Egyre gyászosabb képet fest Európa legnagyobb gazdasága. A német GDP – amitől erősen függ a magyar gazdaság is – alig növekszik az idén, s jövőre is csak nagyon szerény emelkedés várható.
Közgazdászok szerint a gazdaság második negyedévi meglepő zsugorodását követően, idén alig nő a német GDP. A bruttó hazai termék 2024-ben mindössze 0,1 százalékkal emelkedik, szemben a korábbi 0,2 százalékos előrejelzéssel – derül ki a Bloomberg havi felmérésének medián-előrejelzéséből. Az elemzők a 2025-re vonatkozó kilátásaikat is ugyanennyivel, 1,1 százalékra csökkentették.
A kedvezőtlen értékelés azt követően született, hogy az ország ipari problémái továbbra is visszafogják a növekedést, és Európa legnagyobb gazdasága váratlanul zsugorodott a júniusig tartó három hónapban. A múlt héten közzétett adatok szerint az ipari rendelésállomány és az ipari termelés növekedett az időszak végén, ez azonban az elemzői várakozások szerint nem elég ahhoz, hogy behozza az eddigi lemaradást.
Ábránkon a sárga sáv a korábbi, a kék az augusztus 2. és 8. között készített felmérés eredményeit mutatja.
Ugyanakkor az export júniusban még mindig nem volt képes növekedni, a korábbi gazdasági expanzió fő hajtóerejével súlyos problémák vannak. A Bloomberg Economics szerint az ipari tevékenységben mutatkozó visszaesés nagyjából fele strukturális problémákra vezethető vissza.
Az elemzők továbbra is azt jósolják, hogy a késlekedő fellendülés azért jövőre beindul, és 2026-ig, bár szerény, de folyamatos bővülést eredményez. Ez talán megnyugtató lehet Olaf Scholz kancellár számára, aki hivatalba lépése óta a naptári negyedévek kevesebb mint felében tapasztalt növekedést, és jövőre választások várnak rá.
A Bloomberg 0,1 százalékos előrejelzése összhangban van az Európai Bizottság 2024-re vonatkozó prognózisával. A Nemzetközi Valutaalap, a Bundesbank és az OECD valamivel gyorsabb növekedést lát. Legutóbbi havi jelentésében a német jegybank még arra figyelmeztetett, hogy a gyenge kereslet átkát még nem sikerült teljesen leküzdeni, továbbá: az ipari tevékenység valószínűleg csak lassan javul.
A második negyedévben lassult a GDP növekedése Oroszországban. A négyszázalékos adat még a jegybanki prognózist is alulmúlta.
Négyszázalékosra lassult Oroszországban a GDP növekedése a második negyedévben az első negyedévi 5,4 százalékról – közölte az orosz statisztikai hivatal nem végleges adatként. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium is 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, míg a jegybank előrejelzésében 4,4 százalék szerepelt.
Éves összevetésben egyebek között a nagykereskedelmi forgalom 8,3 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal, a feldolgozóipari termelés 7,3 százalékkal, az építőipari termelés pedig 4,1 százalékkal nőtt. A statisztikai hivatal nem közölt féléves GDP-adatot.
A gazdaságfejlesztési minisztérium becslése szerint a GDP 4,7 százalékkal nőtt az idei első hat hónapban éves összevetésben.
Az orosz jegybank július végén 3,5–4 százalékra emelte az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését az áprilisban várt 2,5–3,5 százalékról. A jegybank ugyanakkor a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését 0,5–1,5 százalékra csökkentette 1–2 százalékról, a 2026. évit pedig 1–2 százalékra 1,5–2,5 százalékról. A jegybank 2027-ben 1,5–2,5 százalék közötti orosz GDP-növekedést vár.
A kereslet visszaesése miatt krónikus kihasználatlansággal küzdenek a német autógyárak, s a helyzet tavaly óta nem változott: a kapacitások egyharmadára gyakorlatilag nincs szükség. Az elektromos átállás is betette a kaput, egyedül a kurrens, luxuskivitelű autókat összeszerelő üzemekben folyamatos a munka.
A német autógyártás éppenséggel nem a legintenzívebb időszakát éli, mind a termelési adatok, mind az értékesítési darabszámok szomorú képet festenek Európa vezető gazdaságában zajló folyamatokról, amely nagyban meghatározza a magyar ipar teljesítményét is. A Markline adatszolgáltató statisztikájából kiderül, hogy a beépített teljes, 6,2 millió darabos kapacitásnak tavaly mindössze a kétharmadára volt szükség a piaci kereslet kielégítéséhez.
