A 2021-es év januári adatai szerint Ukrajnában 11,1 millió a nyugdíjasok száma.
2022-ben Ukrajnában 12 szakaszban tervezik végrehajtani a nyugdíjemelést a lakosság meghatározott kategóriái számára. Az évi átlagnyugdíj 4533 UAH lesz, közölte a „Glavkom”.
2022. január 1-jén lépett hatályba a „Csernobili katasztrófa sérültjei státuszáról és szociális védelméről” szóló törvény. Ennek értelmében 39 481 főnek emelkedik a nyugdíja.
Azon személyek nyugdíja, akik a csernobili baleset likvidálása következtében szerezték rokkantságukat, a rokkantsági csoporttól függően emelkedik. Az első csoport esetében 14,6 ezer UAH, a második csoport – 9,5 ezer UAH, a harmadik – 7 ezer UAH.
2022. december 1-től 18 ezer főnek emelik a nyugdíját, figyelembe véve a nyugdíj kiszámításakor figyelembe vett átlagkereset növekedését. Ezen kívül 2022-ben az év elején 9 %-os nyugdíjemelést terveznek a 60 év feletti nők esetében.
A kelet-ukrajnai hadműveletekben elhunyt személyek munkaképtelen szüleinek, feleségeinek, illetve férjeinek januártól 7800 UAH lesz a minimál nyugdíja. Januárban a 65 éven felettiek nyugdíja is emelkedik a „minimálbér” növekedése révén.
2021. december 1-től a létminimum növekedésének megfelelően a munkaképtelen személyek minimál nyugdíja 1934 UAH lett. A következő emelés július lesz, akkor 2027 UAH-ra, december 1-től pedig 2093 UAH-ra nő a minimál nyugdíj összege.
Március elsejétől csaknem 10 millió nyugdíjas illetékének indexálását tervezik. Márciusban tervezik a 75 év feletti nyugdíjasok illetékének indexálását. A pótdíj összegét 2021. október 1-től határozták meg. A 75 éves nyugdíjasok esetében az összeg 400 UAH, a 80 évesek esetében pedig 500 UAH.
Októberre az új minimális nyugdíj-garanciát tervezik bevezetni. A 70 évnél idősebb, 35 éves (férfi esetében) vagy 30 éves (nő esetében) munkaviszonnyal rendelkező személyek nem kevesebb, mint havi 3000 UAH nyugdíjat kapnak.
Ha a munkaviszony időtartama kevesebb, akkor az állampolgárok ezen kategóriáinak a minimális nyugdíj összegét a szolgálati idő arányában határozzák meg. Ha a biztosítási idő férfiaknál 25 év, nőknél 20 év, akkor minimum 2500 UAH lesz.
Októberben a 70-75 éves nyugdíjasok 300 UAH pótdíjat kapnak.
A koronavírus járvány a számos negatív hatása mellett néhány pozitív változást is hozott: katalizálta a digitális forradalmat, és nagyot lendített az online tér hétköznapi felhasználásán is. Munkavállalók százmillió kényszerültek otthoni internetes munkavégzésre, de a „szabadidős tevékenység” is átkerült az online térbe. Itt elég, ha csak a vállalati kommunikációs technológiák robbanásszerű elterjedésére gondolunk, ezzel párhuzamosan említhetnénk a mesterséges intelligencia térhódítását, vagy akár az e-sport népszerűségét.
A technológia szektornak már a járvány megjelenésének évében sikerült emelkedéssel zárnia az évet. 2021-ben a gazdaság ciklikusságára jellemző tényezők következtében az olaj- és a bankszektor teljesített a legjobban, de az IT szektor sem sokkal maradt le, annak ellenére, hogy a gazdasági kilátások nem voltak ideálisak az ágazat számára. Az infláció visszatérésével a felerősödő kamatemelési várakozások nem kedveznek az ágazat értékeltségének, a dráguló forrásköltségek visszafoghatják a növekedést, csökkentik a jövőre árazott profitabilitás esélyét.
A pénzbőségben úszkáló big-tech cégek viszont könnyebben vehetik az emelkedő hozam- és kamatpálya okozta nehézségeket, tovább lendítik a technológiai megatrendet. Az egyre gyorsabban fejlődő technológiák folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással, ami még tovább fűti a szektor prosperálását.
