Ukrajna megállapodott a szuverén eurókötvények magántulajdonosaival több mint 20 milliárd dollár értékű adósság visszafizetésének átütemezéséről, miáltal jelentősen csökken az állam költségvetésére nehezedő nyomás a következő években – írta csütörtökön az rbc.ua hírportál.
Katerina Martincsuk a kiadvány újságírója elemzésében jelezte, hogy július 22-én Ukrajna közleményt tett közzé a londoni tőzsdén, amelyben arról számolt be, hogy az ukrán eurókötvény-tulajdonosok bizottságával július 12. és 19. között tartott zárt ülések eredményeként elvi megállapodások születtek az államadósság átstrukturálásával kapcsolatban a nemzetközi tőkepiacokon kibocsátott 23,4 milliárd dollár értékű értékpapírokról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megerősítette, hogy az ügylet teljesíti az ukrán fokozott finanszírozási program (EFF) adósságfenntarthatósági céljait. A megállapodást az ukrán hitelezők csoportja is jóváhagyta.
Ukrajna megállapodott a hitelezőkkel az adósság-átstrukturálásról, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt takarítanak meg az adósságkezelésen, 2033-ig pedig 22,75 milliárd dollárt. A meglévő eurókötvényeket az adósság értékének 37 %-os nominális csökkenésével cserélik újakra.
Az új kötvények első kifizetésére 2029-ben kerül sor, a tartozás 2029-ig esedékes tőkeösszege pedig mostantól hosszabb időszakra oszlik meg. Az új kötvények kamatozása a lejárat évétől függően 1,75 % és 7,75 % között változik. Ez csökkenti az Ukrajna költségvetésére nehezedő pénzügyi terheket, és lehetővé teszi, hogy a felszabaduló pénzeszközöket védelmi és szociális szükségletekre fordítsák.
Mivel Ukrajna nem tudott megállapodni a kötvénytulajdonosok egy csoportjával nemzetközi adósságának átstrukturálásáról, okot adott arra, hogy az ország a fizetésképtelenségéről beszéljünk.
A Reuters cikkében megjegyezte, körülbelül 20 milliárd dolláros adósság átütemezéséről van szó. Augusztusban lejár a nemzetközi kötvénytulajdonosokkal kötött megállapodás, amely lehetővé tette Ukrajnának a kifizetések felfüggesztését, miután Oroszország 2022-ben megtámadta az országot.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter közölte, hogy a tárgyalások folytatódnak, és arra számít, hogy a kormány augusztus 1-jéig megállapodásra jut.
A greenwichi idő szerint 09:53-ig az ország dollárban denominált eurókötvényei 1,7 centet estek, miközben a rövid lejáratú kötvények rendkívül problémás szinten, dolláronként 25-30 centes áron forogtak.
A cikk szerint csaknem két hete folynak a hivatalos tárgyalások a kötvénytulajdonosokkal, Ukrajna ugyanis a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés megőrzése és egyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerkezetátalakítási követelményeinek teljesítése érdekében törekszik adósságának átstrukturálására.
„A kormány javaslata és a kötvénytulajdonosok ellenjavaslata azonban azt mutatja, az álláspontok messze vannak egymástól, és milyen nehéz küzdelemmel kell szembenéznie Ukrajnának azért, hogy az elkövetkező hetekben elérje az adósság átstrukturálását” – áll a cikkben. A kötvénytulajdonosok szerint a kormány javaslata a piacok által várt 20%-ot „jelentősen meghaladó” leírást ír elő.
Janet Yellen pénzügyminiszter szombaton „a korábbinál nehezebbnek” nevezte az amerikai adósságplafon emelésével kapcsolatos vitát, de reményét fejezte ki, hogy sikerül megoldást találni az első amerikai államcsőd elkerülésére.
A G7-csoport pénzügyi minisztereinek Japánban tartott találkozója alkalmával Janet Yellen a Reutersnak adott interjújában reményét fejezte ki, hogy a következő hetekben tájékoztatni tudja az amerikai kongresszust arról, hogy a kincstár pontosan mikor fog kifogyni a kormányzati számlák kifizetésére szolgáló forrásokból.
Az amerikai pénzügyminiszter többször felszólította a kongresszust, hogy járuljon hozzá a szövetségi hitelfelvétel 31 400 milliárd dolláros felső határának megemeléséhez, hogy elkerülhető legyen a „gazdasági és pénzügyi katasztrófa”, amely akkor következne be, ha az Egyesült Államok nem fizetné ki az adósságait.
Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter újságíróknak azt mondta, hogy a patthelyzet „nagyon komoly” veszélyt jelent a világgazdaságra. „Teljesen pusztító lenne, ha […] a megállapodás elmaradása miatt az USA GDP-je kiesne a rendes kerékvágásból” – közölte Hunt a G7-ek tanácskozásának margóján.
Yellen elmondta, hogy múlt heti becslése, miszerint a kincstár már június 1-jén nem lesz képes teljesíteni fizetési kötelezettségeit, összhangban van a Kongresszusi Költségvetési Hivatal pénteki jelentésével, amely a fizetésképtelenség „jelentős kockázatára” figyelmeztet június első két hetében.
Joe Biden demokrata elnök ragaszkodik ahhoz, hogy a kongresszusnak alkotmányos kötelessége feltétel nélkül megemelni a keretet a korábban jóváhagyott kiadások finanszírozására. A republikánusok, akik a képviselőházat irányítják, azt akarják, hogy Biden egyezzen bele átfogó költségvetési megszorításokba, hogy biztosítsa a megállapodásukat.
A legtöbb fejlett országtól eltérően az Egyesült Államok felső határt szab arra, hogy mennyi hitelt vehet fel. Mivel a kormány többet költ, mint amennyi bevételre szert tesz, a törvényhozóknak rendszeresen emelniük kell ezt a felső határt – emlékeztetett a helyzet okára a Reuteres.
Joe Biden és a kongresszus két házának republikánus és demokrata vezetői elméletileg pénteken tárgyaltak volna újra a kérdés megoldásáról, a megbeszélést azonban jövő hétre halasztották, ami az NBC News forrásai szerint jó hír, azt jelenti, hogy jól halad a kompromisszum keresése.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Joe Biden amerikai elnök úgy nyilatkozott, még nem áll készen arra, hogy segítségül hívja a 14. alkotmánykiegészítést, hogy az Egyesült Államok elkerülje az államcsődöt június 1-jével. Biden szavai ugyanakkor először utalnak arra, hogy nem zárja ki, hogy ehhez a végső eszközhöz forduljon – írja a Reuters.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter néhány napja lengette be, hogy június 1-jével csődbe juthat a szövetségi állam, amennyiben a Kongresszus nem emeli meg vagy nem függeszti fel az adósságlimitet.
A Kongresszus alsóházában, a Képviselőházban az ellenzéki republikánusok vannak többségben. Azonban mind Biden, mind a republikánusok kötik az ebet a karóhoz: az elnök arra szólította fel a törvényhozókat, hogy feltétel nélkül emeljék meg a szövetségi kormány önmagára kiszabott adósságlimitjét, Kevin McCarthy republikánus képviselőházi vezető viszont erre csak a kiadások visszanyesésével együtt lenne hajlandó.
A 14. alkotmánykiegészítést az 1861 és 1865 közötti amerikai polgárháború idején csatolták az alkotmányhoz, Biden ezt hívhatná segítségül, ha nem sikerülne megegyezni az elnök, valamint a két nagy párt vezetőinek jövő kedden esedékes találkozóján.
Szakértők szerint azonban végeláthatatlan jogi vitákhoz vezetne, ha Biden valóban ehhez az eszközhöz nyúlna, és ez elbizonytalanítaná a pénzpiacokat.
Az amerikai elnök élesen bírálta a Donald Trump-párti republikánusokat, mivel szerinte ők nem hajlandók megszavazni a magasabb adósságplafont. Biden szerint a republikánusok megosztottak a kérdésben.
Eközben az európai Scope Ratings hitelminősítő felülvizsgálat alá helyezte az Egyesült Államok adósbesorolását, mondván, az adósságplafonnal való visszaélés hosszútávú kockázatokat rejt. A Scope a felülvizsgálatot követően akár le is ronthatja a jelenlegi AA besorolást.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Jövőre legkevesebb hárommilliárd dollárra lesz szüksége havi szinten Ukrajnának ahhoz, hogy működőképes maradjon. A Nemzetközi Valutaalap szerint a nemzetközi közösség kötelessége az ország támogatása – írja cikkében a Bloomberg.