A helyben legyártott 4,1 millió darabos mennyiség természetesen csak egy része a német autógyártók éves kibocsátásának, hiszen az alacsonyabb anyag-, energia- és munkaerőköltségek miatt gyártásukat túlnyomórészt már rég kiszervezték külföldi összeszerelő üzemeikbe, többek között Magyarországra.
Német autógyártás: valami félrement
A Die Welt által szemlézett tavalyi adatok szerint az egyes vállalatok között is hatalmas különbségek mutatkoznak. Általánosságban megállapítható, hogy a magasabb ár- és minőségi színvonalat képviselő német márkák gyártásánál különösebb gond nem volt, némely luxusautó-modellt gyártó üzemben pedig egyenesen felpörgött a termelés.
Példa erre, hogy a Porsche stuttgarti gyára csaknem 100 százalékon teljesített, az Audi Ingolstadtban és a BMW Münchenben 90 százalék körüli kihasználtságról számolt be. Az üdítő kivételeket is beszámítva a Volkswagen, a BMW és a Mercedes németországi üzemei tavaly átlagosan csak valamivel több mint kétharmados kapacitással mentek.
(Csak a BMW kilenc üzemmel rendelkezik német földön.) Még rosszabb mutatókkal rendelkezik a Stellantishoz tartozó Opel eisenachi gyára, illetve a Ford kölni üzemegysége, előbbi átlagosan közel 30, utóbbi 33 százalékkal pöfögte végig a 2023-as évet.
Az Opel első számú, rüsselsheimi bázisa ezzel szemben 60 százalékot ért el. Más nagy telephelyek csak körülbelül fél kapacitással működtek, köztük a VW és a Mercedes-Benz fő üzemei Wolfsburgban és Sindelfingenben. A Berlin melletti Grünheide-ben található, 2022-ben felavatott Tesla-gyár szintén csak 51 százalékon teljesített első teljes évében.
A vállalatok reakciója az időszakos bezárás és a munkaidő rövidítése mellett egyes üzemeikben a harmadik műszak beszüntetése volt, a Volkswagen például emellett voksolt, így az éjszakai műszakpótlékot is meg tudták spórolni.
Az Audi is leépítéseken gondolkodik, igaz, az erős német szakszervezeti ellenállásra is gondolva első körben a Brüsszel melletti elektromosautó-gyártó üzemére tenne lakatot, de végső döntés ebben még nem született.
Takaréklángon az elektromos átállás
Az elektromos átállásban vakon bízó és emiatt előre szaladó gyártók most bajban vannak, a sebtiben kiépített kapacitások a kereslet váratlan visszaesésével nem kalkuláltak, márpedig ez következett be. Jó példa erre a Tesla mélyrepülése, amely a teljes európai piacot Németországból látja le a Model Y crossoverével.
Egyelőre a Tesla is jegeli a grünheidei Gigafactory bővítési terveit, noha azokhoz az előzetes engedélyeket a napokban megkapta. André Thierig gyárigazgató szerint akkor vágnak majd bele a fejlesztésbe, ha a villanyautó-kereslet stabil növekedésnek indul, s mivel a mélypontot az idei évre datálják, innentől a helyzet csak javulhat.
Legalábbis ebben reménykednek, s abban, hogy a jobb kormányos Teslák helyi sorozatgyártásának beindulásával a brit és az ír piac is megnyílik előttük. A jobb kormányos Teslák összeszerelését áprilisban kezdték meg, egyelőre az indiai piacra szállítanak belőlük.
A kereslet nő, növöget, de nem eléggé
A kontinens legnagyobb felvevőpiacán az értékesítések sem eget rengető módon alakulnak. A magas infláció miatt elhalasztott vásárlásokat most kezdik bepótolni, az eladások az első félévben 5,4 százalékos éves alapú bővülést jeleznek, összesen 1 471 641 autót adtak el Németországban.
A tisztán elektromos autók kereslete 16,4 százalékkal, 184 125 darabra esett vissza, az elektromos hibridek viszont taroltak, 12,3 százalékos növekedéssel és 363 966 darabbal 25 százalékos részt hasítottak ki a teljes forgalomból. A tölthető, plug-in hibridek 13,3 százalékos növekedési dinamikája tetszetősebb, de a 89 549 darabos mennyiség így is csak a negyede az eladott „sima hibridekének”.
A Marklines az idei első félév németországi gyártási adatait is publikálta a honlapján. A vállalatok összesen 2 199 247 személyautót és kishaszonjárművet gyártottak, utóbbi kategóriában csak a Mercedes és a Volkswagen volt érdekelt, együtt 100 353 járművel.