Az újév küszöbén már nem tűnik annyira futurisztikusnak az avatarjainkkal betöltött virtuális tér, a metaverzum megvalósulása sem. Ebben a Facebook lépte a leghangosabbat 2021-ben: Mark Zuckerberg, a szociális platform első számú embere, előre menekülve az etikai vétségek vádjai elől, meghirdette a metaverzum megvalósítását, és a cég nevét Metára változtatta. Kétségtelen, hogy a Meta (Facebook) nagy előnnyel indul a kisebb versenytársakkal szemben, ugyanis a 3 milliárd körüli felhasználójának avatarjával könnyedén „benépesítheti” a meta-világot. A big-tech cégek tehát már elkezdték kiépíteni az új virtuális valóságot, így néhány év múlva már digitális hasonmásaink fizethetik be helyettünk a sárga csekket, és avatarjainkkal shopping-olhatunk a virtuális bevásárlóközpontokban, és a számunkra legkedvezőbb árfolyamú kriptodevizákkal fizethetünk digitális termékeinkért.
Az közismert Bloomberg ügynökség elemzői szerint a jövő évben negatívan befolyásolhatja a világgazdaság helyzetét az új Omicron törzs, Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolatokban lévő feszültségek, a magas infláció, a kínai gazdasági visszaesés és még mások.
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb gazdasági elemző a világgazdaság folyamatos fellendülésére számít 2022-ben, számos tényező azonban hátráltathatja a gazdasági fejlődést, közölte a Bloomberg.
Mi történhet? Lényegében sok minden. Például, ha az Omicron-törzs fertőzőbbnek és halálosabbnak bizonyul, az elkerülhetetlenül negatív hatással lesz a világgazdaságra.
A Bloomberg szerint még a legszigorúbb 3 hónapra bevezetett korlátozások a gazdasági növekedés 4,2 százalékos lassulását eredményezheti 2022-ben. Ilyen forgatókönyv esetén gyengébb lesz a kereslet, gondok lesznek az ellátással és a logisztikával. A Bloomberg az infláció meredek emelkedésének veszélyéről is ír. Tehát ha 2021 elején azt jósolták, hogy az Egyesült Államok 2%-os inflációval zárja majd az évet, akkor ez a szám már közel 7%.
Az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség a földgáz árának emelkedéséhez is vezethet, és ez jelentős hatással lesz a gazdasági folyamatokra nem csak Európában, évagy például a Közel-Keleten. Az infláció további emelkedését befolyásoló tényezők között a Bloomberg a klímaváltozást is megnevezi, amely pusztító időjárási jelenségekhez vezet, amelyek befolyásolhatják az élelmiszerárakat.
Az amerikai jegybank alapkamat emelése is negatív hatással lehet a fejlődő piacokra. A magas kamatlábak erősítik az amerikai dollárt, tőkekiáramlást és devizaválságot okoznak az országokban. A Bloomberg Argentínát, a Dél-Afrikai Köztársaságot, Törökországot, Brazíliát és Egyiptomot nevezi meg azon országok között, amelyeket 2022-ben ez a kockázat fenyeget.
A közzétett anyagban megjegyzik, Kínában 2021 harmadik negyedévében „leállt a gazdaság”. Peking problémái az energiaforrások hiányát illetően kevésbé lesznek kritikusak, de más problémák továbbra is fennállnak. Ugyanakkor az elemzők a kínai gazdaság 5,7% növekedését jósolják 2022-re.
Az anyag szerzői szerint a geopolitika hatással lehet a világgazdaságra is. Például egy újabb eszkaláció Kína részéről Tajvan kapcsán az Egyesült Államok ellenreakcióját válthatja ki, és „szuperhatalmak háborújához” vezethet, amelyet az ügynökség a „legrosszabb verziónak” nevez, más forgatókönyvekben szerepelnek szankciók is, amelyek befagyasztják a világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatokat, valamint a tajvani félvezetőipar összeomlását okozhatja, amely kiemelkedően fontos szerepet játszik a globális gyártásban, az okos telefonoktól a gépkocsikig.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője e hónap elején közölte, a világgazdasági növekedése csökkenhet „a koronavírus Omicron törzsének terjedése miatt”. Az IMF korábbi előrejelzése szerint a világgazdaság 2021-ben 5,9%-kal, 2022-ben pedig 4,9%-kal bővül. A szakértők ugyanakkor rámutattak arra, hogy nagyon sok minden függ attól, hogy alakul a Covid-19 világjárvány.
