Argentína nem fog csatlakozni a BRICS országcsoporthoz – közölte csütörtökön Diana Mondino, az argentin külügyminiszteri tisztség várományosa az X közösségi oldalon.
Hat ország – Argentína, Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek – kapott meghívást a BRICS augusztusi johannesburgi csúcstalálkozóján, hogy 2024. január 1-jével csatlakozzanak a jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló országcsoporthoz.
Az argentin elnökválasztás novemberi második fordulójában a jobboldali Javier Milei aratott győzelmet. Már akkor hangoztatta, hogy nem hajlandó a kapcsolatok bővítésére Brazíliával, Oroszországgal és Kínával a politikai nézeteltérések miatt, és
azt ígérte, hogy szorosabbra fűzi hazája kapcsolatait az Egyesült Államokkal.
Mondino október végén közölte, hogy a Szabadság Előretör nevű pártszövetségük egyelőre nem látja értelmét a BRICS-hez való csatlakozásnak, bár akkor még nem zárta ki, hogy ezt az álláspontját megváltoztatja.Milei beiktatására december 10-én kerül sor.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Argentína válságos IMF-tárgyalások előtt áll, ketyeg az időzített adósságbomba. A pénzügyi szervezet ellen tüntetnek a fővárosban. Sokak szerint a válság ugyanis a valutaalappal kötött korábbi megállapodásoknak köszönhető.
Válságtanácskozásra készül Argentína és a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a tét az a 44 milliárd dolláros „program”, melyben tavaly állapodtak meg Buenos Airesszel. A dél-amerikai ország, mely sorozatos fizetésképtelensége miatt évek óta inflációval és valutaválsággal küzd, 2018-ban egy 57 milliárd dolláros hitelszerződést kötött az IMF-fel, ám a hitelfeltételek teljesítése kudarcot vallott – jelenti a Reuters.
Beütött az IMF és az aszály
Ekkor állapodtak meg az új, 44 milliárd dolláros programban. A jelenlegi tárgyalások célja, hogy elkerüljék a többmilliárdos adósságfizetési kötelezettség nem teljesítését.
Mivel azonban a nettó devizatartalékok a becslések szerint negatív tartományban vannak, és a jelentős aszály miatt megcsappant a kulcsfontosságú szója- és kukoricatermelésből származó bevétel is, fennáll annak a veszélye, hogy Argentína ismét képtelen lesz törleszteni adósságát. Buenos Aires csak ebben a hónapban 2,7 milliárd dollárral tartozik a valutaalapnak.
Sergio Massa gazdasági minisztert már a hét folyamán Washingtonba várják, hogy egyeztessenek az IMF-kifizetések felgyorsításáról és a megállapodáshoz kapcsolódó gazdasági célok enyhítéséről, miközben a befektetők és a kereskedők figyelik az eseményeket.
Valutaalap-recept: megszorítások, éhező milliók
A lakosságra nehezedő nyomás egyre aggasztóbb, az infláció elérte a 114 százalékot, ami természetesen elértékteleníti a fizetéseket és jelentősen rontja a vásárlóerőt. Zuhanásban a lakossági tartalékok is: minden negyedik argentin szegénységben él.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Reuters hozzáteszi: sokan vannak, akik a kialakult helyzetért az IMF-hez kötődő megszorításokat okolják. A brit hírügynökség jelzi, hogy korábban is tapasztalható volt ez a nézet.
Egyre nő az elégedetlenség az országban. A tömeg az elmúlt napokban a Buenos Aires-i elnöki palota előtt kezdett összegyűlni. „Meg kell változtatnunk ezt a gazdaságpolitikát, szakítanunk kell az IMF-től való függőséggel” – nyilatkozta Hugo Godoy szakszervezeti vezető, aki pénteken Buenos Airesben a kormány gazdaságkezelése és a megszorítások elleni tüntetésen vonult fel.
„Az argentinok 43 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, és 4,5 millióan – ami a lakosság 10 százaléka – éheznek” – tette hozzá Hugo Godoy.
A kormány abban reménykedik, hogy előrehozhatja az IMF idei évre tervezett, több mint 10 milliárd dolláros folyósítását.