„Félútnál” tehát a 2023-as teljesítmény 53,6 százalékánál járnak, azaz a jelenlegi tempót feltételezve némi bővüléssel zárják 2024-et, ám ettől az alapprobléma nem változik: a kihasználatlan kapacitások durván egyharmados arányával mielőbb valamit kezdeniük kell.
A beszállítókon is csattan az ostor
Az autóipari beszállítók egyik legnagyobbikaként ismert német Continental csoport erős második negyedévet zárt, ám borúsan látja a jövőt: eladásai beszűkülését vetíti előre.
A hazánkban is gyártóbázisokkal rendelkező csoport három ága
abroncsgyártás,
autóalkatrész-gyártás
és ipari megoldások (ContiTech) közül
a kereslet visszaesésével küzdő járműipari üzletággal vannak súlyos problémák,
amelyeket átszervezésekkel, leépítésekkel és költségcsökkentésekkel próbálnak rendezni, majd leválasztva a csoportról önálló útjára indítani. E téren jól állnak, erről tanúskodik a Continental ma publikált második negyedéves gyorsjelentése, amelyben az autóipari marzs –0,5 százalékról 2,4 százalékra történt irányváltásán örvendeznek.
A munka beérni látszik, a környezet azonban továbbra sem optimális a cégcsoport számára: az autógyártás visszaesésével lefelé, 44-ről 42,5 milliárd euróra húzták le éves bevételtervük felső határát, az autóipari részleg év végére várt üzemi marzsát fél százalékponttal lejjebb, a 2,5-3,5 százalékos tartományba vitték.
Csoportszinten 44 százalékkal magasabb, 544 millió eurós üzemi nyereséggel zárták a második negyedévet, az összforgalom kereken 10 milliárd euró volt, ez 4,1 százalékos visszaesés.
A Continental-csoport üzemi marzsa 4,8 százalékról 7 százalékra nőtt, ezt és a világszerte százezer főnek munkát adó autóipari üzletág magára találását 5,3 százalékos árfolyam-erősödéssel ünnepelték meg a befektetők a frankfurti tőzsdén.
A második negyedévben a McDonald’s Corp. eladásai 2020 óta először estek vissza, elmaradva az elemzők növekedési várakozásától. A hírt a Bloomberg közölte.
A McDonald’s egyes földrajzi szegmensei értékesítési csökkenésről számoltak be. Az Egyesült Államokban ez a tendencia részben a gyalogos forgalom csökkenésének volt köszönhető.
A McDonald’s eladásainak növekedése lelassult az idén, mivel az évek óta tartó emelkedő árak és a szűkös háztartási költségvetés miatt az éttermek világszerte csökkentették a Big Mac-eket.
Az elmúlt negyedév végén a gyorséttermi beszállító 5 dolláros étkezési promóciót indított az Egyesült Államokban, hogy meggyőzze az étkezőket, ez még mindig megfizethető lehetőség.
Az első eredmények azt sugallták, hogy ez vonzza az ügyfeleket, bár az eladások növekedése csak az év végén lesz látható. Korlátozott menüelemeket is bevezetett a vásárlók megnyerésének reményében, mint például a Cajun Bacon McCrispy és a Grandma’s McFlurry.
A McDonald’s Kínában és Franciaországban is csökkenésről számolt be ugyanazon üzletekben.
A német ipari termelés idén először csökkent, Európa legnagyobb gazdasága továbbra se tud kimászni a gödörből. A termelés 0,4 százalékkal csökkent márciusban az előző hónaphoz viszonyítva, a fogyasztási és félkész termékek, valamint az energiaipar visszaesése miatt – közölte a statisztikai hivatal szerdán.
Öröm az ürömben, hogy a közölt adat jobb lett a várakozásoknál; a Bloomberg elemzői konszenzusa 0,7 százalékos visszaesésre számított.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egy áprilisi nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a német feldolgozóipar éledezik, Németország kétévnyi stagnálás után végre kilábal a pandémia utáni dermedtségből. A német ipar az idén év elején már mutatott életjeleket – ezek szerint hiába.
Kedden közzétett adatok szerint márciusban váratlanul csökkent az ipar rendelésállománya, a gyártók továbbra is szenvednek a visszafogott globális kereslettől, a magas kamatlábak által okozott drága finanszírozástól, valamint orosz–ukrán háború miatt megugró energiaköltségektől.
