Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta az Egyesült Államokkal kötött megállapodás szerinti, az ország területén található ásványi kincsekre vonatkozó állami költségvetésből történő kifizetésekről szóló törvényt. Ezt bizonyítja a Költségvetési törvénykönyv módosításairól szóló 13256. számú törvényjavaslat, a parlament honlapján közzétett kártyája.
A Költségvetési törvénykönyv módosításaira az amerikai–ukrán újjáépítési beruházási alap feltöltéséről szóló rendelkezés végrehajtásához van szükség.
Ukrajna hozzájárulása a megállapodás hatálybalépését követően a kapott pénzeszközök feléből áll:
új engedélyekből származó ásványkincsek (olaj, gáz, gázkondenzátum és a megállapodás A. mellékletében meghatározott összes anyag) kitermeléséért járó bérleti díjak,
új különleges engedélyek kiadása az ásványi kincsek hasznosítására,
a termelés állami részének értékesítése új termelésmegosztási megállapodások keretében.
Ezt a pénzt az állami költségvetés egy külön alapjába írják jóvá, és az Újjáépítési Alapba utalják át.
A Financial Times jelentése szerint a kínai monopolellenes szabályozó hatóság elhalasztott egy 35 milliárd dolláros fúziót az amerikai félvezetőipari cégek között, miután Donald Trump megszigorította a kínai chipek exportjának ellenőrzését.
Források szerint a Kínai Népköztársaság Piacszabályozási Állami Hivatala elhalasztotta a mikroáramkör-tervező eszközöket gyártó Synopsys és a mérnöki szoftvereket fejlesztő Ansys között tervezett megállapodás jóváhagyását.
Az amerikai csoportok közötti megállapodás, amely megkapta az amerikai és európai hatóságok jóváhagyását, már a SAMR jóváhagyási folyamatának utolsó szakaszába lépett, és várhatóan a hónap végére lezárul.
A késedelem azért következett be, mert május végén Washington betiltotta az amerikai vállalatok, köztük a Synopsys chiptervező szoftvereinek értékesítését Kínának. Ez a döntés bonyolította a megállapodás jóváhagyási folyamatát Kínában.
A forrás hozzátette, hogy a jóváhagyás, bár a vártnál tovább tart, mégis megszerezhető, ha a Synopsys olyan megoldásokat mutat be, amelyek beszámítják a kínai szabályozó aggályait.
Egy másik forrás szerint a SAMR a 180 napos jóváhagyási folyamatát a közelmúltban meghosszabbították az üzlet bonyolultsága, nem pedig a kereskedelmi háborúhoz való közvetlen kapcsolat miatt.
Trump ezen a héten kijelentette, hogy a két fél Londonban megállapodásra jutott a májusban Genfben elért kereskedelmi háborúban elért fegyverszünet visszaállításáról, amikor az Egyesült Államok és Kína jelentősen csökkentette a kölcsönösen kivetett magas vámokat.
A Fehér Ház Egy magas rangú tisztviselője azt nyilatkozta, hogy Trump enyhítheti a Kínába irányuló technológiai export korlátozásait, ha Peking beleegyezik a ritkaföldfémek szállításának felgyorsításába.
Arra is utaltak jelek, hogy az Egyesült Államokban enyhíthetik a chipeket tervező eszközök értékesítésére vonatkozó tilalmat. A Synopsys, amely korábban leállította az összes értékesítést a kínai ügyfeleknek, újraindította a szellemi tulajdon és a berendezések értékesítését, míg az elektronikus tervezés automatizálásához kapcsolódó úgynevezett szoftvereszközök továbbra is korlátozottak.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij aláírta a 11416-d számú „Ukrajna adótörvénykönyvének módosítása a hadiállapot idejére” szóló törvényt, olvasható a Legfelső Tanács honlapján.