A valutaalap viszont cserébe súlyos megszorító intézkedéseket követel, míg a kormányzat ezekbe nem szívesen egyezik bele. Októberben parlamenti választások lesznek, és a megszorítások bevezetése esetén a kabinetnek a választási vereséggel kell szembenéznie.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az argentin infláció éves alapon 109 százalékon állt áprilisban – közölte pénteken az ország statisztikai hivatala. Ez az 1991-es hiperinfláció óta a legmagasabb érték, és a drágulás üteme havi alapon is 8,4 százalékot tett ki, szemben az elemzők által várt 7,5 százalékos értékkel.
A fékezhetetlen drágulás hatására az ország lakosságának negyede csúszott a szegénységi küszöb alá. Ez az országban nem ismeretlen jelenség, 1975 és 1990 között a drágulás átlagos éves üteme még a jelenleginél is magasabb, 300 százalék volt, sőt 1990-ben éves szinten a 12 ezer százalékot is elérte.
A törékeny argentin gazdaság nehézségeit növelte, hogy az országot tavaly történelmi léptékű aszály sújtotta, így rendkívüli mértékben visszaesett az ország szója-, kukorica- és búzaexportja egyaránt, kiürítve az ország devizatartalékait, és nehezítve az ország fizetőeszközének védelmét.
A párhuzamos piacokon a pezó árfolyama rekordmélyre süllyedt a dollárral szemben: 500-at kellett az argentin valutából adni egyetlen zöldhasúért – írja a Reuters.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Irán bejelentette csatlakozási szándékát az emelkedő gazdaságú országokat tömörítő BRICS-csoportba, Argentína is követheti – számolt be róla a Reuters.
Az iráni Külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint Irán csatlakozása kölcsönösen előnyös lenne mind a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-Afrikai Köztársaságot magába foglaló társulásnak és az iszlám köztársaságnak is.
Marija Zaharova, az orosz külügyi szóvivő továbbá megerősítette, hogy Argentína is jelentkezett a csoportba, bár ezt még a hivatalos argentin szervek nem erősítették meg. Ismert, hogy Argentína elnöke, Alberto Fernandez az elmúlt napokban elhintette, hogy országa szívesen csatlakozna a BRICS-hez.
„Miközben a Fehér Ház azon gondolkozik, hogy miként korlátozza vagy tegye tönkre a világot, addig Argentína és Irán a BRICS-be szeretne belépni”– nyilatkozta az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegrammon.
Oroszország régóta törekszik arra, hogy szorosabbra fűzze ázsiai és közel-keleti kapcsolatait, de az utóbbi időben sokkal intenzívebbé váltak ezek a tendenciák, hogy könnyebben áthidalhassák és átvészelhessék az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciókat.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A koronavírus-világjárvány által leginkább sújtott helyi vállalkozások és szegények megsegítésének, illetve a hazai földgázipar fejlesztésének finanszírozására egyszeri vagyonadót vetnek ki Argentínában, amiből 3,7 milliárd dollárra számít a helyi kormány – írja a Reuters cikke alapján a Világgazdaság.
Az alsóház által korábban már jóváhagyott törvényt, pénteken szavazta meg az argentín parlament szenátusa.
A törvény szerint legalább 2 százalékos egyszeri adót kell befizetnie azoknak a magánembereknek, akiknek a vagyona több mint 200 millió peso (majdnem 880 millió forint).
Ezáltal az argentín kormány 3,7 milliárd dollárnyi plusz bevételhez akar hozzájutni.
Argentína Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága, de súlyosan eladósodott, lassan harmadik éve tart az országban a recesszió, nagy az infláció, és jelentősen nőtt a szegénység.
A tervezetet az Alberto Fernández elnök vezette peronista kormánykoalíció nyújtotta be, a konzervatív ellenzék viszont bírálta.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az első országként hagyta jóvá pénteken Argentína genetikailag módosított (GMO) búza termesztését – írja a Reuters. A most jóváhagyott, a Bioceres nevű gyártó által kifejlesztett HB4 jelű növény a szárazságnak áll ellen, illetve egy glufozinát tartalmú gyomirtónak.
Argentínában az előző évben 11,3 millió tonna búzát termesztettek, ennek 45 százalékát Brazília vásárolta meg. A kormány a mostani döntés kapcsán hangsúlyozta, ahhoz, hogy eladható legyen a HB4, Brazíliának is legalizálnia kell annak importját.
