Ukrajna segített megelőzni az áramszüneteket bevezetését Lengyelországban. Az országban az alacsony áramtermelés miatt november 7-én áramkimaradás fenyegetett. Ezért sürgősségi importot kért, többek között Ukrajnából.
A lengyel villamosenergia-átviteli rendszerirányító, a Polskie Sieci Elektroenergetyczne (PES) a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a kevés mennyiségű szél miatt az elmúlt napokban a lengyelországi szélerőművek gyakorlatilag leállították az áramtermelést. Ezért hiány alakult ki. A deficit kompenzálására Lengyelország sürgősségi importot kapott Ukrajnától, Németországtól és Svédországtól.
A kormány a távközlési szolgáltatók műszaki létesítményeit is felvette arra a listára, amely azokat az intézményeket tartalmazza, amelyekre nem vonatkoznak áramszünetek, áll a kabinet november 1-jei 1260-as számú rendeletében.
A dokumentum értelmében a Biztonsági és védelmi erők, valamint az elektronikus hírközlés technikai eszközei és/vagy az elektronikus hírközlő hálózatok struktúráira nem vonatkoznak az áramszünetekre vonatkozó ütemtervek. A szolgáltatók listáját a távközlési hálózat Nemzeti Központja határozza meg
Ezen túlmenően jóváhagyták, hogy 2025. június 1-ig érvényes a kiemelten fontosságú objektumok listája, amelyeknek kiemelt villamosenergia-ellátást kell biztosítani.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Állami Speciális Hírközlési és Információvédelmi Szolgálat 2025. február 1-ig kötelezte a mobilszolgáltatókat, hogy 10 órán keresztül gondoskodjanak a hálózatok működéséről a tervezett, rendkívüli vagy kényszerű áramszünet idején.
A mobilszolgáltatók ugyanakkor kijelentették, hogy rendkívül nehéz a mobilkommunikáció és az internet 100%-os autonómiáját 10 órán keresztül biztosítani áramszünet esetén.
Már a jövő héten megkezdődhet az áramszünetek ütemtervének bevezetése, amikor a hőmérséklet jelentősen csökkeni fog – fejtette ki véleményét Volodimir Velicsko, a Centerenerho felügyelőbizottságának tagja, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„A jövő héttől az előrejelzések jelentős hőmérsékletcsökkenést jósolnak. Az energetikai szakértők számára ez azt jelenti, hogy jelentősebb intézkedésekre lesz szükség az energiarendszer kiegyensúlyozásához, például a szomszédos országok üzemeltetőinek sürgősségi segítségére. De a sürgősségi segély igénybevétele előtt a lehető legnagyobb mértékben a saját forrásokat kell felhasználni. Abban az esetben, ha az Ukrenerho nem fogja tudni fenntartani az energiarendszer egyensúlyát, bevezetik az áramszünetek ütemtervét”, magyarázta Velicsko.
Elmondása szerint a napi átlaghőmérséklet októberi csökkenése után az áramrendszerben már érezhető fogyasztásnövekedés figyelhető meg, csúcsidő 20:00-ról 19:10-re tolódott el.
Velicsko ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hőmérséklet csökkenése miatt az európai országokban nő a fogyasztás, ami a villamos energia árának növekedéséhez vezet, többek között a megújuló energiaforrások arányának csökkenése miatt.
Véleménye szerint ez az ukrajnai piacon lévő árplafon miatt befolyásolja a kereskedelmi import lehetőségeit.
„Jelenleg az energiaszabályozó hatóság elindította az árplafon felfelé módosításának eljárását, amelyet az energiapiaci szereplők többsége támogat, sőt, egyesek a megszüntetését is javasolják. Fájdalmas téma ez a fogyasztók számára, de meg kell érteni, hogy az árplafonok emelése nélkül a kereskedelmi áramimport nem lesz elérhető, különösen az erős lehűlés időszakában. A sürgősségi segítség sokkal drágább lesz”, mondta a Centernerho felügyelőbizottságának egyik tagja.
A télre való felkészülést illetően elmondása szerint folytatódnak a javítási és helyreállítási munkálatok, a tervek szerint közel 1 GW termelőkapacitást kapcsolnak be az energetikai rendszerbe.
Az Ukrán Nemzeti Bank 7 százalékos szinten tartotta a 2024-es villamosenergia-hiányra vonatkozó becslését. A tél várhatóan nehéz lesz.
Ezt Andrij Pisnij, az NBU elnöke jelentette be a Forbes Ukraine-nek adott interjújában – írja az rbc.ua.
„Számos forrásból származó információkon alapulunk, kombináljuk ezeket az adatokat, és felállítjuk a saját hipotézisünket. A 2024-re vonatkozó hipotézisünk azt mutatja, hogy az ágyúzások okozta pusztítások után az elektromos áram hiánya eléri a 7%-ot” – mondta Pisnij.
Az Ukrán Nemzeti Bank vezetője kiemelte azt is, hogy milyen gyorsan állnak helyre a megsemmisült áramtermelő létesítmények, fejlődik a kistermelő rendszer, ami hozzájárul az energiarendszer diverzifikációjához.
