Az Ukrzaliznicja (UZ) állami vasúttársaság jelentős nehézségekkel néz szembe, de a cég nemzetközi partnerei abban reménykednek, hogy a helyzet javulni fog, és az UZ spórolni tud majd a költségein – jelentette ki Odile Reno-Basso, az Ukrajnának hiteleket nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
Ezenkívül az UZ-nak meg kellene változtatnia a személyszállítás helyzetét – a teherfuvarozás rovására történő kereszttámogatás helyett a vállalatnak célzott finanszírozást kellene kapnia a költségvetésből.
„Egy állami tulajdonú vállalat hitelezőjeként úgy véljük, hogy az árufuvarozási tarifák és az utasok jegyvásárlásai fontos elemek a vállalatok pénzügyi teljesítményének kiegyensúlyozásában. A keresztfinanszírozás helyett néha hasznos áttérni az ármegtérülésre, amikor az ügyfelek fizetnek a szolgáltatásokért. De célzott támogatást kaphatnak a költségvetésből, ha a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeiről van szó. Ez hatékonyabb megoldás lehet” – hangsúlyozta Odile Reno-Basso.
A bankigazgató azt is megjegyezte, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások az Ukrzaliznicjával, mivel a banknak meg kell ismernie a vállalat stratégiáját, és meg kell győződnie arról, hogy képes visszafizetni a hiteleket.
Ukrajnában jelenleg 98 személyszállító vonat közlekedik az Ukrzaliznicja hálózatán, ezek közül 56 járat mélyen veszteséges – jelentette be a vállalat igazgatótanácsának elnöke, Olekszandr Percovszkij.
Elmondása szerint a veszteséges járatok jelentős részét kizárólag szociális megfontolásokból tartják fenn.
„Részletesen kiszámoljuk minden egyes vonat veszteségét és jövedelmezőségét. Kiderült, hogy a 98 járatból 56 mélyen veszteséges a szociális jellegű útvonalak, a dízelmozdonyok használata és más tényezők miatt. Valójában, ha nem lenne forrás a veszteségek fedezésére, a legtöbbet törölni kellene” – mondta Percovszkij.
Hozzátette, hogy a teljes körű háború előtt a személyszállítás veszteségeit a teherszállításból származó bevételek ellensúlyozták, ám ezek a források jelenleg már nem elegendők.
Még a népszerű, Kárpátokba induló útvonalak is veszteségesek maradnak, noha nagy a kereslet a turisták körében – ennek oka a teherforgalom hiánya és a magas üzemeltetési költségek.
2025 nyarának végére elkészülhet a mintegy huszonkét kilométer hosszú, európai nyomtávú (1435 milliméteres), részben új nyomvonalú vasúti összeköttetés a kárpátaljai Csap és Ungvár között.
Ezzel Ungvár lesz az első ukrán megyeszékhely, amely közvetlenül kapcsolódhat az Európai Unió hálózatához.
Már az orosz–ukrán háború kitörése előtt felvetődött, de csak az orosz agresszió után gyorsult fel érdemben az a folyamat, hogy Kijev átépítené a szovjet-orosz rendszerű, széles, 1520 milliméter nyomtávú vasúthálózatát európai szabványúra. Előbb a csomópontok és a nagyvárosok pályahálózatát alakítanák át, majd az összeköttetéseket építenék ki.
A magyar–ukrán relációban már van európai nyomtávú pályaszakasza Ukrajnának, persze nem véletlenül. 49 kilométer hosszban Csaptól Munkácsig, illetve 1520/1435 milliméteres kettős nyomtávú vágányon lehet eljutni a határ mentén Csaptól Beregszászon át Nevetlenfaluig, emlékeztet az Indóház nevű szakportál.
A most épülő, európai uniós forrásokból épülő vasútvonalnak köszönhetően viszont létrejöhet a Budapest–Ungvár–Budapest, a Bécs–Ungvár–Bécs, valamint a Kassa–Ungvár–Kassa viszonylat, már ami a személyszállítást illeti.
Az Ukrzaliznicja (állami vasúttársaság) pénzügyi osztályának igazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „előzetes tervek szerint a Csap–Ungvár szakaszon az új nyomtávon két Budapest–Ungvár–Budapest, egy Bécs–Ungvár–Bécs, egy Ungvár–Budapest–Ungvár, illetőleg két Kassa–Ungvár–Kassa járat fog közlekedni”, olvasható a Világgazdaság szemléjében.