A német és a magyar gazdaság teljesítménye között igen szoros a kapcsolat, szerdán publikált adatok szerint a magyar ipari termelés volumene márciusban (szezonális – és munkanap hatásoktól megtisztítva) 3 százalékkal elmaradt az egy hónappal korábbi szinttől.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet hétfőn ismertetett felmérése szerint az oroszországi szolgáltatószektor üzleti aktivitásának alakulását jelző mutató 50,5 pontra mérséklődött a márciusi 51,4 pontról.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
Az orosz szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) immár tizenötödik hónapja mozog 50 pont fölött, azonban a növekedés üteme áprilisban volt a leglassabb az utóbbi tizenöt hónapban.
Az orosz szolgáltatók arról számoltak be, hogy áprilisban az új megrendelések növekedése lassult a kevésbé erős kereslet miatt, miközben az ágazatban már kilencedik hónapja nőtt a foglalkoztatás.
A szolgáltatóiparban a múlt hónapban az inputköltségek inflációja 2020 júliusa óta a második legalacsonyabbra mérséklődött, míg az eladási árak növekedési üteme 2021 januárja óta a leglassabb volt. Áprilisban az oroszországi szolgáltatószektor vállalatainak üzleti várakozásai derűlátóan alakultak, a cégek továbbra is a kibocsátás bővülésére számítanak, azonban az optimizmus mértéke kilenchavi mélypontra süllyedt.
A szolgáltatóipari és a csütörtökön ismertetett feldolgozóipari adatok összesítésével képzett áprilisi kompozit BMI 51,9 pontra mérséklődött a márciusi 52,7 pontról. A mutató tavaly február óta, immár tizenöt hónapja 50 pont felett mozog, az orosz gazdasági teljesítmény bővülését jelezve, azonban a növekedés mértéke áprilisban volt a legkisebb az utóbbi tizenöt hónapban.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet csütörtöki közlése alapján az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 54,3 pontra csökkent a márciusi 55,7 pontról. A mutató egy éve 52,6 ponton állt, 23 hónapja folyamatosan az 50 pontos szint fölött mozog.
Az áprilisi termelés növekedési üteme lassult márciushoz képest, de 2017 januárja óta így is a második leggyorsabb volt. Az új megrendelések száma tovább nőtt, a bővülési ütem azonban három hónapon belül a leglassabb volt. Az új megrendelések mögött elsősorban a belföldi kereslet élénkülése állt, miközben az új exportrendelések hat hónapon belül ötödször estek vissza áprilisban.
Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta minden eddiginél kevesebb ígéret született a nyugati államok részéről a kijevi kormány további támogatására – jelentette be a németországi székhelyű Kieli Világgazdasági Intézet (IFW Kiel) csütörtökön.
Gyengül az elszántság Ukrajna támogatására. Idén augusztus eleje és október vége között csaknem 90 százalékkal kevesebb kötelességvállalásról szóló bejelentés született a tavalyi év ugyanezen időszakához képest – jelentette be az agytröszt, mely a háború 2022-es február 24-i kitörése óta rögzíti az Ukrajnának tett katonai, pénzügyi és humanitárius segítségről szóló ígéreteket.
Az összegzés szerint az új kötelezettségvállalások a fenti periódusban 2,11 milliárdnyi eurót tettek ki, 87 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi évben.
A háború kitörése óta Ukrajna partnerei és a legfontosabb nemzetközi szervezetek – mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank – összesen csaknem 255 milliárd eurónyi segélyt ígértek, beleértve 182 milliárd euró rövidtávú, már teljesített vagy egy éven belül teljesítendő segítséget.
E kötelezettségvállalások magukba foglalnak 141 milliárd eurónyi pénzügyi segélyt, csaknem 16 milliárd eurónyi humanitárius segítséget és 98 milliárd euró értékű hadi támogatást.
Az idén augusztustól októberig tartó periódus során a 42, az intézet által számontartott donorország közül csak 20 jelentett be újabb támogatási csomagot, az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről közzétett új kötelezettségvállalások pedig korlátozottak – derült ki a tájékoztatásból.
„A kilátások bizonytalanok, miután a legnagyobb, az Európai Unió részéről tett, ám függőben lévő kötelezettségvállalás még nem teljesült, az amerikai segélyek pedig csökkenőben vannak” – tették hozzá az intézet részéről, kiemelve: a kijevi vezetés jelenleg abban reménykedhet, hogy az Európai Unió végül elfogadja a nyáron bejelentett, 50 milliárd eurónyi támogatási tervet.
„Újabb késlekedés egészen biztosan csak tovább erősítené Vlagyimir Putyin orosz elnök pozícióját” – figyelmeztetett Christoph Trebesch, az intézet ukrajnai segélyeket megfigyelő irodavezetője.
