Berlin azért nem képes a kormányzásra, mert a baloldali koalíció semmiben sem tud egyetérteni. A Német Takarékpénztárak Szövetségének elnöke ezért azt követeli a kancellártól, hogy tegyen végre rendet a házában, és kezdje el vezetni az országot.
A német hárompárti kormánykoalíció politikusainak félre kellene tenniük nézeteltéréseiket, hogy az ország stagnáló növekedésével foglalkozzanak – mondta Ulrich Reuter, a Német Takarékpénztárak Szövetségének (DSGV) elnöke a Reutersnek adott interjúban.
A német gazdaság tavaly zsugorodott, és a kormány előrejelzése szerint idén is ezt teszi, miközben a Nemzetközi Valutaalap a múlt héten szintén csökkentette az országra vonatkozó előrejelzését.
Nagyon aggódunk a németországi gazdasági helyzet miatt, azt látjuk, hogy Berlin semmit sem tesz a válság megoldására – közölte a DSGV elnöke pénteken a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves találkozójának alkalmából. Szerinte, ha Németország valaha vissza akar térni a növekedés útjára, az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíciónak
véget kell vetnie a politikusok közti folyamatos háborúzásnak,
meg kell szabadulnia a bürokratikus akadályoktól, valamint
világos és jövőorientált tervet kell bemutatnia a nagyobb versenyképesség érdekében.
A kormány felelős a német gazdasági összeomlásért
A balközép szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a szabad demokraták (FDP) úgynevezett közlekedésilámpa-koalíciójának három pártja – amely 2021 óta kormányozza Európa legnagyobb gazdaságát – eltérő nézeteket vall a növekedés ösztönzésének módjáról.
Az SPD-s kancellár és a zöldpárti Robert Habeck gazdasági miniszter például nemrég ismertette a gazdasági programjukat, melyek merőben eltérő pontokat tartalmaztak, miközben az FDP-s Christian Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy ő is dolgozik a saját javaslatain, melyeket hamarosan bemutatna.
A kormány papíron „keményen dolgozik” a vérszegény növekedés élénkítésén, azonban kudarcot kudarcra halmoz, és a 2025 szeptemberére esedékes választáshoz közeledve még mindig nem tudott egyértelmű utat kijelölni a gazdaságnak.
Olvastam a programokat, és beszéltem Lindnerrel, mindegyik javaslatban látok fantáziát. De az ökör három irányba húz, és még a pártokon belül is súlyos nézeteltérések vannak, így mindenki attól retteg, hogy mikor borul fel a szekér – kommentálta a koalíció munkáját Reuter, aki évek óta könyörög Berlinben, hogy a kormány szedje össze magát.
A DSGV négy németországi vállalatból hárommal áll üzleti kapcsolatban, és nagy szerepet játszik a Mittelstand néven ismert kis- és középvállalkozások finanszírozásában, amelyek együttesen a németországi munkahelyek 55 százalékát adják.
Az elmúlt években tapasztalt gazdasági visszaesés katasztrofális károkat okozott a Mittlestandon belül, a túlélő vállalatok pedig egyre óvatosabbak a hiteligénylésben, ami Reuter szerint megölte az innovációt és ellehetetleníti a jövőbeli beruházásokat.
Beszüntetik a működésüket és bezárnak a bankok jövő héten a Donyeck megyei Pokrovszkban – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Vadim Filaskinnak a Donyeck Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjének Telegram közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Filaskin azt írta: „A hét végéig a bankok még működnek Pokrovszkban, de hétfőtől már csak a banki automaták maradnak.” Mint jelezte, 38 ezer ember és mintegy 1900 gyerek maradt még a városban „Mindegyiküknek el kell menniük Ukrajna biztonságosabb régióiba” – hangsúlyozta.
Filaskin tegnap bejelentette, hogy Pokrovszkban és a hozzá tartotó területi közösségben jelentősen megerősítették a kijárási tilalmat.
Az orosz csapatok legnagyobb aktivitása jelenleg Pokrovszkban figyelhető meg. Az ellenség megpróbálja rohamozni az ukrán fegyveres erők állásait, miközben egyszerre támadja a várost és a közösséget. Ma az oroszok légibombát dobtak egy Pokrovszk melletti falura.
