Az Európai Unió már hétfőn, május 18-án jóváhagyhatja a 90 milliárd eurós hitel feltételeit Ukrajna számára, ami közelebb hozza a több mint 9 milliárd eurós első részlet júniusi folyósítását, számolt be a Politico.
A belső eljárások befejezése után az Európai Unió végérvényesen jóváhagyja az Ukrajnának nyújtott hitelt, miután Kijev és Brüsszel megállapodik az Oroszország által nyújtandó jóvátétel útján való adósságtörlesztés részleteiről.
Amennyiben Moszkva a háború után nem hajlandó jóvátételt fizetni, az európai vezetők fenntartják a jogot, hogy a befagyasztott orosz vagyont felhasználják a kölcsön visszafizetésére. A források Ukrajna védelmének megerősítésére – 5,9 milliárd euró értékű drónok vásárlására – fordítódnak. Az Európai Bizottság ezután 3,2 milliárd eurót utal át Ukrajnának, amelyet költségvetési kiadások fedezésére, beleértve a katonai állomány bérének kifizetését is, fordítanak. A Politico azt írja, hogy a közelmúltbeli előrelépések ellenére az EU megérti, hogy Kijevnek több pénzre van szüksége 2027-ben. Bevonásuk azonban problémás lehet, ha a tagállamok nem hajlandók további közös adósságokat vállalni.
„Az EU tagállamai és az európai pénzügyi intézmények összesen 200,6 milliárd eurót biztosítottak Ukrajnának.
Ezzel az EU Ukrajna legnagyobb és legstabilabb pénzügyi partnere” – jegyezte meg az Európai Bizottság egyik képviselője.
Ukrajna még ebben a negyedévben megkapja az első, 6 milliárd eurós védelmi csomagot az Európai Uniótól, ezt az összeget drónok finanszírozására fogják felhasználni – jelentette be szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint von der Leyen elmondta, hogy ez a részlet a nagyszabású, összesen 90 milliárd eurós európai hitel része. Szerinte ennek az összegnek az egyharmada Ukrajna költségvetési szükségleteinek fedezésére szolgál, míg a fennmaradó részt védelemre fordítják.
Az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy az EU teljesíti a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó ígéretét. Hozzátette, hogy a 2026-os első nagy, 45 milliárd eurós részletet a negyedév végéig folyósítják Ukrajnának.
„Miközben Oroszország megduplázza agresszióját, Európa megduplázza Ukrajna támogatását” – mondta Von der Leyen, aki arról is biztosított, hogy az EU „továbbra is támogatni fogja a bátor ukrán népet és fegyveres erőit”.
Az Európai Unió szigorúbb feltételeket fontolgat az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban, a kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat azt írta: „Az Európai Unió szigorúbb feltételeket fontolgat az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelre, beleértve azt is, hogy egyes kifizetéseket népszerűtlen, a vállalkozások adójának emelésétől teszi függővé. A hírügynökség forrásai szerint az új feltételek potenciálisan 8,4 milliárd eurót érinthetnek az Ukrajna védelmi szükségleteire és az általános pénzügyi stabilizációra szánt hitelből.
Az EU kezdeményezése egybeesik Kijev azon kísérleteivel, hogy meggyőzze a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a hasonló követelmények teljesítését egy több mint 8 milliárd dolláros különálló finanszírozási program keretében. A lehetséges változtatások között szerepel a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó különleges adórendszer felülvizsgálata.
Jelenleg az egyéni vállalkozások a jövedelem körülbelül 5 %-át kitevő kedvezményes áfakulcsot élveznek, míg az új javaslat 20 %-os standard áfakulcs bevezetését irányozza elő a 4 millió hrivnya feletti éves bevételű vállalatok számára. Becslések szerint egy ilyen reform évente mintegy 40 milliárd hrivnya többletbevételt jelenthetne a költségvetésnek.
Bár az új feltételek csak a teljes hitelcsomag egy részére vonatkoznak (mintegy 60 milliárd eurót különítettek el védelemre), végrehajtásuk nehézkes lehet. Megjegyzendő, hogy az intézkedések rendkívül népszerűtlenek, és máris nézeteltérések alakultak ki a parlament és Volodimir Zelenszkij elnök között az adópolitika kapcsán. A parlament korábban elutasította bizonyos változtatások támogatását, beleértve a külföldi csomagok megadóztatását is – ez egy újabb IMF-követelés.
Az IMF további részleteinek kifizetése ezen és más költségvetési intézkedések elfogadásától függ. Ukrajna már elmulasztotta a márciusi határidőt, és júniusig van ideje, amikorra a program következő felülvizsgálatára kerül sor. Eddig 1,5 milliárd dollárt különítettek el, és körülbelül 700 millió dollár még kérdéses.