A törvény többek között az alábbiakat írja elő:
adóemelés a vállalkozók 1, 2, 4 csoportjára, számukra 10%-os katonai illetéket állapítanak meg;
előlegfizetésének bevezetése a benzinkutak esetében;
1%-os jövedelemadó megállapítása a 3. csoportba tartozó vállalkozók számára;
25%-os nyereségadó megállapítása a nem banki pénzintézetek számára;
havi adatszolgáltatás a személyi jövedelemadóról.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő megjegyezte, hogy az elnök több mint 40 napig nem írta alá a törvényt, ami veszteségekhez vezetett.
„Ha figyelembe vesszük, hogy naponta a törvény nélkül több mint 270 millió hrivnyát veszített a költségvetés, akkor ez a 44 nap késés = -12 milliárd hrivnya a hadsereg költségvetésében”, írta a parlamenti képviselő.
Joe Biden amerikai elnök pénteken aláírta azt a rövid távú kiadási intézkedésről szóló törvényt, amely meghosszabbítja a kormányzati munka ideiglenes finanszírozását, elhárítva ezzel a leállás veszélyét.
Az intézkedés több időt biztosít a törvényhozóknak a kiadási intézkedések kidolgozására és elfogadására annak érdekében, hogy a szövetségi kormány továbbra is működőképes maradjon a jelenlegi, szeptember végén záródó pénzügyi évben.
A szenátus és a képviselőház csütörtökön már rábólintott a törvényjavaslatra.
Az elnök által pénteken aláírt törvény értelmében március 8-ig marad a mezőgazdasági, a közlekedési, a lakásügyi és városfejlesztési, a veteránügyi, az energiaügyi, az igazságügyi, a kereskedelmi és még néhány más minisztérium finanszírozása.
A törvényhozóknak március 22-ig kell dönteniük a Pentagon, a tengerentúli műveletek, valamint például a munkaügyi, az egészségügyi és a belbiztonsági minisztérium finanszírozásáról.
Joe Biden előzőleg januárban írt alá egy törvényt, amely március 1-jéig, illetve 8-áig meghosszabbítja a közigazgatás ideiglenes finanszírozását, hogy elkerüljék a leállást.
Joe Biden amerikai elnök aláírta az Egyesült Államok rekordösszegű, 858 milliárd dolláros jövő évi védelmi költségvetését, amely az Ukrajnának szánt katonai segélyeket is tartalmazza – számolt be a Jevropejszka Pravda a Fehér Házra hivatkozva.
„2022. december 23-án, pénteken az elnök aláírta H.R. 7776, a 2023-as költségvetési év honvédelmi igényeiről szóló törvényt, amely a 2023-as költségvetési évre elsősorban a Honvédelmi Minisztérium és a katonai építési programok, az Energiaügyi Minisztérium nemzetbiztonsági programjai és a hírszerzési programok számára engedélyez előirányzatokat; meghatározza a katonai személyzet és az Egyesült Államok fegyveres erői alapbérének emelését; jóváhagyja a külügyminisztérium, a belbiztonsági minisztérium, a tengerészeti adminisztráció, az amerikai parti őrség és a hírszerző szolgálat juttatásait” – áll a közleményben.
A védelmi költségvetésre 45 milliárddal többet különítettek el, mint amennyit Joe Biden elnök eredetileg javasolt. A költségvetés az amerikai hadseregben szolgálók béremelését, fegyvervásárlás finanszírozását, a Kína által fenyegetett Tajvan támogatását, Ukrajnának számára pedig 800 milliós katonai támogatást irányoz elő.
Izrael és Libanon csütörtökön aláírta a két ország közötti földközi-tengeri határt rögzítő egyezményt – jelentette az izraeli média.
A megállapodást hivatalos dokumentumként átadják az ENSZ-nek is a két ország határán lévő nakúrai ENSZ-főhadiszálláson.
Az izraeli kormány csütörtök délelőtt, rendkívüli ülésen hagyta jóvá a tengeri határmegállapodás szövegét, két héttel azután, hogy azt az izraeli parlament, a kneszet elé terjesztették felülvizsgálatra. Az Izraeli Legfelsőbb Bíróság korábban elutasította a tiltakozó petíciókat, és jóváhagyta ezt az eljárást.
