Új korszak kezdődik a román acéliparban: egy ukrán nagyvállalat felvásárolta az ArcelorMittal utolsó helyi üzemét, miközben a háttérben komoly gazdasági és geopolitikai átrendeződés körvonalazódik.
Ukrán cég vásárolta fel a csőtermékeket gyártó román ArcelorMittal Tubular Products Romant – írta vállalati közlemény alapján a profit.ro.
A vásárló az egyik leggazdagabb ukrán üzletember, Viktor Pincsuk cége, az Interpipe.
„A romániai üzem az első termelési platformunk az Európai Unióban és nemzetközi szinten, történelmi lépést jelent a fejlődésünkben. Tökéletesen kiegészíti vertikálisan integrált, hozzáadott értéket teremtő ukrajnai tevékenységünket, megerősítve földrajzi diverzitásunkat és technológiai integrációnkat” – nyilatkozta Luca Zanotti, az Interpipe vezérigazgatója. A felek nem hozták nyilvánosságra a tranzakció értékét. Az Interpipe egy dnyiproi székhelyű, globális szinten is jelentős acélcső és vasúti síngyártó. 2025-ben 470 ezer tonna csövet és 89 ezer tonna vasúti sínt gyártott.
A 335 dolgozót foglalkoztató ArcelorMittal Tubular Products Roman 2024-ben 364,903 millió lej árbevétel mellett 41,827 millió lej veszteséggel zárta az évet. A moldvai régióban található üzem eladásával kivonult Romániából az ArcelorMittal.
A luxembourgi székhelyű, a világ egyik legnagyobb acélgyártójának számító vállalat 2001-ben lépett be a román piacra, az ország legnagyobb kohászati kombinátjának, a galaci Sidexnek a megvásárlásával. Az üzemet 2019-ben a brit Liberty Steel Group vette át. Az MTI tudósítása szerint az ArcelorMittal a közelmúltban értékesítette két másik romániai üzemét is. Az ArcelorMittal Tubular Products Iasi ugyancsak egy ukrán nagyvállalat, a Metinvest, a vajdahunyadi ArcelorMittal kohászati kombinát pedig a legnagyobb román útépítő, az UMB tulajdonába került.
Több mint 30 ezer ukrán vállalkozó kapott támogatást az egyéni vállalkozók számára létrehozott állami energiatámogatási program keretében – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
A vállalkozók több mint 303 ezer hrivnyát kaptak generátorok és üzemanyag vásárlásra vagy a közüzemi számlák kifizetésére.
„Az állam 7500 és 15 000 hrivnya közötti összeget biztosít. Az energiatámogatás lehetővé teszi az áramszolgáltatás többletköltségeinek kompenzálását, hogy azáramszünetek idején ne álljon le a munka, megőrizzék a munkahelyeket, és továbbra is termeljenek és nyújtsanak szolgáltatásokat” – írja Szvyridenko.
A forrásokat többek között a mikolajivi Zillya okos-kávézó kapta, amely egy veterán tulajdonában van, a Bila Cerkvában működő Wheelny cég, amely adaptív ruházatot gyárt, a dnyiprói Dnipro Karate School karateiskola és a harkivi Frani nemzeti ruházatot gyártó vállalkozás.
Lengyelországban a külföldiek által 2024-ben újonnan létrehozott vállalkozások 77%-a ukránok tulajdonában van – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bizblog lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Lengyel Gazdasági Intézet adatainak megfelelően az orosz–ukrán háború 2,5 éve alatt mintegy 59 800 aktív ukrán gazdasági egység jött létre Lengyelországban. Csak 2024 első felében 15 200 ukrán magánvállalkozás nyílt meg. Ez több mint minden tizedik lengyelországi vállalat (11,2%).
Azok a területek, ahol az ukrán állampolgárok vállalkozásainak legnagyobb a hányada: az építőipar, az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások. Aleksandra Wejt-Knyżewska, a Lengyel Gazdasági Intézet elemzője szerint sok ukrán számára a lengyelországi vállalkozás az állandó munkavállalás alternatívája.
Egyesek elsősorban a saját vállalkozásukat tekintik a magasabb fizetés reményének, mások inkább maguknak dolgoznak, és nem a képzettségi szintjük alatt. De vannak olyanok is, akik nem a nulláról építik fel saját cégüket, hanem éppen ellenkezőleg, Lengyelországba költöztetik a vállalkozásukat.
Ugyanakkor Lengyelországban nőtt az ukránok illegális foglalkoztatása. Így az Állami Munkaügyi Felügyelőség szerint 2023-ban Ukrajna biztosított állampolgárainak 16%-a dolgozott illegálisan, míg 2022-ben a Lengyelországban illegálisan dolgozó ukránok aránya 11% volt.
Az ukrajnai menekültek 2022 óta 8 ezer kis- és közepes, ezenkívül 50 ezer egyéni vállalkozást regisztráltak be Lengyelországban – számolt be Dariusz Szymcikha a Lengyel–Ukrán Kereskedelmi Kamara első alelnöke.
A kijevi 3. újjáépítési fórumon Marek Bielski, a Lengyel Nemzeti Kereskedelmi Kamara igazgatótanácsának tagja arról beszélt, hogy az ukrán vállalkozásoknak nagy kilátásai vannak Lengyelországban. Példaként említette, hogy „a 2000-es évek elején Németországban alapított lengyel cégek 10-15 év alatt visszatértek a lengyel piacra, és európai tapasztalatok hordozójaként óriási hatással voltak Lengyelország átalakulására”.
Hennagyij Csizsikov, az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte, hogy Lengyelország az ukrán tőke és munkaerő eddigi legnagyobb áthelyezésének példája.
Az ukrán vállalkozók nagyon jól alkalmazkodnak az európai piachoz, és sikeresen hoznak létre vállalkozásokat nemcsak Lengyelországban, hanem Kelet-Európa más országaiban is – hangsúlyozta.
Az Eurostat adatai szerint idén április végén 953 930-an voltak Lengyelországban, akik a háború kitörése után hagyták el Ukrajnát és ideiglenes védelem státuszt kaptak. Ez az Európai Unióban az ezzel a státusszal rendelkezők 22,7 százalékát jelenti.
Az ukrán vállalkozók és cégek jó része a háború kitörése után azonnal igyekezett külföldön folytatni vagy újrakezdeni üzleti tevékenységét. A lehetőségek elsődleges célterülete Lengyelország lett, ahol február 24-e óta több mint egymillió menekült – többségükben nő – talált menedékre.
Ahogyan a Bloomberg írja: a háború gazdaságot átalakító hatása egészen döbbenetes módon mutatkozott meg Lengyelországban.
Az ukrán állampolgárok tavaly január és szeptember között 10 200 egyéni vállalkozást és 3 600 ukrán tőkével működő céget regisztráltak az országban, ezzel arányuk a lengyelországi új vállalkozások számában 8,5 százalékra emelkedett a háború kezdete előtti 1 százalék alatti értékről.
A Lengyel Gazdasági Intézet adatai szerint az ukrán cégeknél és vállalkozásoknál 420 ezren álltak munkába, elsősorban az építőiparban, az informatikai és a kiskereskedelmi területen.
A jelentés szerint 2022-ben Lengyelországban az új vállalkozást alapító külföldi cégek 45 százalékát az ukránok tették ki, akiknek kétharmada döntött úgy, hogy – függetlenül a háború kimenetelétől – végleg a lengyel üzleti színtéren marad.