„Reális az elveszett kapacitás helyreállítása egy hónappal a támadás után? Nyilván nem, mivel sok időt és erőforrást igényel. A tél nehéz lesz, és mindannyian érezni fogjuk a hiány következményeit” – jegyezte meg.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A keleti és déli régiókban a hőség miatt továbbra is magas az áramfogyasztás. Kedd reggeli adatok szerint Ukrajna hét régiójában regisztráltak áramszüneteket a támadások és műszaki okok miatt. 545 településről van szó, közölte az Ukrenerho szeptember 3-án.
„A harci cselekmények miatt újabb áramszünetek vannak a Donyeck, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Harkiv, Szumi, Herszon régiókban… Technikai okokból a lvivi régió fogyasztói áram nélkül maradtak” – áll a közleményben.
A villamosenergia-fogyasztás azonban továbbra is magas a hőség miatt a keleti és déli régiókban.
Ma Ukrajna Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Magyarországról és Moldovából importál villamos energiát összesen 13 256 MWh volumenben, az egyes órákban mért maximális kapacitás pedig 905 MW.
Előre nem látható körülmények hiányában a jövő héten valószínűleg elkerülhetők lesznek az áramszünetek Ukrajnában – jelentette ki Volodimir Kudrickij, az Ukrenerho energetikai vállalat igazgatótanácsának elnöke, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kudrickij elmondta: „Amíg kitart a hőség (szerencsére nem úgy tűnik, hogy nagyon hosszú lesz) – minden nap, minden munkanapon lesznek bizonyos áramhiányos órák. Mint látható, többnyire az esti órákban, amikor a fogyasztás a legmagasabb, egy-két áramszünetet lehet alkalmazni.”
Az igazgatótanácsi elnök megjegyezte: a hét végén a hőség bizonyos mértékű mérséklődése, illetve egyes erőműveknél további blokkok üzembe helyezése várható, ami lehetővé teszi a hiány pótlását. „És reménykedjünk, hogy a jövő héten megúszhatjuk az áramszüneteket” – tette hozzá Volodimir Kudrickij.
Az energiaszektor viszonylagos egyensúlyba került az országban, az előrejelzések szerint az elkövetkezendő hónapokban csak jelentéktelen áramszünetekre számíthatunk.
A hírt az rbc.ua közölte Jurij Bojkóra, a miniszterelnök energetikai kérdésekkel foglalkozó tanácsadójára hivatkozva. Elmondása szerint jelenleg több a termelés, s az időjárás is hűvösebb lett.
Hozzátette, hogy sajnos időjárásfüggőek vagyok, azonban a jelenlegi hőmérsékletnek köszönhetően egyensúly van a rendszerben. Ha nem lesz „külső befolyás”, az elkövetkező három hónapban elmaradhatnak az áramszünetek, vagy csak jelentéktelen korlátozásokra számíthatunk.
A rendkívüli hőség miatt július 15-én az áramfogyasztás elérte a maximumot, és jelentősen meghaladja az erőművek fedezésére szolgáló kapacitást, jelentette be az Ukrenerho.
A társaság emlékeztetett arra, hogy egész nap az áramszünetek ütemterve lesz érvényben.
Július 15-én Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról terveznek áramot importálni összesen 25 126 MWh mennyiségben, maximum 1 336 MW teljesítménnyel. Ám az abnormális hőség és az európai fogyasztás növekedése miatt az import volumene csökkent.
A mai adatok szerint Ukrajnában 495 település van áram nélkül, 446 pedig a rendkívüli hőség miatt Kijev, Csernyihiv, Zsitomir, Ternopil, Lemberg és Rivne régiókban.
Ildar Szalejev, a DTEK Enerho vezérigazgatója az NV-nek elmondta, mennyire tették tönkre az oroszok az ukrán energetikai rendszert.
A mai adatok szerint Ukrajna 9 GW energiatermelő kapacitást veszített, míg az ország maximum 18 GW-tal vészelte át a telet. „Más szóval, a felét vesztettük el annak, amink a télen volt” – magyarázta Ildar Szalejev, a DTEK Enerho vezérigazgatója az NV-nek adott interjújában.
Ilyen mennyiségben új generációt építeni télre pedig lehetetlen. „9 GW új kapacitás kiépítése irreális” – fogalmazott Szalejev.
Ami a megsemmisült termelési objektumok helyreállítását illeti, elmondása szerinte ezzel egy kicsit könnyebb a helyzet. De csak abban az esetben, ha nincsenek újabb támadások.
Ukrajna, a DTEK Enerho vezérigazgatója elmondása szerint háborús körülmények között él. És ugyanilyen körülmények közé került az energiaipar, amely „nagyon jelentősen” érzi az orosz agresszió következményeit.
„Ezért meg kell érteni, hogy ha a háború folytatódik, a kockázatok az energiaiparban nem tűnnek el – vélekedett Szalejev. – És fel kell készülnünk ezekre a kockázatokra”.