Források szerint a felek megvitatták az egyéni vállalkozók áfabevezetésének körülbelül egy évvel történő elhalasztásának lehetőségét, de az IMF ragaszkodik egyes változtatások gyors elfogadásához. Még ha Ukrajna időt is nyer, a jövőben a csatlakozási tárgyalások részeként összhangba kell hoznia adórendszerét az uniós normákkal.
Az Európai Unió által Ukrajnának biztosított 90 milliárd eurós hitel első részlete 45 milliárd euró lesz.
Erről az EU Tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón számolt be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Elmondása szerint a források már az idei év második negyedévében megérkezhetnek. Az első csomagot fegyverkezési célokra fordítják, főként drónok beszerzésére.
Volodimir Zelenszkij elnök a hitel felszabadítását alapvető jelentőségű döntésnek nevezte, amelyet az EU-tagállamok valamennyi vezetője támogatott.
„Ez erősíti a hadseregünket, és lehetővé teszi a termelés növelését, több légvédelmi rendszer beszerzését, valamint az energiarendszer erősebb védelmét a tél előtt” – hangsúlyozta.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa hozzátette: a hitel feloldása és az újabb szankciós csomag fontos lépések az igazságos béke felé.
Mint mondta, a következő szakasz Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások első klaszterének megnyitása lesz.
Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei jóváhagyták a pénzügyi szabályozás módosítását, amely lehetővé teszi egy 90 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajna számára, valamint egy új, 20. szankciós csomag elfogadását Oroszország ellen.
A döntés a tagállami állandó képviselők bizottságában született meg, majd írásbeli eljárással kerül végleges jóváhagyásra. A folyamat lezárása várhatóan április 23-án történhet meg.
A soros EU-elnökséget ellátó Ciprus képviselője szerint a cél az, hogy az Európai Unió továbbra is határozottan támogassa Ukrajnát, és fokozza a nyomást Oroszországra.
Egyes értesülések szerint a végső politikai döntések időzítése összefügghet az energetikai és szankciós intézkedésekkel, különösen az orosz olajszállításokkal kapcsolatos fejleményekkel.
Az Európai Unió 90 milliárd eurós ukrajnai hitelprogramjának az eszközei már májusban megérkezhetnek Kijevbe – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Artēms Uršulskis lett külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta, hogy a finanszírozás rövid időn belüli megkezdésére számít. „Reméljük, hogy az EU májusban megkezdheti a források folyósítását Ukrajnának” – mondta.
Eközben Kaja Kallas, az EU fődiplomatája az EU Külügyi Tanácsának ülése előtt azt mondta, hogy pozitív döntésekre számít az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárdos uniós hitelről szerdán. „Meg fogjuk vitatni az ukrajnai háborút, és holnap pozitív döntésekre számítunk a 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban. Ukrajnának valóban szüksége van erre a hitelre. Ez pedig egyben annak a jele is lesz, hogy Oroszország nem lesz képes tovább kitartani, mint Ukrajna, ez most nagyon fontos” – mutatott rá. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan feloldják az Oroszország elleni új szankciókról szóló döntést, amely Magyarország álláspontja miatt zsákutcába jutott.
Andrij Szibiha külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott Kaja Kallasszal, az Európai Unió fődiplomatájával, akivel megvitatta a Kijev számára kulcsfontosságú döntések előrehaladását – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál a külügyminiszter X-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha azt írta: „Nagyon jó megbeszélést folytattam barátommal és kollégámmal, Kaja Kallasszal, hogy összehangoljuk jövőbeli tevékenységünket, és fenntartsuk közös erőfeszítéseink koherenciáját az elkövetkező hetekben. Megvitattuk az európai menetrendet, valamint azt, hogy fenn kell tartanunk az egységet és a lendületet a közös biztonságunkat és ellenálló képességünket erősítő kulcsfontosságú megoldások előmozdítása során.”
A külügyminiszter hozzátette, hogy a magyarországi választási eredményeket is megvitatták. „Hangsúlyoztam a 90 milliárd eurós hitel felszabadításának fontosságát, hogy biztosítsuk Ukrajna folyamatos támogatását és Európa védelmét az orosz fenyegetéssel szemben” – tette hozzá Andrij Szibiha.
Az Európai Unió kiemelt prioritása, hogy folyósítsa Ukrajnának a 90 milliárd eurós hitelt 2026-27-re, és a forrásokat a jóváhagyásukkal kapcsolatos nehézségek ellenére is biztosítsa – jelentette ki hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az EU-nagykövetek brüsszeli konferenciáján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint az Európai Bizottság vezetője azt ígérte, hogy Ukrajna 90 milliárdot kap az EU-tól Orbán vétója ellenére. „Ukrajnának tartós pénzügyi támogatásra van szüksége. Ezért javasoltunk egy 90 milliárd eurós kölcsönt Ukrajna szükségleteinek finanszírozására. És mindannyian látták, milyen nehézségekkel szembesültünk a végső jóváhagyás megszerzése során” – mutatott rá.