Ukrajna fizetőképes bankjai 2023-ban 86,545 milliárd hrivnya adózott nyereséget értek el, a jövedelmezőségi rangsor élén az állami PrivatBank áll, amely 37,765 milliárd hrivnyát zsebelt be – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
Az NBU közlése szerint a második és harmadik helyen az állami tulajdonú Ukreximbank (5,217 milliárd hrivnya) és a Szensz Bank (5,039 milliárd hrivnya), a negyedik helyen a külföldi bankcsoportok bankja a Raiffeisen Bank áll 4,781 milliárd hrivnyával, valamint az ötödik helyen az állami Oscsadbank 4,752 milliárd hrivnyával.
Az NBU szerint 63 bank 56 86,790 milliárd hrivnya nyereséget ért el, hét bank pedig 254 millió hrivnya veszteséget mutatott ki. A legnagyobb veszteséget – 93 millió hrivnyát – a Praveksz Bank mutatta ki.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajna már 2023-ban törvényt fogadott el a bankadó 18 %-ról 50 %-ra történő emeléséről. A következő években, 2024-től az alapkamat 25 % lesz. Csak decemberben 47,3 milliárd hrivnya adót fizettek be a bankok, ami jelentősen csökkentette a bankok jövedelmezőségét az év végén.
A Nemzeti Bank korábban arra kötelezte az arra felhatalmazott bankokat, hogy fogadják el a lakosságtól a jelentősen sérült hrivnya bankjegyeket, és meghatározta a bankjegyek kopásának megengedett százalékát (55%). Jelenleg a legnagyobb összegű kártérítés csaknem 1,5 millió hrivnya.
„A visszatérítés esetében fontos, hogy a bankjegy legalább 55%-a épen maradjon” – mondta Valerij Sztrocskov, az Nemzeti Bank Pénzforgalmi Főosztálya pénzgyártási és – védelmi osztályának vezetője a The Page-nak adott interjújában.
Elmondása szerint a felhatalmazott bankokon kívül a polgárok a jegybank regionális központjaiba (Kijev, Lemberg, Odessza, Hmelnickij, Harkov, Dnyipro) is fordulhatnak a sérült bankjegyekkel.
Amint arról Sztrokov beszámolt, a jegybank utasítási dokumentuma elvileg tűz- vagy egyéb balesetről szóló igazolást kér az indítvány benyújtójától. „De vannak olyan helyzetek, amikor elegendő egy személy nyilatkozata, amelyben önállóan írja le a bankjegyek megkárosodásának körülményeit” – mondta az illetékes.
A leggyakoribb károsodások a bankjegyeken
Elmondása szerint a leggyakoribb esetek, amikor megkárosodnak a bankjegyek az a tűz, víz által okozott károk.
„Szakértőink szétválasztják az összeragadt vagy összeégett bankjegyeket, és megszámolják őket. De azt tanácsoljuk az embereknek, hogy ezt ne saját maguk tegyék, hanem olyan formában vigyék magukkal a sérült pénzt, ahogyan megtalálták. Ekkor például a sérülések jellege alapján láthatjuk, hogyan sérült meg a bankjegy, amikor egy csomagban volt. Ilyenkor általában van esély arra, hogy szinte a teljes összeget megtérítsék az illetőnek” – mondta.
A kártérítés eddigi legnagyobb összege – csaknem 1,5 millió hrivnya.
„Ez az eset a teljes körű háború előtt történt. A pénzt egy autóban szállították, amely balesetet szenvedett és kigyulladt. A készpénzt kiégett dobozokban hozták be, amiben kiszedték az autóból. A bankjegyeket nemcsak a tűz, hanem a tűzoltó készülék habja is megrongálta. Körülbelül 15 munkanapon keresztül szedtük szét a bankjegyeket, és végül kicseréltük azokat. A legkisebb kompenzációs összeg eddig egy és két hrivnya volt” – mondta Sztrocskov.
A Gyija segítségével az ukrán állampolgárok garantált kártérítést kaphatnak a csődbe ment bankokban elhelyezett betétekért.
A hírt a Digitális Átalakulási Minisztérium honlapján közölték. Az információk szerint 1,4 millió számláról van, amelyeken 3,2 milliárd hrivnya volt. Ahhoz, hogy visszaigényeljék az odaveszett összeget, el sem kell hagyniuk otthonukat, elég hozzá néhány gombnyomás.