Az Európai Bizottság júniusban tett javaslatot egy olyan célzott eszköz létrehozására, amely a 2024–2027 közötti időszakra 50 milliárd euró összegű kiszámítható és rugalmas támogatást nyújtana Ukrajnának.
Ugyanekkor az Egyesült Államok Szenátusában republikánus képviselők vétóztak meg egy újabb, Ukrajna részére elkülönítendő segélycsomagról szóló törvényt.
Novemberben nagyot estek Oroszország olaj- és gázexportból származó bevételei, de csupán havi alapon, egy egyszeri hatás miatt.
A múlt hónapban ezermilliárd rubel alá, 961,7 milliárd rubelre estek a nemzetközi szankciókkal sújtott Oroszország olaj- és gázexportból származó bevételei. Ez a megelőző hónapban még 1635 milliárd rubel körül alakult. A Reuters számításai szerint a bevétel adófizetési kötelezettség miatt zuhant ekkorát.
Az orosz pénzügyminisztérium ugyanis kiemeli, hogy a helyi energiavállalatok csaknem 500 milliárd rubel nyereségalapú adót fizettek be októberben az előző negyedév után. Ez dobta tehát meg az októberi bevételeket.
Az olaj- és gázeladásokból származó összeg – ami az összes orosz költségvetési bevétel 28 százalékát teszi ki – tavaly novemberhez képest változatlanul nőtt, méghozzá 11 százalékkal. Miután a kormány befagyasztott bizonyos kifizetéseket a finomítóknak, üzemanyaghiány lépett fel, ami miatt szeptemberben felfüggesztették az üzemanyagexportot. Ezen azóta enyhítettek.
Mást mutatnak a többhavi adatok. Január és november között az összes olajbevétel 23 százalékkal, 8170 milliárd rubelre csökkent – ez a meredek esés bizonyára fájhat az orosz költségvetésnek.
Ukrajnában megkezdődött a betakarítás, így a közeljövőben jelentősen megnő az ukrajnai mezőgazdasági termékek exportigénye. Az export jelenlegi tempója elfogadhatatlanul alacsony.
A gabonaszerződés 48. hetében, június 26-tól július 2-ig 275,7 ezer tonna mezőgazdasági terméket exportáltak Odessza régió tengeri kikötőin keresztül, ami 23%-kal kevesebb, mint a 47. héten – számolt be az Ukrán Agrárgazdasági Klub sajtószolgálata.
A klub tájékoztatása szerint a héten 6 olyan hajót rakodtak be Ukrajna kikötőiben, amelyek még nem estek át a szükség eljáráson, hogy folytathassák útjukat a célállomásra. Ezenkívül csökkent azoknak a hajóknak a száma, amelyek átestek az ellenőrzésen (az elmúlt héten 4 hajó).
Hangsúlyozták, hogy Ukrajnában megkezdődött a termés betakarítása, ezért a közeljövőben jelentősen megnő az ukrajnai agráripari termékek exportigénye, miközben az export jelenlegi tempója elfogadhatatlanul alacsony.
A gabonafolyosó működésének 48. hetében exportálták a legtöbbet: kukorica (a teljes az export 43%-a), búza (23%) és napraforgóolaj (23%). Az ukrán termékeket az alábbi országokba szállították: Ázsia (Kína, India és Törökország), Európa (Hollandia) és Afrika (Dzsibuti).
A gabonafolyosó kezdetétől, 2022. augusztus 1-től 2023. július 2-ig Ukrajna 32,8 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Németországban idén a vártnál nagyobb mértékben csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom a magas infláció miatt, ami korlátozza a fogyasztói kiadásokat – áll a németországi kiskereskedelmi szövetség (HDE) kedden ismertetett tanulmányában.
A HDE által megkérdezett kiskereskedők a korábban várt 3 százalékos visszaeséshez képest most már a kiskereskedelmi forgalom 4 százalékos csökkenésével számolnak az idei évre.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis a múlt héten jelentette, hogy Németországban áprilishoz képest 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom májusban, éves viszonylatban viszont 3,6 százalékkal csökkent. A HDE által megkérdezett kiskereskedők mintegy 35 százaléka az eladások csökkenésére számít az év második felében, és a megkérdezettek közül csak minden harmadik várt árbevétel-növekedést a teljes idei évre.
Németországban az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 6,8 százalékra nőtt júniusban a májusi 6,3 százalékról. A fogyasztói árak német szabvány szerint számolt növekedése 6,1 százalékról 6,4 százalékra emelkedett.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
