Az Európai Unió szerint drámainak az Egyesült Államok humanitárius segélyeinek csökkentéséről szóló döntését, a források hiánya miatt az EU kénytelen módosítani terveit, hogy a támogatás hatékonyabb legyen – jelentette ki csütörtökön Hadja Lahbib, az Európai Bizottság tagja az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Lahbib elmondta, jelenleg jelentős finanszírozási hiány van, amely folyamatosan növekszik. Ennek oka Donald Trump amerikai elnök döntése volt, miszerint csökkenti számos nemzetközi struktúra kiadásait. Washington különösen a Nemzetközi Migrációs Szervezet, számos ENSZ-ügynökség, valamint a nőket és civileket segítő nemzetközi nem kormányzati szervezetek finanszírozásának csökkentését jelentette be.
Az EB-tag hangsúlyozta, hogy ezeknek a döntéseknek a következményei drámaiak, mivel az emberi életek megmentésének szándékos megtagadását jelentik. Ezekre a kihívásokra válaszul az Európai Unió rugalmasságot mutatott, és kiigazította saját terveit. „Módosítottuk a terveinket, de nem fogjuk az Egyesült Államokat pótolni. „A fő cél most a hatékonyság növelése és az ellátási láncon való munka, amely a költségek 70–80%-át teszi ki” – mondta.
Mivel a szállítás nagyon drága, az uniós tisztségviselő megjegyezte, hogy az EU a lokalizációra összpontosít – a helyi résztvevők és erőforrások maximális bevonására. „Szorosan együttműködünk az összes ENSZ-szervezettel. Főként az OCHA-val (ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala – a szerk.), amely az ENSZ-szervezetek koordinátora” – magyarázta.
Az EU reméli, hogy a nagyobb hatékonyság és az új megközelítések révén enyhíteni lehet majd világszerte közel 300 millió ember szenvedését, akik jelenleg kritikus mértékben függenek a nemzetközi humanitárius segítségnyújtástól – vélekedett Hadja Lahbib.
Minden projekt kulcsfontosságú területekre vonatkozik – energia, infrastruktúra, kritikus ásványkincsek és innovatív technológiák. Az Amerikai–Ukrán Újjáépítési Befektetési Alapba több mint 60 projektjavaslat érkezett be a pályázatok befogadásának első hónapjában, amelyek közül 37 ukrán vállalatoktól – jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök.
Elmondása szerint a csapat már megkezdte a konkrét javaslatok kidolgozását. Az első projekt előkészítése folyamatban van az átvilágításra. További 21 projekt van a fejlesztési szakaszban. Minden projekt kulcsfontosságú területekhez kapcsolódik – energia, infrastruktúra, kritikus ásványkincsek, valamint innovatív technológiák.
Az Alap indulótőkéje 150 millió dollár – 75 millió dollár Ukrajnától és az Egyesült Államoktól egyenként. Ezenkívül licenceladásból származó forrásokkal egészítik ki. Létrehoztak egy igazgatótanácsot és szakbizottságokat, megválasztottak egy befektetési tanácsadót – vagyis minden feltétel adott a további befektetési döntések elfogadásához.
Célunk, hogy az első három befektetési megállapodást 2026 végéig aláírjuk. Az Alap prioritásként fogja kezelni azokat a projekteket, amelyek további tőkét vonnak be a befektetésekhez, és a legnagyobb hatással lesznek gazdaságunkra. Az Alap az Egyesült Államokkal kötött hosszú távú gazdasági partnerség része, amely egyesíti a befektetéseket, a technológiát és a biztonsági elemeket – jegyezte meg Szviridenko.
A jelentkezéseket az alap weboldalán kell benyújtani.
Az ukrán külügyminisztérium egyelőre nem tud arról, hogy az Egyesült Államok valóban felfüggesztette volna Ukrajna energetikai támogatását – közölte Heorhij Tihij, a tárca szóvivője az Ukrinform hírügynökségnek – jelentette az Ukinform.
Heorhij Tihij elmondása szerint a minisztérium jelenleg semmilyen hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy Washington visszavonná vagy felfüggesztené az energetikai segélyeket Ukrajna számára.
A szóvivő közölte: a külügy tájékozódik a nemzetközi sajtóban megjelent információkról. „Újra ellenőrizzük a sajtóhíreket, hogy pontosan miről is van szó, és ezt követően külön választ tudunk majd adni arról, hogy igazak-e” – mondta Tihij. Hozzátette, hogy Ukrajna minden szinten azon dolgozik, hogy az összes elérhető csatornán keresztül további energetikai támogatást szerezzen az orosz támadások által lerombolt infrastruktúra helyreállítására.
Amerikai befektetők támogatásával projektet dolgoznak ki az Európába irányuló Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték újraindítására, ami olyan kezdeményezés, amely a geopolitikai változások közepette érintheti az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Vlagyimir Putyin orosz diktátor egykori ügynöke és közeli munkatársa, Matthias Warnig, a cég ügyvezető igazgatója amerikai befektetők támogatásával az Európába tartó Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték újraindítását célzó projekten dolgozik. Ez egy lehetséges áttörés az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokban, ami különösen fontossá vált Donald Trump elnökválasztási kampányának hátterében.
A The Financial Times a tárgyalásokat ismerő forrásai szerint Warnig kezdeményezte az üzletet, amerikai üzletembereken keresztül létesített kapcsolatokat Trump csapatával. A tervében nemcsak a gázvezeték újraindítása szerepel, hanem a Washington és Moszkva közötti gazdasági együttműködés elmélyítése is, beleértve az ukrajnai háború lezárásának esetleges közvetítését is.
A Trump-adminisztráció vezető tisztviselői ismerik az amerikai befektetők bevonzására irányuló kezdeményezést, és az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részének tekintik. Az egyik egy potenciális konzorcium, amely a Gazprommal szembeni szankciók megkerülését célzó rendszeren dolgozik, amerikai befektetők vezetésével.
Ukrajna „lényegében beleegyezett” abba, hogy 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémet biztosít az Egyesült Államok számára Washington Kijevnek nyújtott katonai támogatásának ellentétezéseként – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a The New York Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szert Trump a Fox News amerikai tévécsatornának nyilatkozva elmondta: „Ritkaföldfémek, olaj és földgáz, valamint egyéb dolgok szempontjából rendkívül értékes földjeik vannak. Azt akarom, hogy a pénzünk biztonságban legyen, mert több százmilliárd dollárt költünk (Ukrajnára).”
Az interjú során Trump kitartott amellett, hogy az Egyesült Államoknak hozzá kell férnie Ukrajna természeti erőforrásaihoz, függetlenül attól, hogy Oroszország és Ukrajna között sikeresen megkötik-e a béke-megállapodást, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott „több mint 300 milliárd dollár” beárnyékolja más országok hozzájárulását a katonai erőfeszítésekhez.
„Lehet, hogy alkut kötnek. Lehet, hogy nem kötnek alkut. Lehet, hogy egyszer oroszok lesznek, vagy nem lesznek oroszok. De ez a sok pénzünk (Ukrajnában) lesz, és azt mondom, vissza akarom kapni” – mondta az amerikai elnök.
Trump szerint „nem bölcs dolog” továbbra is támogatást nyújtani a háború sújtotta Ukrajnának. „Azt mondtam nekik: muszáj… kapnunk kell valamit. Nem tudjuk tovább fizetni ezt a pénzt” – hangsúlyozta. „Mondtam nekik, hogy körülbelül 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémre van szükségem, és alapvetően beleegyeztek, hogy megcsinálják” – emlékeztetett Donald Trump.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Az amerikai pénzügyminisztérium kedden átutalta a befagyasztott orosz vagyon kamatjövedelmeire alapozott, Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelcsomag Egyesült Államokra jutó 20 milliárd dolláros részét a Világbank gazdasági és pénzügyi támogatási alapjának – közölte kedden Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
A világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) júniusban állapodott meg arról, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmeiből fedezett, 50 milliárd dolláros hitelt nyújt a kijevi vezetésnek 30 éves futamidőre, aminek részleteiről októberben született egyezség. Moszkva lopásnak minősítette az intézkedést.
Joe Biden leköszönő demokrata párti amerikai elnök eredetileg az összeget fel akarta osztani fele-fele arányban katonai, illetve gazdasági segélyekre, előbbihez azonban az időközben republikánus párti többség ellenőrzése alá került kongresszus jóváhagyása is kellett volna.
A keddi átutalással így a teljes összeget nem katonai célú támogatásra szánják.