A kérelmek feldolgozása a benyújtást követő három nap folyamán zajlik.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Ukrajnában jelenleg 65 bank működik. A pénzügyi szakemberek becslése szerint az év végéig 10-12 bank kivonulhat a piacról. Nem csak a bankok fizetésképtelenné nyilvánításáról van szó, hanem a bank értékesítéséről, a licenc önkéntes leadásáról stb. Például Rinat Ahmetov PUMB bankja az Idea Bank megvásárlását tervezi, amely a lengyel Idea Bank leányvállalata.
Áprilisban a Nemzeti Bank stresszteszttel tervezi felmérni a banki eszközök minőségét. Az IMF ragaszkodik ehhez, de az ellenőrzések formátuma még nem ismert. A bankok diagnosztikai felmérésének eredményei szerint a jegybank azt tervezi, hogy az ukrán bankrendszer valós állapotát méri fel. A tesztelés során a szabályozó megköveteli a banktulajdonosoktól, hogy dolgozzanak ki terveket pénzintézeteik tőkéjének frissítésére.
Hány veszteséges bank van Ukrajnában?
A hitelportfóliók lehetséges veszteségeit a jegybank 30%-ra becsüli. A hivatalos adatok szerint a nem működő eszközök állománya elérte a hitelállomány 38%-át, ami 8 százalékponttal több, mint egy évvel ezelőtt. Andrij Pisnyi, a Nemzeti Bank elnöke kifejtette, a szabályozó fogja felmérni a bankok tőkéjének megfelelőségét. Ha nem áll rendelkezésre elegendő forrás, a Nemzeti Bank tőke-helyreállítási tervet kér a banktól. Jelenleg túl nagy a bankok likviditása, ezért az élő alapokkal történő feltőkésítés követelményeit a jegybank irracionálisnak tartja.
Mihajlo Demkiv, az ICU csoport pénzügyi elemzője elmondása szerint számos bank nélkülözni tudja a feltőkésítés, mert magas bevételekkel fedezi a katonai veszteségeket. Itt az ügyfelek egyenlegéből származó bevételről van szó, mivel a bankok továbbra is letéti igazolásokban helyezik el a pénzeszközöket, ami kamatot termel. A bankok a hivatalos és a kereskedelmi árfolyam különbözetéből, az ukránok külföldön elköltött kiadásaiból is profitot termelnek, magyarázta Demkiv az RBK-Ukrajina-nak adott kommentárjában.
Az Ekonomicsna Pravda az OpendataBot adataira hivatkozva közölte, a háború kezdete óta a bankok a maximális profitra – csaknem 15 milliárd UAH-ra – tettek szert. A pénzintézetek mindössze 10%-a szenvedett veszteséget.
A 2022-es eredmények szerint az Ukreximbank lett az egyik legveszteségesebb. A veszteség összege 6,89 milliárd UAH volt.
A Pénzügyminisztérium 2023 folyamán nem tervezi az állami bankok feltőkésítését. Ezért az Ukreximbank azt tervezi, hogy több mint 100 milliárd UAH értékben értékesít eszközöket.
A háború kezdete óta 5 bank hagyta el az ukrán piacot. Az invázió kezdetét követően a kormány azonnal megkezdte a felszámolást, a jegybank pedig visszavonta az Oroszországi Föderációhoz tartozó Prominvesztbank és az egykori Szberbank engedélyét. Júniusban likviditásvesztés és számos szabálysértés miatt a Megabank csődbe ment. Augusztusban fizetésképtelenné nyilvánították a Szics Bankot. 2023 februárjában a Forward bank, amelynek tulajdonosa az Orosz Föderáció állampolgára volt, kivonult a piacról.
Mi a helyzet a betétekkel?
Az Ukrán Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint február 1-jén 65,5 millió betét volt az ukrán bankokban, ebből 9 millió deviza, összesen több mint 1413 billió hrivnya értékben. A betétek tekintetében a Privatbank áll az élen: 329,3 milliárd UAH-val.
Mi a helyzet a jelzáloghitelekkel?
