Ukrajna a szerződések lejártáig maradéktalanul teljesíti az orosz kőolaj Európába történő tranzitjára vonatkozó kötelezettségeit – helyesbítette Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója pénteken korábbi kijelentését.
„Ukrajna teljes mértékben teljesítette és teljesíteni is fogja szerződéses kötelezettségeit az adott szerződések érvényességének előre meghatározott lejártáig, mert ez érinti az európai országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatainkat” – hangsúlyozta Podoljak a Mi-Ukrajina hírportálon megjelent nyilatkozatában.
Az ukrán Ukrtransznafta és az orosz Transznyefty vállalat 2019 decemberében írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében meghosszabbították az orosz kőolaj Ukrajnán keresztüli tranzitját 2020. január 1-jétől újabb tíz évre. A megállapodást Zágrábban egy nemzetközi energetikai konferencia keretében írta alá Mikola Havrilenko, az Ukrtransznafta akkori vezérigazgatója és Szergej Andronov, az orosz vállalat alelnöke.
A tanácsadó egyúttal kiemelte: Ukrajna támogatja az Európai Bizottságot abban a törekvésében, hogy diverzifikálja a térség egyes országainak olajellátását, és csökkenjen, vagy teljesen megszűnjön az orosz kőolaj jelenléte az uniós piacon.
Podoljak korábban – a Novoni.Live ukrán hírportálnak adott, pénteken megjelent interjújában – azt mondta, hogy 2025. január 1-jétől megszűnik az orosz kőolaj tranzitja Ukrajna területén a Barátság olajvezetéken keresztül.
Az ukrán legfelsőbb bíróság jóváhagyta, hogy állami kézbe kerüljön a Barátság-kőolajvezeték ukrajnai része, az úgynevezett Medvedcsuk-vezeték.
Volodimir Zelenszkij még 2021-ben utasítást adott a vezeték államosítására. A kőolajvezeték Putyin barátjaként ismert oligarchához, Viktor Medvedcsukhoz köthető (akit a háború kitörése után Ukrajnában elfogtak, és később egy fogolycsere részeként szolgáltattak ki Moszkvának).
Az oligarcha ellen még korábban indult nemzetbiztonsági eljárás Ukrajnában terrorizmus finanszírozása miatt. Ez az eljárás érintette a Barátság-kőolajvezeték Ukrajnán több mint 1100 kilométer áthaladó részét is, amely Viktor Medvedcsuk egyik vállalatának tulajdonában állt (a vezeték Zsitomir, Rivnye, Ternopil, Lemberg és Kárpátalja megyéken halad át Magyarország irányába).
Az ukrán legfelsőbb bíróság egy csütörtöki döntésben hagyta jóvá azt, hogy a vezeték állami tulajdonba kerüljön. A hírről beszámolva az ukrán Ekonomicsna Pravda emlékeztetett arra, hogy a vezeték még a szovjetunió idején épült, és elméletileg már Ukrajna függetlenedése után állami tulajdonba kellett volna kerülnie.
Ez viszont nem történt meg, és a vezeték a Transznyefteprodukt nevű orosz energiacég tulajdonában maradt.
Az ukrán állam először 2011-ben tett jogi lépéseket annak érdekében, hogy állami tulajdonba kerüljön ez a szakasz, de az eljárás közben a vezeték rejtélyes körülmények közt (egy svájci cégen keresztül) Medvedcsuk tulajdonába került az orosz cégtől.
Most a legfelsőbb bíróság döntésével úgy fest, hogy végleg lezárul ez a 13 éves ügy. A vezetéket egyébként 2021 óta már az Ukrtransznafta nevű állami vállalat felügyeli a gyakorlatban.
Kijev június 1-jétől várhatóan 25 százalékkal, tonnánként 17 euróra emeli a Magyarországra és Szlovákiába irányuló nyersolajszállítás díját.
Idén ez már a második emelés lenne, ami a magyar inflációra is hatással lesz.
Kijev már januárban 18,3 százalékkal megemelte a tranzitdíjat. Más információk szerint augusztus 1-jétől további 23,5 százalékkal, 21 euró/tonnára emelkedik a díj. Ukrajna korábban az ország energetikai infrastruktúrájának erodációjával indokolta az emelését.
A Barátság kőolajvezeték a világ egyik leghosszabb nyersolajszállító infrastruktúrája, mintegy 4000 kilométeren keresztül szállít olajat Oroszországból. Érinti Csehországot, Németországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát is, számos finomítót ráadásul ezen a vezetéken keresztül táplálnak.
Azt is fontos kiemelni, hogy a Mol számtalanszor hangsúlyozta, hogy a finomítókat nem lehet egyik napról a másikra átállítani, és ezeknek a fejlesztéseknek óriási a költségvonzata.
A Mol folyamatosan tárgyal az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amit a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni. 2023. május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, Volodimir Tszependa azonban egy feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére – értesült a Magyar Nemzet.