Mindazonáltal Kijev a teherforgalom megindulásában is reménykedik. Itt azonban még vannak akadályok: leginkább a fejletlen határinfrastruktúra. Az útlevél- és vámellenőrzés jelenleg Csapon történik, de tárgyalásokat folytatnak arról, hogy ez átkerüljön Ungvárra.
Korábban Magyar Levente Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára bejelentette: már az idén szeretnék beindítani a vasúti közlekedést Budapest és Ungvár, valamint Budapest és Beregszász között, továbbá sűríteni akarják a már meglévő Budapest–Munkács járatot, így „közelebb hozva” Kárpátalját Magyarországhoz.
Nyomul a cseh magánvasút: a Regiojet
Nyílt titok, a Regiojet szeretne az első olyan társaság lenni, amelynek szerelvényei egészen Ungvárig közlekednek.
Az osztrák államvasút, az ÖBB is fontolgatja ülőhelyes járatok indítását Kárpátaljára.
De visszatérve a csehekre: a háború miatt már 2022-ben kiépült a közvetlen járat a Prága–Przemyśl útvonalon, először humanitárius járatként, majd pedig kereskedelmiként. A lengyel városban át lehet szállni az ukrán vonatokra, azokkal pedig el lehet jutni mások mellett Lembergbe, Kijevbe, Dnyipróba, Zaporizzsjába. Egy éve pedig Prága–Kassa–Csap útvonalon közvetlenül közlekedő vonatokat is indít Ukrajnába a Regiojet.
Ami a közeljövőt illeti: Kijev fejlesztési iránya Nyugat, ennek megfelelően jövőre már elkezdődhet a Csernyivci–Suceava közötti vasútvonal építése, ezzel európai nyomtávú kötöttpályás kapcsolat épülne ki Ukrajna és Románia között. A projekt finanszírozása részben az Európai Unió „Connecting Europe Facility” (CEF) programján keresztül történik, míg a fennmaradó részt az ukrán állami költségvetés fedezi. Továbbá csőben vannak vasútfelújítási projektek (a lengyel határ megközelítése érdekében), illetve a balti vasúti hálózathoz történő csatlakozás.
Az első szakaszban csak a jegyértékesítés és visszatérítés működik minden irányba, 20 napos elővételi időszakra.
Jelenleg az egyéb szolgáltatások, elsősorban az ügyfélszolgálatok helyreállítása folyik.
Az Ukrzaliznicja 89 órával a kulcsfontosságú operációs rendszerek ellen irányuló hackertámadás után visszaállította weboldalát és alkalmazását. A sajtóosztály közleménye szerint érzékeny információk kiszivárgása a kibertámadás következtében nem történt.
A vállalat biztosította, hogy az állomások és a pénztárak az egész országban továbbra is fokozott üzemmódban működnek, és a vonatok a menetrend szerint közlekednek.
Az Ukrzaliznicja rendszereiben március 23-án történt hiba egy jelentős kibertámadás következményeként alakult ki.
Erről a cég sajtóosztálya tájékoztatott.
Hivatalos! Az Ukrzaliznicja online rendszerei célzott kibertámadásnak estek áldozatul. Az összes rendszer helyreállítása az elmúlt 24 órában zajlott, és jelenleg is folyamatban van. Az Ukrzaliznicja szakemberei szoros együttműködésben dolgoznak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberrészlegével
– olvasható a közleményben.
Azt is jelezték, hogy a legfontosabb célt az ellenség nem tudta elérni: a vonatforgalom stabil, a vonatok pontosan közlekednek, késések nélkül, és minden folyamat a megszokott rendben működik.
A vasúti teherszállítás tarifáinak emelése súlyosan érintheti az ipart és csökkentheti az exportbevételek volumenét. Ugyanakkor az Ukrzaliznicja állandó pénzügyi veszteségei nem annyira az áruszállítással, hanem a vállalat nagy és növekvő költségeivel, valamint a menedzsment nem kellően hatékony gazdálkodásával kapcsolatosak – áll a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Ukrán Nemzeti Bizottságának (ICC Ukraine) Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek címzett levelében, tájékoztatott az RBC-Ukrajina.
2021 augusztusa és 2022 januárja között Ukrajnában a vasúti teherszállítás díjai rekordszintű emelését regisztrálták – 2,4-szeresére 2021 elejéhez képest. Összehasonlításképpen: Kanadában 33 év alatt a tarifák csak 43%-kal, az Egyesült Államokban pedig 72%-kal emelkedtek. Az árak ilyen hirtelen növekedése Ukrajnában jelentős nyomást gyakorol az üzleti életre, és a jelenlegi gazdasági helyzetben elfogadhatatlan – jegyezte meg a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Ukrán Nemzeti Bizottsága (ICC Ukraine) Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek címzett levelében, tájékoztatott az RBC-Ukrajina.