Sok termelő ellenzi a döntést. A Reuters által idézett szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ezzel nem csak a búza és a liszt exportját veszélyezteti a kormány, de az argentin pékáruk, gabonapelyhek és tészták is nemkívánatossá válhatnak külföldön. Több exportőrtől máris biztosítékot követelnek vevői, hogy nem fognak genetikailag módosított alapanyagokat használni.
Környezetvédők eközben arra figyelmeztetnek, hogy bár a HB4 túléli, ha a földeket bőségesen kezelik növényvédőkkel, arra nézve viszont még nincs elegendő adat, hogy ez a terméket elfogyasztó embereknek sem árt hosszú távon.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Nagy lendületet vehet az argentin sertéshús-termelés, ha megvalósul az erre irányuló, a kormányzat támogatását élvező terv. Eszerint a jövőben a dél-amerikai ország óriási mennyiségben exportálna sertéshúst Kínába. Az argentinok és a környezetvédők azonban az üzlet árnyoldalai miatt aggódnak.
Hatalmas húsipari megállapodást köthet Kína és Argentína, aminek következtében a dél-amerikai állam lenne Kína legnagyobb sertéshús-beszállítója.
A kormányzati támogatást élvező terv Argentínában 3,5 milliárd dolláros beruházást jelentene, 2,5 milliárd dolláros éves sertéshús-exportot generálna, valamint 9500 új munkahelyet hozna létre.
A forgatókönyv szerint a megállapodás négy év alatt a jelenlegi 700 ezer tonna évente megtermelt mennyiségről 900 ezerre emelné a sertéshús-termelést a dél-amerikai országban.
A 2020 januári adatok szerint, a világ sertésállományának nagysága akkor több mint 677 millió jószágot jelentett, az állomány mintegy fele kínai gazdaságokban élt.
Kína – a világ legnagyobb sertéshús-fogyasztó országa – most abban reménykedik, hogy az argentin üzlet következtében enyhíteni tudja azokat a károkat, melyeket a közelmúltban az afrikai sertéspestis okozott a hazai ágazatban.
Mindazonáltal Argentínában a helyiek egy része mégis hevesen tiltakozik a terv ellen. A The Guardian cikke szerint már közel 400 ezer ember írta alá a legfőbb tiltakozó petíciót, de több különböző aláírásgyűjtés is indult a terv ellen. A helyi környezetvédők ugyanis arra hivatkoznak, hogy a sertéspestis és más hasonló veszélyforrások így sokkal súlyosabban érinthetnék Argentínát. Ahogy egy biológus, Guillermo Folguera fogalmazott, Kína ezzel lényegében kiszervezi az iparág veszélyeit más országba.” A szakember kiemelte, a sertéstenyésztés az emberekre nézve is megnövekedett egészségügyi kockázatokkal jár, mivel több betegség is terjed állatról emberre.
Az argentin hatóságok azonban ragaszkodnak ahhoz a véleményhez, hogy nincs ilyen veszély. A Külügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára, Jorge Neme nemrég hangsúlyozta, ők nyílt lapokkal játszanak, mivel korábban is tárgyaltak kistermelőkkel és környezetvédelmi szervezetekkel is, vagyis nincs mit titkolniuk. Neme ezt elsősorban azokra az állításokra válaszolta, melyek szerint az illetékes környezetvédelmi minisztérium nem vett részt az egyeztetéseken, arra hivatkozva, hogy a kormány lépni fog, ha konkrét környezeti kockázat lép föl.
Az argentin külkereskedelem szempontjából tagadhatatlanul hatalmas lépés lehet az üzlet. Az állam ugyanis szeretne egyre inkább ellépni a kukorica- és szójababexporttól a magasabb hozzáadott értékkel bíró termékek kivitele felé. Jelenleg ugyanis Argentína főként Kínába és Európába exportál gabonát.
Miként az argentin elnök, Alberto Fernández fogalmazott, ideális esetben az ország a jövőben nem más országok állattenyésztéséhez exportálna nyersanyagot, hanem a saját maga által tenyésztett állatokkal lépne be a piacra.