Ursula von der Leyen felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a kölcsönt nem hagyták jóvá, „még azután sem, hogy mind a 27 vezető beleegyezett” (az EU vezetőinek 2025 decemberi csúcstalálkozóján). „Biztosíthatom Önöket, hogy ebben az esetben teljesíteni fogjuk kötelezettségeinket. Mert a hitelességünk és ami még fontosabb, a biztonságunk forog kockán” – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság elnöke szerinte Ukrajna pénzügyi támogatása „prioritás és teljesen érthető kérdés” az EU számára. „90 milliárd eurós kölcsönt fogunk nyújtani” – nyugtatta meg Ukrajnát Ursula von der Leyen.
Az Európai Unió nagykövetei szerdán jóváhagyták az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel részleteit, amely Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek nagy részét fedezné, és támogatná az ország orosz invázió elleni védekezését.
A hitelkonstrukcióról – amelyből Csehország, Szlovákia és Magyarország kimaradt – az uniós állam- és kormányfők még decemberben állapodtak meg, azzal a céllal, hogy biztosítsák Ukrajna középtávú finanszírozását, és fenntartsák az ország katonai ellenálló képességét az orosz támadással szemben.
A megállapodás értelmében 90 milliárd eurós összeg kétharmadát katonai támogatásra, egyharmadát pedig általános költségvetési célokra fordítják.
A katonai beszerzésekre vonatkozó szabályok szerint Kijevnek elsősorban ukrán vagy uniós gyártóktól kell fegyvereket és hadianyagot vásárolnia. Harmadik országokból csak meghatározott feltételek teljesülése esetén szerezhet be eszközöket.
Az Európai Tanács közleménye szerint, ha Ukrajna sürgős katonai igényei azonnali beszerzést tesznek szükségessé, és a szükséges termék nem érhető el az Európai Unióban, Ukrajnában vagy az EGT–EFTA-országokban, akkor célzott mentességek alkalmazhatók a forrásokra vonatkozó korlátozások alól.
A megállapodás életbe lépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, de a vezető frakciók már biztosították támogatásukról a csomagot.
A diplomaták abban bíznak, hogy ez rövid időn belül megtörténik, így az Európai Bizottság megkezdheti a források piaci felvételét, és akár már áprilisban sor kerülhet az első kifizetésekre.
Az uniós vezetők decemberben arról is döntöttek, hogy a hitelt közös uniós hitelfelvételből finanszírozzák, nem pedig az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyon felhasználásával.
Az Európai Parlament jóváhagyta a megerősített együttműködési eljárás alkalmazását, amelynek keretében Ukrajna 90 milliárd eurós európai uniós támogatási kölcsönt kaphat – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Európai Parlament sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a képviselők szerdán elfogadták a vonatkozó határozatot, amelyben beleegyezésüket adták az EU Tanácsának egy olyan különleges mechanizmus alkalmazásába, amely lehetővé teszi a tagállamok egy csoportjának az együttműködést az összes uniós állam egyhangú támogatása nélkül.
Az Ukrajnának nyújtandó támogatási kölcsönről az Európai Tanács 2025. december 18-i brüsszeli csúcstalálkozóján állapodtak meg, és az Európai Bizottság hivatalosan 2026. január 14-én mutatta be.
Csehország, Magyarország és Szlovákia azonban nem támogatta ezt a döntést. Emiatt az EU úgy döntött, hogy a megerősített együttműködési eljárást alkalmazza ezt a mechanizmust, amelyet az uniós szerződések biztosítanak, és amelyhez az Európai Parlament külön jóváhagyása szükséges.
A határozatot szavazattöbbséggel fogadták el: 499 képviselő – mellette, 135 – ellene szavazott, 24 – tartózkodott.
Egy nappal korábban, kedden az Európai Parlament is megállapodott abban, hogy felgyorsítja a kérdés és a kapcsolódó jogalkotási javaslatok megvitatását.
A következő lépés a hitelprogram részleteiről történő megállapodása lesz az Európai Parlament és az EU Tanácsa között a rendes jogalkotási eljárás keretében.
Decemberben az Európai Unió úgy döntött, hogy a következő két évben 90 milliárd euró pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának. Ezek vissza nem térítendő és kamatmentes források.
A finanszírozást költségvetési kiadások és védelmi szükségletek fedezésére fordítják, a visszafizetés kérdése pedig csak azután merülhet fel, hogy Oroszország kártalanítja Ukrajnát az általa okozott veszteségekért.
Az Európai Bizottság elnöke nemrégiben bejelentette, hogy ebből az összegből 60 milliárd eurót a védelmi ágazatra, további 30 milliárd eurót pedig költségvetési támogatásra különítenek el.
