Számos, katonai célra is használható alapanyag és eszköz exportjának korlátozását jelentette be csütörtökön Kína, a rendelkezés július 1-jén lép életbe. A korlátozott termékek között motorok, hajók és tankok meghajtására alkalmas turbinák és golyóálló mellények fontos alapanyaga is megtalálható.
A kínai kereskedelmi minisztérium, vámhivatal és központi katonai bizottság közös közleménye szerint a korlátozás alá vont termékek kivitele engedélyköteles lesz.
Durvul a kereskedelmi háború Kína és a Nyugat között
A lépés újabb eleme az egyre inkább kibontakozó kereskedelmi háborúnak az Egyesült Államok és Kína között, és alig pár héttel követi a Biden-adminisztráció által számos, tiszta energiához köthető kínai terméket sújtó védővámok bejelentését. A múlt héten pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Unióval együttműködve szankcionálni fogják azokat a kínai cégeket, amelyek mikroelektronikai és high-tech termékekkel segítik Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját.
Az érintett termékek több kategóriájában is a legnagyobb vevő a kínai vámadatok szerint az Egyesült Államok, ilyenek például a légiipari cikkek vagy a gázturbinák, de a golyóálló mellények alapanyagának fontos vevői között Izrael is megtalálható.
Kína a hadiipart is dominálja
A kereskedelmi minisztérium szerint nincs szó egyes országok vagy régiók célba vételéről, ám nem szeretnék, ha a korlátozás alá vont termékeket olyan dolgokra használják, amelyek sértik Kína érdekeit.
A korlátozások szeptember óta az első hasonló lépések, akkor Kína a kettős használatú drónok esetében döntött a kivitel visszafogásáról – írja a South China Morning Post.
A kínai feldolgozóipar térnyerését jelzi, hogy az ázsiai ország számos hadiipari termék ellátási láncában is kulcsszerepet játszik, ami miatt Amerikában és Európában is egyre többen kongatják a vészharangot. Thierry Breton, az unió belső piacáért felelős biztos korábban arról beszélt, hogy az EU azért nem tud elegendő lőszert szállítani Ukrajnának, mert nem érkezik Kínából elegendő nitrocellulóz, a tüzérségi lőszerek egyik fontos alapanyaga. Hasonló véleményt fogalmazott meg egy áprilisi interjúban Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója is.
A szövetségi költségvetés idei hiánya eddig 71 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Az adóbevételek növekedésének ütemét a szakértők sem értik.
A költségvetési hiány 30 százalékos csökkenése annak köszönhető, hogy tavaly lezárultak a nagy pandémiás szövetségi kiadások, miközben idén jelentősen nőttek az állami bevételek. A kormányzati kiadások 15 százalékkal, 480 milliárd dollárra csökkentek idén júliusban, év per év alapon. Miután tavaly év végén kivezettek olyan nagy szövetségi programokat, mint például a kiterjesztett munkanélküli ellátás. A másik oldalon, a naptárhatástól nem tisztított, kormányzati bevételek 3 százalékkal 269 milliárd dollárra emelkedtek júliusban.
Egy pénzügyminisztériumi tisztviselő szerint, a szeptember végén záruló pénzügyi év első 10 hónapjában rekordszintre emelkedtek az adóbevételek. Amit csak részben indokol az amerikai gazdaság ereje, vannak más tényezők is, melyekre még szakértők sem találtak kielégítő magyarázatot.
Az idei pénzügyi évben eddig 726 milliárd dollár a szövetségi költségvetés hiánya, ami 71 százalékkal alacsonyabb, mint amit a tavalyi év azonos időszakában mértek. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal előrejelzése szerint a hiány ebben a pénzügyi évben 1 000 milliárd dollárra csökken az előző évi nagyjából 2 800 milliárd dollárról.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Az amerikai kormány nyomására legalább 18 európai vállalat kivált az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének projektjéből, vagy legalábbis ígéretet tett rá – derül ki az amerikai kongresszusnak megküldött, hétfőn nyilvánosságra került külügyminisztériumi jelentéséből.
A dokumentum szerint a cégek között szerepel a mannheimi Bilfinger ipari szolgáltató vállalat, a német Munich Re Syndicate, a svájci Zurich Insurance Group, illetve a francia Axa Group biztosítótársaságok.
Washington eddig csak az Északi Áramlat-2 építésében részt vevő a Fortuna orosz csőfektető hajót és annak tulajdonosát, a KVT-Ruszt sújtotta szankciókkal. Ez volt az első alkalom, hogy egy céget az Északi Áramlat-2 ellen hozott amerikai szankciós törvény alapján büntetőintézkedésekkel sújtottak. A döntést Donald Trump leköszönő elnök utolsó előtti hivatali napján jelentették be. Eddig ezeknek a jogszabályoknak az alkalmazása csak fenyegetésként szolgált, aminek következtében a vezeték építése jelentősen elhúzódott.
A mostani jelentés azonban nem fenyeget további cégeket szankciókkal, ami az ellenzékbe szorult republikánus párti képviselők bírálatait váltotta ki.
Ted Cruz republikánus párti szenátor a hétvégén azzal vádolta Joe Biden elnök kormányát, hogy olyan jelzést küld, miszerint kész engedni az amerikai nemzetbiztonsági érdekekre és az Egyesült Államok európai szövetségeseinek energiabiztonságára katasztrofális következményekkel járó gázvezeték elkészítését.
Az Antony Blinken tárcavezető által aláírt dokumentumot pénteken küldte meg az amerikai külügyminisztérium a kongresszusnak, de azt csak hétfőn tették közzé. A jelentés külön kiemeli a német álláspontot, miszerint egy létfontosságú gazdasági projektről van szó.
Berlin határozottan ellenzi az amerikai szankciókat, amelyeket Németország és az Európai Unió szuverenitása megsértésének tart – áll a jelentésben.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha az Oroszországból Németországba tartó vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
