A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a 8226. számú törvénytervezetet, amely különleges adózási rendszert javasol az egyéni vállalkozások számára az egységes adót fizetők harmadik csoportjában. Ezen vállalkozók számára hajlandóság esetén a bankok válhatnak adóügynökökké. Ez esetben a vállalkozónak nem kell összesítéseket benyújtaniuk és nyilvántartást vezetniük, számolt be az RBK-Ukrajna.
Az újítás azokat az egyéni vállalkozókat érinti, akik az egyszerűsített adózási rendszerbe (3. csoport) tartoznak, nem fizetnek áfát, nincsenek alkalmazottjaik, és kizárólag utalással számolnak el.
A törvénytervezet indoklásában ezen vállalkozók nem vezetnek nyilvántartást és nem készítenek adóbevallást. Mindezt a bank teszi meg helyettük.
A bank fizeti be az adót
A vállalkozó pénzeszközeit egy speciális üzleti számlán írják jóvá, és a bank önállóan vonja le az adót, és utalja át a meghatározott költségvetésbe. Hasonlóképpen, a bank fizeti be az egyszeri hozzájárulást, a speciális vállalkozási számlán lévő pénzeszköz terhére.
A törvényjavaslat szerzői kifejtik, hogy az áfa befizetése alól mentesülő, a harmadik csoportba tartozó vállalkozók nagy része, akiknek nincsenek alkalmazottai, leggyakrabban egy vagy több partnerrel kötnek szerződést, miközben kizárólag utalással, és nem készpénzben fizetnek. Az ilyen vállalkozások nem széles körű üzleti tevékenységet folytatnak. Ugyanakkor sok időt kénytelenek eltölteni az összesítések benyújtásával és az adófizetéssel. Ráadásul nagyon gyakran elmulasztják a bejelentési határidőket.
A Gyijában is lehetőség nyílik áttérni az új rendszerre és számlát nyitni
Az új törvénytervezet szerint a vállalkozók választhatják azt az adózási rendszert, amelyben a bank lesz az adóügynök. Ehhez csak be kell nyújtaniuk a megfelelő kérelmet, és egy speciális vállalkozói számlát kell nyitniuk. Az új rendszer elérhető lesz a Gyija alkalmazásban. Lehetőség lesz regisztrációra, speciális adózási rendszerre való átállás kérelmezésére, sőt speciális vállalkozási számla megnyitására is.
„Mindenből 10” adóreform
Az Elnöki Hivatalban idén augusztus óta aktívan tárgyalják az új adóreform alapját képező koncepciót. Ez utóbbi az áfa, a jövedelemadó és a személyi jövedelemadó kulcsának 10%-ra történő csökkentését írja elő. Olekszij Kuscs közgazdász elmondása szerint az ilyen alacsony jövedelemadó hozzájárul majd ahhoz, hogy a befektetők több forrást hoznak külföldre Ukrajnából.
Az adóreform egyik szakaszában a szerzők a katonai illeték 3 százalékra emelését irányozzák elő, a jövedelemadót pedig a kivont tőkére kivetett adó váltja fel – számolt be a Focus kiadvány.
A Nemzetközi Valutaalap szakemberei tanácsokat adnak Ukrajnának az ukrán adórendszer reformjával kapcsolatban. A fő cél a versenyképesség elérése. További cél az adófizetés kultúrájának meghonosítása – mondta Rosztyiszlav Surma, az ukrán Elnöki Hivatal elnökhelyettese a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Surma hangsúlyozta, hogy a győzelem után Ukrajnának vonzó befektetési feltételekkel kell rendelkeznie a háború utáni gyorsabb újjáépítés érdekében. A reform nyilvános megvitatására a nemzetközi partnerekkel való konzultációkat követően kerül sor.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Jeremy Hunt pénzügyminiszter kedden ismerteti költségvetési tervét, de a hét végén bizonyos részleteket már elárult a sajtónak. A Sky News vasárnap reggeli beszélgetős műsorában elmondta, hogy „mindenkitől áldozatokat kér majd”, de azt is elismerte, hogy a legalacsonyabb jövedelműektől „nem lehet sokat várni”. Ezért ugyan mindenki magasabb adókat fizet majd, de a legnagyobb jövedelműeknek nagyobb áldozatot kell vállalniuk.
A pénzügyminiszter próbálja helyreállítani az Egyesült Királyság hitelességét a befektetők körében, amelyet az elődje és a korábbi kormányfő szeptemberi miniköltségvetése alaposan megtépázott, és végül mindkettőjük állásába került. „Azt kell tennünk, ami az országnak és a jelenlegi helyzetünknek a legjobb, és ez sajnos adóemeléssel jár” – erősítette meg a Sunday Timesnak is. A lap szerint a pénzügyminiszter a felére csökkentené a tőkenyereség-adó adómentességi határát, és a jövedelemadó kiegészítő kulcsának megfizetéséhez szükséges küszöböt pedig évi 150 ezer fontról 125 ezer fontra vinné le. „Amit megígérhetek, az az, hogy őszinte leszek a probléma mértékét illetően, és igazságos leszek a kezelésében, és igen, ez azt jelenti, hogy a legszélesebb vállú emberek viselik majd a legnagyobb terhet” – mondta.
Hunt elárulta azt is, hogy a költségvetési terv a Bank of England előrejelzéseihez hasonlóan figyelembe veszi, hogy tartós recesszió várható. „A kérdés igazából nem az, hogy recesszióban vagyunk-e, hanem az, mit tudunk tenni, hogy az rövidebb ideig tartson, és kevésbé mély legyen” – mondta. Az Egyesült Királyság gazdasága a héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a várakozásoknak megfelelően csökkent szeptemberben és a harmadik negyedév egészében is.
Huntnak 55 milliárd fontos lyukat kell betömnie a költségvetésben. (Egy font 463,31 forint.) Ez azt jelenti, hogy az adóemelések mellett a kiadásokon is faragni kell. „Súlyos választás lesz, és az embereket az ideológia elé fogjuk helyezni” – ígérte. Elmondta azt is, hogy együttműködik majd a jegybankkal a négy évtizedes csúcson járó infláció leszorítása és a globális kamatlábak emelésének korlátozása érdekében, mert azok erősen megterhelik a brit gazdaságot. A The Times szerint Hunt valószínűleg csak 20 milliárd fontot szán arra, hogy április után további hat hónappal meghosszabbítsa az energiaszámlák felső határát, ami az első hat hónapra becsült 60 milliárd fontos költség harmada, és azt jelenti, hogy a lakosság által fizetendő összeg emelkedni fog. A pénzügyminiszter azonban fontolgat egy több milliárd fontos támogatási csomagot, hogy megvédje a nyugdíjasokat és a segélyből élőket a magasabb energiaszámláktól.