Mindez azonban szintén aggasztja a környezetvédőket. Ehhez ugyanis Argentínának több százezer hektárral kellene növelnie a termőföldeket, hogy kellő mértékben tudjon kukoricát és szójababot termeszteni az állattenyésztéshez. A folyamat pedig azzal is járhat, hogy folytatódik az argentin erdők kipusztítása, különösen az igen sérülékeny Gran Chaco térségben, ahol az Amazonas után Dél-Amerika második legnagyobb erdeje található.
Az viszont jól látszik, hogy az argentin kormány elkötelezett a megállapodás mellett. amelytől azt várják, hogy segíthet talpra állítani az argentin gazdaságot az elmúlt időszak nehézségei után. Miként az ország külügyminisztere, Felipe Solá jelezte, a kormány céljai szerint évi 25 milliárd dollárral kellene növelni az ország exportját.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Megállapodást kötött a legnagyobb hitelezőivel Argentína a 65 milliárd dolláros adóssága átütemezéséről. Ezzel egy hosszú tárgyalássorozat ért sikeresen véget, amelynek az volt a tétje, hogy Argentína elkerülje a rendezetlen államcsődöt.
Az argentin kormány bejelentette, hogy kompromisszumra jutott az ország adóssága szempontjából kulcsfontosságú hitelezőkkel, amely „jelentős adósságkönnyítést” jelent az országnak.
Alberto Fernández
A megállapodás a kormány és a nagy befektetési vállalkozások, köztük a BlackRock, az Ashmore Group és a Fidelity Investments között, több hónapon át tartott, és a Bloomberg elemzői szerint ez az első lépés az egyre gyengébb állapotú gazdaság stabilizálása felé. Az infláció 45 százalék körüli, az argentin peso értékének több mint felét elvesztette néhány év alatt, és a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik egymást követő évben csökken.
Alberto Fernandez argentin elnök szerint a megállapodás tíz év alatt 38 milliárd dolláros könnyítést jelent majd az ország számára.
A három legnagyobb hitelezőből álló csoport egy közös nyilatkozatban reagált, melyben bizakodóak voltak Argentína kilátásait illetően.
Robert Koenigsberger, a Gramercy Fund Management alapítója elmondta, hogy az ország és a hitelezők hetekig tettek egymásnak ajánlatokat, az egyeztetések a Zoom alkalmazáson keresztül folytak, megvitatva többek közt a fizetési késedelem hosszát, a kötvényszerződéseket, és a szerkezetátalakításhoz szükséges értékpapírok kamatának fizetését.
A nagy áttörést azonban augusztus 2-a hozta el, amikor Martin Guzman argentin gazdasági miniszter és Jennifer O’Neil, a BlackRock ügyvezető igazgatója egy olyan megállapodást körvonalaztak, amely szerint Argentína tíz év alatt mintegy 37,7 milliárd dolláros adósságcsökkentést kap.
Mauricio Macri, a korábbi elnök hiába ígérte a hitelezőknek a növekedés éveit, nem volt képes teljesíteni azt, így a beruházások által vezérelt fellendülés elmaradt. Az infláció megugrott és az ország kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni egy rekordméretű, 56 milliárd dolláros mentőcsomagért. A szerkezetátalakítást a jelenlegi elnök, Alberto Fernandez kezdte el, miután decemberben átvette a hatalmat, mivel az adósságteher már nem volt fenntartható.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója, Kristalina Georgieva egy tweetben dicsérte a megállapodást, mondván, hogy az jelentős előrelépésnek számít. Guzman gazdasági miniszter szerint Argentína lezárta az alappal folytatott korábbi készenléti megállapodást, és új megállapodásra törekszik, amely „nagyon különbözik” majd a korábbitól. Ennek megszerzése elvileg könnyebb lehet az alacsonyabb államadósság-terhek mellett.
A kormánynak a hónapok óta a koronavírus miatt lezárt gazdaság újraindítására és a növekedés fellendítésére kell összpontosítania, miközben az ország gazdasági teljesítménye éppen csökken a járvány hatására. A Bank of America elemzői a GDP 13,5 százalékos csökkenését jelzik előre idén, míg az argentín központi bank közgazdászai 12 százalék körüli visszaeséssel kalkulálnak.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