Az Egyesült Államok által közvetített – és Washington garanciájával megszületett – egyezség lehetővé teszi Libanonnak, hogy a TotalEnergies nevű francia energiavállalat révén fejlessze a Kana-Szidón gázmezőt, és földgázt termeljen ki ott.
Ez a terület a Földközi-tengernek egy olyan részén található, amelyet Izrael és Libanon is sajátjának vallott. Izrael átengedte az egész vitatott zónát, de megkapja az onnan felszínre hozott földgáz hasznának tizenhét százalékát.
Abban is megegyeztek, hogy a Karis (Cápa) nevű másik, szintén a határvidéknél lévő földgázmező teljesen Izrael tulajdonában marad. Jeruzsálem megtartja a partjai mentén azt a hárommérföldes zónát is, amelyre szerinte szüksége van a tengerpart biztonsága érdekében.
Jaír Lapid miniszterelnök a kormány megbeszélésének kezdetén kijelentette, hogy a megállapodás megerősíti Izrael biztonságát és cselekvési szabadságát a Hezbollah, a libanoni síita milícia fenyegetésével szemben.
„Ez egy diplomáciai vívmány, mert nem minden nap történik meg, hogy egy ellenséges ország írásos megállapodásban ismeri el Izraelt az egész nemzetközi közösség előtt. Nem mindennap áll mögöttünk az Egyesült Államok és Franciaország, melyek biztonsági és gazdasági garanciákat nyújtanak az egyezményhez” – hangsúlyozta Lapid.
„Izrael megkapja a Kana nyereségének 17 százalékát, mely pénzt hoz az állam gazdaságának, a pénzt pedig jólétre és egészségügyre, oktatásra és biztonságra fordítanak majd” – emelte ki Lapid.
A kabinet ülése délben azzal ért véget, hogy Jaír Lapid ellátta kézjegyével a nemzetközi megállapodást, és átadta azt Amos Hochstein amerikai közvetítőnek, a diplomáciai egyezség létrehozójának.
Eközben Michel Aun libanoni elnök is aláírta a dokumentumot. Ő azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás végrehajtása nem jelenti a kapcsolatok normalizálását Izraellel, hanem „technikai kérdés, minden, a libanoni külpolitikának ellentmondó politikai következmény nélkül”.
A libanoni tárgyalócsoport vezetője, Elias Bou-Szaab, azt mondta, hogy az egyezmény aláírása után „új korszak” kezdődik.
A megállapodást átvevő Hochstein kijelentette, hogy az gazdasági fordulópontot jelenthet Libanon számára, és hangsúlyozta az Egyesült Államok garanciáját.
„Ha bármelyik fél megsérti, mindkét fél veszít” – vélekedett az amerikai közvetítő.
Izrael és Libanon között nincs békeszerződés, hanem ENSZ garantálta tűzszünet szabályozza viszonyukat.
Dmitro Razumkov, az ukrán Parlament elnöke aláírta az „Ukrajna 2021-es állami költségvetéséről” szóló törvényt. Ezt követően a törvényt Ukrajna elnökének nyújtották be, hogy lássa el kézjegyével – olvasható a Parlament honlapján.
A dokumentumnak megfelelően, jövőre a tervek szerint 139,5 milliárd UAH-t különítenek el az oktatás és a tudomány fejlesztésére, 159,9 milliárd UAH-t az orvostudományra és 315 milliárd UAH-t a lakosság szociális védelmére. 267 milliárd UAH-t különítettek el az ország biztonsága és védelme fokozására.
A 2021-es évre 19,4 milliárd UAH-t különítenek el a világjárvány elleni küzdelemre, amelyből:
15,8 milliárd UAH – egészségügyi garancia program;
2,6 milliárd UAH – oltóanyag beszerzése;
1 milliárd UAH – a Covid-19 terjedésének megakadályozása az iskolákban.
Ezen kívül egy speciális alap létrehozását tervezik a Covid-19 elleni intézkedések finanszírozására.
A minimálbér emelését 2021. január 1-jétől 6000 UAH-ra, 2021. december 1-jétől – 6500 UAH tervezik.
