Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo4NTM7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 1541 [content] =>Szombaton, a brit EU-tagság megszűnése utáni első napon megkezdődött az átmeneti időszak Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerében. Ez várhatóan 11 hónapig tart, és lejártáig gyakorlatilag semmi nem változik az EU-hoz fűződő kétoldalú kapcsolatok szabályaiban.
Az alapesetben december 31-ig tartó átmeneti időszakban az egyik legfontosabb feladat egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése, amely – legalábbis London szándékai szerint – kiterjedne a szolgáltatások kereskedelmére is.
Az időszak a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás alapján kétszer egy évre meghosszabbítható, de a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány erről hallani sem akar, olyannyira nem, hogy külön törvényben tiltotta meg saját magának és a brit parlamentnek a hosszabbítás kezdeményezését.
A tét 600 milliárd euró
A szabadkereskedelmi tárgyalások sikerének vagy kudarcának tétje mindazonáltal meghaladja több közepes európai gazdaság éves hazai össztermékének (GDP) értékét: az Egyesült Királyság és az Európai Unió éves kereskedelmi forgalmának értéke meghaladja a 600 milliárd eurót (több mint 200 ezer milliárd forint).
Ennek jelentős része szolgáltatás-kereskedelem – a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát a szolgáltatási szektor állítja elő, hasonlóan más magasan fejlett gazdaságokhoz –, és valószínűleg ez lesz a legfőbb ütközési pont a jövőbeni kapcsolatrendszerről folytatandó tárgyalássorozaton.
London ugyanis a Kanadával kötött EU-egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel „Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is.
Erre mindenekelőtt a londoni Cityben honos nagy pénzügyi szolgáltató cégeknek lenne szükségük. Ezek a cégek a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy átfogó kétoldalú megállapodás nélkül elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.
Az egyik nagy londoni pénzügyi elemzőház, a Centre for London becslése szerint, ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet a Cityben.
A cég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló exportján belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot. Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.
Nagy-Britannia nem csemegézheti ki magának az EU-tagsággal járó előnyöket
Uniós részről azonban többen is megkérdőjelezik, hogy lehetséges-e – főleg a szombaton kezdődött átmeneti időszak rövid, alig 11 hónapos időszaka alatt – elérni egy olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely a szolgáltatásokra is kiterjed.
Az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker – aki a Brexit feltételrendszeréről tartott tárgyalások idején állt a bizottság élén – a BBC televíziónak nyilatkozva a héten kijelentette: az EU meglepetéssel értesült arról, hogy brit kormányilletékesek szerint Nagy-Britanniának szabad hozzáférést kell biztosítani az európai pénzügyi szolgáltatások piacához. „Miért kellene? Ha Önök nem lesznek részesei a vámuniónak és az egységes belső piacnak, akkor miért követelik, hogy a londoni Citynek ugyanolyan jogosultságai legyenek, mint más európai pénzügyi központoknak?” – kérdezte az Európai Bizottság volt vezetője.
Juncker e kijelentése tükrözi azt a többször is megfogalmazott uniós alapelvet, hogy Nagy-Britannia nem csemegézheti ki magának az EU-tagsággal járó előnyöket, miközben immár nem uniós országként nem tesz eleget a tagsággal járó kötelezettségeknek, nem érvényesíti például az EU-állampolgárok akadálytalan mozgásának és letelepedésének szabadságjogát.
Elsődleges feltétel az uniós állampolgárok szabad mozgásának biztosítása
Juncker utódja, Ursula van der Leyen máris jelezte, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer, amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat.
Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke minapi londoni látogatásán kijelentette: a teljes körű – vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő – szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása.
Ursula von der Leyen ezzel valószínűleg meg is adta a jövőbeni kereskedelmi szabályrendszerről Londonnal tartandó tárgyalások alaphangját.
(hirado.hu)
[type] => post [excerpt] => Szombaton, a brit EU-tagság megszűnése utáni első napon megkezdődött az átmeneti időszak Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerében. Ez várhatóan 11 hónapig tart, és lejártáig gyakorlatilag semmi nem változik az EU-hoz fűződő kétoldalú ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1580637360 [modified] => 1580601622 ) [title] => Brexit: Az átmeneti időszak, 600 milliárd eurós téttel [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=1541&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1541 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 1542 [image] => Array ( [id] => 1542 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/brexit.jpg [original_lng] => 4730 [original_w] => 299 [original_h] => 168 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/brexit-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/brexit.jpg [width] => 299 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/brexit.jpg [width] => 299 [height] => 168 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/brexit.jpg [width] => 299 [height] => 168 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/brexit.jpg [width] => 299 [height] => 168 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/brexit.jpg [width] => 299 [height] => 168 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/brexit.jpg [width] => 299 [height] => 168 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1580594422:12 [_thumbnail_id] => 1542 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2918 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 853 [1] => 729 [2] => 850 ) [tags_name] => Array ( [0] => átmeneti időszak [1] => Brexit [2] => EU költségvetés ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 853 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 853 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )