcsak hogy nem csökkentik a gyógyszerek árát, hanem éppen ellenkezőleg, létfontosságú gyógyszerek hiányát okozhatják.
„Ez egy nagyon kockázatos törvényjavaslat (№11493 – a gyógyszerpiac szabályozásáról). Általánosságban elmondható, hogy ha piacgazdaság van az országban, és az állam elkezd beavatkozni a piacba, további szabályozásokat vezet be, akkor ez nem túl jó. Egyes gyógyszerek éppen ellenkezőleg, drágulhatnak, nem olcsóbbak, és egyes gyógyszerek teljesen eltűnhetnek a piacról. Vagyis veszteséges lesz számukra termékeiket Ukrajnában eladni, és elmennek” – jegyezte meg Ivan Zelenszkij.
Elmondása szerint a daganatos betegek gyógyszereinek fő molekuláit az állami beszerzési nomenklatúrán keresztül vásárolják meg. Ezek a szerződések hosszú távúak, és a kockázat alacsony.
„Mindenhol van kockázat, ahol van gyógyszertári szegmens, ahol van kiskereskedelem, ahol a gyógyszerek versenyeznek egymással a polcokon”- jegyezte meg Ivan Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy az Ukrajnában működő gyártók három részre oszthatók – európai, hazai és indiai. Az indiai gyártók ugyanakkor az alacsony áraikkal „lenyomják” a többit.
„Ez az oka annak, hogy ez a törvény azt kockáztatja, hogy az európaiak távoznak, az indiaiak pedig életben maradnak. Ez pedig keményen érinti a hazai gyártóinkat. És problémák is vannak az indiai gyártókkal. Először is a minőség miatt, másodszor pedig előfordulhat, hogy nem szállítják ki időben a gyógyszereket”, magyarázta Ivan Zelenszkij. Megjegyezte: ha jól ismert márkák elhagyják az ukrán piacot, és csak olcsó analógok maradnak, fennáll annak a veszélye, hogy a gyógyszerek rossz minőségűek lesznek.