A bizottság hangsúlyozza, hogy bár a tengeri kikötők működésének köszönhetően az export élénkülésnek indult, még nem érte el a háború előtti szintet. A vasúti teherszállítás tarifáinak további emelése negatívan befolyásolhatja az ukrán termékek világpiaci versenyképességét, és tovább csökkentheti az exportbevételeket, ami viszont negatív hatással lesz az ország gazdasági helyzetére.
„Gazdaságilag indokolt lenne a logisztikai költségeket nem növelni, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenteni a termelés ösztönzése érdekében. Ez több rakományt vonz majd a vasút számára, csökkenti a közúti szállítás terhelését, és megőrzi a közúti infrastruktúrát, amely a háború és a rakomány-újraelosztás miatt amúgy is megsérült” – áll a levélben.
Az Ukrzaliznicja többletnyereséggel zárta az évet
A bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy az Ukrzaliznicának lehetősége van arra, hogy ne emelje a tarifákat: 2024 első felében a társaság áruszállításból származó bevétele 43 milliárd hrivnya volt, ami 17%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A változó költségek az összköltségnek csak mintegy 25%-át teszik ki, ami azt jelenti, hogy minden további tonna rakomány jelentős marginális nyereséget termel.
„Abszurdumnak számítanak a monopolista azon kijelentései, miszerint a veszteségek oka a »veszteséges« rakomány szállítása. A veszteségek fő okai a vállalat magas és folyamatosan növekvő költségei, valamint a bevételeket és kiadásokat hatékonyan kezelni nem tudó, rossz döntéseket hozó vezetőség, amely alkalmatlan a gazdálkodásra” – hangsúlyozta az ICC Ukraine.
A bizottság költségoptimalizálást és a szállítási volumen növelését szorgalmazza, valamint 30%-os kedvezményt kér minden típusú rakomány exportfuvarozásából. Ez segít 2024-2025 folyamán 15-20%-kal csökkenteni az árufuvarozási vasúti tarifákat, ami elősegíti a gazdaság fellendülését és növeli Ukrzaliznicja versenyképességét a gépjárművekhez képest.
2024 első felében az Ukrzaliznicja rekord szállítási volumenről és 3,1 milliárd UAH profitról számolt be. A cég vezetője, Jevhen Ljascsenko ugyanakkor elmondta, hogy az év végén 2,7 milliárd hrivnya veszteséget prognosztizálnak, ami újabb tarifaemelést tesz szükségessé.
Problémák a korrupcióval
Az Ukrzaliznicja kiváló eredményeket mutatott fel a kritikus problémák megoldásában a háború elején, de a helyzet idővel csak romlott, különösen a korrupció rendszeres megnyilvánulásai miatt. Valahányszor a társaság bejelenti a szállítási díjak emelését, az azt jelenti, hogy a vállalkozásnak nem csak a valós szolgáltatások költségeit kell fedeznie, hanem a vállalaton belüli korrupciós sémákkal összefüggő növekvő költségeket is – mondta Volodimir Omeljan volt közlekedési és infrastrukturális miniszter, tájékoztatott az RBC-Ukrajina. Omeljan megjegyezte, hogy még mindig nincsenek egyértelmű tervek az Ukrzaliznicja munkájának reformjára és optimalizálására. Arról sincs információ, hogy a cég miként tervezi felvenni a harcot a mára riasztó méreteket öltött korrupció ellen. Az átlátható és hatékony irányítási intézkedések hiánya csak tovább mélyíti a válságot a vállalatban.
A Kitermelő Vállalkozások Szövetsége arra figyelmeztet, hogy a vasúti teherszállítás tarifáinak további emelése súlyos negatív következményekkel jár a kitermelő iparra és Ukrajna általános védelmi képességére nézve. Ugyanakkor, figyelembe véve azt a tényt, hogy a teherszállítás jövedelmezősége már elérte a 27%-ot, az Ukrzaliznica csökkenthetné a tarifákat a gazdaság élénkítése érdekében, véli a szövetség.
Az Ukrzaliznytsia létrehozza az UZ Energo Kft.-t, mivel a közeljövőben megépül az elosztott villamosenergia-termelés. Ez biztosítani fogja a vállalat és a fogyasztók igényeit.