Információink szerint a levélben az ukrán vezérigazgató megjegyezte, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta: „Ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítás Magyarország felé.”
Jelezték ugyanakkor tárgyalási szándékukat is.
A feljegyzést a Mol továbbította Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek szerdán, valamint felvették a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben, aki azt ígérte, megpróbál intézkedni.
Mint ismert, öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői április közepén kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre. A bizottság ezután intézkedéseket fogadott el, amelyek négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket érintenek: a búzát, a kukoricát, a repcemagot és napraforgómagot. Az intézkedések május 2-án léptek hatályba. Ezen időszak alatt a felsorolt négy termék továbbra is szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett öt tagállamot. A termékek közös árutovábbítási eljárás keretében azonban továbbra is forgalmazhatók ezen öt tagállamon belül vagy áthaladhatnak rajtuk.
Ukrajna idén már másodszor akarja megemelni a Barátság kőolajvezetéken keresztül a kelet-európai országokba irányuló orosz kőolaj tranzitdíját – jelentette a Kommerszant című lap az Argus ügynökségre hivatkozva.
Az Ukrtransnafta ukrán vezetéküzemeltető április 1-től meg kívánja emelni az orosz olajnak az Ukrajnán keresztül, a Barátság kőolajvezetéken történő tranzitdíját. Az értesülés szerint a díjszabás megduplázódik, tonnánként 27,2 euróra emelkedik. Kijev a tarifaemelést a katonai műveletek során megsemmisült olajszállítási infrastruktúra helyreállításának költségeivel magyarázza – írja a lap.
A Kommerszant szerint Kijev így akarja rávenni a kelet-európai országokat, különösen Magyarországot, hogy ne vásároljanak többé orosz olajat.
Ha jóváhagyják a tranzitdíj emelését, az már a második lesz az év eleje óta. Korábban a tarifa 18,3 százalékkal, tonnánként 13,6 euróra emelkedett.
A Transznyefty, amely a Barátság vezetéken keresztül szállít olajat, jelezte: tud Ukrajnának a tarifák felülvizsgálatát illető szándékáról, de az emelés konkrét paraméterei és feltételei még nem ismertek – olvasható a Kommerszant című lapban.
Korábban arról számoltak be, hogy Ukrajna 2023-ban tonnánként 2,1 euróval 13,6 euróra akarja emelni az orosz kőolaj tranzitdíját Magyarországra és Szlovákiába.
A Barátság kőolajvezeték az oroszországi Szamara térségéből indul, áthalad Brjanszkon, majd két szakaszra válik: északi (Belaruszon, Lengyelországon és Németországon keresztül) és déli (Ukrajnán, Csehországon, Szlovákián és Magyarországon keresztül) irányba halad.
Oroszország az utolsó, érvényes szerződés értelmében leszállított tétellel végleg leállította a kőolajexportot Lengyelországba a Barátság vezetéken – közölte a PKN Orlen lengyel kőolajipari nagyvállalat.
Az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a „PKN Orlen nem kap (több) Oroszországból származó kőolajat”.
Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy felkészültek a leállásra. „A nyersolaj mindössze 10 százaléka érkezik Oroszországból, és más forrásokból származó olajjal fogjuk pótolni” – írta.
A PKN Orlen egy éve állította le a tengeri úton érkező orosz kőolaj fogadását. A lengyel nagyvállalat arról biztosította lengyel vásárlóit, hogy a leállás nem lesz hatással ellátásukra, és az összes szállítás, más beszállítók révén, immár tengeri úton történik.
A tengeri kikötőkkel rendelkező Lengyelország évekkel korábban tért át a különböző forrásokból történő beszerzésekre. Az Északi-tengerről, Nyugat-Afrikából, a Földközi-tenger medencéjéből, a Perzsa-öbölből és a Mexikói-öbölből importál kőolajat tengeri úton. A PKN Orlen tavaly a szaúdi Aramco céggel írt alá stratégiai kőolajszállítási szerződést.
Ismét emel a Barátság kőolajvezeték tranzitdíján Ukrajna, mivel az ország elleni orosz támadások következtében áram- és üzemanyaghiány keletkezett – írta a Mandiner.
Az orosz tranzitcég, a Transznyefty közleménye szerint a Barátság vezetéken a fehéroroszországi kőolaj-finomítókban feldolgozott olajat küldik tovább nyugatra: Lengyelországba, Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába – idézte a cég közleményét a HVG. Ismeretes, hogy Ukrajna már áprilisban is emelte a díjat, így a teljes évre kivetített drágulás 51 százalékos.
Ukrajna azzal indokolják az áremelést, hogy az ország elleni orosz támadások következtében áram- és üzemanyaghiány keletkezett, ami ezen a téren is drágulást eredményezett.
A Barátság vezetéken idén több alkalommal is szünetelt a szállítás, legutóbb azért, mert egy orosz rakéta megrongálta a vezetéket ellátó áramelosztók egyikét.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