Ukrajnának jövőre havonta legalább hárommilliárd dollárra lesz szüksége háborús gazdasága finanszírozásához, ami azt jelenti, hogy a mostaninál nagyobb támogatásra lesz szükség – jelentette ki, Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője.
„Jelenlegi elképzeléseink szerint a finanszírozási szükséglet havi 3-4 milliárd dollár körül lesz” – fogalmazott Washingtonban, az Ukrajnának nyújtott globális gazdasági támogatásról szóló megbeszélésen. Hozzátette, hogy a mostani háborús fejlemények hatására a szükséges támogatás még ezt az összeget is túlszárnyalhatja.
Ennek ellenére a támogatásokat szerinte jövőre is folyósítania kell a nemzetközi közösségnek.
Az IMF vezetője elmondta, hogy Ukrajna nemzetközi partnerei idén eddig összesen 35 milliárd dollárral járultak hozzá az ország megsegítéséhez támogatások és kölcsönök formájában.
Az IMF a múlt héten további 1,3 milliárd dollárnyi új sürgősségi finanszírozást hagyott jóvá.
Az Egyesült Államok, amely eddig a legnagyobb adományozó volt, arra szólította fel szövetségeseit, hogy tegyenek többet. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a héten Ukrajna fokozott támogatására szólított fel.
Az Európai Unió tárgyalásokat folytat arról, hogy Ukrajnának jövőre mintegy 18 milliárd euró támogatást nyújtson.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Ranil Wickremesinghe, Srí Lanka májusban megválasztott miniszterelnöke kedden bejelentette, hogy országa csődbe ment – számolt be a 24.hu a CNN-re hivatkozva.
Az ázsiai szigetország az elmúlt évtizedek legsúlyosabb pénzügyi válságán megy keresztül: milliók küzdenek azért, hogy élelmiszerhez, gyógyszerhez és üzemanyaghoz jussanak.
Wickremesinghe a törvényhozóknak elmondta, hogy nehézségekbe ütköztek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások a Srí Lanka-i gazdaság újjáélesztéséről, mivel a 22 milliós dél-ázsiai ország nem fejlődő, hanem csődbe ment országként lépett be a tárgyalásokba.
„Mivel országunk csődhelyzetben van, külön tervet kell benyújtanunk az IMF-nek az adósságunk fenntarthatóságáról. Csak ha elégedettek ezzel a tervvel, akkor juthatunk megállapodásra. Ez nem egy egyszerű folyamat” – teszi hozzá a kormányfő.
Wickremesinghe azután került hatalomra, hogy a népharag a hetekig tartó, halálos áldozatot is követelő tüntetéssorozat után májusban lemondásra kényszerítette Mahinda Radzsapaksza miniszterelnököt, valamint öccsét, Gotabaja Radzsapaksza államfőt.
Srí Lanka az elmúlt hetven év legsúlyosabb pénzügyi válságának közepén van. A devizatartalékok rekord alacsony szintre zuhantak, a dollártartalékok kiürültek az alapvető importtermékek, köztük az élelmiszerek, gyógyszerek és üzemanyagok kifizetésére. Az iskolákban felfüggesztették az oktatást, az üzemanyag használatát az alapvető szolgáltatásokra korlátozták. Több nagyvárosban, köztük a fővárosban, Colombóban több százan állnak órákig sorban, hogy üzemanyaghoz jussanak, miközben előfordulnak összecsapások is a rendőrséggel és a hadsereggel.
A Moody’s hitelminősítő megerősítette, hogy Oroszország valóban csődbe került, miután tegnap lejárt a kötvényesek 100 millió dollárnyi hozamkifizetésének határideje, ezt pedig nem tudták teljesíteni – írja a Forbes.
Most már hivatalos, hogy a nyugati szankciók következtében Oroszország fizetésképtelenné vált. Tegnap járt le 100 millió dollárnyi hozamkifizetés határideje, ezt viszont nem tudta teljesíteni az ország. A csődhelyzet már „hivatalos”, ugyanis ezt a hitelminősítők mondják ki. Az orosz kormány egyébként tagadja, hogy csődbe került volna, szerintük megvan a kifizetések fedezete, de a szankciók miatt nincs módjuk teljesíteni ezeket.