Az Ukrzaliznicja jelenleg jelentős villamosenergia-hiányt tapasztal. A bevezetett villamosenergia-fogyasztási korlátok a vállalat szállítási folyamatának és gazdasági tevékenységének mindössze 75%-át fedezik.
Az előrejelzések szerint az őszi-téli időszak közeledtével a villamosenergia-ellátás hiányának növekedése befolyásolhatja a járatok zavartalan haladását, és negatívan befolyásolhatja a lakossági fogyasztók közüzemi szolgáltatásait.
Az ukrán vasúti fuvarozó, az Ukrzaliznicja saját gabonaszállító teherkocsit épített, mely teljes mértékben igeuróazítva van az európai sínekhez. A hírt a vállalat közölte.
A kocsi gabona és egyéb ömlesztett élelmiszer-rakományok szállítására szolgál, 1520 mm-es (Ukrajnában gyakori) vágányt és 1435 mm-es eurovágányt használhat.
Jevhen Ljascsenko, az Ukrzaliznicja igazgatótanácsának elnöke kijelentette, hogy a fuvarozó ilyen kocsikat szeretne sorozatgyártásba helyezni.
Az Ukrzaliznicja december 10-től új járatot indít Budapestre és Bécsbe – írta a Jevropejszka Pravda a vasúttársaság Facebook-oldalára hivatkozva.
„Már december 10-től indul az új, 143/146-os sz. Bécs–Csap–Bécs közvetlen járat, amelyet Csap állomáson »hozzáillesztenek« a kényelmes átszállás végett a kijevi (Lembergenkeresztül) hálókocsik egy csoportjához, kifejezetten az átszálló utasok számára” – áll a közleményben.
A csatlakozás a bécsi járathoz a 367/368-as sz. Luck–Rivne–Csap–Ungvár járat utasai számára is kényelmes lesz.
A menetrend úgy van kialakítva, hogy az utas a külföldi út éjszakai részét (Kijev, Rivne, Luck, Lemberg–Csap) az Ukrzaliznicja hálókocsijaiban töltse, a nappali szakaszt (Csap–Budapest–Bécs) pedig a Magyar Államvasutak 1. vagy 2. osztályú ülőhelyes kocsijaiban.
A jegy ára Kijevből Bécsbe (2. osztályú ülőhelyes kocsi + fülke) körülbelül 2 500 hr lesz, azaz közel 1 000 hr-val olcsóbb, mint a Kijev és Bécs közötti közvetlen járaton a RIC osztályú kocsikban.
A 146-os sz. Csap–Bécs járat mindennap 08.23 órakor indul majd. Érkezése Budapest Keleti pályaudvarra 14.20 órakor várható, ahonnan 14.40-kor indul tovább. Érkezés a bécsi központi pályaudvarra 17:20 órakor.
Visszafelé a 143-as számú Bécs–Csap vonat 10.42-kor indul az osztrák fővárosból, Budapestre, a Keleti pályaudvarra 13.19-kor érkezik, s 13.40-kor indul tovább. Érkezés Csapra: 20.59 órakor.
Hangsúlyozzák, hogy Csapon az átszállás összehangolt lesz: a Kijev felé továbbközlekedő belföldi járat mindig minden utast bevár.
Jegyek a Bécs–Csap–Bécs szakaszra az Ukrzaliznicja és Ausztria összes nemzetközi jegypénztárában válthatók.
A következő hetekben indul az online jegyértékesítés Magyarországra és Ausztriába.
Az Ukrzaliznicja (UZ) közvetlen költségvetési finanszírozása 2023-ban 5 milliárd hrivnya lesz, amelyből 3,5 milliárd hrivnyát már a 10 hónap alatt elkülönítettek, és a kormány további 6 milliárd hrivnya állami garanciát vállal a vállalat által felvett hitelekre – jelentette az ukrán Pénzügyminisztérium.
A Pénzügyminisztérium szerint az Európai Beruházási Banktól (EBB) 3,9 milliárd hrivnyát, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) pedig 2,1 milliárd hrivnyát kapnak.
Tisztázták, hogy az idén már kiutalt 3,5 milliárd hrivnyából csaknem 3 milliárd hrivnya irányul új személyszállító vagonok vásárlására, különösen a 2021-ben megrendelt 100, 2023-ban pedig 44 személyszállító vagon kifizetésének teljesítésére.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a vasúti infrastruktúra helyreállítását célzó nemzetközi projektek megvalósítása is folyamatban van.