„Ezek a források, amelyeket teljes egészében Oroszország saját zárolt eszközeinek kamataiból fedeznek, létfontosságú támogatást fognak nyújtani a nem provokált agresszió ellen védekező Ukrajnának” – hangoztatta Yellen. Hozzátette, hogy a G7-ek által kollektívan nyújtott 50 milliárd dolláros hitel biztosítani fogja, hogy Ukrajna egyebek között fenn tudja tartani mentőszolgálatait és kórházait.
A G7-ek hitelfeltételei szerint az EU 18,115 milliárd dollárral, Kanada 3,52 milliárd dollárral, Nagy-Britannia 2,88 milliárd dollárral, Japán pedig 3,11 milliárd dollárral járul hozzá a hitelcsomaghoz.
Joe Biden kormánya a január 20-i hatalomátadásig azt a célt tűzte ki, hogy a hátra lévő hetekben a kongresszus által engedélyezett forrásokat gyors ütemben mozgósítsa a kijevi vezetés számára.
Az Egyesült Államok 1,35 milliárd dollár vissza nem térítendő támogatást nyújtott Ukrajnának, a forrásokat Ukrajna állami költségvetése kapja meg – jelentette ki szerdán Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: az Egyesült Államok kormánya a finanszírozást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségén (USAID) keresztül, valamint az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával, az Egyesült Államok külügyminisztériumával egyeztetve irányította.
„Ezeket az alapokat kiemelt humanitárius és szociális programokra irányítjuk” – ígérte meg Denisz Smihal.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott Penny Pritzkerrel, az Egyesült Államok Ukrajna gazdasági fellendítéséért felelő különmegbízottjával, tárgyalás egyik fő témája az Ukrajnának nyújtott amerikai pénzügyi támogatás volt – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán kormányfőre Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért támogatta a G7 döntését az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros hitelről. Szerinte Ukrajna számára fontos, hogy 2025-től rendelkezésre álljanak a források, amelyek kritikus szükségletekre, így a hadseregre fordíthatók.
A felek megvitatták a több adományozót tömörítő koordinációs platform munkáját is. Jelenleg Ukrajna számára fontos a költségvetési kiadások, a helyreállítási projektek és az energiatámogatás finanszírozása. „Ukrajna hálás a 7,85 milliárd dolláros közvetlen költségvetési támogatásért, amelyet idén az Egyesült Államoknak kell biztosítania. Az első 3,9 milliárd dolláros részletre a következő hetekben számítunk” – tette hozzá Smihal.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a gazdaságélénkítő projektek finanszírozásának szisztematikus megközelítése folyamatban van, hamarosan sor kerül az ukrán kormány Stratégiai Beruházási Tanácsának első ülésére. „Két hónapon belül tervezzük, hogy jóváhagyjuk a 2025-ös állami beruházási projektek listáját, és átadjuk azt partnereinknek” – ígérte meg Denisz Smihal.
Ukrajna nem tudja majd nyugdíjkifizetésre fordítani a 7,8 milliárd dolláros amerikai pénzügyi támogatást, mert ezt az USA Kongresszusa megtiltotta, de ez nem érinti az ukrán kormány nyugdíjemelési terveit és az ukránokkal szembeni szociális kötelezettségek teljesítésének ütemezését – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy a nemrégiben elfogadott, 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagban 7,8 milliárdot biztosítanak az ukrán államháztartás hiányának fedezésére, de ezekből a pénzekből a Kongresszus döntése értelmében nem finanszírozhatók a nyugdíjak. Ez azonban nem érinti az ukrán kormány nyugdíjemelési terveit és az ukránokkal szembeni szociális kötelezettségek teljesítésének ütemezését – tette hozzá.
„Ez (a 7,8 milliárd – a szerk.) az a része a „költségvetési rejtvénynek”, ami hiányzott ahhoz, hogy az idei év végére felszámoljuk a költségvetési hiányt. Sőt, teljesen biztosak vagyunk abban, hogy idén és jövőre is finanszírozunk minden szociális kifizetést, minden nyugdíjat, minden támogatást. A kifizetések időben és teljes mértékben teljesítve lesznek. Valójában az amerikai segélyek 100%-os biztonságot adnak e kötelezettségek teljesítésébe” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