Oroszország szempontjából a csődhelyzet azt jelenti, hogy Moszkva nem lesz képes külföldi forrásokat bevonni az államadósság finanszírozásába. Helyette belföldi adósságot tudnak kibocsátani, az orosz bankok pedig felvásárolják ezeket a rubel-papírokat. A rekordmagas energiaáraknak köszönhetően viszont továbbra is magasak az orosz állam bevételei, ezt igyekszik most csökkenteni az EU az olajembargóval.
A szigetország devizatartalékai 1,9 milliárd dollárra apadtak, de 7 milliárdot kellene törleszteni.
21
Srí Lanka egy időre leállította minden külső adósságának törlesztését – közölte a 22 milliós szigetország pénzügyminisztériuma kedden. Az ország jegybankja minden kötvényre és kétoldalú kölcsönre nemteljesítést jelentett be, kivéve a jegybank és más országok közötti swap-megállapodásokra.
„A bejelentett nemteljesítés az utolsó lehetőség arra, hogy megakadályozzák az ország pénzügyi helyzetének további romlását” – közölte a Srí Lanka-i pénzügyminisztérium. A további késedelem visszafordíthatatlan következményekkel járhat Srí Lanka gazdaságára nézve, és potenciálisan helyrehozhatatlan károkat okozhat azoknak, akik birtokosai a Sri Lanka-i adósságoknak.
A pénzügyminisztérium magyarázata szerint a „bizonyos időre” befagyasztott külső adósságfizetésnek az a célja, hogy egy IMF által támogatott gazdasági átalakítási program keretében egyebek között átstrukturálják ezeket a kötelezettségeket.
A gazdaságban lezajló negatív folyamatok és a külső adósságszolgálat nemteljesítésének okaként a minisztérium a koronavírus-járvány hatását és az Ukrajna elleni orosz háború következményeit jelölte meg.
Srí Lanka 1948-as függetlenné válása óta a legsúlyosabb gazdasági válságot éli át. A koronavírus-járvány miatt turisták nélkül maradt az ország, így elapadt devizabevétele, amire pedig nagy szüksége lenne, hogy fizethesse az importot és adósságát. Srí Lanka külső adóssága 35 milliárd dollár, az infláció márciusban 17 százalék volt.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön aláírta az adósságplafon megemeléséről szóló törvényt, ezzel az ország ismét elkerülte az államcsődöt – áll a Fehér Ház közleményében.
A Kongresszus az adósságplafonról szóló törvényben 2500 milliárddal megemelte a felvehető hitelek maximumát, az új plafon 31 ezer 400 milliárd dollár – írja a Reuters hírügynökség.
Az adósságplafonról szóló megállapodást heves viták előzték meg, és legutóbb októberben módosították a törvényt. A nominális adósságplafon kérdése viszont rendszeresen visszatér a politikai vitákban, de még egy alkalommal sem történt meg, hogy az amerikai államadósság-plafont nem emelték volna meg azelőtt, hogy a kormány fizetésképtelenné váljon.
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Román Nemzeti Bank vezetősége arra hívta fel a figyelmet egy jelentésben, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) mért 55 százaléknál nagyobb államadósság nem fenntartható Románia számára az államháztartás kiadási szerkezete miatt.
A román média pénteken idézte a központi bank jelentését, amely megállapította, hogy tavaly 12 százalékponttal nőtt az államadósság, amely az idén további 2,6 százalékponttal emelkedett, így április végén elérte a GDP 49,9 százalékát. Emlékeztettek, hogy az elmúlt kilenc évben ez volt a leggyorsabb államadósság-növekedés. Hozzátették: az államadósság fenntarthatóvá tételéhez olyan kiadásokat kellene növelni, amelyek gazdasági szerkezeti átalakítást eredményeznek, és lehetővé teszik a jövőben az adósság visszafizetését.
A jegybank szerint azonban jelenleg az államháztartás kiadási szerkezete azt mutatja, hogy a bérek és a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások aránya magas a bevételekhez képest. A román államadósság értéke abszolút értékben elérte az 526,7 milliárd lejt (1 lej 72,88 forint), ebből 16,79 milliárd lej volt a rövid lejáratú adósság, a többi közép- és hosszú távú tartozás.
Az államadósság legnagyobb része, 446,504 milliárd lej értékben, államkötvényekben testesült meg.
A hitelek jelentős részét a kormányzat vette fel, míg az önkormányzatok tartozása 15,774 milliárd lejre rúgott. A külföldi román államadósság a GDP 25,4 százalékát tette ki, és elérte a 267,22 milliárd lejt.