A jegybank adatai szerint 2022 januárjához képest a jelzáloghitelezés a szerződések számát tekintve felére, pénzbelileg pedig negyedével csökkent. Az ukrán bankok csak a „Megfizethető jelzálog” és az „Eoszelja” állami programok keretein belül adnak hitelt, kizárólag a másodlagos ingatlanpiacon. Mindössze 4 bank jelentette be újabb jelzáloghitel kibocsátását idén januárban. A jelzáloghitelek kamata 8,3%-ról 7,5%-ra csökkent 2023 januárjában, számolt be az RBk-Ukrajina.
Összehasonlításképpen 2022-ben a bankok több mint kétezer jelzáloghitelt jegyeztek be összesen csaknem 2 milliárd UAH értékben. A háború előtti 2021-es évhez képest a jelzáloghitelezés Ukrajnában a szerződések számát tekintve több mint ötszörösére, pénzben kifejezve pedig 4,3-szorosára csökkent – írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva.
Mi a helyzet a hitelekkel?
2023 februárjában az új hrivnya alapú banki hitelek átlagos kamata a lakosság számára évi 36%-ot tett ki. A devizahitelek csökkentek, és 5,1%-ba kerültek a lakosságnak.
A vállalkozások a hitelekért évi 20,5%-ot fizetnek hrivnyában vagy 5,5%-ot devizában.
Az ukrán bankok ugyanakkor továbbra is szigorítják a hitelfelvétel követelményeit a lakosság részére. Ezzel párhuzamosan a pénzintézetek fogyasztási hiteleinek költsége is jelentősen emelkedett.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Az Európai Bizottság jogászai szerint Brüsszelnek komolyan meg kellene fontolnia, hogy arra kötelezze az uniós bankokat, hogy szolgáltassanak részletes adatokat a szankciók érvényesítése közben lefoglalt orosz központi banki javakról. Ez az első lépés ahhoz, hogy ezeket átadják az Oroszország ellen háborút vívó Ukrajnának.
Konkrét lépésekké válhat az uniós ígéret, miszerint az oroszoktól elkobzott javakat Kijevnek adják át az ukrajnai újjáépítés finanszírozására, ha az Európai Bizottság elfogadja saját jogszolgálata tanácsát, amelyről a Bloomberg számolt be. A jogászok szerint első lépcsőben arra kellene kötelezni az európai bankokat, hogy szolgáltassanak részletes adatokat a náluk befagyasztott orosz jegybanki javakról.
A hírügynökség által idézett dokumentum szerint – amelyet a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök brüsszeli látogatása alkalmából megkaptak a tagállamok – az uniós törvények megengedik a befagyasztott eszközök befektetését, és hogy azokat Kijev megsegítésére használják őket. Ehhez azonban először is azt kell tudni, hogy mennyit érnek a lefoglalt jegybanki és a szankciók alá eső egyéb javak.
Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
Az orosz központi bank 2022-es jelentése alapján mintegy 258 milliárd dollárra tehető a külföldön fialtatott vagyon – áll a dokumentumban –, ebből az uniós tagállamok eddig 33,8 milliárd euró (36,2 milliárd dollár) értékű befagyasztott orosz jegybanki vagyonról tettek jelentést, de a számok nem véglegesek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján megerősítette: Brüsszelnek feltett szándéka, hogy az orosz javakat Kijevnek átadja.
Oroszországnak fizetnie kell az általa okozott rombolásért és a kiontott vérért, és hozzá kell járulnia Ukrajna újjáépítéséhez – mondta. Ezért partnereinkkel felmérjük, hogyan használhatjuk fel az orosz állami eszközöket Ukrajna javára – tette hozzá.
A dokumentum szerint az orosz javak átadása érdekében az uniónak egyeztetnie kellene a fejlett országok csoportjával (G7) és más nemzetközi partnerekkel.
Ignazió Cassis svájci külügyminiszter – akinek az országában tetemes mennyiségű orosz eszköz lehet – három hete a davosi csúcstalálkozón azt mondta: világos jogalap nélkül az elkobzott orosz javak nem használhatók fel Ukrajna újjáépítésére.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
2022 10 hónapja alatt több mint ötszörösére csökkent az ukrán bankok nyeresége. A bankok mindössze 11 milliárd hrivnyát kerestek, a tavalyi év 10 hónapja alatt 58 milliárd hrivnya volt a profit, számolt be az Opendatabot.
