Kiadásai lefaragására készül a román kormány, miután nem a számításainak megfelelően alakulnak a költségvetési bevételek. Az országos adóhatóság (ANAF) által a napokban közzétett jelentés szerint az év első három hónapjában közel 83,535 milliárd lej (1 lej 8,95 hrivnya) adót hajtottak be, 7 százalékkal többet, mint 2022 első negyedévében, de 2,981 milliárd lejjel kevesebbet a tervezettnél. Januártól márciusig általános forgalmi adóból 22,63 milliárd lej folyt be az államkasszába, 12,3 százalékkal magasabb összeg, mint a múlt év azonos időszakában. Az áfavisszatérítések összege az első negyedévben 5,314 milliárd lej volt, 17,3 százalékkal több, mint a tavalyi első negyedévben.
Adrian Caciu pénzügyminiszter be is jelentette, hogy a vártnál alacsonyabb költségvetési bevételek következtében mintegy 20 milliárd lejjel tervezik lefaragni az idei évre tervezett állami kiadásokat. Erről a bukaresti balliberális nagykoalíció vezetői döntöttek, miután elemezték a költségvetés első negyedévi végrehajtását. A szociáldemokrata (PSD) tárcavezető hangsúlyozta, hogy a fontos kiadásokat ez nem fogja érinteni. Megjegyezte: nem állítja, hogy pazarol a román állam, szerinte azonban akadnak olyan területek, ahol „a költségvetési konszolidációnak a költségvetési kiadásokat is érintenie kell”. Caciu úgy véli, a költséglefaragásokra szükség van a kormány által az év elején vállalt gazdasági célok eléréséhez.
Már az év elején elszállt a hiány
A kialakult helyzetet kommentálva a legnagyobb román pénzügyi-gazdasági lap, a Ziarul Financiar megállapítja, először fordul elő az elmúlt két évtizedben, hogy a bukaresti kormány már az év első három hónapjának elteltével szembesül a tervezetthez képest kevesebb bevétellel, és gyors költségvetés-kiigazításra kényszerül. A Nicolae Ciuca vezette kabinet 540 milliárd lejes bevételt irányzott elő 2023-ra, márpedig ha az államkasszába ugyanebben a ritmusban folynának be a pénzek, mint januártól márciusig, akkor az év végére 34 milliárd lejes hiány keletkezne.
Az adóhatóság adatai szerint csak az építőipar területén 10 százalékkal csökkentek az adó- és illetékbevételek az ágazatban tapasztalható visszaesés következtében.
Egyébként az idei költségvetés kapcsán korábban megfogalmazott szakértői álláspontjában a bukaresti pénzügyi tanács felhívta a figyelmet, hogy túlzók a bevételi kalkulusok, a kiadási oldalon pedig éppenséggel alulbecsülte a tételeket a kormány.
Nicolae Ciuca miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy szükség van az állami kiadások tervezett lefaragására, de ez nem fogja érinteni a közalkalmazottak bérét. A liberális kormányfő kifejtette: az első évnegyedi költségvetési deficitből kiindulva arra kérte a minisztereket és a hitelutalványozó intézmények vezetőit, hogy gondolkodjanak a kiadások csökkentésén, és gazdálkodjanak okosabban a forrásaikkal.
„Nincs szó bércsökkentésről vagy a beruházások csökkentéséről. Egy elemzésről beszélünk, amelyet a pénzügyminisztérium fog a többi minisztériummal összehangolva elvégezni” – hangoztatta a miniszterelnök.
A bukaresti koalíciós megállapodás értelmében hamarosan Marcel Ciolacu, a szociáldemokraták (PSD) elnöke veszi át a miniszterelnöki teendőket, márpedig szerinte is változtatni kell a közpénzek elköltésén. A képviselőház elnöke közölte, fel kell vállalni a közpénzek elköltésének megreformálását, digitalizálni kell az adóhatóság tevékenységét, ezzel együtt értésre adta, hogy a kormány a bérpótlékok megnyirbálására készül.
Közben a Román Nemzeti Bank (BNR) egyik illetékese arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hiány valójában nagyobb lehet a statisztikákban szereplő összegnél, mert a kormány a bevételeket túl-, a kiadásokat pedig alulbecsülte. Eugen Radulescu, a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős részlegének igazgatója egy szakmai konferencián emlékeztetett, már a világjárvány előtt nagy volt a költségvetési deficit, és csak a pandémia miatt nem indult Románia ellen kötelezettségszegési eljárás, ám szerinte a helyzet továbbra is kritikus.
A bukaresti pénzügyi tárca adatai szerint 2022-ben 5,68 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési hiány, idén a kormány 4,4 százalékos deficittel számol.
Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban javult az adóbevételek helyzete, a költségvetési hiány példátlanul nagy, mértéke még az elhalasztott adósság-visszafizetések figyelembevételével is havi 4,5-5 milliárd dollár lesz 2022 végéig – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Nemzeti Bank (NBU) Monetáris Politikai Bizottsága szeptember 7-i ülésének eredményeire hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU megjegyezte, hogy a kiadások jelentős része katonai célokat szolgál, amelyeket belső forrásból származó eszközök bevonásával kell fedezni. „Az üzemanyag jövedéki adójának visszafizetése és az import további adóztatása nélkül szinte lehetetlen a szükséges bevételt biztosítani, de ezek a döntések jelenleg nem születtek meg. Ráadásul a hrivnya-államkötvények továbbra sem elég magas kamatai az elsődleges aukciókon ténylegesen megfosztják a kormányt attól a lehetőségtől, hogy belföldi hitelfelvételt folytasson.”
Az NBU szerint a nem katonai kiadási tételeket elsősorban nemzetközi segélyekből finanszírozzák, amelyek jövő évi összegét még nem határozták meg. „Ezek a tényezők kockázatot jelentenek a költségvetési stabilitásra nézve, és csökkentik a költségvetési hiány bankóprés nélküli finanszírozásának esélyét 2023-ban” – áll a közleményben.