Májusban az autóalkatrészekre is vámot vetettek ki a tengerentúlon. A vámháború a német autóipar számára annyira fájdalmas, hogy már csak az alkuban reménykedik.
Félmilliárd euróra becsülik a német autóipar áprilisban az amerikai vámok miatt keletkezett többletköltségét – derült ki hírügynökségi jelentésekből.
Az MTI, a Reuters és a TASZSZ tudósításaiban az szerepel, hogy az amerikai vámok csak áprilisban mintegy 500 millió euró (átszámítva mintegy 200 milliárd forint) többletköltséget okozhattak a német autóiparnak. Erről Hildegard Müller, a német autóipari szövetség (VDA) vezetője a Funke médiacsoportnak adott interjúban beszélt.
Német autóipar: drágán megfizetnek a nagy gyártók Trumpnak
Hildegard Müller nem csak azt árulta el, hogy számításaik szerint a német gyártóknak áprilisban körülbelül félmilliárd euró többletköltségük keletkezhetett az Egyesült Államokba irányuló export során, hanem arra is emlékeztetett, hogy májusban az autóalkatrészekre is vámot vetettek ki a tengerentúlon.
Az interjúban a VDA vezetője felhívta a figyelmet a német autóipar fontosságára az amerikai gazdaság szempontjából.
Autógyártóink és beszállítóink csaknem 140 ezer embert foglalkoztatnak az Egyesült Államokban, ahol tavaly több mint 840 ezer autót készítettek, aminek közel a felét exportálták – sorolta.
Hildegard Müller bizakodóan azt mondta, hogy megállapodásra számít a német autógyártók és az Egyesült Államok között a Washington által kivetett vámok körüli vitában. A VDA vezetője ugyanakkor hozzátette, hogy még nem világos, mikor jön létre a megállapodás, és hogy mit tartalmaz.
A német gazdaság 2024-ben a második egymást követő évben zsugorodott, és nem várható növekedés idén sem, ami komoly kihívást jelent majd a februári parlamenti választás után hatalomra kerülő új kormánynak.
A Reuters tudósítása szerint Európa legnagyobb gazdasága ismét a leggyengébb teljesítményt nyújtotta az eurózóna tagjai között, 2024 utolsó negyedévében 0,1, a teljes évet tekintve 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi egyébként megfelel a hírügynökség által megkérdezett szakértők várakozásainak.
A GDP 2023-ban 0,3 százalékkal zsugorodott.
Az exportorientált gazdaságot sújtja a gyenge globális kereslet és a kínai verseny jelentette kihívás.
A kivitel 0,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest.
Az tavaly utolsó negyedévi zsugorodás után a német gazdaság recesszióba süllyedhet, ha 2025 első három hónapjának a teljesítménye is negatív lesz.
A Bloomberg emlékeztetett, hogy 1950 óta most fordult elő másodszor, hogy a német gazdaság két egymást követő évben zsugorodott.
A német gazdaság a választási kampány vezető témája
A gazdaságának nehézségei adják a választási kampány vezető témáját is, sokan remélik, hogy az eredmény növekedésorientáltabb politikát hozhat. De csak kevesen látnak gyors megoldást a problémákra, amelyek közé tartozik a gyenge globális kereslet, a gyártási válság – különösen az autógyártók körében –, az energiaválság elhúzódó hatásai, a fojtogató bürokrácia és a szakképzett munkaerő hiánya.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy Németország volt az egyetlen olyan gazdaság a világ hét legfejlettebb állama (G7) között, amelyik 2023-ban zsugorodott, és elsőként teszi közzé a 2024-es teljes évre vonatkozó adatokat.
Fenyegetést jelentenek Donald Trump vámjai
A 2025-ös kilátások is borúsak. A Bundesbank mindössze 0,2 százalékos növekedést jósol, és arra figyelmeztet, hogy akár egy újabb zsugorodás is lehetséges, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök valóra váltja vámfenyegetéseit.
A gazdasági hanyatlás és az annak megállításáról szóló civakodás nagyban hozzájárult a német hárompárti koalíció novemberi bukásához. A február 23-i előrehozott választáson Olaf Scholz kancellár várhatóan vereséget szenved Friedrich Merz ellen, aki a konzervatív CDU/CSU blokkot vezeti, és kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat ígér.
Döntő fontosságú lesz, hogy a következő kormány hogyan kezeli az állami hitelfelvételre és a hiányra vonatkozó német korlátokat, az úgynevezett adósságféket. A konzervatív politikusok által régóta szorgalmazott szigorú szabályokat felülvizsgálhatják, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az olyan beruházások finanszírozásához, mint az infrastruktúra, az energia és a védelem.
Az Európai Unió – legalábbis direkt módon – nem fogja betiltani a belső égésű motorral működő új autók értékesítését 2035-től. Az EU azonban nem fogja megengedni az autógyártóknak, hogy új, károsanyag-kibocsátású járműveket értékesítsenek – írja az Autószektor.
A lap emlékeztetett rá, hogy ez gyakorlatilag ugyanazt jelenti, hacsak a szén-dioxid-semleges szintetikus üzemanyagok gyártása nem növekszik megfelelően a következő 10 évben. Reálisan nézve ez nem tűnik megvalósíthatónak ilyen rövid időn belül, így érthető, hogy a tilalom elleni kritikák egyre hangosabbak.
Nemrég Olaszország környezetvédelmi és energiabiztonsági minisztere volt az, aki az EU 2035-ös tilalma ellen emelt szót.
Az Automotive News Europe idézi Gilberto Pichetto Fratint, aki szerint „a tilalmat meg kell változtatni”, mivel az „ideológiai vízió” már megbukott. Elment odáig, hogy azt mondta, a terv egyenesen „abszurd”, és Európának most „pragmatikus elképzelésre van szüksége”.
Az olasz kormányzati tisztviselők azt szeretnék, ha a 2035-ös új ICE-értékesítési tilalmat idő előtt felülvizsgálnák. Ahelyett, hogy 2026-ig kellene várni, az ország kereskedelmi minisztere, Adolfo Urso azt szeretné, ha a szabályt már 2025 elején újraértékelnék – mutatott rá a lap.
Meglátása szerint ideális esetben a dolgoknak meg kell változniuk, ellenkező esetben az európai autóipar összeomolhat.
Giorgia Meloni miniszterelnök jobboldali pártja, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia, FdI) szerint ahelyett, hogy mind a 27 uniós országot arra kényszerítenék, hogy a következő évtized közepétől kezdve csak elektromos meghajtású járműveket értékesítsenek, egyes tagállamoknak nagyobb szabadságot kellene biztosítani a szén-dioxid-mentesítési célok elérésében. Az átállás nem történhet meg 10 év alatt, ezért reálisabb cél lenne a fokozatos átállás az ICE-ről az EV-re – emlékeztetett az Autószektor.