Ukrajna 67 bankjának csaknem egyharmada – 21 bank – 19 milliárd hrivnya veszteséggel zárta ezt az időszakot. A pluszegyenleggel rendelkező bankok 10 hónapos nyeresége 30 milliárd hrivnya volt.
A profitból az állami bankok részesedése a legnagyobb. Az év során az 62,5%-ra nőtt. A külföldi tőkével rendelkező bankok részesedése 2022-ben 26%-ra, a magántőkével rendelkező bankoké 18%-ról 11,5%-ra csökkent.
A PrivatBank lett a legjövedelmezőbb bank 17,8 milliárd hrivnya nyereséggel. Ez 33%-kal kevesebb, mint tavaly. De általánosságban elmondható, hogy a Privat részesedése az összes pozitív tőkével rendelkező bank profitjának 59%-a. Az Ukrhazbank, az Alfa-bank, az Ukreximbank jelenleg nagy veszteségekkel küzd, és a jövedelmezőség szempontjából ők zárják a nyereséges bankok rangsorát.
A negatív tendencia ellenére néhány banknál javultak a mutatók az előző év azonos időszakához képest: az Ukrszibbank nyeresége 2022 10 hónapja alatt kétszerese a tavalyi mutatóknak: 2,62 milliárd hrivnya, szemben az 1,22 milliárd hrivnyával. Ennek köszönhetően 10 pontot emelkedett, és a második helyet szerezte meg a rangsorban.
A Citibank 36%-kal növelte profitját az előző év azonos időszakához képest: 1,9 milliárd hrivnya az 1,4 milliárd hrivnya ellenében. Ez lehetővé tette számára, hogy a 10. pozícióról a 4. helyre emelkedjen a ranglistán.
A 16 külföldi tőkével rendelkező bank közül mindössze kilenc zárta pluszban a tíz hónapot. A pénzintézetek ezen csoportjának teljes nyeresége 7,9 milliárd hrivnya. Érdekesség, hogy profit oroszlánrésze 89%, vagyis 7 milliárd hrivnya egyharmaduké: Ukrszibbank (2,6 milliárd UAH), Raiffeisen (2,5 milliárd UAH) és Citibank (1,9 milliárd UAH).
A magántőkével rendelkező bankok 10 hónapos pozitív egyenlegű nyeresége 3,46 milliárd hrivnya volt, ennek több mint egyharmadát – 36%-ot, azaz 1,26 milliárd hrivnyát az Universal Bank „termelte ki”.
Az NBU a bankokhoz fordult az ATM-eket illető nemzeti roaming bevezetésére irányuló kezdeményezéssel, melynek értelmében meghatározott összegen belül – a kártyát kibocsátó banktól függetlenül – díjmentessé tennék a pénzfelvételt.
A „roaminghoz” legalább 10 bank csatlakozott, ezáltal bármely ATM-nél felvehetünk pénzt olyan feltételekkel, mintha saját bankunknál tennénk azt. Jelenleg azon dolgoznak, hogy megemeljék a pénzfelvétel limitjét – a tervek szerint 10-20 ezer hrivnyára.
Vlagyimir Putyin orosz elnök véglegesítette annak a 45, részben külföldi tulajdonban álló oroszországi bank listáját, amelyeknek átmenetileg tilos bizonyos tranzakciókat kötni, a listán szerepel az OTP orosz leánybankja is.
Az érintett pénzintézetek szerdán közzétett listáján az OTP bank érdekeltségén kívül szerepel például az American Express Bank, a Western Union DP Vosztok, a Goldman Sachs, a J. P. Morgan Bank International, az Intesa, a Credit Suisse, a Raiffeisen, a Citibank, az UniCredit Bank, az Ozone Bank, valamint a Yandex Bank – írja az MTI.
A korlátozás 2022. december 31-ig van érvényben, az alól mentességet csak az orosz elnök rendkívüli engedélyével kaphatnak a pénzintézetek.
Oroszországban augusztusban rendeletet adtak ki, amely az év végéig különleges gazdasági intézkedéseket írt elő pénzügyi és energetikai területen egyes államokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben azok „barátságtalan lépései” miatt. Putyin most a rendelet hatálya alá tartozó bankok listáját véglegesítette.
A bankok esetében a tiltás az alaptőkéjükhöz tartozó részvényekkel és részesedésekkel való tranzakciókra vonatkozik.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
