Az AstraZeneca bejelentette: 2030-ig 50 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitásainak bővítésére. A lépés közvetlen válasz Donald Trump elnök importtarifa-politikájára, amely arra ösztönzi a gyógyszercégeket, hogy termelésüket az Egyesült Államokba helyezzék át.
A beruházás keretében egy új gyógyszergyár épül Virginiában, valamint fejlesztések indulnak Marylandben, Massachusettsben, Kaliforniában, Indianában és Texasban is, főként sejtterápiás gyártás és kutatás terén. Emellett az angol–svéd vállalat modernizálja amerikai klinikai próbahálózatát és folytatja új gyógyszerekbe történő befektetéseit.
Az AstraZeneca célja, hogy 2030-ra elérje a 80 milliárd dolláros éves bevételt, amelynek fele az Egyesült Államokból származna.
Az Egyesült Államok már 2024-ben is az árbevétel több mint 40 százalékát adta, és továbbra is a világ legnagyobb, 635 milliárd dolláros gyógyszerpiacának számít – írja a Reuters.
Trump visszatérése óta ismételten szorgalmazza, hogy az Amerikában értékesített gyógyszereket az országban állítsák elő, és ne importálják őket külföldről. Emellett szeretné, ha az amerikai gyógyszerárak közelítenének más országok árszintjéhez. Pascal Soriot vezérigazgató Washingtonban jelentette be a beruházást, kiemelve: az Egyesült Államok nem viselheti egyedül a globális kutatás-fejlesztés költségeit. Szerinte más országoknak is nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a gyógyszerfejlesztéshez, például magasabb árakkal.
Az Európai Bizottság további 90 millió adag koronavírus elleni vakcina június vége előtti leszállítását akarja jogi eszközökkel kikényszeríteni a brit-svéd AstraZeneca gyógyszercégnél – közölte az Stefan Keersmaecker, a brüsszeli testület illetékes szóvivője, a bizottság keddi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő tájékoztatott, hogy a bizottság két jogi eljárást indított a nagyvállalat ellen, mindkettő célja az, hogy az AstraZeneca teljesítse az EU-val kötött előzetes oltóanyag-felvásárlásról szóló szerződésekben foglaltakat, és leszállítsa a megfelelő mennyiségű oltóanyagot az uniós tagállamokba. Mint mondta, az első eljárás elindítása azért volt szükséges, hogy a bíróság elismerje, hogy a vállalat vészhelyzet idején késedelmesen szállította le a vakcinákat az első negyedévben, míg a második esetben a testület a szerződés megsértésének megállapítását várja el a bíróságtól.
„Nem az a célunk hogy pénzügyi kárpótlást kapjunk az AstraZenecától, hanem az, hogy a bíróság jogi eszközökkel kikényszerítse a szerződésben foglaltak betartását, és késedelem nélkül leszállítsa ki a szükséges mennyiségű oltóanyagot. Hozzátette: a bíróság ennek érdekében büntetőintézkedéseket is elrendelhet a cég ellen.
Az Európai Bizottság az AstraZeneca között köttetett szerződés értelmében az cégnek összesen 120 millió dózis oltóanyagot kellett volna szállítani az unió tagállamaiba, azonban eddig csak lényegesen kevesebb, 30 millió adag érkezett meg az EU-ba.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
Az Európai Unió június után nem hosszabbítja meg vakcinabeszerzési szerződését az AstraZenecával – számolt be az Euronews.
Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos ezt azzal indokolta, hogy a brit–svéd gyógyszeripari cég jóval kevesebb koronavírus elleni vakcinát szállított az EU-ba, mint amennyit vállalt.
Az unió Pfizer-vakcinákkal pótolja a hiányzó mennyiséget, így próbálja elérni azt a célját, hogy az emberek 70 százaléka be legyen oltva július közepére a tagállamokban.
Az Európai Bizottság elnöke szombaton bejelentette, 1,8 milliárd adag Pfizer/BioNTech-oltóanyag beszerzéséről kötnek 2023-ig szóló szerződést.
Az Európai Bizottság más gyógyszergyártókkal is tervezi további szerződések megkötését, mondta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, aki a Twitteren jelentette be az AP szerint az összes tagállam támogatását élvező Pfizer-szerződést.
A politikus korábbi tájékoztatása szerint az új szerződés értelmében nemcsak a vakcinák gyártása zajlik majd az Európai Unióban, hanem az azok elkészítéséhez szükséges valamennyi lényeges összetevő is az Unióban készül majd.
